A határozat elvi tartalma: Idegen pénznemben felszámított perköltség megfizetésére az ellenérdekű fél nem kötelezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.409/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd) Az alperes: név1 (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: Dr. Kovács Loránd ügyvéd) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.373/2024/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Törvényszék 5.P.20.125/2024/7-II., 5.P.20.125/2024/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a per főtárgya tekintetében nem érinti. Kúria IV.Pfv.20.409/2025/6 2 A jogerős ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet e körben megváltoztatja, és arra kötelezi az alperes kiadóját, a név2.-t (cím4), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.300.400 (egymillió-háromszázezer-négyszáz) forint elsőfokú, és 325.120 (háromszázhuszonötezer-százhúsz) forint másodfokú perköltséget. Ezt meghaladóan a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperes kiadóját, a név2.-t (cím4), hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás [1] Az alperes által szerkesztett hírportálon
- július 7-én cikk jelent meg a felperessel kapcsolatosan „név perverz beszólásokkal alázta a tinilányokat – állítja egy szemtanú” címmel. [2] A felperes cikkel kapcsolatos helyreigazítási kérelmét az alperes
- július 26-án átvette. [3] Az alperes a helyreigazítási kérelemnek 5 napon belül nem tett eleget, helyreigazító közleményt nem közölt. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes keresetében a kért helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni az alperest akként, hogy a helyreigazító közleményt a kifogásolt cikk megjelenésének megfelelő szedési módban, betűmérettel, a beol.hu oldalon a cikk megjelenési helyén, azaz a közlemény sérelmezett részéhez hasonlóan jelentesse meg. A felperes kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperes kiadóját, a név2-t az ügyvédi díjat tartalmazó perköltsége megfizetésére, amelynek összegét 160 euró+áfa/óra összegben kérte megállapítani azzal, Kúria IV.Pfv.20.409/2025/6 3 hogy a helyreigazítási kérelem, a keresetlevél elkészítése és benyújtása kapcsán felmerült ügyvédi munkadíj igénye 12 óra, ezen felül a tárgyalási jelenléttel kapcsolatban egy órát, a településtől település1ra és visszautazás kapcsán három órát számított fel. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperesnek „a vonatkozó IM rendelet alapján mérlegeléssel” megállapított perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Részletesen kifejtette a helyreigazítási igény megalapozatlanságát alátámasztó védekezését. [6] A felperes által felszámított perköltség tekintetében hivatkozott arra, hogy a felperes ugyanazt a helyreigazítási és ugyanazt a kereseti kérelmet nyújtotta be párhuzamosan több mint 20 sajtószerv ellen. Az eljárásonként külön-külön elszámolni kért 14 óra eltúlzott és megalapozatlan, ugyancsak eltúlzott a 64 000 Ft-ot kitevő óradíj is, annak mértékét legfeljebb 45 000 Ft + áfa összegben kérte meghatározni Hivatkozott arra: a bíróság indokolt esetben mérsékelheti a munkadíjat, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A hasonló perekben rutinos jogi képviselőknek jóval kevesebb időráfordítás szükséges feladatuk ellátására, ilyennek számít a felperes jogi képviselője is. Az általa kifejtett munka jellege és mennyisége perenként 3 ügyvédi munkaóránál magasabb teljesítés megállapítását nem indokolja. A felperes által előterjesztett beadványok száma, terjedelme, valamint az eljárás során megtartott tárgyalások száma nem áll összhangban a kifejtett munkával, ezért annak nagyfokú mérséklése indokolt. A sajtószerv túlzott mértékű perköltség fizetésére kötelezése veszélyezteti a sajtó működését. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [7] Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletében a keresetnek teljes egészében helyt adott, és a keresetben megjelölt módon az azzal egyező tartalmú helyreigazítási közlemény közzétételére kötelezte az alperest. Kötelezte továbbá a név2.-t (cégjegyzékszám: azonosító, székhely: cím4 adószám: azonosító1), hogy fizessen meg a felperesnek 3.251 euró perköltséget, valamint az államnak 36.000 forint eljárási illetéket. [8] Határozatának a perköltséget érintő indokolásában megállapította: a felperes perköltségét a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése alapján számította fel, okirattal igazolta a felszámított díj kikötését. Nem látott lehetőséget a felszámított ügyvédi munkadíj mérséklésére, mert álláspontja szerint nincs ráhatása arra, hogy hasonló tárgyú ügyben más bíróságok milyen határozatot hoznak, mennyi perköltséget állapítanak meg. A perköltség az adott perben felmerült költség, megállapításánál a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.)
- § rendelkezései érvényesülnek, ami alapul fekvő szempontokat az adott perre korlátozza. Ahány sajtótermék tett közzé valótlan adatot, annyi helyreigazítás válhat szükségessé, így alapos helyreigazítási kérelem esetén minden esetben számolni kell a perköltség felmerülésével. Ez a sajtószabadságot nem sérti, mert az nem terjed ki valótlan tények állítására. Az eredményes helyreigazítási kereset következtében keletkező perköltségviselési kötelezettségnek a való tények közlésével lehet elejét venni. [9] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Kötelezte a név2.-t (cégjegyzékszám: azonosító, székhely: cím4) hogy fizessen meg a felperesnek 640 euró + 27 % áfa összegű perköltséget, valamint az államnak a NAV illetékbevételi számlájára 97.942 forint fellebbezési eljárási illetéket. [10] A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában a kizárólag a perköltség összegét támadó fellebbezésre reagálva kifejtette, hogy azt a felperes az ügyvédjével kötött megbízási szerződés alapján számította ki. Rögzítette, hogy a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakkal szemben, erre vonatkozó okiratot a felperes a perben nem csatolt be, de annak a Kúria IV.Pfv.20.409/2025/6 4 keresetlevélben előadott tartalmát az alperes nem vitatta és a
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítetten, azt a tárgyaláson a felperes felmutatta, tartalmát az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette. Ebből következően a felperesi perköltség felszámítás – figyelemmel a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra – megfelelt a Pp.
- §-a által támasztott követelményeknek. Rögzítette azt is, hogy az ügyvédi munkadíj – eltérő rendelkezés hiányában – szabad megállapodás tárgya. Az IM rendelet jelen perben alkalmazandó
- §
(2)bekezdése feljogosítja a bíróságot a kikötött ügyvédi munkadíj mérséklésére, ha az nem áll arányban az elvégzett ügyvédi tevékenységgel. E körben utalt a Kúria precedens értékű Pfv.II.20.887/2023/
- számú ítéletében kifejtett álláspontra. Az ítélőtábla ugyanakkor az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően, a kikötött 64.000 forintnak megfelelő, 160 euró + áfa óradíj összegét a jelenlegi ár- és értékviszonyok mellett, nem tekintette a piaci viszonyokkal és a józan ésszel ellentétesen kirívó mértékűnek, azaz eltúlzottnak. [11] Megállapította, hogy a felperes ugyanazon jogi képviselővel eljárva ugyan több, hasonló jogi megítélésű eljárást kezdeményezett különböző bíróságokon, ugyanakkor a jogi képviselő képviseleti tevékenysége nem kizárólag a perben, hanem a pert megelőzően kifejtett képviseleti tevékenységet is magában foglalja, amellyel kapcsolatos tevékenység díjazása ugyancsak perköltségként merül fel (Pp.
- §). [12] Kifejtette azt is, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a fél perköltségének megtérítését annak felszámításával kérheti, ugyanakkor a felszámítás tartalmi elemeit a Pp. 81. §
(2)bekezdése kötelező jelleggel meghatározza. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a számla kiállítása, és a megbízási díj megfizetésének igazolása e feltételek között nem szerepel. [13] Utalt továbbá a Pp. 2. §
(1)-
(2)bekezdésére, valamint a Pp.
- §
- pontjában rögzített ellenkérelem változtatás fogalmára, és megállapította, hogy az alperes írásbeli ellenkérelmében nem vitatta a felperes perköltség igényét, annak euró pénznemben történő megállapítása tárgyában. Ehhez képest az erre vonatkozó fellebbezése már olyan ellenkérelem változtatásnak minősül, amelyre a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján nem volt lehetőség. [14] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – nem fellebbezett részét nem érintve – a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [15] A másodfokú bíróság a Pp. 83. §
(1)bekezdése és 499. §
(1)bekezdése alapján a kiadót kötelezte a felperes másodfokú eljárásban felszámított jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére. Az alperes által fizetendő másodfokú perköltséget is euró pénznemben határozta meg, amely körben a Kúria Kfv.V.35.175/2024/
- és a Kfv.V.35.015/2023/
- számú precedens képes határozataira utalt. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően - helyezze hatályon kívül és állapítsa meg, hogy a felperes perköltségre sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban nem jogosult. [17] Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Kfv.37.015/2023/
- és a Kfv.37.175/2024/
- számú, továbbá a Kpkf.40.435/2020/
- számú precedens képes határozatától és sérti a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdését, a Pp. 81. §
(2)-
(3)bekezdését, valamint Kúria IV.Pfv.20.409/2025/6 5 az Alaptörvény K) cikkét. A felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján kérte, mivel a jogerős ítélet jogkérdésben tér el a Kúria közzétett határozataitól. [18] Az alperes kifogásolta, hogy az elsőfokú eljárás során a felperesi képviselő a felperessel megkötött megbízási szerződést nem csatolta, csupán az erre vonatkozó nyilatkozatot, amely azonban nem alkalmas az IM. rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján felszámítható ügyvédi munkadíj megállapítására. [19] Az alperes érvelése szerint az ügyvédi munkadíj mértékére vonatkozó felperesi nyilatkozat egyébként sem lehet alkalmas a felszámítani kért perköltség okirati igazolására. A felperes az ügyvédi munkadíj összegét az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kívánta felszámítani, amely rendelkezés értelmében az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj összegét számíthatja fel. A felperes azonban az ügyvédi megbízási szerződést nem csatolta, amely által megfelelően igazolhatta volna az eljárásra kikötött ügyvédi munkadíjat, ezért egyáltalán nem jogosult perköltségre. Mindezt alátámasztja a Kúria Kpkf.40.435/2020/
- számú precedens képes határozata is. [20] A Debreceni Ítélőtábla Pf.20.058/2023/
- számú határozatának [22] bekezdésére utalva kifejtette, hogy az ügyvédi munkadíj mértékére vonatkozó nyilatkozat és az ügyvédi megbízási szerződés közötti különbség abban rejlik, hogy a Pp. a perköltség elszámolásának átláthatóságát és hitelességét kívánja biztosítani. A felperes által hivatkozott nyilatkozat önálló dokumentumként nem ad elegendő bizonyítékot arra, hogy az ügyvéd által végzett munka milyen konkrét feltételek mellett történt. Az ügyvéd munkadíjra való jogosultságának feltételeit a megbízási szerződés rögzíti, ez biztosítja az ügyvéd és az ügyfél közötti jogviszonyban a pontos elszámolást. A megbízási szerződés tartalmazza a munkadíj mértékét, annak kiszámítási módját, az esetleges egyéb költségeket, a munka jellegét, időtartamát, valamint az egyéb feltételeket, amelyek meghatározzák a munkadíj kiszámlázásának körülményeit. Ezt a szerződést a per részévé kell tenni. Álláspontja szerint az a nyilatkozat, amely csupán a munkadíj mértékét tartalmazza, nem alkalmas ugyanezen joghatás kiváltására és nem biztosíthatja a perköltség érvényesítésének jogalapját. Mindezek alapján az első- és másodfokú bíróság ítélete a Pp.
- §
(2)-
(3)bekezdésébe ütközik, amelynek következtében a perben egyáltalán nem vehető figyelembe a felperes által felszámítani kért perköltség. [21] Az alperes kiemelte továbbá, hogy a másodfokú bíróság ítélete jogkérdésben eltért a Kúria Kfv.37.175/2024/6., valamint a Kúria Kfv.37.015/2023/
- számú precedens képes határozatától, amelyek rögzítik, hogy a perköltség összegét külföldi pénznemben nem, csak forintban lehet megállapítani. [22] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását, és az alperes felülvizsgálati perköltségben történő marasztalását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai [23] A Kúria a Pfv.IV.20.409/2025/
- számú végzésben a felülvizsgálattal érintett jogerős ítéletnek a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján engedélyezte a felülvizsgálatot, tekintettel arra, hogy a jogerős ítélet a perköltség külföldi pénznemben történő megállapítása körében eltér a Kúria Kfv.37.015/2023/
- számú és a Kfv.37175/2024/
- számú precedensképes határozataitól. [24] Az alperes felülvizsgálati kérelme részben alapos a következők szerint. Kúria IV.Pfv.20.409/2025/6 6 [25] A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. A
(2)bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. [26] A Pp. 413. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi jogszabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja. A jogszabálysértés megjelölésének követelményrendszerét a Kúria – a korábbi bírói gyakorlatot megerősítve – a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK véleményben jelenítette meg. Az önmagában kötőerővel nem rendelkező kollégiumi vélemény
- és
- pontja szerint – amelyet Kúria jelen perben is irányadónak tekintett határozataival megerősített (Jpe.I.60.009/2022/
- [61], Pfv.IV.20.998/2020/4., Pfv.V.20.917/2021/8., Gfv.VI.30.367/2021/6., Pfv.I.21.083/2019/12., Pfv.IV.20.035/2023/7.) több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet – vonatkozó részében – a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a Pp.
- §
(1)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [PK vélemény
- pont, Kúria Gfv.VII.30.577/2016/6., megjelent: BH2017.196.]. [27] A felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, mert ezek határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit. Érdemben ugyanis csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek, az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja. Mivel a felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet, és nem az elsőfokú bíróság ítélete (Kúria Pfv.III.21.631/2019/5., Pfv.III.20.088/2020/3.), ezért a felülvizsgálati kérelemben az azt előterjesztő félnek az álláspontja szerint a másodfokú bíróság által a jogerős ítélet meghozatalakor elkövetett jogszabálysértéseket kell megjelölnie [Kúria Pfv.V.20.797/2016/
- (BH 2017.232.)]. Mindezek alapján a Kúria érdemben csak azokat a hivatkozásokat vizsgálta és értékelte, amelyek tartalmazzák a megsértett jogszabályhely pontos megjelölését és a jogszabálysértés megfelelő körülírását is. [28] Az alperes felülvizsgálati kérelme elbírálásának során a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az eljáró bíróságok az ügyvédi munkadíjat a Pp.
- §
(2)és
(3)bekezdésének megsértésével határozták-e meg, illetve a jogerős ítéletben idegen pénznemben meghatározott ügyvédi költség ellentétes-e a Kúria felülvizsgálati kérelemben megjelölt határozataival. Kúria IV.Pfv.20.409/2025/6 7 [29] A Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A
(2)bekezdés szerint a felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt, mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel és mindezeket a felszámítással egyidejűleg – szükség szerint – okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegi szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. Az
(5)bekezdés szerint a jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján is felszámíthatja. [30] A Pp. 82. §
(1)bekezdése szerint, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a felszámított perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatban hivatalból dönt. A
(2)bekezdés szerint a bíróság meghatározza a perköltség összegét és a megtérítésére köteles személyt annak megfizetésére kötelezi. A
(3)bekezdés szerint a bíróság a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapulvételével határozza meg. A felszámítani elmulasztott vagy a felszámítottnál magasabb összegű költséget a fél javára nem lehet figyelembe venni. [31] A Pp. rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható a Kúria szerint, hogy minden esetben egyedi mérlegelésről van szó, vagyis minden eljárásban külön-külön kell megállapítani, hogy a perköltség felszámítása mennyiben volt jogszerű és ahhoz milyen külön okiratokra van szükség. A jelen esetben a felperes előadást tett arról, hogy milyen mértékű megbízási díjban állapodtak meg, ezt önmagában érdemben külön nem volt vitatott kérdés. Korábban az alperes is csupán azt vitatta, hogy lehetséges-e euróban meghatározni a megbízási díjat, illetve, hogy egyébként a megbízási díj (óradíj) nagysága eltúlzott, illetve eltúlzottnak minősítette a felszámított munkaórák mennyiségét is. [32] A Kúria szerint a jelen eljárásban a felperes az elsőfokú eljárásban a megbízási szerződés felmutatásával a megállapodott óradíj nagyságát érdemben igazolta. Az eljárt bíróságok érdemben foglalkoztak mind az óradíj összegének kérdésével, mind pedig azzal, hogy a konkrét esetben – különös figyelemmel a párhuzamos perekre – hány ügyvédi munkaóra felszámítása indokolt. [33] A perköltség felszámítása egy perbeli nyilatkozat, amelynek szabályait a Pp. 81. §
(2)és
(3)bekezdései határozzák meg. A nyilatkozatnak alaki kötöttsége nincs, az megtehető szóban és írásban is. A jogszabály rendelkezése a felszámítás tartalmi kellékeit rögzíti és előírja, hogy meg kell jelölni a költség fajtáját, annak pontos összegét, a felmerülés lényeges körülményeit. [34] A perben
- szeptember 11-én megtartott tárgyaláson a felperes jogi képviselője okirat felmutatásával igazolta, hogy a jogi képviselet ellátására
- július 15-én megbízási szerződést kötött az ügyvédi irodával, amelynek mértéke 160 euro/óra+áfa. A nyilatkozatban foglaltak tehát tartalmazzák a perköltség felszámításának lényeges tartalmi elemeit, a meghatalmazott ügyvéd óradíját, így annak megtérítése az ügyvéd által közölt óraszám alapján megállapítható volt. [35] Az alperes azzal, hogy a
- szeptember 11-ére kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, saját magát fosztotta meg a perben becsatolt beadványok, így a perköltség felszámítására vonatkozó okirat megismerésének lehetőségétől, így nem hivatkozhat alappal arra, hogy azt számára a bíróság nem biztosította. [36] Az alperes a korábbi eljárások során nem vitatta, hogy a felperes perköltségre jogosult, csupán annak szükségességét és mértékét. Amely kérdéssel – erre irányuló kérelem hiányában – a másodfokú bíróság nem foglalkozott, jogszabálysértést sem követhetett el, így felülvizsgálati eljárás tárgya sem lehet. Kúria IV.Pfv.20.409/2025/6 8 [37] A felülvizsgálati kérelemben ezt meghaladóan az alperes alappal sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok ítéletükben az alperest idegen pénznemben marasztalták a perköltség megfizetésére. A jogerős ítélet a pénznemet érintően jogkérdésben eltért a Kúria közzétett határozatától a következők szerint. [38] A Pp.
- §-a alapján a perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is. Az IM rendelet
- §
(1)bekezdése alapján a perben a fél felszámítással [Pp. 81. §
(1)bekezdés] kérheti a bíróságtól, hogy a perköltség egyik elemeként az ügyvédi munkadíjat olyan összegben határozza meg, amely megegyezik a fél és az ügyvéd közötti megbízási díjjal, amelynek okirati bizonyítéka a megbízási szerződés. A perköltség összegét a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság határozza meg, az IM rendeletben meghatározott indokolási kötelezettség mellett [IM rendelet 2. §
(2)bekezdés] a bíróság jogosult annak mérséklésére is. [39] A Kúria nem kíván eltérni Pfv.I.20.070/2024/
- számú precedens határozatában foglalt jogértelmezéstől, mely szerint a Pp.
- §-a, a
- §
(1)-
(2)bekezdése és a 82. §
(2)-
(3)bekezdése alapján a bíróság a perben nem annak a költségnek a megfizetésére kötelezi a másik felet, ami a fél magánjogi jogviszonyában felmerült, hanem az azzal (esetleg) megegyező összegű perköltség megfizetésére. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) értelmében a bíróság az állam szerveként közhatalmat gyakorol [vö. Alaptörvény B) cikk
(3)-
(4)bekezdés, C) cikk
(1)bekezdés, 25. cikk
(1)bekezdés], Magyarország hivatalos pénzneme pedig a forint [Alaptörvény K) cikk]. Mindezekre figyelemmel a bíróság a megtérítésre köteles felet kizárólag Magyarország hivatalos pénznemében kötelezheti perköltség megfizetésére. Ezt az Alaptörvény
- cikkében foglaltaknak megfelelő jogértelmezést támasztja alá a jelen ügyben még nem alkalmazandó, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/
- (XII. 9.) IM rendelet
- §
(5)bekezdése és az ahhoz fűzött indokolás is, amelyekből következően maga a jogalkotó is úgy értelmezi a perjogi szabályokat, hogy a megbízási szerződésben idegen pénznemben szereplő munkadíjat az ügyvédnek forintban kell felszámítania, a perköltség pénzneme tehát a forint. A Kúria a Kfv.V.37.175/2024/
- és a Kfv.V.37.015/2023./
- számú határozatában foglalt fent kifejtettekkel azonos jogértelmezése szerint az euróban felszámított perköltség megfizetésére az ellenérdekű fél nem kötelezhető. Ennélfogva a bíróság a megtérítésre köteles felet kizárólag forintban kötelezheti perköltség megfizetésére. [40] Mindezek alapján mivel az első-és másodfokú ítélet perköltségben marasztaló rendelkezése a pénznemet érintően jogkérdésben eltért a Kúria közzétett határozatától, a jogerős ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítélet erre vonatkozó rendelkezését megváltoztatta – 400 forint/ euro árfolyamon meghatározva – az elsőfokú perköltség összegét bruttó 1.300.400 forintban, a másodfokú eljárás során felmerült perköltség összegét áfával számolva bruttó 81.280 forint óradíj és 4 munkaóra figyelembevételével - összesen 325.120 forintban határozta meg. Ezt meghaladóam a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma Kúria IV.Pfv.20.409/2025/6 9 [41] Idegen pénznemben felszámított perköltség megfizetésére az ellenérdekű fél nem kötelezhető. Záró rész [42] A felperes a felülvizsgálati eljárásra kiterjedő megbízási szerződést nem csatolt, ezért a Kúria az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálati eljárási költségről nem rendelkezett. [43] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket nagyobb részt a pervesztes alperes kiadója köteles megfizetni. A fizetendő illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján került megállapításra. Tájékoztatja a Kúria az alperes kiadóját, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie; megfizetése során közleményként fel kell tüntetni: a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [44] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [45] Az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- május
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró