Pfv.20066/2025/7 – Kúria

(1)bekezdés]. A veszélyhelyzet fogalmának, időtartalmának nem megfelelő értelmezése az arra vonatkozó anyagi jogi norma megsértését, nem pedig a Pp. 279. §

(1)bekezdésének a megsértését vonja maga után. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.066/2025/

1. A tanács tagjai: dr. Hajdu Edit a tanács elnöke dr. Darákné dr. Nagy Szilvia előadó bíró dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró dr. Osztovits András bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes jogi képviselője: dr. Pallagi Ádám ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes (cím3) Az alperes jogi képviselője: dr. Molnár Dániel kamarai jogtanácsos (cím3) A per tárgya: megállapítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 67.Pf.633.039/2024/
2. Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.P.87.832/2023/12-I. Kúria II.Pfv.20.066/2025/7-II 2 Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 18.000 (tizennyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
3. március 3-án kelt, szám1 iratazonosító számú és szám2 iktatószámú támogatói okirat alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatói okirat alapján vállalta, hogy a projekt fizikai befejezésének időpontját (a támogatási időszak utolsó napja) magában foglaló naptári évben, vagyis
4. évben realizált nettó árbevétele, egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétele, eléri a minimum 1.000.000 forintot. [2] Az alperes a
5. május 10-én kelt, szám3 iratazonosító számú és szám4 iktatószámú „Értesítés támogatói okirat visszavonásáról, a támogatási jogviszony megszüntetéséről és visszafizetési kötelezettség megállapításáról” szóló okiratában a támogatói okiratot visszavonta, amelynek következményeként a támogatási jogviszony az értesítés közlésének napjával megszűnt. Az alperes egyúttal értesítette a támogatást igénylőt, hogy köteles az eddigiekben folyósított támogatás összegét ügyleti kamattal növelt mértékben visszafizetni. Az alperes a visszavonó okiratban a visszafizetendő támogatás összegét 3.878.126, az ügyleti kamat összegét 185.404 forintban határozta meg. [3] A felperes a
6. május 19-én kelt kifogásában előadta, hogy a Covid-járvány miatti lezárások és korlátozások megnehezítették a munkát. Kérte a veszélyhelyzet idejére való csökkentést, így szerinte arányosan csökkentve az elvárt 1.000.000 forintos bevételi összeget, a bevételi elvárás csak 500.000 forint volt. A felperes álláspontja szerint ezt teljesítette a nettó 607.000 forint árbevétellel. [4] Az alperes a kifogás elutasításáról szóló döntésének indokolásában a NAV rendelkezésre álló adatai alapján megállapította, hogy a felperes nem teljesítette a támogatói okiratban foglaltakat. Utalt arra is, hogy ezt maga a felperes is elismerte. A felperes keresete és az alperes védekezése Kúria II.Pfv.20.066/2025/7-II 3 [5] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy nem szegte meg a GINOP 5.1.10-18 Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása és a GINOP 5.2.7-18 Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása című, 2/
7. (VIII.08.) számú GINOP közleménye alapján a szám1 iratazonosító számú támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, így nem köteles az eddigiekben folyósított támogatás összegét visszafizetni. [6] Érvelése szerint az egyes továbbadott támogatások kihelyezésének részletes szabályairól szóló 187/
8. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Támogatási rendelet)
9. §

(1)bekezdése alapján el kellett érnie az évi 1.000.000 forint nettó árbevételt. Köztudomású tény, hogy a Covid járvány

1. február végén, március elején kezdődött, a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki, boltzárak és korlátozások voltak, emiatt a bevételek visszaestek. A Kormány
2. június
3. napi hatállyal a Támogatási rendeletet kiegészítette az 54/E. §-val, mely alapján a támogatást igénylő kérelmére a veszélyhelyzet idejére eső hónapok számával arányosan csökkenthető az árbevételi kötelezettség. A 40/
4. (III.11.) Korm. rendelet hirdette ki a veszélyhelyzetet
5. március
6. napján, és azt
7. június
8. napján szüntette meg a 282/
9. (VI.17.) Korm. rendelettel. Ez az időszak 4 hónapot érint (március-április-május-június). A 478/
10. (XI.3.) Korm.rendelet ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki
11. november
12. napjától, amelyet majd a 26/
13. (I.29) Korm.rendelet szüntetett meg
14. február
15. napi hatállyal. Ez az időszak a támogatási időszaból 2 hónapot érint (november-december). Vagyis összesen 6 hónap érintett, így a Támogatási rendelet
16. §

(1)bekezdésében meghatározott kötelezettség ezen hónapok kihagyásával akként módosult, hogy az éves nettó árbevételnek el kell érnie az 500.000 Ft-ot. A jogszabálynak megfelelően a felperes ezen csökkentést igényelte a záró kifizetés formanyomtatvány 1.

1. pontjában. A felperes esetében az értékesítés nettó árbevétele 607.000 Ft lett a
2. évben, és ez alapján a záró kifizetés megtörtént. [7] A megállapítás iránti kereset előterjesztésének a polgári perrendtartásról szóló
3. évi CXXX törvény (a továbbiakban: Pp.)
4. §

(3)bekezdése szerinti feltételei körében előadta, hogy a kért megállapítás a felperes jogának alperessel szembeni megóvása miatt szükséges, ugyanis az Áht. 53/A. §

(3)bekezdése alapján a visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtható köztartozás, így a közvetlen NAV általi végrehajtás megindulásához egyéb jogi aktus nem szükséges. A jogviszony természetéből adódóan marasztalás nem kérhető, mivel támogatási kérelem meg nem szegése és visszafizetési kötelezettség fenn nem állása a per tárgya. [8] Az alperes a kereset elutasítását kérte. [9] Arra hivatkozott, hogy a Támogatási rendelet 54/E. § pontjában megfogalmazott kötelezettség csak a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló, 40/

1. (III. 11.) Korm. rendelettel elrendelt, úgynevezett első veszélyhelyzetre vonatkozik. [10] A Támogatási rendelet 54/A. § -a szerint a támogatást igénylő vállalkozás indokolt kérelmére az
2. § m) pontja szerinti támogatási időszak kezdete a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
3. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet időtartamával elhalasztható. Ebben az esetben az e rendeletben meghatározott határidőket a támogatási időszak módosított kezdő időpontjától kell számítani. Értelmezése szerint a rendelkezés csak az első veszélyhelyzetre vonatkozik, mely alapján a bevételi elvárás
4. március, április, május, június hónapokkal csökkenthető. [11] A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/
5. (XI. 3.) Korm. rendelet, amely
6. november 4-én lépett hatályba, a Támogatási rendelet 54./A. §-a tekintetében nem vehető fegyelembe. Kúria II.Pfv.20.066/2025/7-II 4 [12] Ha a bíróság a fenti érvelést nem fogadná el, hivatkozott arra, hogy a Támogatási rendelet 54./E.§-alapján a jogalkotó csak a bevételi elvárás csökkentésének a lehetőségét teremtette meg, de nem telepített az alperesre magatartási kötelezettséget. Az első- és másodfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [14] Ítéletének indokolásában kifejtette, az előterjesztett kereseti kérelem nem felel meg a Pp.
7. §

(3)bekezdésének, ezért a felperes keresete megalapozatlan. [15] A kereset érdemét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. A Támogatási rendelet 54/A. §-a szerint a támogatást igénylő vállalkozás indokolt kérelmére az

1. § m) pontja szerinti támogatási időszak kezdete a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
2. (III.11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet időtartamával elhalasztható. Ebben az esetben az e rendeletben meghatározott határidőket a támogatási időszak módosított kezdő időpontjától kell számítani. Az 54/F. §

(2)bekezdése szerint az 51. §

(3)és

(5)bekezdése, valamint az

1. § alkalmazása során a Katv. hatálya alá tartozó vállalkozás esetében a
2. §

(3)bekezdése szerint tervezett éves bevételi elvárás összege a támogatást igénylő kérelmére a veszélyhelyzet idejére eső hónapok számával arányosan csökkenthető. [16] Nem osztotta a felperes azon álláspontját, hogy az 54/A. §-ban említett 40/

1. (III.11.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésre került, ezért az elrendelt vészhelyzet nem lehet azonos az 54/E. §-ban említett vészhelyzettel. [17] Ugyanakkor alapos volt az alperesnek az a hivatkozása is, hogy a Kormányrendelet 54/E. §-a alapján a jogalkotó nem teremtett kötelezettséget a bevételi elvárás összegének csökkentésére, hanem csak ennek a lehetőségét teremtette meg, amikor úgy fogalmazott, hogy a veszélyhelyzet idejére eső hónapok számával arányosan a bevételi elvárás összege arányosan csökkenthető. Így a bevételi elvárás összegének arányos csökkentése a feltételek teljesítése esetén is csak lehetőség, nem kötelezettség, mely azonban így nem kikövetelhető. [18] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [19] Ítéletének indokolása szerint a megállapítási kereset Pp.
2. §

(3)bekezdése szerinti konjunktív feltételei fennálltak, ezért a keresetet érdemben kellett vizsgálni. [20] A felperes a Támogatási rendelet 54/E. § szerinti bevételi elvárás csökkentéssel sem teljesítette a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét, ezért keresete megalapozatlan. [21] A felperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel kiemelte: a Támogatási rendelet VI/A. fejezetét „veszélyhelyzettel összefüggő rendelkezések” címszóval a 284/

1. (VI.17.) Kormányrendelet
2. §-a iktatta be
3. június 18-i hatállyal. Ezen fejezetben helyezték el az 54/A. § - 54/F. § rendelkezéseit. [22] A Támogatási rendelet alkalmazásában az 54/A. § egyértelműen a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
4. (III.11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet tekinti a fejezet alkalmazása során veszélyhelyzetnek. Ezt támasztja alá a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról szóló 284/
5. (VI.17.) Korm. rendelet
6. §-a értelmező rendelkezése, mely szerint a rendelet alkalmazásában veszélyhelyzet a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
7. (III.11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet. Kúria II.Pfv.20.066/2025/7-II 5 [23] Alaptalan ezért az a felperesi érvelés, hogy a Támogatási rendelet veszélyhelyzet fogalmát akár történeti, akár rendszertani értelmezés alapján lehetne olyan kiterjesztően értelmezni, hogy a veszélyhelyzet alatt a későbbi Korm. rendeletekkel kihirdetett veszélyhelyzeteket is érteni kell. [24] A fent kifejtettek értelmében a 40/
8. (III.11.) Korm.rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet
9. március
10. napjától
11. június
12. napjáig tartott, ezért a Támogatási rendelet 54/E. § alkalmazásában a bevételi elvárás összege négy hónappal csökkenthető. Ezen négy havi bevételi elvárás csökkentés figyelembevételével a felperessel szembeni támogatói okiratban rögzített és a Támogatási rendelet
13. §

(1)bekezdése szerinti éves bevételi elvárás összege 666.667 forint. Ezt az összeget a felperes a saját nyilatkozata szerint sem érte el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [25] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperesi keresetnek történő helyt adást. Megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Pp. 279. §

(1)bekezdésére, valamint a Támogatási rendelet 48.§

(1)bekezdésére és az 54/E. §-ára. [26] Érvelése szerint a Támogatási rendelet 54/E. §-a alapján a veszélyhelyzet fogalma nem kizárólag a 40/

1. (III. 11.) Korm. rendelettel, hanem a 478/
2. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetre is vonatkozik. [27] A pandémiás időszakban bekövetkezett rendeleti kormányzás miatt túl kell lépni a nyelvtani értelmezésen és szükséges a történeti értelmezés. Fel kell tárni, az alkalmazandó norma milyen probléma megoldására szolgált, és azt úgy kell értelmezni, hogy megfeleljen a jogalkotó akaratának. A pandémia második hulláma idején ismét veszélyhelyzetet hirdettek, a 478/
3. (XI. 3.) Korm. rendelet
4. november 4-től
5. február 7-ig tartott. A rendszertani értelmezés szintén azt támasztja alá, hogy veszélyhelyzet alatt nemcsak a 40/
6. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti első, hanem a 478/
7. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti második veszélyhelyzetet is érteni kell. E körben utalt a Támogatási rendelet 54/F. §

(4)bekezdésére és ezzel összefüggésben a 485/

1. (XI. 10.) Korm. rendelet
2. §

(4)bekezdésére. [28] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. [29] Állítása szerint a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket. A Támogatási rendelet alkalmazása során az 54/A. §-ban meghatározott veszélyhelyzetre vonatkozó definíció kógens rendelkezés, a jogszabály kifejezetten megjelöli, hogy mit kell veszélyhelyzet alatt érteni. Az 54/E. §-ban előírt kötelezettség 2020. június 18tól hatályos, és a rendelkezés csak az első veszélyhelyzetre vonatkozik. A jogszabályhely egyértelmű megfogalmazása okán nincs helye jogértelmezésnek. A rendszertani és a történeti értelmezés csak akkor adhat eligazítást, ha a jogszabályhely nyelvtani értelmezése is többfajta megoldást tesz lehetővé. Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikkére utalással hangsúlyozta, hogy a jogalkalmazás során nem érvényesülhet jogszabályrontó joggyakorlat. Az Alaptörvény B. cikk

(1)bekezdése értelmében Magyarország független demokratikus jogállam. Ebből következik, hogy a jogbiztonság érvényesülése érdekében a jogalkalmazás során jogszabályrontó jogalkalmazásnak nem lehet helye. Kúria II.Pfv.20.066/2025/7-II 6 A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [31] A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül [Pp. 413. §

(1)bekezdés, Pp. 423. §

(1)bekezdés]. [32] A felperes felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi és anyagi jogi szabálysértésekre hivatkozott. [33] Érvelése szerint a jogerős ítélet azért ütközik a Pp. 279. §

(1)bekezdésébe, mert a másodfokú bíróság nem vizsgálta megfelelően a moratóriumi jogszabályi környezetet és így helytelenül állapította meg a veszélyhelyzet fogalmát. [34] A Kúria hangsúlyozza: a Pp. 406. §

(1)bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata csak jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. Jogszabálysértésnek tekinthető a megalapozatlan ítélet meghozatala is. Megalapozatlanságról azonban csak akkor lehet szó, ha a tényállás felderítetlen marad, vagy a megállapított tényállás iratellenes, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmaz. Következetes a Kúria ítélkezési gyakorlata abban, hogy a mérlegelési szabadság a felülvizsgálati eljárásban korlátozott: a Kúria a bizonyítékok felülmérlegelésére, a tényállás megváltoztatására csak kivételesen abban az esetben, ha a felülvizsgálni kért jogerős határozat iratellenes, vagy kirívóan okszerűtlen, logikátlan, ellentmondásos megállapításokat tartalmaz (Legfelsőbb Bíróság Pfv.21.680/2006. megjelenet: EBH2006.1526.). Nem alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna, kizárólag az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattól eltérő következtetésre lehet jutni (Kúria Pfv.21.474/2011. megjelent: BH2003.119.). [35] A bizonyíték a keresetet megalapozó tényeket támasztja alá, a tényállás megállapítására alkalmas eszköz [Pp. 263. §

(1)bekezdés]. A veszélyhelyzet fogalmának, időtartalmának nem megfelelő értelmezése az arra vonatkozó anyagi jogi norma megsértését, nem pedig a Pp. 279. §

(1)bekezdésének a megsértését vonja maga után. [36] A fent kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból a Pp. 279. §

(1)bekezdésének sérelme nem állapítható meg. [37] A felperes alaptalanul érvelt azzal is, hogy a jogerős ítélet sérti a Támogatási rendelet 54/E. §-át, és a 48. §

(1)bekezdését, mert a veszélyhelyzet idejének meghatározása során nemcsak a 40/

1. (III. 11.) Korm.rendelettel, hanem a 478/
2. (XI. 3.) Korm.rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet idejét is figyelembe kell venni.. [38] A Kúria e körben mindenben egyetért a másodfokú bíróság indokolásában foglaltakkal {67.Pf.630.039/2024/
3. számú ítélet [32]-[36] bekezdése}, azt nem kívánja megismételni. [39] A Kúria kiemeli továbbá: a Támogatási rendelet felülvizsgálati kérelemben megjelölt 54/E. § a
4. §

(1)bekezdésére utal vissza. A támogatás igénybevételének feltételei között szerepel a 48. §

(1)bekezdése szerint: a támogatást igénylő a projekt fizikai befejezésének időpontját magában foglaló naptári évben realizált nettó árbevételének, egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételének el kell érnie az egymillió forintot. Kúria II.Pfv.20.066/2025/7-II 7 [40] Az 54/F. §

(4)bekezdése viszont az 51. §

(3)és

(5)bekezdésére, valamint

1. § alkalmazására utal vissza. Az
2. §

(3)és

(5)bekezdése az időközi kifizetési igénylés és az időközi beszámoló feltételeit, míg az

1. § a záró kifizetési igénylés feltételeit tartalmazza. A felperes által hivatkozott rendszertani értelmezéssel sem lehet a Támogatási rendeletet úgy értelmezni, hogy az 54/E § rendelkezései értelmében veszélyhelyzet alatt nemcsak a 40/
2. (III.11.) Korm.rendelettel, hanem a 478/
3. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet is érteni kell. [41] A Kúria utal továbbá arra is, hogy a bevételi elvárás összegét az 54/E § rendelkezése alapján nem kötelező csökkenteni, csak csökkenthető. A felperes ezért alaptalanul érvelt azzal, hogy annak összegét a hat hónapra eső résszel csökkenteni kellett volna. [42] A fent kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [43] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 82. §

(1)-

(2)bekezdés és a 83. §

(1)bekezdése alapján maga köteles viselni a felülvizsgálattal összefüggő költségeit (ügyvédi munkadíj, felülvizsgálati eljárási illeték) és köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. Az alperes felülvizsgálati eljárási költsége az őt képviselő jogtanácsosi munkadíja, amelyet a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján határozott meg. [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el az alperesnek a Pp. 405. §

(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdés a) pontján alapuló kérelmére. [45] Az ítélet ellen a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. A döntési elvi tartalma A bizonyíték a keresetet megalapozó tényeket támasztja alá, a tényállás megállapítására alkalmas eszköz [Pp. 263. §

(1)bekezdés]. A veszélyhelyzet fogalmának, időtartalmának nem megfelelő értelmezése az arra vonatkozó anyagi jogi norma megsértését, nem pedig a Pp. 279. §

(1)bekezdésének a megsértését vonja maga után. Záró rész Budapest,

1. június
2. dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, dr. Osztovits András s.k. bíró