Pf.20124/2021/5 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.124/2021/

1. szám A Debreceni Ítélőtábla a Csetneki Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Csetneki Attila ügyvéd) által képviselt I. rendű felperes neve (cím) I. rendű, II. rendű felperes neve (cím) II. rendű, III. rendű felperes neve (cím) III. rendű és IV. rendű felperes neve (cím) IV. rendű felpereseknek – a Kummer Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt alperes neve (cím) alperessel szemben személyiségi jog megsértése miatt indított perében az Egri Törvényszék 12.P.20.035/2020/
2. számú ítélete ellen a felperesek
3. és az alperes
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezései folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az I. rendű felperes keresetét teljesen elutasítja. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19 050 (tizenkilencezer-ötven) forint elsőfokú perköltséget. Mellőzi az alperes kötelezését a feljegyzett kereseti illeték megfizetésére. Az I. rendű felperes által az államnak fizetendő feljegyzett kereseti illetéket 36 000 (harminchatezer) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 19 050 (tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget. Az I. rendű felperest 96 000 (Kilencvenhatezer) forint, a II., a III. és a IV. rendű felpereseket pedig személyenként 48 000 (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési illeték állam részére, külön felhívásra történő megfizetésére kötelezi. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.124/2021/5 2 [1] A felperesek a helyi önkormányzati képviselők
5. október 13-án megtartott választásán a Fidesz-KDNP színeiben képviselői mandátumot szereztek E. M.-i J. V. K.-ben (a továbbiakban: a közgyűlés), ahol a Fidesz-KDNP frakció tagjai lettek. Az I. és a IV. rendű felperesek ezt megelőzően nem vettek részt a közéletben, nem tagjai egyik pártnak sem. A II. rendű felperes 2009., a III. rendű felperes pedig
6. óta tagja a közgyűlésnek, mindketten Fidesz-tagok, a III. rendű felperes pedig tagja a KDNP-nek is. [2] Az alperes
7. május 14-től
8. október 13-ig a Jobbik Magyarországért országgyűlési képviselője volt,
9. október
10. napja óta pedig az E.-ben a V.-ért E. színeiben E. polgármestere. [3]
11. január 29-én iratselejtezést tartottak az e.-i polgármesteri hivatal azon szobájában, amelyet az alperes hivatalba lépése óta M. Z. alpolgármester használt. Ezt megelőzően a helyiség R. B., majd M.-né A. I. szobája volt, akik a Fidesz színeiben E. alpolgármesterei voltak. Az iratselejtezés során az egyik szekrényből – egy dobozban és azon belül két dossziéban – előkerültek dr. Ny. Zs. Fideszes országgyűlési képviselőjelölt
12. évi országgyűlési választáshoz kapcsolódó kitöltött és üres ajánlóíveinek másolatai, R. B. Fideszes képviselőjelölt
13. évi helyi önkormányzati választáshoz kapcsolódó szórólapjai, valamint olyan nyomtatott táblázatok, amelyek egyes e.-i lakosok nevét, címét és politikai aktivitását tartalmazták. [4] Miután az alperes tájékoztatást kapott a fellelt iratokról, még aznap írásban kérte a jegyzőt, hogy vizsgálja ki az esetet, és amennyiben szükséges, tegyen rendőrségi feljelentést, továbbá a lakosság tájékoztatása érdekében engedélyezze a sajtó munkatársának, hogy a dokumentumokról a személyes adatok kitakarásával felvételt készíthessen. [5] Az iratselejtezést követő napon:
14. január 30-án nyílt közgyűlési ülésre került sor, amelyen az alperes élt a napirend előtti felszólalás jogával. Ennek során úgy nyilatkozott, hogy: „Egy példátlan, azt gondolom, E. politikai életében példátlan botrányról szeretnék most beszámolni és ennek a példátlan botránynak a bizonyítékait itt tartom a kezemben. Ha igénylik, akkor megnézhetik majd azt a jegyzőkönyvet és ezeket is, hogy miről beszélek és nem a levegőbe beszélek. A minap a Polgármesteri Hivatal egyik alpolgármesteri irodájának szekrényéből egy pakolás során olyan dokumentumok kerültek elő, amelyekről mindig tudtuk, hogy létezik az országban. Mindig tudtuk, hogy a Fidesz képtelen egy tisztességes választási kampányt, a törvényeknek megfelelően véghezvinni. Magyarországon most először azonban vaskos bizonyíték van rá, hogy azok a bizonyos Kubatov-listák hogyan is működtek. Amit itt a kezemben tartok, kimerítik a választási eljárások rendjéről szóló törvény megsértését, a Btk. 350.§-át, illetve a Btk. 219.§-át. A büntetési tételek 1 és 3 év letöltendő szabadságvesztéssel is járhatnak. A Fidesz E.-ben, E. lakosságát listázták. Olyan szinten listázták, hogy irodavezetők szerepelnek benne, hivatali munkatársak szerepelnek benne. Ebben a dokumentumban F., A. és B. teljes lakossága benne van lakcímre, házszámra nézve, politikai aktivitásra 1-től 7-ig osztályozva. Nyilván Önöknek nem kell bemutatnom, hogy az 1 és a 7 mit jelent. Példátlan botrány és példátlan bizonyíték arra, hogy Önök csalással szerezték a mandátumukat. Önök egyetlen választást sem voltak képesek tisztességgel véghezvinni, Önök még a saját támogatóikat is listázták, Önök a saját támogatóikat is osztályozták. Le vannak írva szépen házszámra, nyugodtan nézzék majd meg, bár a rendőrség képviselőjének nyilván a mai napon hivatalos formában feljelentést fogunk tenni. Mindenkiről leírták, hogy ki írta alá, ki nem írta alá és milyen párti képviselő. Ki Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.124/2021/5 3 támogatott minket vagy éppen ki zavarta el a Fideszes aktivistákat, akik egyébként név szerint meg vannak nevezve. Ki zavarta el őket, gondolom, nem kell bemutatnom a szóróanyagokat mellette. Gondolom, nem kell bemutatni azoknak az aktivistáknak a nevét, akik házszámra bontva Önökkel folytatták ezt a példátlan melót. És hogy mennyire törvénytelenek Önök, tessék csak megnézni: Ny. Zs. országgyűlési képviselő ajánlóíveinek több oldala lefénymásolva, amit a Btk. büntet. Üres ajánló oldalt sem lehet lemásolni, nem hogy kitöltöttet olyan szenzitív adatokkal, amiket Önök nem kezelhetnek. Önök jogosulatlanul, méltatlanul és teljesen törvénytelenül jártak el a választási kampányokban. Önöknek innentől fogva egyetlen egy lehetősége van, jogilag ugyan még képviselők, jogilag még hozzászólhatnak, morálisan, etikai értelemben Önök egyetlen egy gombnyomásra jogosultak, ahol bocsánatot kérnek E. lakosságától és visszaadják a mandátumaikat. Önök csaltak, törvénytelenül jártak el. Önöket nem illeti sem a képviselő asszony, sem a képviselő úr megszólítás, Önöket csak a csaló és a törvénysértő megszólítás illeti. Higgyék el, hogy én képviselem most azokat itt is, akik Önöket támogatták, én képviselem és védem az e.-i állampolgárok érdekeit, akiket Önök állandóan listáztak, akik arra vettek rá embereket, hogy bűncselekményeket kövessenek el, mert az, ami ebben a két paksamétában van, az feketénfehéren Btk. tételek. Én azt gondolom, hogy Önöknek nincs joguk az e.-i közéletben részt venni, nincs joguk az e.-i közéletben véleményt formálni, nincs joguk az e.-i emberekről dönteni. Önök csalók hazugok, törvénytelenek, az e.-i állampolgárok személyes adataival visszaéltek, az e.-i állampolgárokat becsapták. Egyetlen egy dolguk van eltakarodni az e.-i közéletből.” [6] Miután a Fidesz-KDNP frakciójának tagjai közül az I., a II. és a IV. rendű felperesek a közgyűlés során más témában kérdéseket intéztek hozzá, az alperes a válaszadás előtt ismét kijelentette: „Először is szeretném újra világossá tenni, hogy Önnek egyetlen egy dolga lett volna, hogy itt bocsánatot kér E.-től és lemond a képviselőtársaival egyetemben. Még egyszer mondom: Önök törvénytelen csalók, csalással szerezték a mandátumukat. Járhatnak majd a rendőrségre. B. B. után szabadon. Képviselő úr! Én annyira nem mosolyognék az Ön helyében, mert csak ez 3 év letöltendő, amit itt tartok a kezemben, de majd megoldják nyilvánvalóan.” [7] A Fidesz-KDNP frakciójának vezetője: O. S., aki más témában szintén felszólalt közgyűlésen, az alperes napirend előtti felszólalása kapcsán azt mondta, hogy: „Még egy szó: Önök engem választási csalással vádoltak meg, ez nem így történt. Nagyon kérem, ezt bizonyítsák be, nagyon örülök neki, hogy ezt nyilvánosság előtt megfogalmazták, mert emiatt bíróságon fogunk találkozni.” Erre válaszul az alperes azt mondta: „Képviselő Úr, én elhiszem, hogy Önnek nagyon fáj, ha egy törvénytelenséget lelepleznek és annak a törvénytelenségnek, nem tudom, de bizonyára élharcosa volt. Ha bizonyítékot keres, itt van. Jó nagy paksaméta, listázták az e.-eket, a sajátjaikat, másokat is, mindenkit, szégyelljék magukat, továbbra is várom a lemondásukat. Ez az egyetlen morális döntés, amit megtehetnek. Az egyetlen. Semmilyen keresnivalójuk az e.-i közéletben és sehol az országban a közéletben, akiről bebizonyosodik, hogy ezt csinálja. Mindenki tudta, hogy ezt csinálja, most már bizonyíték is van rá. Ne aggódjon, nem engem fog a bíróság elé citálni, én megteszem a rendőrségi lépéseket, ahogy az eskümhöz méltón meg kell tenni. Majd a rendőrségen magyarázkodnak, addig szeretném, ha nem az e.-i közéletet mérgeznék, mert ez elég ok arra, hogy soha többé ne vegyenek részt benne.” Ezt követően a közgyűlés során újra megismételte, hogy: „Továbbra is azt mondom, hogy csalók és mondjanak le.” Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.124/2021/5 4 [8] Az alperes a saját Facebook oldalán
15. január 30-án 10 óra 8 perckor megosztotta a napirend előtti felszólalását, amelyhez annyit fűzött hozzá, hogy: „Példátlan választási botrány E.-ben. Kézzel fogható bizonyíték került a birtokunkba – amit megdöbbentő módon egy alpolgármesteri irodában találtunk – arról, hogy a Fidesz listázta az e.-i lakosokat. Személyes adatok és a politikai hovatartozást rögzítő listák kerültek a kezünkbe, amik pecséttel ellátott, Ny. Zs. mint országgyűlési képviselőjelölt nevére kiállított választási ajánlóívek fénymásolatai, amely már önmagában a Btk-ba ütköző bűncselekmény.”
16. január 30-án 11 óra 28 perckor megosztotta az „Önök csalással szerezték a mandátumaikat! – Lemondásra szólította fel a Fideszeseket M.” címmel az e.-iugyek.hu hírportálon megjelent cikket.
17. január 30-án 12 óra 37 perckor megosztotta a közgyűlést követően általa tartott sajtótájékoztatót.
18. január 31-én 10 óra 27 perckor megosztotta a „Választási listabotrány E.-ben: O. közleményben tagad, Ny. nem reagál” címmel az e.iugyek.hu hírportálon megjelent cikket, amelyhez annyit fűzött hozzá, hogy: „Már több mint 24 óra eltelt és a hazudozáson, ferdítésen és mellébeszélésen kívül még egyetlen bocsánatkérést sem hallottam a Fidesztől. O. támad, Ny. hallgat, de mikor mondanak végre le?!”
19. február
20. napján 8 óra 21 perckor pedig úgy nyilatkozott, hogy: „A politikai nyüszítés kategóriáját merőben kimeríti O. S., bár ne tenné, de mint a Fidesz kampányfőnöke, frakcióvezetője, a helyében én is kellemetlenül érezném magamat. Szóval: Ha én listáznám E. lakosságát és lajstromba venném a saját „birkáimat,” attól én mint Fidesz szavazó nagyon felháborodott lennék.” [9] Az alperes – E. M.-i J. V. Ö.-ának nevében –
21. február 4-én feljelentést tett ismeretlen tettessel szemben személyes adattal visszaélés vétsége, valamint a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntette miatt. A B.-A.-Z. M.-i Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a
22. július 23-án meghozott 050../7./20../bü. számú határozatával a nyomozást megszüntette, úgy foglalt állást ugyanis, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. A határozatát a választás rendje elleni bűncselekmény vonatkozásában azzal indokolta, hogy miután az ajánlóíveket az illetékes választási iroda a szavazást követő
23. nap utáni munkanapon megsemmisítette, összehasonlító adatok hiányában, illetve a beszerzett személyi és okirati bizonyítékok alapján nem volt igazolható az, hogy a lefoglalt iratokon szereplő adatokat bárki bármilyen választáshoz kapcsolódóan felhasználta volna. Kifejtette továbbá, hogy haszonszerzési célzat és jelentős érdeksérelem hiányában nem volt bizonyítható a személyes adattal visszaélés vétségének elkövetése sem. [10] A felperesek módosított keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő jogukat azzal, hogy az idézett közgyűlési nyilatkozataiban és Facebook bejegyzéseiben foglalt hamis tényállításaival választási csalás, azaz bűncselekmény elkövetésével vádolta meg őket. Kérték, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, valamint kötelezze őt a jogsértés abbahagyására, elégtételadásra és 300 000 Ft sérelemdíj megfizetésére. [11] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a felpereseket nem vádolta meg konkrét bűncselekmény elkövetésével, hanem az iratselejtezés során fellelt okiratok alapján csupán egy politikai véleményt fogalmazott meg, amelyet a felpereseknek – közszereplőként – tűrniük kell. Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.124/2021/5 5 [12] Az elsőfokú bíróság a fellebbezésekkel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette az I. rendű felperes jóhírnevét E. M.-i J. V.
24. január
25. napján megtartott közgyűlésén tett azon kijelentésével, hogy „A Fidesz listázta E. lakosságát, még irodavezetők és hivatali munkatársak is névvel szerepelnek benne. Ezekben a dokumentumokban F., A. és B. teljes lakossága benne van, lakcímre, házszámra, névre lebontva, politikai aktivitásra 1-től 7-ig osztályozva, ez példátlan botrány és példátlan bizonyíték arra, hogy Önök csalással szerezték a mandátumaikat,” valamint azon kijelentésével is, hogy „Először is szeretném újra világossá tenni, hogy Önnek egyetlen egy dolga lett volna, hogy bocsánatot kér E.-től és lemond képviselőtársaival egyetemben. Még egyszer mondom Önök törvénytelen csalók, csalással szerezték a mandátumukat, járhatnak majd a rendőrségre. Képviselő úr én annyira nem mosolyognék az Ön nevében, mert csak ez három év letöltendő, amit itt tartok a kezemben.” Kötelezte az alperest az I. rendű felperes vonatkozásában a jogsértés abbahagyására, az I. rendű felperes részére magánlevélben történő elégtételadásra, továbbá 200 000 Ft sérelemdíj megfizetésére. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Kötelezte a II., a III., és a IV. rendű felpereseket arra, hogy fizessenek meg az alperesnek személyenként 19 050 Ft elsőfokú perköltséget, az államnak pedig – külön felhívásra – személyenként 36 000 Ft feljegyzett kereseti illetéket. Az I. rendű felperest és az alperest személyenként 18 000 Ft feljegyzett kereseti illeték állam részére külön felhívásra történő megfizetésére kötelezte. [13] A határozatát azzal indokolta, hogy a sérelmezett közlések időpontjában a felek közéleti szereplők voltak, az alperes kijelentései pedig egy országos közügyhöz kapcsolódó helyi közügyet érintettek, az iratselejtezés során fellelt okiratok ugyanis felvetették annak a lehetőségét, hogy E.-ben, a
26. október
27. napján megtartott helyi önkormányzati választáson, valamint a korábbi országgyűlési és helyi önkormányzati választásokon is sérülhettek a választási eljárás alapelvei és szabályai. Ennek oka az, hogy a választási eljárásról szóló
28. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: a Ve.) szerint az ajánlóívek másolása tilos, a választók adatait tartalmazó adatbázisokat pedig jogszerűen csak a Ve-ben foglalt garanciális szabályok betartásával lehet kiépíteni és felhasználni. [14] Annak eldöntése során, hogy a kereset tárgyát képező kijelentések sértik-e a felperesek jóhírnévhez fűződő jogát, nem tulajdonított jelentőséget a nyomozást megszüntető határozatnak. Ehelyett a 7/
29. (III.7.) AB határozat, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a New York Times vs. Sullivan ügyben kidolgozott tesztje és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: az EJEB) Pedersen és Baadsgaard kontra Dánia ügyben
30. június
31. napján 49017/
32. számon meghozott határozata alapján azt vizsgálta, hogy a sérelmezett közléseknek volt-e megfelelő ténybeli alapjuk, továbbá az alperes rosszhiszemű volt-e, azaz tudott-e az állításainak valótlanságáról és azok igazságtartalmának kiderítése érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben egy polgármestertől elvárható. [15] E körben abból indult ki, hogy az alperes nem konkrét bűncselekmény elkövetésével vádolta meg a felpereseket. Az alperes által említett választási csalás ugyanis nem azonosítható egyetlen bűncselekménnyel sem, az a köznyelv szerint csupán arra utal, hogy egy jelölt tisztességtelen, meg nem engedett kampányeszközöket vett igénybe. Ezért az alperes sérelmezett közlései csupán azt a politikai véleményt fejezték ki, hogy az egyik politikai közösség illegális választási adatbázis felhasználásával kampányolhatott, amely a felperesek cselekvőségét is felveti. Ennek a véleménynek megfelelő ténybeli alapja volt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az iratselejtezés során – egyebek mellett – az egyik Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.124/2021/5 6 e.-i városrész teljes lakosságának a politikai szimpátiáját dokumentáló választási listát és egy egyéni országgyűlési képviselőjelölt lefénymásolt ajánlóíveit találták meg, amely önmagában is személyes adatok tiltott kezelésének minősült. Az, hogy ezt a választási adatbázist később egyszer sem használták fel, nem életszerű. Annak, hogy ezek az okiratok hogyan kerültek az alpolgármesteri irodába, nem volt jelentősége, kizárólag az bírt relevanciával, hogy azok egyáltalán elkészültek. Az okiratok elkészítése pedig az ajánlóívvel érintett politikai közösséghez köthető, hiszen az egyik politikai közösség színeiben induló egyéni országgyűlési képviselőjelölt ajánlóívei jellemzően nem kerülnek egy másik politikai közösséghez tartozó képviselőjelölt birtokába. [16] A sérelmezett közléseknek megfelelő ténybeli alapot biztosított B. B. esete is, amelyre az alperes mind a közgyűlési beszédében, mind pedig a per során ismertetett nyilatkozatában utalt. Noha B. B. a
33. évi e.-i polgármester-választáson független jelöltként indult, az alperes már a választási kampányban jelezte, hogy e jelölt ajánlóívén olyan személyek neve is szerepel, akik a saját nyilatkozatuk szerint csak a Fidesz-KDNP egri polgármester-jelöltjének ajánlóívét írták alá. Bár e körben senki sem nyújtott be feljelentést vagy választási kifogást, az alperes B. B. esetére alappal hivatkozhatott, mert az alátámasztotta, hogy a kijelentései nem voltak légből kapottak, a jogtalanul elkészített választási adatbázist ugyanis a
34. évi választás során is felhasználhatták, megkönnyítve ezzel egy ún. kamujelölt elindulását a polgármester választáson. A sérelmezett közlések ténybeli alapjaként kellett értékelni azt a tényt is, hogy az okiratokat abban a szobában találták meg, amelyet S. Gy. tanúvallomása szerint korábban R. B. alpolgármester használt, aki 2010-ben és 2014-ben is azon e.-i kerületben volt képviselőjelölt, amelynek lakosait a lista felsorolta. [17] Rámutatott, hogy az iratokat a soron következő közgyűlés előtt egy nappal találták meg, ezért az alperesnek nem volt sok ideje arra, hogy azok valóságtartalmát ellenőrizze, különös figyelemmel arra, hogy az okiratok már a megtalálásuk napján nyilvánosságra kerültek. Ettől függetlenül az alperes előzetes jogi konzultáció érdekében a jegyzőhöz fordult, így az adott helyzetben elvárható módon járt el. Emellett – korábbi országgyűlési képviselőként és kampányfőnökként – ő maga is rendelkezett elegendő ismerettel ahhoz, hogy a fellelt okiratok jogellenességét és hatását megfelelő módon felmérhesse. [18] Mindettől függetlenül valamennyi felperes esetében külön-külön megvizsgálta, hogy kötelesek-e tűrni az alperes által megfogalmazott politikai véleményt. Úgy foglalt állást, hogy a II. és a III. rendű felperesek tűrési kötelezettsége fennáll, hiszen már
35. előtt is aktív részesei voltak a helyi közéletnek, így velük szemben az alperes közlése megfelelő ténybeli alappal rendelkezett. A IV. rendű felperes is köteles eltűrni az alperes politikai véleményét, mert – noha
36. előtt nem vett részt a közéletben – épp abban a választókerületben szerzett egyéni képviselői mandátumot, amelyre az alpolgármesteri irodában fellelt okiratok vonatkoztak, így a vélemény kellő ténybeli alapja vele szemben is megállapítható volt. Az I. rendű felperes esetében azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem köteles eltűrni a közlés azon részeit, amelyeket az elsőfokú ítélet rendelkező részében idézett, mert
37. előtt nem vett részt a közéletben, egy másik választókerületben szerzett egyéni képviselői mandátumot és 2019-ben „épphogy betöltötte a
38. életévét.” A többi közlésre vonatkozóan ugyanakkor indokoltnak tartotta az I. rendű felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogának korlátozását. Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.124/2021/5 7 [19] Miután a jogsértés nem volt folyamatos, elutasította az I. rendű felperes azon keresetét, amelyik az alperes jogsértéstől való eltiltására irányult, kötelezte ugyanakkor az alperest a jogsértés abbahagyására, valamint arra, hogy magánlevélben adjon elégtételt az I. rendű felperesnek, ezt meghaladó elégtételt ugyanis nem tartott indokoltnak. Az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján az alperest az I. rendű felperes részére 200 000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezte, ezen összeg ugyanis alkalmas volt arra, hogy érvényesülhessen a sérelemdíj reparatív és preventív funkciója is. [20] Megállapította, hogy az alperes az I. rendű felperessel szemben 50%-ban, a többi felperes vonatkozásában pedig teljes mértékben pernyertes lett. A polgári perrendtartásról szóló
39. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: a Pp.)
40. §-a és
41. §-a alapján ennek tükrében döntött a felek által felszámított perköltség és a feljegyzett kereseti illeték viseléséről. [21] A felperesek a fellebbezésükben azt kérték, hogy az ítélőtábla – a Pp.
42. §-a