← Magyarország

Pfv.20122/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Önmagában az adott évre vonatkozó költségvetés érvényes elfogadásának hiánya nem eredményezi automatikusan az adott év költségvetésére vonatkozó elszámolást elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. Esetenként valamennyi körülményt figyelembe véve kell vizsgálni a költségvetés és az elszámolás adatainak összefüggését ahhoz, hogy aggálytalanul megállapítható legyen az érvénytelen költségvetésnek a költségvetés elszámolására vonatkozó határozat érvényességére gyakorolt hatása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.I.20.122/2023/

  1. A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke Dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró Dr. Parlagi Mátyás bíró Dr. Szabó Klára bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Tóth T. Zoltán Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Tóth T. Zoltán ügyvéd) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Sárdi Márton ügyvéd (cím3) A per tárgya: közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Kúria I.Pfv.20.122/2023/6 2 az alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 53.Pf.632.864/2022/
  2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.P.51.507/2021/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezi és ebben a keretben a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítja. A felülvizsgálati eljárási költséget a felperes részére 254.000 (kétszázötvennégyezer) forintban, az alperes részére 298.600 (kétszázkilencvennyolcezer-hatszáz) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes társasházban a felperes lakásingatlan tulajdonjogával rendelkezik. Az alperes
  4. május 31-én közgyűlést tartott, melyen több határozatot is elfogadott. A 2/
  5. számú határozattal elfogadta a
  6. évi beszámolót és az éves elszámolást, a 3/
  7. számú határozattal pedig jóváhagyta a közös képviselő
  8. évi ügykezelő tevékenységét, és megadta részére a „felmentvényt”. A felperes keresete, az alperes védekezése Kúria I.Pfv.20.122/2023/6 3 [2] A felperes keresetében kérte – további mellett – a 2/
  9. és a 3/
  10. számú közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását a társasházakról szóló
  11. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.)
  12. §

(1)bekezdés alapján – egyéb, a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett ok mellett – azért, mert a felperes
  1. óta nem rendelkezik érvényesen elfogadott éves beszámolóval, valamint a következő évre vonatkozó éves költségvetéssel, ezért az éves elszámolás nem felel meg számvitelről szóló
  2. évi C. törvény
  3. §
(4)–
(6)bekezdéseiben előírt világosság, következetesség és folytonosság alapelvének. Az alperes nem fogadhatja el a
  1. évi beszámolót, a
  2. évi költségvetést és nem hagyhatja jóvá a közös képviselő ügykezelő tevékenységét, amíg nem rendelkezik a korábbi évekre vonatkozó, érvényesen elfogadott éves beszámolókkal, elszámolásokkal, költségvetéssel. [3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felülvizsgálati kérelemmel érintett érvénytelenségi okkal összefüggésben azzal védekezett, hogy önmagában a korábbi költségvetés hiánya nem eredményezi automatikusan az elszámolást és a költségvetést elfogadó közgyűlési határozatok érvénytelenségét. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság – megismételt eljárásban meghozott – ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában – továbbiak mellett – kifejtette, hogy az előző évre vonatkozó elszámolás érvényes elfogadásának a hiánya nem eredményezi automatikusan az adott év költségvetését elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. A közös képviselőnek a Tht.
  3. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente az SZMSZ-ben meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartania. A tárgyévi gazdálkodással összefüggésben akkor is köteles a Tht. 47-
  1. §-aiban előírt tartalommal a pénzügyi beszámolót és a költségvetési javaslatot elkészíteni, ha nem áll a rendelkezésére az előző év beszámolóját és költségvetési tervezetét elfogadó határozat érvényességét vagy érvénytelenségét jogerősen megállapító bírósági ítélet. A társasház Tht. Praembulumában megfogalmazott szakszerű és biztonságos működése, pénzügyi gazdálkodása lehetetlenülne el, ha a közös képviselő a tárgyévi beszámolási kötelezettségét nem teljesítené pusztán abból az okból, hogy a bíróság a perben támadott előző év elszámolását és költségvetését elfogadó határozatok érvénytelenségének megállapítása tárgyában a soron következő évi rendes beszámoló közgyűlés összehívásáig még nem döntött jogerős ítélettel. [5] Az érvénytelenség megállapítása szempontjából ezért annak van jelentősége, hogy a közös képviselő beszámolója és a következő évre tervezett költségvetése megfelel-e a Tht. 47-
  2. §-aiban feltüntetett kötelező tartalmi elemeknek. A vitatott elszámolás tartalmazza a tervezett és tényleges bevételeket, a közösség javára nem teljesített – lejárt – követeléseket és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket. Az éves elszámolás ugyancsak tartalmazza a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi-eszközleltárát. Megállapítható, hogy az egyes tárgyi eszközökhöz milyen tárgyévi kiadások kapcsolódtak, ezekből az adatokból a felmerült költségekhez köthető ingóságok megléte is következik. Tulajdonosonként feltüntették a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban. Minden Kúria I.Pfv.20.122/2023/6 4 adat nyomon követhető és ellenőrizhető formában szerepel az elszámolásban, a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme sem állapítható meg. [6] Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja, ezt tartalmazza a 3/
  3. számú határozat. Az adott határozatnak nincs normatív tartalma, nincs olyan tartalma, ami végrehajtható lenne, önmagában nem is válhat érvénytelenné az éves elszámolás elfogadását tartalmazó közgyűlési határozat esetleges későbbi érvénytelenségének megállapítása esetén. A normatív tartalom nélküli közgyűlési határozat sem kötelezettséget, sem pedig jogot nem jelent a tulajdonosokra nézve, valójában nem határozat, ezért annak érvénytelensége nem is vizsgálható a Tht.
  4. §
(1)bekezdése szerint (BH
  1. 182.). [7] A beszámolót, a közös képviselő ügykezelő tevékenységének jóváhagyását és a költségvetési javaslatot elfogadó közgyűlési határozatok nem válnak érvénytelenné abból az okból, hogy a bíróság az előző évek beszámolóit és költségvetési tervét elfogadó határozatok egy részének érvénytelenségét jogerős ítéleteivel időközben megállapította. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta: megállapította a 2/
  2. és a 3/
  3. számú közgyűlési határozatok érvénytelenségét, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] Ítélete indokolásában foglaltak szerint azt helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az éves elszámolás elfogadásának hiánya nem eredményezi automatikusan a következő év költségvetését elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. A beszámolók és a következő évi költségvetés között az induló egyenlegen kívül nincs további azonosság. Az előző évi elszámolás záró egyenlege a következő évi költségvetés nyitó egyenlegével szükségszerűen azonos összeg. Az érvényes elszámolás hiánya azonban nem akadálya a nyitóegyenleg megállapításának, az ugyanis nem jog-, hanem ténykérdés. [10] Az elsőfokú bíróság azonban téves álláspontra jutott a költségvetés hiányára alapított érvénytelenségi ok elbírálásakor. Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az éves elszámolásban a tényleges mellett a tervezett kiadásokat és bevételeket, továbbá a tényleges és tervezett bevételek, illetve a kiadások különbözetét is rögzíteni kell [Tht.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)–
  2. c)pont]. Tehát ha a tárgyévben készült költségvetés, de nincs azt elfogadó érvényes közgyűlési határozat, úgy a tárgyévre vonatkozó éves elszámolást elfogadó közgyűlési határozat sem lehet érvényes. [11] A 2018. évi érvényes költségvetés hiányában tehát a 2018. évi beszámolót és éves elszámolást elfogadó 2/2019. számú közgyűlési határozat a Tht. 48. §
(1)bekezdés a), b), c) pontjaiba ütközik, ezért érvénytelen. A határozat érvénytelensége a felperes által hivatkozott egyik ok alapján megállapítható volt, ezért további érvénytelenségi okok fennállását már nem kellett vizsgálni. [12] Az éves elszámolás tárgyában hozott határozat kihatással lehet a tulajdonostársak jogaira és kötelezettségeire, ezért normatív tartalmú. Érvényes elszámolás hiányában a közös Kúria I.Pfv.20.122/2023/6 5 képviselő ügykezelő tevékenysége nem hagyható jóvá, és részére a felmentvény sem adható meg. A 3/2019. számú közgyűlési határozat jogszabályba [Tht. 48. §
(2)bekezdés] ütközés miatt érvénytelen. Nem normatív tartalmú közgyűlési határozat érvénytelensége tartalmi okból nem, viszont alaki okból megállapítható. A felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen – részben – hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása iránt – az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Tht. 48. §
(1)bekezdés a), b), c) pontjai, 48. §
(2)bekezdés megsértésére hivatkozott, valamint arra, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Kúria következetes gyakorlatát tükröző Pfv.I.20.927/2017/9., Pfv.I.20.594/
  1. számú eseti döntésekben foglaltakkal. [14] Érvelése szerint a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a keresetben foglaltakon, mert a 2/
  2. számú közgyűlési határozat érvénytelenségét a Tht.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjai alapján is megállapította annak ellenére, hogy erre a felperes keresetében nem hivatkozott. [15] A másodfokú bíróság alaptalanul jutott arra a következtetésre, hogy ha nincsen előző évi költségvetési bázisszám, akkor a tervezett és a tényleges bevételek feltüntetése nem lehetséges, így a költségvetés nélküli elszámolás jogilag nem lehetséges. Ezzel szemben a beszámoló tartalmazza 2018. évre a tervezett és ténylegesen felmerült bevételeket, kiadásokat. Sem az elszámolás, sem a költségvetés hiánya nem eredményezheti a beszámolót vagy költségvetést elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét, mivel a bevétel és kiadás meghatározásának kérdése nem jog-, hanem ténykérdés, a 2018. évi beszámoló már tartalmazta a 2018. évi költségvetés számait. A nyitó- és a záróegyenleg ténykérdés, összege megfelel a házipénztárban és a bankszámlákon található pénzösszeggel. [16] A 3/2019. számú határozatnak nincs normatív tartalma, a határozat csupán az ügykezelő tevékenységet hagyta jóvá, annak nem állapítható meg az érvénytelensége sem alaki, sem tartalmi okból. [17] A Kúria a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét a Pfv.I.20.122/2023/5. számú végzésével visszautasította. [18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére irányult. Rámutatott arra, hogy az alperes felülvizsgálati érvelése értelmében a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, azonban ezzel összefüggésben jogszabálysértésre nem hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria I.Pfv.20.122/2023/6 6 [19] A Pp. 413. §
(1)bekezdésében foglaltak értelmében a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett – továbbiakon túl – tartalmaznia kell: a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat meghozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja. [20] A felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős határozatnak a felülvizsgálati kérelem keretei közötti felülbírálata. Az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatályba lépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/
  2. Polgári jogegységi határozat szerint a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadó a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  3. (II.15.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény), melynek
  4. pontja szerint a felülvizsgálati kérelem – mint az eljárást megindító és annak kereteit meghatározó rendkívüli jogorvoslati eszköz – jogi jelentősége egyebek között abban fogalmazható meg, hogy a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt ok vagy okok keretei között bírálhatja felül. Ennek következtében eljárása során csak a fél felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértés vagy jogszabálysértések fennállását vizsgálhatja. [21] A PK vélemény
  5. pontja értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. A jogszabálysértés tartalmi körülírása keretében a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek szabad szöveges formában is meg kell fogalmaznia a jogerős ítélet általa sérelmezett rendkívüli perorvoslatot megalapozó hiányosságát, ezzel összefüggésben részletesen ki kell fejtenie jogi álláspontját. Fenn kell állnia a kifejtett jogi álláspont, a jogszabálysértés tartalmi körülírása és a megsértettként állított jogszabályhely közötti összefüggésnek is. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. [22] A Pp.
  6. §
(1)bekezdése kógens (kötelező) szabályként foglalja össze a felülvizsgálati kérelem azon minimális és konjunktív (összekapcsolódó) tartalmi elemeit, amelyek nélkül a fél beadványa alkalmatlan volna a felülvizsgálati eljárás megindításának, valamint a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezése érdemi felülbírálata jogkövetkezményeinek kiváltására. A tartalmi elemek hiánya vagy nem megfelelő meghatározása esetén a Kúria nem kerül abba a helyzetbe, hogy pontosan, egyértelműen megfogalmazott módon megismerhesse azt az okot vagy okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. Emellett a felülvizsgálati kérelem e tartalmi elemei meghatározzák a Kúria felülbírálati lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit is. [23] A felülvizsgálati kérelem mint rendkívüli jogorvoslati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozás indokainak ismertetése, a kettő közötti tartalmi összefüggés feltárása. Ha a fél felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet több okból is Kúria I.Pfv.20.122/2023/6 7 támadja; vagyis több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak meg kell felelnie a Pp. 413. §
(1)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményeknek. A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének tehát valamennyi, a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára történő hivatkozása esetében konkrétan meg kell jelölnie az álláspontja szerint megsértett jogszabályhelyet, szövegesen elő kell adnia a jogszabálysértés és a jogszabálysértésre történő hivatkozás indokait. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatóak, amelyek esetében a Pp. 413. §
(1)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek. [24] Az alperes felülvizsgálati kérelmében – továbbiak mellett – a jogszabálysértés tartalmi körülírása keretében állította, hogy a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a keresetben foglaltakon, mert a 2/2019. számú közgyűlési határozat érvénytelenségét a Tht. 48. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjai alapján is megállapította annak ellenére, hogy a felperes keresetében ezekre a jogszabályi rendelkezésekre nem hivatkozott. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmének megfelelően az alperes felülvizsgálati kérelmében az érdemi döntés korlátainak megsértésére úgy hivatkozott, hogy megsértett jogszabályhelyként nem jelölte meg az azt szabályozó Pp. 342. §
(1)bekezdését; megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül fejtette ki az állított jogszabálysértésre vonatkozó jogi álláspontját. Felülvizsgálati kérelme ebben a részében nem felel meg a Pp. 413. §
(1)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményeknek, ezért azt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [25] A Kúria így érdemben csak azt vizsgálhatta, hogy a
  1. évre vonatkozó költségvetés érvényes elfogadásának hiánya automatikusan a
  2. évi elszámolást elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét eredményezi-e. [26] Az így érdemben elbírált felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt megalapozott. [27] A Pp.
  3. §
(1)bekezdésében és a 424. §
(3)bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. [28] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a 2018. év költségvetését elfogadó közgyűlési határozat érvénytelensége következtében a 2018. évre vonatkozó elszámolást elfogadó 2/2019. számú közgyűlési határozat érvénytelen. Ezzel összefüggésben azt hangsúlyozza a Kúria, hogy a 2018. év költségvetését elfogadó 4/2018. számú közgyűlési határozatot a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2019. április 3-án meghozott 23.P.52.778/2018/14. számú ítéletével azért minősítette érvénytelennek, mert az a Tht. 47. §
  1. c)pontjába ütközött. Ezzel a döntéssel mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék is egyetértett, a 2019. október 4-én meghozott 53.Pf.633.683/2019/10. számú ítéletében kifejtette, hogy a Tht. 47. §
  2. c)pontja értelmében a közös költséghez való hozzájárulás előírását és teljesítését – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével – a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban kell tartalmaznia az elfogadott költségvetési tervnek, azaz a költségvetésnek, azonban az alperes a tulajdonosokhoz, nem pedig a lakásokhoz és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez rendelte az egyes adatokat. Kúria I.Pfv.20.122/2023/6 8 [29] A költségvetési javaslat célja, hogy a társasház közössége a várható bevételek és kiadások számbavételével meg tudja tervezni a következő évi gazdálkodását, olyan terheket vállaljon, amelyeknek megvan a reális fedezete, a szükséges kiadások figyelembevételével állapítsa meg a közös költséghez való hozzájárulás – mint a legfontosabb bevételi forrás – összegét. A költségvetési javaslatnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tulajdonostársak megfelelően tájékozódjanak a társasház pénzügyi lehetőségeit illetően, és erre figyelemmel megalapozott döntéseket tudjanak hozni. A közös képviselet egyik legfontosabb feladata a társasház gazdálkodásával összefüggésben a gazdasági események folyamatos könyvelése, továbbá az éves költségvetési javaslat, a beszámoló és az éves elszámolás tervezetének az elkészítése. Az éves elszámolást a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján kell összeállítani. Az elszámolás tartalmára a Tht. 48. §-ának
(1)bekezdés a)-
  1. f)pontjaiban foglaltak irányadóak. A közös képviselő elszámolási kötelezettsége a társasház közösségével szemben áll fenn. A közös képviselő az elszámolás keretében ad számot az előző évi gazdálkodásról, illetve a gazdálkodás helyzetéről. A Tht. adott rendelkezéseinek megfelelő elszámolásból nyomon követhető a társasház előző évi gazdálkodása, megállapítható, hogy a tervezett kiadásokhoz és bevételekhez képeset hogyan alakultak a tényleges kiadások és bevételek, megállapítható továbbá a tervezett és tényleges kiadások, valamint bevételek záró egyenlege a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve. A Tht. rendelkezéseinek megfelelő elszámolás alapján a tulajdonos azoknak a szükséges információknak a birtokába jut, amelyekből megtudhatja, hogy mire, mikor, milyen okból, milyen forrásból, mennyi kiadása volt a társasháznak, továbbá milyen forrásból, mikor, milyen összegű bevétele keletkezett. [30] A másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben önmagában abból a tényből, hogy a 4/2018. számú, a költségvetési javaslatot, így a költségvetést elfogadó közgyűlési határozatot egy másik perben a bíróság érvénytelennek minősítette a Tht. 47. §
  2. c)pontjába ütközése miatt, még nem következik az, hogy a 2018. évi költségvetésre vonatkozó elszámolást elfogadó 2/2019. számú közgyűlési határozat érvénytelen lenne. Önmagában a 2018. évre vonatkozó költségvetés érvényes elfogadásának hiánya nem eredményezi automatikusan a 2018. évi költségvetésre vonatkozó elszámolást elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. Ahhoz, hogy megalapozottan lehessen dönteni abban a kérdésben, hogy a 2/2019. számú közgyűlési határozat sérti-e a kereset alapjaként megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, valamennyi körülményt figyelembe véve kell vizsgálni a költségvetés és az arra vonatkozó elszámolás adatainak összefüggését figyelemmel arra is, hogy a tervezett és tényleges kiadások, a tervezett és tényleges bevételek, továbbá ezeknek a különbsége tényadat, ténykérdés, nem pedig jogkérdés. [31] A másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem bírálta el a felperes további érvénytelenségi okok megállapítására irányuló fellebbezését, ami a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható. A Kúria ezért a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra, a felperes fellebbezésének elbírálására, új határozat hozatalára utasította. [32] A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak el kell bírálnia a felperes fellebbezésének nem vizsgált hivatkozásait is, így kerül a másodfokú bíróság a megismételt eljárás eredményeként abba a helyzetbe, hogy az eljárásjogi és anyagi jogi szabályok rendelkezéseinek maradéktalanul megfelelő eljárás eredményeként a fellebbezés tárgyában Kúria I.Pfv.20.122/2023/6 9 érdemi döntést hozhasson. A megismételt másodfokú eljárásban már nem lehet visszatérni a jogerősen elbírált érvénytelenségi okra. [33] A Tht. 48. §
(2)bekezdése értelmében az éves elszámolást a közgyűlésnek kell határozattal elfogadnia. A határozat tartalmazza a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységének a jóváhagyását is. Az adott jogszabályi rendelkezés helyes értelmezéséből következően az éves elszámolás elfogadása és a közös képviselő tárgyévi ügykezelő tevékenységének jóváhagyása olyan szoros viszonyban van egymással, hogy a tárgyévi ügykezelő tevékenység jóváhagyása függ az elszámolás elfogadásától, annak egyik következménye. A másodfokú bíróság még nem döntött valamennyi fellebbezéssel érintett érvénytelenségi okról, ezért nem lehet megalapozottan állást foglalni a 3/2019. számú közgyűlési határozat érvényességéről sem. A másodfokú bíróság akkor lesz abban a helyzetben, hogy döntsön a 3/2019. számú közgyűlési határozat érvényessége felől, ha a megismételt eljárásában elbírálja a 2/2019. számú közgyűlési határozattal szemben felhozott és még el nem bírált érvénytelenségi okokat is. Záró rész [34] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére tekintettel a Kúria a Pp. 424. §
(4)bekezdése szerint csupán megállapította a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek összegét, mindezek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 405. §
(1)bekezdése által felhívott Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján. [36] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Cseh Attila s.k. bíró, dr. Parlagi Mátyás s.k. bíró, dr. Szabó Klára s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.