← Magyarország

Pfv.21182/2020/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A szerződés önálló érvénytelenségi okként nevesített fogyatékosságai – pl. színleltség, tévedés, cselekvőképtelen állapotban kötött szerződés - csak az adott érvénytelenségi okként vizsgálhatóak és nem eredményezhetik egyben a szerződés jóerkölcsbe ütközését is. Ha az adott önálló érvénytelenségi ok nem állapítható meg, ugyanaz az ok nem eredményezheti a szerződés jóerkölcsbe ütközését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.21.182/2020/

  1. A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Nyírőné dr. Kiss Ildikó előadó bíró Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró A felperesek: felperes1 (cím1) II. rendű felperes2 III. rendű A felperes képviselője: Dr. Gergely B. Tamás Ügyvédi Iroda (cím2 ügyintéző: dr. Gergely B. Tamás ügyvéd) II. rendű felperes képviseletében Dr. Faragó István ügyvéd (cím3) III. rendű felperes képviseletében Az alperes: alperes1 (cím4) Az alperes képviselője: Dr. Ambrózi András ügyvéd (cím5) A per tárgya: Ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Kúria II.Pfv.21.182/2020/4 2 II. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 5.Pf.21.102/2019/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Monori Járásbíróság 5.P.21.619/2016/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 666.000 (hatszázhatvanhatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A bíróság az elsőfokú eljárás tartama alatt elhunyt néhai I. rendű felperest a
  4. augusztus 4-én jogerős ítéletével az egészségügyi jogok gyakorlása, a tartózkodási hely meghatározása, a perindítás, a perek vitelével kapcsolatos jognyilatkozatok tétele és jogok gyakorlása ügycsoportokban cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, majd a
  5. március 21-én hozott ítéletével a gondnokság alá helyezést megszüntette. [2] A néhai I. rendű felperes 2014 augusztusában felkereste az alperest azzal a szándékkal, hogy neki ajándékozza a helység1, helyrajzi szám1-ú cím6 számú (a továbbiakban: a lakóház) és a helység1, helyrajzi szám2-ú szántó ingatlanát (a továbbiakban: a szántó) azzal a feltétellel: gondoskodik az illő eltemettetéséről, a lakóház fűtésrendszerének korszerűsítéséről és a tetőszerkezet javításáról. Kúria II.Pfv.21.182/2020/4 3 [3] A néhai I. rendű felperes mint ajándékozó, az alperes mint megajándékozott a lakóházra
  6. november 27-én kötötték meg az ajándékozási szerződést, melynek
  7. pontja szerint a megajándékozott biztosítja az ajándékozó lakáshasználati jogát a lakóházban élete végéig, továbbá elvégzi a lakóház tetőjének és a fűtésének javítását. Ennek költségeire az alperes testületi határozatában legfeljebb 1.000.000 forintot biztosított. A
  8. pont rögzíti: „…az ajándékozó nyilatkozatát jól megfontoltan, belátási képessége teljes birtokában, szabad akaratából teszi meg, a szerződés alapját képező eljárást saját kérelmével indította meg.” A szerződés
  9. és
  10. pontja szerint az ajándékozó javára lakáshasználati jogot alapítottak és a megajándékozott hozzájárult annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. A
  11. pontban a szerződéskötés előtt készített értékbecslés alapján a lakóház értékét beköltözhetően 6.000.000 forintban, lakottan 3.000.000 forintban állapították meg. [4] Az alperes
  12. decemberében 372.600 forint költséggel a lakóház központi fűtés rendszerét korszerűsítette. [5] A néhai I. rendű felperest
  13. december 15-től december 22-ig magas vérnyomás és zavartság miatt kórházban kezelték. [6] A néhai I. rendű felperes és az alperes a szántó ingatlanra
  14. január 8-án kötötték meg az ajándékozási szerződést, amelynek
  15. pontja tartalmazza: a megajándékozott az ajándékozót a helység1 temetőben megváltott sírhelyre, házastársa mellé önkormányzati költségviselés mellett temetteti el. [7] A néhai I. rendű felperes a
  16. február 21-én írt levelében ajándékozási nyilatkozatait visszavonta, és az ingatlanokat visszakérte, amelyet az alperes képviselőtestülete a
  17. szeptember 23-án hozott határozatában visszautasított. [8] A néhai I. rendű felperest
  18. április 8-án ismét kórházba szállították, április 13-án a kórház pszichiátriai osztályán végzett vizsgálatakor nyugtalanságot, zavartságot észleltek nála. A gyámhivatal
  19. június 10-én kezdeményezte a gondnokság alá helyezését, a bíróság azonban a pert a néhai I. rendű felperes
  20. október 23-án bekövetkezett halála miatt megszüntette. Temetéséről 300.241 forint költséggel az alperes gondoskodott. [9] A néhai I. rendű felperes a szerződéskötések időpontjában mentális zavarban szenvedett, amely miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nagymértékben csökkent, de teljes mértékben nem hiányzott. A szerződések megkötéséhez szükséges minimális belátási képességgel rendelkezett. [10] A néhai I. rendű felperes halála után ajándékozási szerződés hiányában a lakóházat végrendeleti öröklés jogcímén a II. rendű felperes; a szántót törvényes öröklés jogcímén a III. rendű felperes szerezte volna meg. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése Kúria II.Pfv.21.182/2020/4 4 [11] A néhai I. rendű felperes keresetében az ajándékozási szerződések érvénytelenségének megállapítását és az ingatlannyilvántartásban az eredeti állapot helyreállítását kérte egyéb, a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett érvénytelenségi okok mellett arra hivatkozva, hogy az szerződések jóerkölcsbe ütköznek, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló
  21. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  22. §

(1)bekezdése szerint semmisek. [12] A perbe jogutódként belépett II. rendű felperes a keresetet a lakóházra; a III. rendű felperes pedig a szántóra kötött ajándékozási szerződésre tartotta fenn, és a II. rendű felperes kérte az alperes
  1. október 5-től havi 30.000 forint használati díj fizetésére kötelezését. [13] Az alperes a kereset elutasítását kérte: a felülvizsgálati kérelemmel érintett keresetet arra hivatkozással, hogy a néhai I. rendű felperes szociális helyzete, a szerződések célja miatt a szerződéskötés indokolt volt. A szerződések esetleges érvénytelenségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása esetén a II. rendű felperest a lakóház fűtésének javításával felmerült 372.600 forint és a szerződéskötéssel felmerült egyéb költségek; a III. rendű felperest 300.241 forint temetési, és - a szerződéskötéssel felmerült - egyéb költség megfizetésére kötelezését kérte. Az első- és másodfokú ítélet [14] Az elsőfokú bíróság ítéletével elrendelte az alperes ingatlanokra bejegyzett tulajdonjogának törlését és a néhai I. rendű felperes közbenső jogszerzésének megállapítása mellett a lakóházra a II. rendű felperes; a szántóra a III. rendű felperes tulajdonjogának bejegyzését az eredeti állapot helyreállítása és öröklés jogcímén. Kötelezte az alperest a lakóingatlan kiürítésére és a II. rendű felperes birtokába adására, továbbá részére 1.080.000 forint lejárt és
  2. október 1-től esedékes havi 30.000 forint használati díj fizetésére. Az alperes részére a II. rendű felperest 372.600 forint, a III. rendű felperest 300.241 forint megfizetésére kötelezte. [15] Döntését a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a Ptk. 6:
  3. §
(1)bekezdésére alapította. [16] Az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény alapján megállapította: a néhai I. rendű felperes a szerződéskötéskor rendelkezett a szerződések megkötéséhez szükséges minimális belátási képességgel, ezért elutasította az arra alapított keresetet, hogy a néhai I. rendű felperes a szerződéskötéskor cselekvőképtelen állapotban volt. Elutasította a szerződések színleltségére és a néhai I. rendű felperes tévedésére alapított keresetet is. [17] A néhai I. rendű felperes belátási képessége minimálisan fennállt, de kóros érzelmi labilitása, az ebből eredő kiszolgáltatottsága miatt részben képtelen volt önálló akaratnyilvánításra. A szerződéseket azért kötötte meg, mert félt attól, hogy fűtés nélkül Kúria II.Pfv.21.182/2020/4 5 marad, és senki sem fog gondoskodni az eltemettetéséről. Ez a félelem a már az egyébként is mentális zavarban szenvedő néhai I. rendű felperes pszichés működésében zavart okozott. Az alperes ezzel tisztában volt, az önkormányzat képviselői az első szerződés megkötése után meggyőződhettek a néhai I. rendű felperes zavart állapotáról, ennek ellenére
  1. január 8án az újabb ajándékozási szerződést is megkötötte. [18] A szerződéskötés körülményei, a szerződés ingyenessége, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő néhai I. rendű felperes szerződésekkel elérni kívánt célja és a kiszolgáltatott pszichés állapota miatt a szerződések nem csupán a néhai I. rendű felperes érdekeivel, hanem a társadalom általános értékítéletével is ellentétesek, ezáltal a jóerkölcsbe ütköznek. [19] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. [20] A Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) alkalmazásakor kialakult bírói gyakorlat alapján a szerződés tartalmánál, joghatásainál fogva, továbbá a felek által elérni kívánt közös cél, a vállalt kötelezettség jellege miatt minősülhet nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőnek (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VI.20.984/
  3. megjelent: BH 2001.473., Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.176/
  4. megjelent: EBH 2005.1234.). A Ptk. a régi Ptk.-hoz hasonlóan nem határozza meg a jóerkölcs fogalmát; a jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalma továbbra is generálklauzula. A nyitott törvényi tényállás tartalmát a Ptk. alkalmazásakor is a bírói gyakorlat fogja kitölteni, de továbbra is helytállóak a már kidolgozott megállapítások. [21] A jóerkölcs a kialakult értelmezés szerint - polgári jogi értelemben - a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződés jóerkölcsbe ütközése mint semmisségi ok kisegítő jogcímként alkalmazható a jogszabályokban nem nevesített, de a társadalmi értékítéletbe, az általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén (Kúria Pfv.VI.22.335/
  5. megjelent: EBH 2012.P.17.) Nem csak a bírói gyakorlat, de a jogtudomány (Menyhárd Attila: A jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalmának tartalmi meghatározása, GJ, 2004/9.) szerint is a jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalma nem a szerződő felek magatartásának, hanem a szerződés tartalmának kontrollja, ezért önmagában a szerződéskötéskor tanúsított magatartás értékelése alapján nem állapítható meg a jóerkölcsbe ütközés. [22] A Ptk.-ban vagy egyéb jogszabályokban külön nevesített semmisségi és megtámadási okok (pl. jogszabályba ütközés, fenyegetés, megtévesztés, cselekvőképtelen személlyel való szerződéskötés) általában a társadalom általánosan elfogadott értékítéletébe is ütköznek, ezért azokhoz a jogalkotó önálló normákban fűzte az érvénytelenség jogkövetkezményét. A Ptk. az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség hiányát önállóan a szerződés érvénytelenségével szankcionálja, ezért az elsőfokú bíróság a néhai I. rendű felperes cselekvőképességét csak az erre alapított kereseti kérelem körében vizsgálhatta volna. Azt állapította meg, hogy a néhai I. rendű felperes az ajándékozási szerződések megkötésekor nem volt cselekvőképtelen állapotban, a szerződéskötéshez szükséges minimális belátási képességgel rendelkezett, azaz az ajándékozási szerződések az ajándékozó cselekvőképességének hiánya miatt nem érvénytelenek. A néhai I. rendű felperes kiszolgáltatott pszichés állapota mellett a Kúria II.Pfv.21.182/2020/4 6 szerződések ingyenességét és a megkötés körülményeit értékelte úgy, hogy azok összességükben a szerződés jóerkölcsbe ütközését eredményezik. [23] Ha a bíróság a szerződés jóerkölcsbe ütközését állapítja meg, az ítéletében meg kell határoznia, hogy mi az a tilalom, amelybe a szerződés ütközik. Az elsőfokú bíróság ítélete ezt nem tartalmazza, és a megállapítása érdemben is téves, mert a rendelkezésre álló peradatok alapján nem volt megalapozottan megállapítható a jóerkölcsbe ütközés mint érvénytelenségi ok fennállása. [24] A perben nem merült fel adat a néhai I. rendű felperes kiszolgáltatott állapotára, és azt a megállapítást sem támasztja alá tényadat, hogy kóros érzelmi labilitása miatt képtelen volt önálló akaratnyilvánításra, pszichés működésében további zavart idézett elő félelme a közelgő téltől és attól, hogy senki sem fog gondoskodni az eltemettetéséről. Az adott ügyben a szerződéskötés folyamatában, körülményeiben és a szerződés céljában nem merült fel olyan többlet tényállási elem, amely a szerződés jóerkölcsbe ütközését megalapozná. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [25] A jogerős ítélet ellen a II. rendű felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet lakóházra vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének történő helyt adást, másodlagosan ebben a körben a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Pp.
  6. §
(1)bekezdést és a Ptk. 1:3. §
(1)bekezdést, a 2:
  1. §-t és a 6:
  2. §-t jelölte meg. [26] A másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg a tényállást: a néhai I. rendű felperesnek nem volt ajándékozási akarata, szándéka. A Ptk. ajándékozási szerződést szabályozó rendelkezései a szellemileg egészséges emberek ügyleti akaratát írja le. A néhai I. rendű felperes azonban pszichésen beteg volt, a szándéka nem az ajándékozás, hanem félelemeinek lecsillapítása volt. A házát nem akarta elajándékozni, a szerződést csak azért írta alá, mert beteg volt, és félelmét akarta csillapítani. Félelmének nem volt alapja, mert a II. rendű felperes és családja attól függetlenül gondozta, foglalkozott vele, hogy nem voltak hozzátartozói. [27] A másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg azt is, hogy az eljárásban nem merült fel adat a néhai I. rendű felperes kiszolgáltatott állapotára. A pszichésen beteg ember eleve kiszolgáltatott annak, aki azt ismeri. Ezért fűz a Ptk. is jogkövetkezményeket a részleges vagy teljes cselekvőképtelenséghez. Súlyosan okszerűtlen, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe: a szerződéskötés előtt a néhai I. rendű felperest zavart tudatállapota miatt gondnokság alá helyezték. Az nem szűnt meg, függetlenül attól, hogy a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette. Iratellenes a másodfokú bíróságnak az a megállapítása is, hogy nem támasztották alá tények a néhai I. rendű felperes kóros érzelmi labilitása miatti önálló akaratnyilvánításra képtelen állapotát. A néhai I. rendű felperes érzelmileg labilis volt, mert a paranoia egyik tünete az érzelmi labilitás. Nem ismerte a pénz értékét sem. Az alperes vállalását csak részben teljesítette, a központi fűtés javítása Kúria II.Pfv.21.182/2020/4 7 jelentéktelen összegű volt, amit önkormányzati szociális támogatással is át lehetett volna hidalni, a tető javítása pedig nem történt meg. A temetést sem az alperes intézte, csak viselte a költségeket. Nem volt ésszerű indoka az ajándékozási szerződés megkötésének. Az lett volna az ésszerű magatartás, ha a néhai I. rendű felperes tartalékolja vagyonát arra az esetre, ha a II. rendű felperes nem tud gondoskodni róla. [28] A másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Ptk. 6:
  3. §-t. Ezzel az értelmezéssel ellentétes a Kúria Pfv.21.506/2018/
  4. számú ítélete, a BH 2013.
  5. és a BH+ 2012.
  6. szám alatt közzétett eseti döntésekben kifejtett értelmezés. [29] A jogerős ítélet sérti a Ptk. 1:
  7. §
(1)bekezdést. Az ajándékozási szerződés a "lelki uzsora" kategóriájába tartozik. Az elmúlt évek ítélkezésében egyre jobban kirajzolódik a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződések egy sajátos csoportja, amely a korlátozottan cselekvőképes vagy érzelmileg kiszolgáltatott személyekkel kötött jogügyletekkel van összefüggésben. Ha valaki ilyen, önálló akaratnyilvánításra részben képtelen, befolyásolható személlyel köt olyan szerződést, amellyel a vagyoni érdekei sérülnek vagy veszélyeztetettek, akkor a szerződések nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköznek. Az alperes perben kifogásolt eljárása nem felelt meg annak a magasabb elvárásnak, amelyet a társadalom az önkormányzatokkal szemben támaszt. [30] kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását A Kúria döntése és jogi indokai [31] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. Kizárólag azt vizsgálta: jogszabálysértő-e a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a szerződések nem ütköznek a jóerkölcsbe. [32] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [33] A II. rendű felperes alaptalanul állította a Pp. 206. §
(1)bekezdés megsértését. [34] A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül fejtette ki, hogy a szerződés önálló érvénytelenségi okként nevesített fogyatékosságai csak az adott érvénytelenségi okként vizsgálhatóak, és nem eredményezhetik egyben a szerződés jóerkölcsbe ütközését is; továbbá ha az adott önálló érvénytelenségi ok nem állapítható meg, ugyanaz az ok nem eredményezheti a szerződés jóerkölcsbe ütközését. [35] Az elsőfokú bíróság elutasította a II. és III. rendű felpereseknek a szerződések színleltségére, a néhai I. rendű felperes tévedésére, továbbá az arra alapított keresetét, hogy a szerződéskötéskor cselekvőképtelen állapotban volt. Az elsőfokú ítéletnek ezek a Kúria II.Pfv.21.182/2020/4 8 rendelkezései fellebbezés hiányában jogerősek, azokat a felülvizsgálati kérelemben sem lehet támadni. A Kúria ezért érdemben nem vizsgálta a II. rendű felperesnek azt az állítását, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdés megsértésével, tévesen értékelte a néhai I. rendű felperes ajándékozási akaratának hiányát, pszichés sérülésének mértékét alátámasztó bizonyítékokat. Ezek a tények ugyanis bizonyítottságuk esetén kizárólag az adott ok – színleltség, tévedés, cselekvőképtelen állapot - miatt eredményezhették volna a lakóházra vonatkozó szerződés érvénytelenségét. Az erre alapozott keresetek elutasítása pedig nem tárgya a felülvizsgálati eljárásnak. [36] A másodfokú bíróság a bizonyítékok együttes, okszerű, iratszerű és logikus, a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglalt elveknek megfelelő mérlegelésével állapította meg: a szerződéskötés folyamatában, a szerződés tartalmában és céljában nincs olyan körülmény, amely miatt az a jóerkölcsbe ütközne. A felülvizsgálati kérelem érvelésével szemben a szerződések egységet alkottak, megkötésüknek észszerű indoka volt és az kifejezetten a néhai I. rendű felperes érdekében állt: így akarta biztosítani lakóházának lakhatásra alkalmassá tételét, saját lakhatását, továbbá a szántóra kötött szerződéssel azt, hogy az általa megjelölt feltételekkel temessék el. Ezeket a céljait a szerződéskötéssel el is érte. [37] Téves a II. rendű felperesnek az az érvelése is, hogy ezek biztosítása az alperesnek szerződéskötés nélkül is kötelessége lett volna; nincs olyan jogszabály, ami előírná az önkormányzat számára a szociálisan rászorulók ingatlana javításainak a kötelezettségeit. A néhai I. rendű felperes által megjelölt sírhelyre temetkezés biztosítása sem kötelezettsége az alperesnek, mert ha a szociális temetés egyéb jogszabályi feltételei fennállnak, az a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 24/A. §, továbbá a végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet 17/A. § szerint erre kijelölt helyre történik. [38] A lakóházra kötött szerződés legfeljebb a II. rendű felperes érdekeit sértette. Önmagában azonban az, hogy a néhai I. rendű felperes nem a végrendeleti örököstől kérte lakóházának kijavítását és ezáltal lakhatásának biztosítását, nem eredményezi a szerződés jóerkölcsbe ütközését még akkor sem, ha ezzel a II. rendű felperes elesett az örökléstől. A néhai I. rendű felperes ugyanis végrendeletét a Ptk. 7:41. § alapján bármikor vissza is vonhatta volna. [39] A Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata csak jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. Jogszabálysértésnek tekinthető a megalapozatlan ítélet meghozatala is. Megalapozatlanságról azonban csak akkor lehet szó, ha a tényállás felderítetlen maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmaz. Következetes a Kúria ítélkezési gyakorlata abban, hogy a mérlegelési szabadság a felülvizsgálati eljárásban korlátozott: a Kúria a bizonyítékok felülmérlegelésére, a tényállás megváltoztatására csak kivételesen, abban az esetben jogosult, ha a felülvizsgálni kért jogerős határozat iratellenes, vagy kirívóan okszerűtlen, logikátlan, ellentmondásos megállapításokat tartalmaz (Legfelsőbb Bíróság Pfv.21.680/
  1. megjelent: EBH 2006.1526.). A Kúria egységes gyakorlata szerint önmagában nem ad alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna. Kizárólag az minősíthető kirívóan okszerűtlen mérlegelésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni (Kúria Pfv.21.474/
  2. megjelent: BH 2013.119.). Kúria II.Pfv.21.182/2020/4 9 [40] Az adott ügyben fel sem merülhetett, hogy a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre, a lakóházra kötött szerződés jóerkölcsbe ütközésére lehetne következtetni. Az adott ügyben ezért nincs helye a bizonyítékok Kúria általi felülmérlegelésének. [41] A II. rendű felperes megalapozatlanul állította az anyagi jogi jogszabályok megsértését is, az érvelésének megalapozásául hivatkozott ítéletek sem támasztják alá jogi álláspontját. A Kúria Pfv.I.21.506/2018/
  3. számú, a Pfv.VI.21.028/
  4. számú (megjelent: BH+ 2012.10.406.) és a Pfv.II.20.033/
  5. számú (megjelent: BH 2013.95.) ítéletekben hozott döntés alapjául szolgáló tényállások alapjaiban eltérnek az adott ügy tényállásától: mindegyik ügyben a szerző fél (az életjáradéki szerződés kötelezettje, a vevő, a megajándékozott) kezdeményezte a szerződéskötést; a szerződéseket az életjáradéki szerződés jogosultja, az eladó és az ajándékozó helyzetének a kihasználásával kötötték úgy, hogy egyáltalán nem szolgálta az érdeküket. [42] A Kúria a kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp.
  6. §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Záró rész [43] A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazott 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdés a) pontja, az
(5)és
(6)bekezdése alapján az elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányos felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. [44] A II. rendű felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazott 78. §
(1)bekezdése, továbbá a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján az állam viseli. [45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül bírálta el. [46] A Kúria ítélete elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. előadó bíró, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró Kúria II.Pfv.21.182/2020/4 10

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.