Kfv.45130/2025/7 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira alapított befogadási kérelmét. Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontjára alapítottan, ha a kérelmező nem indokolja meg, miben látja a jogkérdésben való eltérést a támadott határozat és a megjelölt kúriai döntés között. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.130/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperes jogi képviselője: Kovács B. és Simon Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe eljáró pártfogó ügyvéd: Dr. Simon Judit) Az alperes: Magyar Államkincstár (alperes címe) Alperes jogi képviselője: dr. Barsi Lilla kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozattal szemben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: a Veszprémi Törvényszék
2. K.
3. 255/2025/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének a befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria III.Kfv.45.130/2025/7 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
5. március 18-án előterjesztett özvegyi nyugdíj iránti igényét az alperes a
6. március 18-án kelt határozatával a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
7. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
8. §

(2)bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
2. §-a alapján elutasította; a felperes e határozattal szemben benyújtott keresetlevelét a bíróság visszautasította. [2] A felperes
3. január 5-én újabb – a korábbi kérelemmel azonos tartalmú és mellékletekkel rendelkező – kérelmet nyújtott be az özvegyi nyugdíj megállapítása iránt, amelyet az alperes a
4. február 14-én kelt ... számú határozatával az általános közigazgatási rendtartásról szóló
5. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
6. §

(1)bekezdés b) pontja alapján visszautasított arra hivatkozással, hogy a felperes újonnan előterjesztett kérelmében változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kérte igénye elismerését. A jogerős ítélet [3] A bíróság ítéletével az alperes végzése ellen benyújtott keresetet elutasította. A bíróság megállapította, hogy a felperes özvegyi nyugdíj megállapítása iránti kérelmét visszautasító végzés jogszerű volt, mivel az Ákr. 46. §

(1)bekezdés b) pontjában foglalt valamennyi törvényi feltétel fennáll; a felperes

1. január 9-én előterjesztett özvegyi nyugdíj megállapítása iránti kérelme és annak mellékletei azonosak a
2. március
3. napján előterjesztett kérelem tartalmával, amelynek érdemi elbírálása a korábbi eljárásban az alperesi hatóság részéről megtörtént. A két időállapotban a jogszabályi környezet is azonos, az özvegyi nyugdíj megállapítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem változtak, erre figyelemmel a felperes kérelmének érdemi elbírálására nem volt lehetőség. A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatásával a kérelmét visszautasító alperesi végzés megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására, és kérelmének érdemi elbírálására történő kötelezését kérte. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
5. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára hivatkozott. Álláspontja szerint a jogerős ítélet eltért a Kúria Kfv. VII.37.814/2021/4. számú precedensképes határozatának elvi tartalmától, amely szerint „A kérelem visszautasításához a törvényben előírt valamennyi feltétel maradéktalan és szigorúan értelmezett együttes fennállása szükséges”. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria III.Kfv.45.130/2025/7 3 [6] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [7] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [8] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [10] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2., Kfv.III.45.063/2024/3., Kfv.I.37.041/2025/2.). [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdésének alkalmazásakor a rendkívüli jogorvoslati eljárás kereteit meghatározó szabályozási elv a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról való döntés során is érvényesül, azaz ilyenkor is kötik a Kúriát a befogadási kérelemben megjelöltek, és azok indokai. Erre figyelemmel a felülvizsgálatot kérő félnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.VII.37.017/2025/2., Kfv.IV.37.147/2025/3.). [12] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjára hivatkozással kérte, azonban csupán a jogszabályhelyek megjelölésével hivatkozott a befogadás szükségességére. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyta, hogy – a Kp. 3. §

(3)bekezdéséből fakadóan – a felülvizsgálatot kérő félnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Ezt támasztja alá a Kp. 117. §

(4)bekezdésének a Kúria III.Kfv.45.130/2025/7 4 felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor már hatályos legutóbbi, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 171. § b) pontjával módosított szövege is, amely a feleket a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja kivételével csak a részletes – és nem a teljes – indokolási kötelezettség alól mentesíti (Kfv.III.45.131/2025/2.). A felperesnek erre tekintettel legalább azt elő kellett volna adnia, hogy az általa megjelölt okokból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme befogadását, miért tekinti a felvetett jogkérdéseket a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, illetve azok különleges súlya, társadalmi jelentősége miatt befogadásra érdemesnek. Ekként értékelhető előadása azonban nem volt, ennek következtében a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontja alapján nem volt lehetséges. [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadási okra – azaz a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre – is hivatkozott. Ezen ok vonatkozásában azonban a befogadhatóság elsődleges feltétele a közzétett és a támadott határozat közötti ügyazonosság fennállása. Ugyanakkor ügyazonosság esetén sincs helye a befogadásnak, ha a felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a közzétett kúriai határozatnak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltért. A megjelölés kötelezettsége nem merül ki a határozat számának és érintett bekezdésének puszta nevesítésében, az is szükséges, hogy a kérelmező tartalmában is indokolja, miben látja az eltérést, mivel a Kúriának ezt a bemutatott eltérő jogértelmezést kell értékelnie a döntés során. Ebből eredően a kérelmező, akkor tesz eleget a Kp. eltérés bemutatására vonatkozó követelményének, ha párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és az eljárás kereteit meghatározó kérelmek hasonlósága között, azaz indokolja az ügyek összevethetőségét. Továbbá bemutatja, hogy a Kúria közzétett döntésében milyen elvi megállapítás került rögzítésre, ehhez képest ugyanezen jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el a jogerős döntést hozó bíróság és megfogalmazza, hogy miben látja a jogkérdésben való eltérést. [14] Ehhez képest a felperes a Kfv.VII.37.814/2021/4. számú, korábban közzétett kúriai határozatnak csupán az elvi tartalmára hivatkozott, és nem tett eleget a Kp-nak az eltérés bemutatására vonatkozó követelményének, nem indokolta az ügyek összevethetőségét, és nem jelölte meg, hogy miben látja a jogkérdésben való eltérést a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletben. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerint sem kerülhetett sor. [15] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdését alkalmazva megtagadta. A döntés rövid tartalma [16] I. A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye, ha a fél egyáltalán nem indokolja a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira alapított befogadási kérelmét. Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontjára alapítottan, ha a kérelmező nem indokolja meg, miben látja a jogkérdésben való eltérést a támadott határozat és a megjelölt kúriai döntés között. Záró rész Kúria III.Kfv.45.130/2025/7 5 [17] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §

(2)bekezdése, Kp.

1. § d) pontja]. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. december
2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő