A határozat elvi tartalma: A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.710/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A felperes: Név1 cím1) A felperes képviselője: Dr. Dora Márta ügyvéd (cím2) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Váradi-Tornyos Bálint kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.710/2025/2-1 2 A per tárgya: kötelező védőoltással kapcsolatban indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
- június
- napján kelt 1.K.700.356/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes törvényes képviselője, egyben kezelőorvorvosa (fogszakorvosa) az alperes részére
- január 20-án megküldött szakvéleményében az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58.§
(1)bekezdése alapján a kiskorú felperes életkorhoz kötött kötelező védőoltásainak elhalasztásáról döntött. [2] Az alperes
- február 4-én az Eütv.
- §-ában foglaltakra figyelemmel arról tájékoztatta a felperes törvényes képviselőjét, hogy közeli hozzátartozója részére nem adhat érvényes egészségügyi szakvéleményt, illetve szakvéleménye nem tekinthető tárgyilagosnak, ezért az abban foglaltakat nem veszi figyelembe. Kúria VI.Kfv.37.710/2025/2-1 3 [3] Az alperes
- február
- napján kelt végzésével - az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(3)bekezdése alapján - értesítette a kiskorú felperes törvényes képviselőjét, hogy hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indított a kiskorú felperes életkorhoz kötött, kötelező védőoltásának elmaradása miatt. [4] A felperes az alperessel szemben
- március
- napján keresetet terjesztett elő. Keresetében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- § c) pontja alapján kérte a kk. felperes vonatkozásában a Hepatitis B elleni védőoltás beadatásának elrendelésének a megtiltását. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokai szerint a keresetlevél visszautasítása nem volt indokolt, mivel a felperes nem az alperes eljárás megindításáról szóló értesítését, mint járulékos közigazgatási cselekményt támadta, hanem a Kp.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján közigazgatási cselekmény megtiltására kérte kötelezni az alperest. A per érdemére tartozott annak megítélése, hogy egy közigazgatási döntéssel záruló eljárásban ilyen jellegű kereset előterjesztésének van-e helye. [7] Rámutatott arra, hogy a hatósági eljárás alapját jelen esetben az Eütv. 58. §
(7)bekezdése teremti meg, amely alapján, ha a védőoltásra kötelezett személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra nem tesz eleget, a hatóság a védőoltást elrendeli. [8] Az Ákr.
- §-a alapján a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben köteles eljárni, ez e kötelezettsége bíróság által el nem vonható. [9] A Kp.
- §
(1)bekezdés szerint közigazgatási jogvita tárgya közigazgatási cselekmény vagy annak elmulasztása lehet. A Kp. 4. §
(3)bekezdés szerint a közigazgatási cselekmény egyedi döntés, azaz érdemi határozat, vagy eljárást befejező végzés. [10] Álláspontja szerint a fentiekből fakadóan az oltásra kötelező döntés megtiltása közigazgatási jogvita tárgya nem lehet, a kereset időelőtti, mivel a közigazgatási cselekmény nem valósult meg, az oltásra kötelezés tárgyában döntés nem született. Továbbá a Kp. 88. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti feltétel sem teljesül, mivel önmagában az oltásra kötelezés iránti eljárás megindítása a kiskorú felperes jogi helyzetét hátrányosan nem érintette. Mindaddig ugyanis, amíg oltásra kötelező döntés nincsen, addig az oltás beadása állami kényszer útján sem végrehajtható. [11] Álláspontja szerint a Kp. 38. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontja szerinti kereseti kérelem között sorrendiség van. Ha a jogszabály az adott ügytípusban a hatóság számára döntéshozatali kötelezettséget ír elő, tehát az adott közigazgatási cselekmény kapcsán kérhető a döntés megváltoztatása, megsemmisítése, hatályon kívül helyezése, akkor
- c)pont szerinti Kúria VI.Kfv.37.710/2025/2-1 4 kereseti kérelem előterjesztésének nincs helye. Ennek indoka, hogy mindaddig, amíg az adott ügyben közigazgatási döntés nem születik, a jogsérelem veszélye fel sem merül és az sem látható előre, hogy az ügyfél számára sérelmes döntést hoznak-e egyáltalán az eljárás során. A Kp. 38. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a jogszabály az adott közigazgatási magatartásra egyedi döntéshozatali kötelezettséget nem ír elő és a közigazgatási magatartás megvalósulásával egyidejűleg a jogsérelem is bekövetkezik. [12] A fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes akkor kerül abba a helyzetbe, hogy sérelmezze a kezelőorvosi vélemény figyelmen kívül hagyását, ha az alperes oltásra kötelező döntést hoz. Ezt követően lesz lehetősége a döntést közigazgatási perben támadni. [13] Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése iránti indítványt - indokai részletes kifejtésével - elutasította. A befogadás iránti kérelem [14] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának jogszabályi alapját a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa), ab), valamint
- ad)alpontjaiban jelölte meg. [15] Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelmének befogadása az egységes joggyakorlat biztosítása és a joggyakorlat továbbfejlesztése szempontjából kulcsfontosságú, mert az olyan alapvető jogértelmezési kérdést vet fel, amelyben a Kúria iránymutatása nélkülözhetetlen. Ilyen kérdés az, hogy mi a jogi természete és a kötelező ereje az Eütv. 58. §
(1)bekezdése szerinti, kezelőorvos által hozott, kötelező védőoltás elhalasztásáról szóló döntésnek. Hangsúlyozta, hogy a Kúriának nincs közzétett, egységes gyakorlata abban a kérdésben, hogy a hatóságnak van-e mérlegelési jogköre vagy felülbírálati joga a kezelőorvosi döntéssel szemben. Hangsúlyozta, hogy a jogerős ítélet lényegében egyenértékűnek tekintette a kezelőorvosi döntést egy szakvéleménnyel, amely értelmezés jogbizonytalanságot teremt, és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében Kúriai állásfoglalását igényli. [16] Rámutatott arra, hogy a jelen ügy alapvető alkotmányjogi kérdést érint, mert közvetlenül érinti az Alaptörvény II. cikkében védett testi integritáshoz való jogot, valamint az Alaptörvény XVI. cikk
(1)bekezdésének módosítása által kiemelten, minden más alapvető jogot megelőzően, a gyermek megfelelő testi fejlődéséhez való jogát. Az elsőfokú bíróság azzal, hogy a keresetet formális okokra hivatkozva, a tényleges adatok figyelembevétele nélkül utasította el, nem tett eleget az Alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét érdemben védje egy potenciálisan visszafordíthatatlan orvosi beavatkozással szemben. [17] Meglátása szerint az elsőfokú bíróság jogértelmezése felveti azt az alkotmányjogi kérdést, hogy a Kp. 2. §
(1)bekezdésben foglalt hatékony jogvédelemhez való jog Kúria VI.Kfv.37.710/2025/2-1 5 érvényesül-e, ha a bíróság egy eleve jogellenes alapon indított hatósági eljárással szemben nem nyújt azonnali jogvédelmet, hanem a jogsérelem bekövetkezésének bevárására kötelezi az ügyfelet. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, a
- d)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [20] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)pontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására általában akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [22] A Kúria hangsúlyozza, hogy a jelen perben nem anyagi jogi okból, hanem eljárásjogi alapon került sor a felperes keresetének elutasítására. A befogadási kérelemben felvetett anyagi jogi kérdésekben nem foglalt állást az elsőfokú bíróság. Az anyagi jogi kérdésekben való ítéleti állásfoglalás hiányában nem volt lehetősége a Kúriának a joggyakorlat egysége biztosításának, a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességét vizsgálni. Mindebből következően a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadásnak nem volt Kúria VI.Kfv.37.710/2025/2-1 6 helye. [23] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen– jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint ugyan a védőoltás beadása a jogalanyok széles körét érinti, társadalmi jelentősége vitathatatlan, azonban mivel a felperes által felvetett kérdések - a fentiek szerint - nem képezhetik a felülvizsgálati eljárás tárgyát, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadást sem alapozhatnak meg. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. Az elsőfokú bíróság az ítélete [17]-[22] bekezdéseiben részletesen megindokolta, hogy az oltásra kötelező döntés megtiltása miért nem lehet közigazgatási jogvita tárgya. Kitért arra is a [23] bekezdésben, hogy a felperes mikor kerül abba a helyzetbe, hogy a kezelőorvosi vélemény figyelmen kívül hagyását sérelmezze. Következésképpen a hivatkozott jogsérelem fennállása nem volt valószínűsíthető. [25] A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést - Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja - a felperes nem állított, ilyet a Kúria eljáró tanácsa sem észlelt. Ebből következően a felülvizsgálati kérelem ezen jogi alapon sem volt befogadható. [26] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Kúria VI.Kfv.37.710/2025/2-1 7 [29] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- október
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hajas Barnabás sk. bíró