A határozat elvi tartalma:
- A magánindítvány léte nem a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, a bűncselekmény elemeit és minősítését megalapozó történeti tény, hanem a magánindítvány büntethetőségi akadály jellegének megfelelően az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény. Felülvizsgálati okot ezért nem valósít meg, ha az irányadó tényállás a magánindítvány joghatályos előterjesztésére való utalást nem tartalmaz.
- A fenyegetéssel elkövetett zaklatásnak az elkövetési magatartás rendszeres, tartós jellege nem tényállási eleme. A sértett fejbelövésének kilátásba helyezése személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósuló, komoly félelem kiváltására alkalmas, és félelemkeltésre irányuló magatartás, amely a zaklatás ismérveit mindenben kimeríti. BH 2021.
- Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.274/2023/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: zaklatás vétsége Terhelt: … Elsőfok: Szentendrei Járásbíróság, 15.Bpk.167/2021/3., büntetővégzés, tárgyaláson kívül,
- július
- (jogerő:
- július 30.) Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a zaklatás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szentendrei Járásbíróság 15.Bpk.167/2021/
- számú büntetővégzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
- A Szentendrei Járásbíróság a
- július 9-én meghozott 15.Bpk.167/2021/
- számú büntetővégzésével a terhelttel szemben zaklatás vétsége [Btk.
- §
(2)bekezdés a) pont] miatt 150 napi tétel – napi tételenként 4.000 forint, összesen 600.000 forint – pénzbüntetést és 260 óra közérdekű munkát szabott ki. Kúria 2.Bfv.274/2023/11-I 2 [2] A büntetővégzés ellen a jogosultak nem terjesztettek elő tárgyalás tartása iránti indítványt, így az
- július 30-án jogerőre emelkedett. [3]
- A jogerős határozatban megállapított tényállás szerint a terhelt
- január 29-én 21 óra 42 perc körüli időben a telefonszám 1 kapcsolási számú mobiltelefonról felhívta a sértettet, annak telefonszám 2 kapcsolási számú mobiltelefonján. A terhelt és a sértett között korábban fennállott elszámolási vita, valamint büntetőeljárás okán a terhelt közölte a sértettel, hogy „múltkor megúsztad, te faszszopó köcsög, akkor a kocsidat lőttem szét, legközelebb nem úszod meg ennyivel, fejbe foglak lőni”. A sértett a hívást külföldi tartózkodása során fogadta. [4] II.
- A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a – korábbi – Be.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjának felhívásával. [5] Indítványában a 21/2020. (VIII. 4.) AB határozat indokolását is idézve kifogásolta, hogy a járásbíróság a „távollétében” marasztalta el, ezért sérült a védekezéshez fűződő joga. Utalt rá, hogy ilyen esetben „a perújítási indítványnak a Be. 639. §
(3)bek. alapján időbeli korlátozása nincsen…, illetve a felülvizsgálati és jogorvoslati kérelmek kapcsán szintén nincs időkorlát”. [6] A Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző zaklatás vétségének törvényi tényállási elemeit felsorolva kifejtette, hogy a jelen ügyben hiányzik a háborgatás rendszeres vagy tartós jellege, hiszen csak egyetlen alkalommal hívta fel telefonon a sértettet. Mindemellett a sértett sem jelezte, hogy a hívás terhes lett volna számára, és arra se szólította fel, hogy ne hívja többet. [7] Indítványozta ezért, hogy a Kúria „törölje a kiszabott büntetést”. [8] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.355/2022/2. számú átiratában a terhelt indítványát alaptalannak tartotta. [9] A Be. 739. §
(2)bekezdésében írtak alapján leszögezte, hogy a büntetővégzés ügydöntő határozat, amelyre tekintettel nem felülvizsgálati ok, hogy a Szentendrei Járásbíróság büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást folytatott le a terhelttel szemben, ugyanakkor a büntetővégzés mint jogerőre képest ügydöntő határozat felülvizsgálati indítvánnyal támadható. [10] A Be. 656. §
(6)bekezdésének szabályai szerint szükségesnek látta megvizsgálni, hogy a zaklatás megállapításához a Btk. 231. §
(2)bekezdésében megkívánt magánindítvány sértett által előterjesztésére sor került-e. E vizsgálódás eredményeként pedig rögzítette, hogy a magánindítvány előterjesztésére sor került, csupán annak az ítéleti tényállásban való rögzítésére nem került sor. Hivatkozott ugyanakkor a BH 2021.
- számon közzétett eseti döntés elvi tételeire, amelyek szerint a magánindítvány léte nem a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, annak elemeit és minősítését megalapozó történeti tény, hanem a magánindítvány büntethetőségi akadály jellegének megfelelően, az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény. [11] Az indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában írt felülvizsgálati okra alapítottnak tekintve nyomatékosította, hogy a büntetővégzés nem a Btk. 222. §
(1)bekezdésébe ütköző, hanem a Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pontjába ütköző zaklatás vétsége miatt szabott ki büntetést a terhelttel szemben, amely bűncselekmény megállapításához nem szükséges az elkövetési magatartás ismétlődése. A terhelt által kilátásba helyezett következmény – a sértett fejbe lövése – pedig félelemkeltésre irányult, a sértett pedig alappal feltételezhette, hogy az életét sértő cselekmény bekövetkezhet. Kúria 2.Bfv.274/2023/11-I 3 [12] Mindezekre tekintettel a terhelt marasztalását törvényesnek tartva a jogerős büntetővégzés hatályában fenntartására tett indítványt. [13]
- A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében tagadta, hogy megfenyegette volna a sértettet. Sérelmezte, hogy amíg követelését a jogszerű út igénybevételével ő maga nem tudta érvényesíteni a sértettel szemben, addig arra „ugrott a hatóság”, hogy ő felhívta a „tolvajt”. A sértett állításán alapuló tényállásra nézve bizonyítás nem folyt, azt alátámasztó bizonyíték – megítélése szerint – nem is áll rendelkezésre, a „mentő tanú” kihallgatására pedig nem került sor. [14] Ezzel egyúttal „kérdezési, észrevételezési joga is sérült”, valamint – az indítványban foglaltakkal fennálló összefüggését meg nem világítva – hivatkozott a Be.
- §-ára. [15] Állítása szerint a tények tisztázása érdekében „indítványozták” tárgyalás tartását is, amely azonban elmaradt. [16] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [17]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [18] Figyelemmel arra, hogy a terhelt észrevételében azt is felrótta a Szentendrei Járásbíróságnak, miszerint a saját és meg nem nevezett más személy többes számban írt indítványa ellenére sem tartott tárgyalást, a Kúria vizsgálta, hogy a büntetővégzés egyáltalán jogerőre emelkedett-e. A jogerő téves megállapítása esetén ugyanis nincs jogerős ügydöntő határozat, amit felülvizsgálati indítvánnyal lehetne támadni, és a felülvizsgálati eljárás helyett a tárgyalás tartása iránti indítvány nyomán az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – a jogerősítő záradék hatályon kívül helyezése mellett – a tárgyalás kitűzése iránt kell intézkednie. [19] Az ügyiratokból kitűnően azonban a terhelt a részére
- július 22-én szabályszerűen kézbesített büntetővégzés átvételét követően nyolc napon belül nem terjesztett elő indítványt tárgyalás tartása iránt. Ekként – figyelemmel arra, hogy az ügyészség a büntetővégzés
- július 14-én történt kézbesítése után a törvényi határidőben ugyancsak nem terjesztett elő tárgyalás tartása iránti indítványt, és a terhelt érdekében védő nem járt el – a járásbíróság törvényesen állapította meg a büntetővégzés jogerőre emelkedését és – a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjában írtakkal összhangban – a jogerő időpontját is. [20]
- A terhelt indítványában a korábbi Be.-ben meghatározott felülvizsgálati okokra hivatkozott, ráadásul ezen okokkal indítványának tartalma nem is állt teljes összhangban. A beadványok, nyilatkozatok elbírálásának alapvető rendező elve azonban, hogy azokat soha nem a megnevezésük, hanem mindenkor a tartalmuk szerint kell megítélni. [21] Tartalma szerint pedig a terhelt egyfelől bűnösségének törvénysértő megállapítását állította, másrészt pedig a „távollétében való eljárás” kifogásolásával feltétlen hatályon kívül helyezést kiváltó eljárási szabálysértés megvalósulására hivatkozott. [22] A Kúria ezért a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában, illetve – a 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel – a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt törvényi okok figyelembevételével vizsgálta, hogy az indítvány alapot ad-e a felülvizsgálati eljárás lefolytatására, illetve annak eredményeként az ítélet jogerejének áttörésére. [23] 3.
- A terhelt okfejtésére figyelemmel a Kúria elöljáróban utal rá, hogy a terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve [Be.
- §
(4)Kúria 2.Bfv.274/2023/11-I 4 bekezdés], szemben a perújítási eljárás Be. 639. §
(3)bekezdésében foglalt, a felülvizsgálati indítvány előterjesztésével összefüggésben tévesen hivatkozott szabályaival. [24] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [25] Nem eljárási szabálysértés azonban, amit a törvény kifejezetten lehetővé tesz. A Be. C. Fejezetében írt büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás – minthogy tárgyalás mellőzésével zajlik [Be. 740. §
(1)bekezdés] – fogalmilag a terhelt távollétében zajlik. A terhelt a tárgyalás tartásához való jogát a Be.
- §-ában írt szabályok szerint tárgyalás tartása iránti indítvány benyújtásával érvényesítheti. A fentebb kifejtettek szerint azonban a terhelt az általa személyesen átvett büntetővégzés kézbesítését követően a törvényi határidőben nem élt a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztéséhez biztosított jogával. [26] A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás tehát a törvényen alapuló, ezért – önmagában – nem törvénysértő. A Be. C. Fejezete szerinti eljárás lefolytatása kizárólag abban az esetben vezethet a Be.
- §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértés felrovására, ha a büntetővégzés meghozatalára a Be. 740. §
(1)bekezdésében, illetve a
(3)bekezdésében felsorolt, mérlegelést nem tűrő feltételek fennállásának hiányában került sor. Így: ha a terhelt a büntetővégzés meghozatalakor a büntetővégzés meghozatalával érintett ügyben letartóztatás hatálya alatt állt, a büntetővégzés meghozatalára ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt került sor, illetve az ötévi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetését a terhelt nem ismerte be. A törvényi feltételek hiányában ugyanis büntetővégzés meghozatalának nincs helye, és a terhelt kötelező jelenlétével érintett előkészítő ülést kell kitűzni, amelynek elmaradása szükségképpen kiváltja a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt, feltétlen hatályon kívül helyezést érdemlő eljárási szabálysértés megállapítását. [27] A jelen esetben azonban a büntetővégzés meghozatalához a Be. 740. §
(1)bekezdésében támasztott feltételek fennálltak, hiszen a terhelt ellen emelt vád tárgyát képező bűncselekmény kétévi szabadságvesztéssel büntetendő, és a terhelt az alapügyben nem volt letartóztatásban. [28] Ekként a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés nem következett be, amelynek folyományaként a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok sem valósulhatott meg. [29] 3.
- Az indítvány még csak távoli következtetési alapul sem szolgál, hogy a különleges bánásmód Be.
- §-ban írt szabályait az eljárt bíróság mely okból, hogyan és mely különleges bánásmódot igénylő sértettel vagy tanúval szemben sértette meg. Különösen nem derül ki az indítványból, hogy az állított törvénysértés a Be.
- §
(2)bekezdésében meghatározott mely felülvizsgálati ok megállapítására, és miért lehet alkalmas. A Be. 652. §
(1)bekezdésében írtak ellenére az okát és célját e tekintetben ki nem fejtő indítvány ezért e részében törvényben kizárt. [30] 3.3. Ezzel együtt a Kúria a Be. 659. §
(6)bekezdésében rögzített kötelezettsége folytán maga is vizsgálta, hogy az eljárt bíróság vétett-e valamely eljárási szabályt, amely szabályszegés a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján egyúttal felülvizsgálati okot is megtestesít. E körben – a Legfőbb Ügyészség átiratában írtakkal összhangban – maga is a Be. 649. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok megvalósulását érintő állásfoglalást tartott elsődlegesen szükségesnek. Kúria 2.Bfv.274/2023/11-I 5 [31] A Be. 378. §
(1)bekezdése alapján magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás. A
(3)bekezdés szerint a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett. Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja [Be. 378. §
(2)bekezdés]. [32] A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult [Btk. 31. §
(2)bekezdés]. [33] Az ügyészség által a terhelt ellen emelt vád tárgyát képező zaklatás vétsége [Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pont] a Btk. 231. §
(2)bekezdése alapján csak magánindítványra büntethető. [34] Az ügyiratokat áttekintve pedig a sértett magánindítványa rendelkezésre áll, hiszen már a cselekmény elkövetésének napján a rendőrség beavatkozását kérte e-mailben megküldött beadványában,
- február 18-án tett tanúvallomásában pedig magánindítványát kifejezetten előterjesztette a terhelttel szemben. [35] Amint arra a Legfőbb Ügyészség is helyesen utalt, a magánindítvány meglétét illetően közömbös, hogy az irányadó tényállás nem utalt a magánindítvány sértett által megtételére és annak időpontjára. A magánindítvány joghatályos volta ugyanis jogkérdés; a magánindítvány előterjesztésére vonatkozó ténymegállapítások alapján levont jogi következtetés, melyre nem vonatkozik a tényálláshoz kötöttség, illetve a tényállás támadhatatlansága a felülvizsgálat során. Emellett a magánindítványra vonatkozó ténymegállapítás az ítéleti tényállásnak – legalábbis a szűkebb értelemben vett történeti tényállásnak – egyébként sem a szükségszerű eleme. Ezt támasztja alá az is, hogy a magánindítvány joghatályosságát nem érinti az, hogy annak rögzítése ítéletszerkesztési hibából fakadóan elmaradt; így az eljárás magánindítvány hiányában történő megszüntetésének nyilvánvalóan nincs helye – a joghatályos magánindítvány megléte mellett – pusztán azon okból, hogy annak ítéleti tényállásban történő rögzítése nem történt meg. Másrészt a magánindítvány léte nem a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, a bűncselekmény elemeit és minősítését megalapozó történeti tény, hanem a magánindítvány büntethetőségi akadály jellegének megfelelően az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény. Éppen ezért teszi a törvény kifejezetten lehetővé a magánindítvány hiányának felülvizsgálat keretében történő támadhatóságát {BH 2021.
- [20]-[21]}. [36] Ekként az indítvánnyal támadott büntetővégzés Be.
- §
(6)bekezdésén alapuló felülbírálata sem vezethetett a jogerő áttörésére. [37] 4.1. A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [38] A felülvizsgálati eljárás megkerülhetetlen szabálya azonban, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [39] E szabályok pontosan abból fakadnak, hogy a felülvizsgálat a jogerős [azaz a Be. 456. §
(1)bekezdése értelmében végleges és mindenkire kötelező döntést hordozó] ítélet elleni jogi, nem pedig ténybeli kifogások érvényesítését biztosító rendkívüli jogorvoslat. Éppen ezért a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével ítélhető meg [BH 2021.
- (Bfv.I.1.004/2020/13.)]. Kúria 2.Bfv.274/2023/11-I 6 [40] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem csupán a jogerős ítéletben írt tényállás támadhatatlan, de az a mérlegelő tevékenység is, amely e tényállás megállapítására vezetett. Ebből következően a felülvizsgálat során a felmerült bizonyítékok felülmérlegelésére, eltérő tényállás megállapítására az eljárási törvény nem biztosít lehetőséget. [41] Amikor tehát a terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében tagadta a sértett megfenyegetését, ezzel nem az irányadó tényállás alapulvételével, büntető anyagi jogi érveket felsorakoztatva kifogásolta marasztalását, hanem pontosan a jogerős ítéletben megállapított, a felülvizsgálati eljárásban érinthetetlen tényállást vitatva. [42] A bizonyítékok újraértékelésének igényével benyújtott, eltérő tényállás megállapítását célzó indítvány alapján pedig a felülvizsgálat a törvényben kizárt [Be.
- §
(2)bekezdés a) pont]. [43] Ennek megfelelően a Kúria csakis a jogerős ügydöntő határozatban foglalt tényállás alapján fontolhatta meg a terhelt indítványában foglalt, bűnösségének megállapítása ellenében felhozott érveket. [44] 4.2. Az irányadó tényállásból pedig a zaklatás Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott törvényi tényállási elemei maradéktalanul kitűnnek. [45] Az adott esetben a terhelt által a sértettel szemben kilátásba helyezett következmény („fejbe foglak lőni”) mindenben megfelel a fenyegetés Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pontjában meghatározott ismérveinek. Az élet kioltásának előrevetítése kétségkívül a törvényi meghatározásnak eleget tevő súlyos következmény, amely különösebb magyarázatot nem igénylő módon alkalmas rá, hogy a megfenyegetett sértettben komoly félelmet keltsen. Az sem vitás, hogy a terhelt a fejbelövés kilátásba helyezésével a sértettet – a Btk.
- §
(2)bekezdés a) pontjában írt törvényi tényállás által megkívánt módon – személy elleni erőszakos, büntetendő cselekmény elkövetésével fenyegette meg. [46] Levonható végül a jogi következtetés, hogy a terheltet a fenyegetés megtételében a félelemkeltés célzata vezérelte. [47] A terhelt szándékára, így a bűnösségére vont következtetés jogkérdés [Bfv.III.1.491/2019/
- (BH 2021.4.)], e jogi következtetés alapját pedig ugyancsak az irányadó tényállásban megállapított tények képezik. A célzat az elkövető tudatában megjelenő, a cselekmény elkövetését motiváló gondolati tartalom, amelynek megléte az iméntiekkel összhangban a külvilágban is megjelenő életbeli tények alapulvételével dönthető el. [48] Az alapügyben megállapított, irányadó tényállás szerint a terhelt fenyegetését saját múltbéli magatartására utalva (miszerint korábbi fellépését a sértett „megúszta”) bontotta ki, ezzel is nyomatékosítva az általa kilátásba helyezett következmény komolyságát. Ha pedig a terhelt az önmagában is félelemkeltésre alkalmas fenyegetésének az általa korábban már megvalósított cselekményekre való utalással adott további súlyt, úgy e megállapított tényekből egyedül az a jogi következtetés adódik, hogy a fenyegetés megtételét pontosan a félelemkeltés szándéka vezette. [49] Ezzel párhuzamosan: a jogerős büntetővégzés nem a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző, háborgatással elkövetett zaklatás miatt marasztalta a terheltet, így e bűncselekmény tényállási elemei (a háborgatás, illetve annak rendszeres, visszatérő jellege) nem is kérhetők számon. [50] A törvényben megkívánt tényállási elemek teljessége mellett az eljárt bíróságok tehát helyesen rótták a terhelt terhére a Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pontjába ütköző zaklatás Kúria 2.Bfv.274/2023/11-I 7 vétségének elkövetését, ezért a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában írt felülvizsgálati ok nem állt be. [51] 5. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [52] A Kúria – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
- pontjában írt rendelkezése nyomán – öttagú tanácsban járt el. [53] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [54] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- november
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró