Pfv.21362/2025/5 – Kúria

(5)bekezdésében írt hatásköri szabály nemcsak a közigazgatási szervekre, hanem valamennyi közfeladatot ellátó szervre vonatkozik. A közérdekű adatigénylés tárgyában indított peres eljárásban valódi tárgyi keresethalmazatban álló igények akkor érvényesíthetők, ha a kereset tárgyát képező igények ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.IV.21.362/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. (1084 Budapest, Déri Miksa utca
2. I. em. 10.) A felperes képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd (cím) Az alperes: HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (cím1) Az alperes képviselője: Kosik Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Kosik Barbara ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.556/2025/
3. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 39.P.21.614/2025/
4. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság kijavított ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Kúria IV.Pfv.21.362/2025/5 2 A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 304.800 (háromszáznégyezer-nyolcszáz) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 266.700 (kétszázhatvanhatezer-hétszáz) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
5. április 17-én közérdekű adat megismerése iránti igényt nyújtott be az alperesnél, amelyben a következő adatok kiadását kérte: 1.) az alperes a tulajdonában álló cím3 alatti ingatlant (a továbbiakban: ingalan1) kinek az utasítására, milyen összegért vásárolta meg 2022-ben; mennyit költöttek az építkezésre; mely cégeket bízták meg a kivitelezéssel; milyen bérleti szerződés alapján lakott az épületben név1; ki és mennyi bérleti díjat fizetett ezért; mely államtitkár /igazgatóság/személy adott erre engedélyt; mi lesz az ingatlan sorsa; milyen alapon adtak lehetőséget a név2nak arra, hogy forgassanak a házban, hol és milyen összegben vásárolt még az alperes ingatlanokat akár abból a célból, hogy azokat a honvédség tagjainak adják ki; jelenleg kik laknak ezekben az ingatlanokba, milyen feltételekkel és milyen szerződés alapján.
6. A 2022-ig a tulajdonában álló cím4 szám alatti ingatlant (a továbbiakban: ingatlan 2) kinek az utasítására, milyen célból és milyen összegért vették, újították fel és adták ki; kik laktak az épületben; milyen összegért adták el végül név3 volt tisztségviselőnek; ennek az adásvételnek mi volt a jogalapja, ki adott engedélyt az adásvételre. [2] Az alperes nem teljesítette az adatigénylést. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében az adatigénylésben foglalt adatok közül az ingatlan 1-el összefüggésben azon adatok kiadására kérte az alperes kötelezését, hogy kinek az utasítására, milyen összegért vásárolták meg az ingatlant 2022-ben; mennyit költöttek az építkezésre, mely cégeket bízták meg a kivitelezéssel, és milyen bérleti szerződés alapján lakott az épületben név1 (a továbbiakban:
7. kereset); az ingatlan 2 -t kinek az utasítására, milyen összegért vette meg, újította fel és adta ki, és milyen összegért adta el végül név3 volt tisztségviselőnek, erre ki adott engedélyt (a továbbiakban:
8. kereset). [4] A kereset jogalapjaként az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló
9. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
10. §
11. és
12. Kúria IV.Pfv.21.362/2025/5 3 pontját, a
13. §

(1)bekezdését és a 27. §

(3)bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésére. [5] Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. [6] Alaki védekezése szerint nem országos hatáskörű szerv, szolgáltatását kizárólag a budapesti székhelyű Honvédelmi Minisztériumnak nyújtja, ezért az Infotv. 31. §

(5)bekezdése alapján a kereset elbírálására az elsőfokon eljárt törvényszéknek nincs hatásköre. [7] Érdemi védekezése szerint az adatok megismerését az Infotv. 27.§

(2)bekezdés

1. c)és
2. g)pontja alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) és a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előtt folyamatban lévő eljárások zárják ki, amely eljárások ügyiratainak részét képezik a kiadni kért okiratok, megismerésükre csak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. §

(1)-

(3)bekezdése, illetve a büntetőeljárásról szóló

1. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
2. §-a alapján van lehetőség. A kért adatok az említett eljárásokban döntéseket alapoznak meg, ezért az adatok kiadását az Infotv.
3. §

(5)bekezdése alapján is meg kellett tagadnia. Az adatok elektronikus másolatának kiadása iránti kereset pedig azért nem teljesíthető, mert másolat az adatról nem, kizárólag az adatot tartalmazó iratról készíthető. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [8] Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével a keresetben megjelölt adatok elektronikus úton történő kiadására kötelezte az alperest. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az alperes eljárás megszüntetése iránti kérelme azért nem alapos, mert az Infotv. 31. §

(5)bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv tevékenysége alapján lehet eldönteni, hogy az illetékessége az egész országra kiterjed-e. Ezért nem annak van jelentősége, hogy az alperes a szolgáltatását kizárólag a budapesti székhelyű Honvédelmi Minisztériumnak nyújtja; jelentősége annak van, hogy az alperes e jogviszony alapján az ország egész területén tevékenykedik, ezért a per az Infotv. 31. §

(5)bekezdése alapján a törvényszék hatáskörébe tartozik. [10] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes közfeladatot ellátó szerv, kezeli a keresetben megjelölt közérdekű adatokat. Az alperes által hivatkozott első megtagadási ok [Infotv. 27. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. g)pont] azért nem alapozza meg a közérdekű adatok megismerésének korlátozását, mert az Ákr. és a Be. a közigazgatási eljárás és a büntetőeljárás alanyaira nézve tartalmaznak rendelkezéseket, az alperes eljárására azonban az említett eljárási kódexek nem alkalmazandók. Ezért e jogszabályokra hivatkozással az alperes az adatigény teljesítését nem tagadhatja meg. Önmagában az, hogy a kiadni kért adatokkal kapcsolatban más szervnél eljárás van folyamatban, vagy büntetőeljárásban felhasználják, nem szolgálhat alapul a közérdekű adat kiadásának megtagadására. [11] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdésében foglaltak alkalmazásához pedig az alperesnek konkrétan meg kellett volna jelölnie, hogy az alperes mely döntésének megalapozását szolgálják és a kiadásuk mennyiben befolyásolná a döntése meghozatalát. E kötelezettségének az alperes nem tett eleget, mert saját döntése helyett, csupán más közfeladatot ellátó szervek (KEHI és az ügyészség) döntésének előkészítésére hivatkozott. Az adatok kiadása a felperes által kért módon nem kivitelezhetetlen, ezért az alperest az adatok elektronikusan történő kiadására kötelezte. Kúria IV.Pfv.21.362/2025/5 4 [12] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [13] A jogerős ítélet indokai szerint az alperes alaki védekezése azért alaptalan, mert az Infotv. 31. §

(5)bekezdésének alkalmazásában a közfeladatot ellátó szervek között aszerint kell különbséget tenni, hogy az adott szerv országos vagy nem országos illetékességű. A közérdekű és közérdekből nyilvános adat Infotv. 3. § 5. és 6. pontjában meghatározott fogalmából és az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdéséből következően a teljes egészében állami tulajdonban álló, közpénzzel gazdálkodó gazdasági társaság alperes is közfeladatot ellátó szervnek minősül, ezért az Infotv. 31. §

(5)bekezdésének rendelkezéseit a bíróság hatáskörének vizsgálata során akkor is alkalmazni kell, ha a közfeladatot ellátó szerv a tevékenységét nem az illetékességi szabályok alapján végzi: ebben az esetben azt kell megítélni, hogy a közfeladatot ellátó szerv a feladatát ténylegesen országosan végzi-e. Mivel az alperes a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség részére nyújt szolgáltatásokat, amelyek – székhelyüktől függetlenül – országosan működő szervezetek, ezért az alperes is az ország egész területén tevékenykedik. Ebből következően az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az eljárás lefolytatására a törvényszék rendelkezik hatáskörrel. [14] A másodfokú bíróság indokolása szerint az alperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy az adatok megismerése az Infotv. 27. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. g)pontja alapján alkalmazandó Be. és az Ákr. szabályai korlátozzák. Mivel a Be. a büntetőeljárásban eljáró szervek és felek, az Ákr. pedig a közigazgatási eljárásban eljáró hatóság és az ügyfelek eljárását szabályozza, ezért az említett jogszabályok személyi hatálya az alperes tevékenységére nem terjed ki, ennélfogva az alperes birtokában lévő közérdekű adatok esetén az adatmegismerési szabályokat ezek az eljárási kódexek nem korlátozhatják. [15] Kiemelte, hogy a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/5. (megjelent: BH2024. 208.) számú precedens határozata jelen ügyben azért nem alkalmazható, mert a közzétett határozat alapjául szolgáló ügyben – jelen ügytől eltérően – a szakhatóság alperes eljárására az Ákr. 33. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kellett. A Kúria e tényállás alapján fejtette ki, hogy az Ákr. 33. §

(1)–

(3)bekezdése nemcsak az ügyben eljáró hatóság számára teremt közjogi kötelezettséget, hanem a szakhatóságként eljárt alperes számára is. Jelen ügyben azonban a fenti okokból a Be. és az Ákr. sem korlátozza a hatóság előtt folyamatban lévő ügy aktájához csatolt, és ezzel egyidejűleg a jogügylettel érintett alperes birtokában jogszerűen meglévő adatok nyilvánosságát. Mindezek alapján nincs ügydöntő jelentősége az alperes fellebbezésében előadott azon körülménynek, miszerint a KEHI az eljárását az Ákr. szabályai szerint folytatja; jelentősége annak van, hogy az alperessel szemben előterjesztett kereset teljesítését az Ákr. és a Be. iratmegismerési szabályai nem korlátozhatják. [16] A másodfokú bíróság megítélése szerint az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az adatok döntés megalapozását szolgálják. Az Infotv. 27. §

(5)bekezdésének alkalmazását ugyan nem zárja ki, ha az alperes által kezelt adat tőle eltérő, más szerv döntését alapozná meg. A kért adatok alapján azonban az alperes a döntéseit – a már megkötött ügyletekre tekintettel – meghozta; a már meghozott döntés adatai nem minősíthetők döntést megalapozó adatként önmagában azon okból sem, hogy az adatokat más szerv más szempontból felülvizsgálja vagy értékeli. Ebből az következően a kért adatok az alperes és más szerv döntését sem alapozzák meg. A felperes adatigénylése egyértelműen – az adatelvnek megfelelően – adatok elektronikus úton történő kiadására irányult, ezért az „elektronikus másolatban” történő megküldés iránti kérelem nem minősíthető határozatlannak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria IV.Pfv.21.362/2025/5 5 [17] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. [18] Megsértett jogszabályként az Infotv. 31. §

(5)bekezdését, az Infotv. 27. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. g)pontját, az Infotv. 27. §

(5)-

(6)bekezdéseit, a Pp. 240. §

(1)bekezdés e) pontját, a

1. §-át, a Be.
2. §-át,
3. §-át,
4. §-át,
5. §-át,
6. §-át, az Ákr.
7. §

(1)és

(3)bekezdését jelölte meg. [19] Az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelemének indokai szerint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését az indokolja, hogy az Infotv. 31. §

(5)bekezdése a közfeladatot ellátó szerv illetékességéhez igazodva határozza meg az adott szervvel szemben indított perre irányadó hatásköri szabályokat. Állította, hogy az Infotv. 31. §

(5)bekezdését sérti az eljárt bíróságoknak az a jogértelmezése, amely szerint az alperes működésének területére a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség országos működéséből lehet következtetést levonni. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §

(4)bekezdésének

1. d)pontja értelmében kizárólag a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Magyar Honvédség részére végez tevékenységet, nyújt szolgáltatást; ezért a működése, tevékenységi területe földrajzi szempontból nem határozható meg, ehelyett kizárólag a szolgáltatását igénybe vevő személy(
2. ek)köre szempontjából vizsgálható. A közfeladat ellátására irányuló tevékenysége nem terjed ki az egész ország területére, azt nem bővíti országossá az a tény, hogy a szolgáltatását igénybe vevő Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség országosan működő szervek. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság – téves jogértelmezése miatt – a Pp. 379. §-át és a 240. §

(1)bekezdés e) pontját megsértve mulasztotta el az eljárás megszüntetését. [20] Az alperes másodlagos felülvizsgálati kérelmének indokai szerint a másodfokú bíróság az Infotv. 27. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. g)pontját megsértve, e jogszabály értelmezése során a Kúria precedens határozatától (Kúria Pfv.20.100/2022/5., Pfv.IV.21.217/2021/5., Pfv.IV.20.384/2024/5.) eltérve következtetett arra, hogy a kért adatok megismerését a Be. és az Ákr. szabályai nem korlátozzák. [21] Állította, hogy a Kúria precedens határozataiban foglalt – az Alkotmánybíróság határozataival összhangban álló – jogértelmezése szerint a jelen perben kiadni kért adatok tekintetében az Infotv. 27. §

(2)bekezdése szerinti „ágazati törvény” – a Be. és az Ákr. – közérdekű adat megismerhetőségét korlátozó rendelkezést tartalmaz, így az adatok kiadását az Infotv. 27. §

(2)bekezdésének

1. c)és
2. g)pontja alapján meg kell tagadni. A Be. 100-101. §ai, a 107-109. §-ai valamint 110. §-a szintén a büntetőeljárás ügyiratainak megismerhetőségét személyhez kötötten és időben is korlátozza, így azok az Infotv, 27. §

(2)bekezdés c) pontja szerinti, a közérdekű adat megismerését korlátozó törvényi rendelkezések. [22] Hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 27. §

(2)bekezdésének téves értelmezésével tulajdonított jelentőséget az eljárási kódexek személyi hatályának, hiszen az Infotv. említett rendelkezése nem határozza meg a korlátozásokra jogosult közfeladatot ellátó szervek körét. Az Ákr.

1. §-a, valamint a Be. 100-
2. §-ai, a 107-
3. §-ai továbbá a
4. §a sem kizárólag az eljáró hatóságra, hanem mindenkire nézve kötelező jogszabályi rendelkezések. Érvelése szerint a Be.
5. §-ában és az Ákr.
6. §-ában foglalt ügyirat fogalmát sérti a jogerős ítéletnek az a megállapítása, amely szerint a folyamatban lévő ügy aktájához becsatolt, de emellett az érintett személyek birtokában lévő adatok nyilvánosságát az említett jogszabályok nem korlátozzák. Kúria IV.Pfv.21.362/2025/5 6 [23] Kiemelte, hogy a Be.
7. §-át értelmező jogirodalmi álláspontok szerint az ügyiratok részét képezi az akta, vagyis az ún. „nyomozási irat”, az ennek mellékletét képező iratok. Az Ákr.
8. §-át értelmező Nagykommentár szerint pedig az ügyirat részét képezi minden olyan irat, amely az eljárás során keletkezett, és ilyen eljárás során keletkezett iratnak kell tekinteni minden iratot, ami az eljárás során a hatóság birtokába került. A büntető és a közigazgatási eljárásban tehát az iratmegismerés szabályai az ügyiratok egészére vonatkoznak függetlenül attól, hogy egyes iratok más szerv birtokában is vannak. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/
9. (megjelent: BH2024.208.) számú határozatának indoka is. [24] Felülvizsgálati álláspontja szerint iratellenes a jogerős ítélet azon megállapítása, amely szerint csak a másodfokú eljárás során hivatkozott arra, hogy a KEHI eljárását az Ákr. szabályai alapján folytatja le. E körülményre egyrészt már az elsőfokú eljárás során is nyilatkozott, másrészt az Ákr. VI. fejezete egyértelműen szabályozza a kormányzati ellenőrzést, ezért a jogerős ítélet indokaival szemben nem szorul bizonyításra, hogy a KEHI ellenőrzést az Ákr. rendelkezései szerint végzi. Ennélfogva a kormányzati ellenőrzés ügyiratainak megismerhetőségére is az Ákr.
10. §-ában rögzített rendelkezések irányadóak, amelyek kétséget kizáróan az Infotv.
11. §

(2)bekezdésének g) pontja szerint korlátozzák az ügyirat részét képező, de közérdekű adatnak minősülő adatok megismerhetőségét. [25] Rámutatott, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 27. §

(6)bekezdését megsértve következtetett arra is, hogy az adatok nem alapoznak meg további döntéseket. Az Infotv. e rendelkezése alapján a „a befejezett döntéshozatali folyamat” nem vezet automatikusan a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságához. A másodfokú bíróság más szerv eljárását tévesen minősítette „felülvizsgálatnak” vagy „értékelésnek”, mert a nyomozó hatóság és a KEHI az adatok értékelése eredményeként tudja a hatáskörébe tartozó döntést meghozni, ezért a kért adatok e szervek további döntéseit alapozzák meg. [26] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. [28] Az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését arra hivatkozással kérte, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Pp. 379. §-át és 240. §

(1)bekezdését megsértve bírálta felül érdemben az elsőfokú bíróság ítéletét. Ezért a Kúriának először az alperes alaki kifogása tárgyában kellett döntenie. [29] Az Infotv. 31. §

(1)bekezdése értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben a Pp. rendelkezéseit a 21/A. alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 31. §

(5)bekezdése értelmében az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a törvényszék hatáskörébe tartozik. [30] Az eljárt bíróságok az Infotv. 31. §

(5)bekezdésének értelmezése körében helytállóan indultak ki abból és a Kúria sem kíván eltérni attól a precedens határozatában kifejtett jogértelmezéstől, amely szerint az Infotv. 31. §

(5)bekezdésében írt hatásköri szabály nem csupán a közigazgatási szervekre alkalmazandó (Kúria Pfv.IV.21.841/2015/3.). Az Infotv.

1. §
2. pontjában adott fogalom meghatározás ugyanis a közfeladatot ellátó szervek Kúria IV.Pfv.21.362/2025/5 7 körébe – működési, szervezeti formájuktól függetlenül – azokat a szerveket sorolja, amelyek állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó vagy azt átvevő szervek, szervezetek vagy személyek. [31] A perben nem vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, ezért a kereset elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság meghatározása szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az alperes az egész országra kiterjedően végzi-e a tevékenységét. Az Infotv. ugyanis nem az országos hatáskörű közigazgatási szerv ellen indult per tárgyalását utalja a törvényszék hatáskörébe, csupán annak a pernek a tárgyalását, amelyet olyan közfeladatot ellátó szerv ellen indítottak, amely a tevékenységét az egész országra kiterjedően végzi. Az Infotv. vizsgált rendelkezése nem csupán a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező közigazgatási szervre vonatkozik, a jogszabály (Infotv. 26-
3. §) minden közfeladatot ellátó szerv adatkiadási kötelezettségéről rendelkezik, függetlenül attól, hogy közigazgatási szerv-e vagy sem. Ezért az országos „illetékesség” nem az eljárási szabályok fogalomrendszerében használt illetékességgel azonos, az Infotv.
4. §

(5)bekezdésében írt „országos illetékesség” a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozik. [32] Az eljárt bíróságok helytállóan vizsgálták az Infotv. 31. §

(5)bekezdésében meghatározott feltételt, azaz, hogy az érintett adatkezelő szerv (alperes) tevékenysége kiterjed-e az ország egész területére (Pfv.IV.21.841/2015/3.). A Kúria megállapítása szerint a másodfokú bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmének indokaival szemben – a Kúria precedens határozataiban foglalt jogértelmezéssel összhangban – nem önmagában a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség országos működésének területét vizsgálta, hanem helyesen annak tulajdonított jelentőséget, hogy az alperes a tevékenységét országosan, vagy csak egy szűkebb területre kiterjedően fejti-e ki. Ennek megítélése során a Pp. 279. §

(1)bekezdése alapján helytállóan értékelte, hogy az alperes az ország több megyéjében fiókteleppel rendelkezik és azt is, hogy az alperes nem vitatta, hogy ezeken a helyszíneken szolgáltatásokat is nyújt. Emellett a tevékenységét a saját honlapján feltüntetett tájékoztatás szerint is „országszerte” végzi. [33] A Kúria megállapítása szerint az alperes megalapozatlanul állította, hogy a tevékenysége „földrajzi szempontból nem határozható meg,” az „illetékességét” a szolgáltatást igénybe vevő személyek köre szempontjából kell vizsgálni. Az alperes tényállítást sem tett arra vonatkozóan, hogy a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium részére végzett tevékenysége az ország területén belül korlátozott, ezért a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül állapította meg azt, hogy az ország egész területén közfeladatot ellátó tevékenységet kifejtő alperessel szemben a kereset elbírálása az Infotv. 31. §

(5)bekezdése alapján a törvényszék hatáskörébe tartozik, az alperes által megjelölt pergátló kifogás alaptalan. [34] Az alperes arra azonban helytállóan hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta, más okból fennáll-e a Pp.

1. §-ának az alkalmazása. [35] A Pp.
2. §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel – teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll – hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a
3. §

(1)bekezdése vagy a 241. §

(1)bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt – megfelelő határidő tűzésével – fel kell hívni. [36] A felperes keresetében két önálló igényt érvényesített, ennek ellenére az eljárt bíróságok nem vizsgálták, hogy ezek között fennállnak-e a Pp. 173. §

(1)bekezdésében a valódi tárgyi keresethalmazat érvényesítését lehetővé tevő feltételek. A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása ugyanis hivatalból is a bíróság feladata, a meg nem engedett keresethalmazat észlelése és Kúria IV.Pfv.21.362/2025/5 8 ennek esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. §

(2)bekezdés c) pontja értelmében nem mellőzhető [Kúria Pfv.V.20.539/2023/7.]. A Pp. 176. §

(2)bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a hiánypótlás ellenére a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazó keresetlevél benyújtását jelöli meg, míg a Pp. 240. §

(1)bekezdés a) pontja alapján e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból meg kell szüntetnie. [37] A Pp. 173. §

(1)bekezdése a valódi tárgyi keresethalmazat előterjesztését ahhoz a feltételhez köti, hogy a keresetek ugyanabból, vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból eredjenek. A kereset ugyanis egy anyagi jogi jogszabály által biztosított valamely alanyi jog érvényesítését jelenti. A valódi tárgyi keresethalmazat jellemzője, hogy a halmazatban álló egyes keresetek önállóan is elbírálhatóak, létezesük és eldöntésük nem függ egymástól. A másik feltételnek, az eljáró bíróság szempontjából való korlátozásnak a vizsgált jogkérdésnél nincs jelentősége. A kereset – a Pp. által szabályozott háromtagú pertárgyfogalomnak megfelelően – tartalmazza az érvényesített alanyi jogot (az azt létrehozó jogi norma megjelölésével), az ebből eredő követelésre vonatkozó kereseti kérelmet, valamint a jogot és a kereseti kérelmet megalapozó konkrét (történeti) tényeket [Pp. 170. §

(2)bekezdés a), b), c) pont, T-

1. számú törvényjavaslat 325.]. [38] A Kúria a Pfv.IV.20.614/2025/
2. számú közzétett határozatában (megjelent: BH
3. 268.) már állást foglalt abban a kérdésben, hogy a közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat szabályozásának az érvényesülése annyiban speciális, hogy a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát ilyen szempontból önmagában az Infotv. nem korlátozza. Az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben azonban az Infotv.
4. §

(1)bekezdésének utaló rendelkezése alapján már irányadó az a feltétel, hogy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) is összefüggjenek a kereset tárgyát képező igények. A Pp. 173. §

(1)bekezdésének a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseit a közérdekű adat megismerése iránti perekben is alkalmazni kell. Ennek hiányában ugyanis azok az eljárási határidők és törvényi garanciák, amelyek az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésében szabályozott információszabadság biztosításához tartoznak, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikkében meghatározott tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesülését szolgálják, a peres felek számára más módon nem biztosíthatóak. [39] A bíróságoknak mindig egyedileg kell azt megvizsgálniuk és megítélniük, hogy a felperes közérdekű adatigénylése tárgyában a Pp. 173. §

(1)bekezdésében meghatározott feltétel fennáll-e. A közérdekű adatigény teljesítése iránt előterjesztett kereseteknél is a ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszony [Pp. 173. §

(1)bekezdés] alapozhat meg– egyéb feltétel mellett– valódi tárgyi keresethalmazatot. Önmagában a konkrét történeti tények hasonlósága nem jelenti azt, hogy az egyes keresetek ténybeli alapon (a konkrét történeti tényeket vizsgálva) összefüggő jogviszonyból erednek. [40] Jelen perben a felperes adatigénylése az alperes tulajdonában levő két ingatlannal összefüggő, azonban különböző tartalmú közérdekű adatok kiadására irányult, amelyeket eltérő személyeknek, más időpontban és felételekkel értékesített. A felperes nem hivatkozott arra, hogy a keresetek azonos, vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek. A Kúria jogértelmezése szerint önmagában a tulajdonos személye a nem együttesen (egy szerződéssel), más vevő részére, eltérő feltételekkel, okból érvényesített ingatlanok esetén a Pp. 173. §

(1)bekezdése szerinti, a valódi tárgyi keresethalmazat megállapításához szükséges feltételt nem teremti meg. [41] Ezt az összefüggést ugyanis önmagában nem alapozza meg az a tény, hogy mindkét ingatlannak az alperes a tulajdonosa, illetve az alperes által hivatkozott KEHI és az ügyészség Kúria IV.Pfv.21.362/2025/5 9 előtt folyamatban lévő eljárás ténye, figyelemmel arra is, hogy az alperes által csatolt megkeresések alapján azok kizárólag az ingatlan 1-el kapcsolatos iratok megküldését érintik. [42] A felperes tárgyi keresethalmazatban álló igényt érvényesített, ennek ellenére az eljárt bíróságok nem vizsgálták hivatalból, hogy fennállnak-e a Pp. 173. §

(1)bekezdésében a valódi tárgyi keresethalmazat érvényesítésére meghatározott feltételek, az elsőfokú bíróság a felperest nem hívta fel a keresetlevél hiányosságának pótlására, e kötelezettségének a Pp.

1. §-át megsértve a másodfokú bíróság sem tett eleget. A kötelező hiánypótlás elmulasztása azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül, hivatalból megszüntetheti az eljárást, erre a felülvizsgálati eljárásban sincs lehetőség. [43] A kifejtettek miatt a jogerős ítélet a vizsgált eljárási jogszabályok megsértésére tekintettel az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, ezért a Kúria a Pp.
2. §

(3)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [44] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a perfelvételi szaktól kell lefolytatnia az új eljárást és a Pp. 176. §

(2)bekezdés c) pontjának megfelelő tájékoztatás mellett hiánypótlás körében fel kell hívnia a felperest, hogy csak olyan keresetet terjesszen elő, amely vonatkozásában az eljárás megszüntetésének oka (a meg nem engedett keresethalmazat) nem állapítható meg, illetve a hiánypótlás teljesítését követően fel kell hívni az alperest az ellenkérelem előterjesztésére. Amennyiben a felperes a keresetek között a ténybeli és jogi összefüggést nem teremti meg és a hiánypótlás ellenére fenntartja az egy perben nem érvényesíthető több keresetét, akkor az elsőfokú bíróságnak a Pp. 240. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hivatalból az eljárás megszüntetéséről kell határoznia; megfelelő hiánypótlás esetén a jogszabályoknak megfelelő keresetet kell elbírálnia. A döntés elvi tartalma [45] Az Infotv.31. §

(5)bekezdésében írt hatásköri szabály nemcsak a közigazgatási szervekre, hanem valamennyi közfeladatot ellátó szervre vonatkozik. [46] A közérdekű adatigénylés tárgyában indított peres eljárásban valódi tárgyi keresethalmazatban álló igények akkor érvényesíthetők, ha a kereset tárgyát képező igények ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek. Záró rész [47] A Kúria a Pp. 424. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség összegét állapítja meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében az elsőfokú bíróság dönt. A Kúria a felperes felszámított felülvizsgálati eljárási költségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján 4 munkaóra, az alperes felülvizsgálati eljárási költségét az IM rendelet 3. §

(2)bekezdése alapján 15 munkaóra figyelembevételével állapította meg. Kúria IV.Pfv.21.362/2025/5 10 [48] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [50] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,

1. március
2. Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró