A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.II.37.454/2021/
- Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Frisch Ügyvédi Iroda dr. Frisch Gábor ügyvéd (cím2) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.) Az alperes képviselője: dr. Neparáczki Nándor József kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Budapest Környéki Törvényszék 7.K.702.627/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes kérelmet nyújtott be a Pest Megyei Kormányhivatal Pilisvörösvári Járási Hivatalához (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), amelyben elmaradt apai kapcsolattartás végrehajtását kérte. Az elsőfokú hatóság
- október 2-án kelt PE-12/GYAM/00002067/
- számú végzésével a felperes kérelmét visszautasította, egyidejűleg a felperest 20.000 forint eljárási bírsággal sújtotta. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- március 12-én kelt PE/GYAM/622/
- számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. Kúria II.Kfv.37.454/2021/2 2 [3] A Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítéletével a felperes alperesi végzés ellen benyújtott keresetét elutasította. [4] A felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélettel szemben. [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy az elsőfokú bíróság a felperesi jogi képviselő részére nem küldte meg az alperesi védiratot, így az jogerős ítélet sérti a Kp. 57. §
(4)bekezdését, 60. §
(1)bekezdését, 72. §
(1)bekezdését, 2. §
(6)bekezdését,
(3)bekezdés c) pontját, 84. §
(2)bekezdését, 79. §
(1)bekezdését, 2. §
(2)és
(3)bekezdéseit és a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(5)bekezdését. [6] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)pontja alapján kérte a felülvizsgálati kérelem Kúria általi befogadását, idézve a Kp. 2. §
(2)és
(3)bekezdéseit és az Alaptörvény XXIV. cikkét. Azt állította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog, a beadványok megismerésének joga és a nyilatkozattételi jog olyan fontos eljárási jogosultságok, amelyek megsértése esetén a felperes alapvető eljárási jogának sérelme nemcsak valószínűsíthető, de egyértelmű tény, a hivatkozott eljárási szabályszegés pedig kihatott az ügy érdemére. [7] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állanak fenn. [9] A felperes az Alaptörvény XXIV. cikkét idézve alapvető eljárási jogsérelemként felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy részére az elsőfokú bíróság az alperesi védiratot nem küldte meg. A Kúria kiemeli, hogy az Alaptörvény XXIV. cikke a bírósági eljárásra vonatkozóan bírósági ügyintézés részrehajlás nélküli, tisztességes módon és észszerű határidőn belül elintézésére vonatkozik. A felperes felülvizsgálati kérelmében alapvető eljárási jogsértésként a bíróság által megsérthető közigazgatási perrendi szabályra nem utalt, önmagában a felülvizsgálati kérelmet – befogadás esetén – érdemi elbírálásra alkalmatlanná teszi, mivel a bírósági eljárásra nem a hatósági eljárásra vonatkozó törvények, hanem a Kp. szabályai az irányadók. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés ad) pontjára alapított befogadási ok jelen ügyben nem áll fenn, mert az alapjogi sérelemként hivatkozott tisztességes eljárás (fair trial) olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek a figyelembevételével lehet csupán megítélni, nem egy eljárási hiba alapján. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes (Kfv.IV.38.059/2020/
- számú döntés [21] bekezdés, Alkotmánybíróság 6/
- (III. 11.) AB határozat, 14/
- (V. 7.) AB határozat, megerősítve mindkettő: 2/
- (II. 10.) AB határozat). Kúria II.Kfv.37.454/2021/2 3 [11] A felperes a lényeges eljárási szabálysértés körében adós maradt annak megindokolásával, hogy miért akadályozta őt jogorvoslati jogában a védirat ismeretének hiánya, holott a közigazgatási per kereteit – különösen egy ilyen egyszerű megítélésű ügyben – az alperesi végzés és a kereset kijelöli. Azt sem indokolta meg a felperes, hogy ha valós akadály volt a védirat megküldésének hiánya, akkor az elsőfokú közigazgatási perben megtartott két tárgyaláson miért nem kérdezett rá a kézbesítésre, annak hiányát miért nem jelezte az eljáró bíróságnak. Ez utóbbi körülmények bemutatása nélkül a Kúria azt sem tudja megállapítani, hogy a védirat állított kézbesítési hiánya (mellyel a per adatok, bírói utasítás ellentétben állnak) az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésnek minősül. [12] A Kúria a fentiekben kifejtettek szerint arra a megállapításra jutott, hogy a perbeli esetben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [14] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- május
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró