← Magyarország

Pf.20052/2025/4 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A sérelmezett közlés, amely nem a cikk címében, hanem annak szövegében található, a perben rendelkezésre álló adatok szerint az internetes hírportál főoldalán nem jelent meg, ezért a törvényi követelményeknek az a helyreigazítási mód felel meg, ha az alperes az internetes sajtótermék főoldalán egy rövid, az olvasók figyelmét a helyreigazítás tényére felhívó közleményt helyez el, amelyre kattintva a helyreigazítás teljes szövege a cikk eredeti helyén, az eredeti cikkel együtt válik elérhetővé. Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.052/2025/

  1. szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kiss Tibor ügyvéd, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd, cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 14.P.20.173/2025/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – megváltoztatja, a helyreigazító közlemény címoldalon való közzétételét mellőzi, és az alperest arra kötelezi, hogy öt napon belül a www.teol.hu internetes hírportál nyitóoldalán 24 (huszonnégy) óra időtartamban „Helyreigazítás a
  4. február
  5. napján megjelent »Csatlakozott a párthoz a egyéb1 bukott elnöke« című cikkünk miatt” szövegű közleményt tegye közzé az eredeti cikk címével azonos szedési módban és betűmérettel, kommentár nélkül olyan módon, hogy arra kattintással közvetlenül legyen elérhető az eredeti cikk az elsőfokú bíróság által meghatározott szövegű, szedési módú és betűméretű – kommentár nélküli – helyreigazító közleménnyel együtt mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 (harminc) napig. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 44.450 (negyvennégyezer-négyszázötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Kötelezi a egyéb2-t (cím5) és a felperest, hogy fizessenek meg az állam javára – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára – az esedékesség napjáig a egyéb2 36.000 (harminchatezer) forint feljegyzett kereseti eljárási illetéket, a felperes 48.000 (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az esedékesség napja a jelen határozat meghozatalát követő hatvanadik nap. Az illeték Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.052/2025/4 2 megfizetése során a közlemény rovatban a Pécsi Ítélőtábla megnevezését, a jelen határozat ügyszámát, valamint a fizetésre kötelezett adószámát/adóazonosító számát fel kell tüntetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes
  6. évtől
  7. január végéig terjedő időszakban a egyéb1 (a továbbiakban: egyéb1) elnöki tisztét töltötte be. A egyéb1 Elnöksége
  8. szeptember
  9. napján tartott ülésének
  10. napirendi pontja a egyéb1 elnökének tiszteletdíjára vonatkozó döntés volt. A egyéb1 főtitkárának előterjesztése szerint a tiszteletdíj mértéke 2,6 millió forint, ami a „nemzeti olimpiai bizottságoknál hasonló mértékű”. Az ezt követően meghozott 52/2020/Elnökségi határozat szerint a egyéb1 elnöksége 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodással elfogadta, hogy a egyéb1 elnöke havi bruttó 2.600.000 forint tiszteletdíjban részesüljön; a hatálybalépés napja
  11. szeptember
  12. napja. A egyéb2 kiadásában az alperes által működtetett www.teol.hu internetes hírportálon
  13. február
  14. napján „Csatlakozott a párthoz a egyéb1 bukott elnöke” című cikk jelent meg, amely – többek között – az alábbiakat tartalmazta: „Az hírlap korábban arról is írt, hogy felperes a 2020-as újraválasztása után titokban több mint duplájára, 1,2 millióról 2,6 millió forintra emelte a saját havi fizetését”. A felperes
  15. március
  16. napján kelt és
  17. március
  18. napján kézbesített sajtóhelyreigazítási kérelemének az alperes nem tett eleget. A felperes keresetében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  19. évi CIV. törvény (Smtv.) 4.§

(3)bekezdése, 10.§-a, 12.§
(1)bekezdése, a PK
  1. számú állásfoglalás I-III. pontja, a PK
  2. számú állásfoglalás I-II. pontja, a PK
  3. számú állásfoglalás I-II. pontja alapján az alperest arra kérte kötelezni, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül a www.teol.hu portálon
  4. február
  5. napján a „Csatlakozott a párthoz a egyéb1 bukott elnöke” címmel megjelent cikk miatt a https://teol.hu internetes portál főoldalán és az érintett cikk címe alatt, a lead felett, a cikkel azonos szedési módban, betűmérettel, a cikk szövegére kattintással közvetlenül elérhetően addig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig – kommentár nélkül – az alábbi helyreigazító közleményt tegye közzé: „Helyreigazítás: A cikkben valótlanul híreszteltük, a valóságot hamis színben tüntettük fel, hogy felperes a 2020-as egyéb1 elnökké történt újraválasztása után titokban több mint duplájára, 1,2 millióról 2,6 millió forintra emelte fel a saját havi fizetését. A valóság ezzel szemben az, hogy a fizetésemelésről a egyéb1
  6. szeptember 2-án tartott elnökségi ülésén az 52/2020/Elnökségi határozattal a egyéb1 elnöksége döntött úgy tíz igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és az érintett személy tartózkodásával, hogy elfogadja a egyéb1 főtitkárának, egyéb3nak azon előterjesztését, amely a egyéb1 elnöke havi tiszteletdíját 2,6 millió forintra javasolta felemelni, összhangban más nemzeti olimpiai bizottságok elnöki tisztjét betöltő személy javadalmazásával. felperes egyéb1 elnök a havi tiszteletdíjának emelése tárgyában hozott döntésben nem vett részt, és a határozati javaslatot sem ő terjesztette elő.” A felperes állította, hogy a kereset tárgyát képező cikkben az alperes propaganda jelleggel kívánta lejáratni, őt bukott sportvezetőként mutatta be azt a hamis látszatot keltve, hogy saját maga, titokban döntött havi tiszteletdíjának felemeléséről. Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.052/2025/4 [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] 3 Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a per tárgyát képező cikk nem tartalmaz valótlan állítást, ennél fogva az Smtv. 12.§
(1)bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn. A felperest érintő fizetésemelésre vonatkozó közlés ténykérdés, ugyanakkor az, hogy a felperes saját magának és titokban emelte fel a fizetését, kizárólag újságírói következtetésnek, véleménynek számít, amit a felperes fokozott tűrési kötelezettségére is figyelemmel alaptalanul kifogásol. A helyreigazító közlemény tartalmát határozatlannak, a valóság közlését pedig indokolatlannak tartotta. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül a www.teol.hu portálon, a
  1. február
  2. napján „Csatlakozott a párthoz a egyéb1 bukott elnöke” címmel megjelent cikk miatt a https://teol.hu internetes portál főoldalán és az érintett cikk címe alatt, a lead felett, a cikkel azonos szedési módban és betűmérettel, a cikk szövegére kattintással közvetlenül elérhető módon mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 (harminc) napig – kommentár nélkül – az alábbi helyreigazító közleményt tegye közzé: „Helyreigazítás: A cikkben valótlanul híreszteltük, a valóságot hamis színben tüntettük fel, hogy felperes a 2020-as egyéb1 elnökké történt újraválasztása után titokban több mint duplájára, 1,2 millióról 2,6 millió forintra emelte fel a saját havi fizetését. A valóság ezzel szemben az, hogy a fizetésemelésről a egyéb1
  3. szeptember 2-án tartott elnökségi ülésen az 52/2020/Elnökségi határozattal a egyéb1 elnöksége döntött úgy tíz igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és az érintett személy tartózkodásával, hogy elfogadja a egyéb1 főtitkárának, egyéb3nak azon előterjesztését, amely a egyéb1 elnöke havi tiszteletdíját 2,6 millió forintra javasolta felemelni, összhangban más nemzeti olimpiai bizottságok elnöki tisztjét betöltő személy javadalmazásával.” Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és kötelezte a egyéb2-t, hogy fizessen meg a felperesnek 1.400.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság az Smtv. 12.§
(1)bekezdésének felhívásával rögzítette, hogy valamely tény híresztelése a sajtó-helyreigazítási igényt akkor alapozza meg, ha tény valótlan. A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani akkor is, ha átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét [Kúria (Legfelsőbb Bíróság)
  1. számú állásfoglalás I. pont]. A egyéb1 elnökét megillető tiszteletdíj mértékének és az ahhoz vezető okfolyamat körülményeinek feltárása ellenőrizhető és az alperesi közlés valóságtartalma bizonyítható, azaz az adott esetben a Pp.
  2. §
(1)bekezdés alapján az alperesnek azt kellett volna a perben igazolnia, hogy a felperes – mint a egyéb1 elnöke – a havi tiszteletdíjának mértékét saját javára egyedül módosította. Az alperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, a híresztelt tény valóságát alátámasztó bizonyítást nem ajánlott fel, ezért a felperes által kifogásolt tényt valótlannak kellett tekinteni, különös figyelemmel arra, hogy az ezzel ellentétes valós tényeket a perben a felperes megfelelően igazolta is. A sajtó-helyreigazításra alkalmas közlemény tartalmát és formáját az Smtv. és a PK 15. számú állásfoglalás felhívásával a kérelem keretei között, a való tény hamis színben való feltüntetésére vonatkozó hivatkozással együtt, de a valóság közlése körében attól részben eltérő szövegezéssel állapította meg. A helyreigazító közlemény egészének megjelentetését mind a teol.hu portál főoldalán, mind a cikk címe alatt, a lead felett előírta, a közzététel határidejének és időtartamának meghatározása mellett. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a teljes helyreigazító közlemény főoldali közzétételének mellőzése érdekében az alperes fellebbezett. Fellebbezési érvelése szerint az elsőfokú bíróság a közzététel kifogásolt módját a kereseten túlterjeszkedve, a Pp. 342.§
(1)Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.052/2025/4 [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] 4 bekezdésének megsértésével, az Smtv. 12.§
(2)bekezdésébe ütköző módon határozta meg. Az Smtv. felhívott rendelkezése ugyanis egyértelműen előírja, hogy a helyreigazítást a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. Hangsúlyozta, hogy a hírportálok főoldalán ‒ így a teol.hu esetében is ‒ csak az egyes cikkek címei kerülnek elhelyezésre, így szükségtelen és indokolatlan a teljes közlemény feltüntetése a főoldalon, ahol maga a sérelmezett közlés egyáltalán nem jelent meg. Ezen túlmenően a teljes főoldal tartalma a cikkek frissülése folytán folyamatosan lejjebb kerül, illetve legfeljebb 24 óra alatt a teljes főoldal tartalma lecserélődik, erre tekintettel jogszabályellenes az elsőfokú ítéletnek az a rendelkezése, amely a helyreigazító közlemény főoldalon történő megjelenítésére a sérelmezett cikk elérhetőségének időtartamáig, de legalább 30 nap időtartamig kötelezi. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének alperes által kifogásolt rendelkezése nem ütközik a felhívott jogszabályi rendelkezésekbe, azt a bíróság a sajtóperekben fennálló szélesebb mérlegelési jogkörében, valamennyi szempont körültekintő értékelése mellett hozta meg. Az elsőfokú bíróság által előírt közzététel ezért jogszerű és szükséges a főoldalon is megjelent cikk helyreigazításához. A fellebbezés alapos. Az alperes fellebbezése az elsőfokú bíróságnak a helyreigazítás közzétételére kötelező rendelkezését nem, csupán a helyreigazításnak az elsőfokú bíróság által meghatározott módját érintette. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 370.§
(1)bekezdése szerinti korlátok között csak azt vizsgálta, hogy a helyreigazító közlemény címoldalon, teljes terjedelemben, az elsőfokú bíróság által megállapított időtartamban történő megjelentetése megfelel-e az Smtv. 12.§
(2)bekezdésében írt követelményeknek. A felperes keresetében a helyreigazítás közzétételének módjára vonatkozóan olyan tartalmú kötelezést kért, hogy az alperes a teol.hu internetes portál főoldalán, valamint a „Csatlakozott a párthoz a egyéb1 bukott elnöke” című cikk címe alatt, a lead felett, a cikk elérhetőségének időtartamában, de legalább 30 napig tegye közzé a helyreigazító közleményt. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes kérelmének megfelelően rendelte el a helyreigazítást, így a Pp. 342.§
(1)bekezdésének megsértése az alperes fellebbezési hivatkozásával szemben nem állapítható meg. Az Smtv. 12.§
(2)bekezdése szerint a helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetén az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. A Pp. 499.§
(1)bekezdése értelmében, ha a bíróság a sajtó-helyreigazítási perben a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest – a közzététel módjának és határidejének meghatározása mellett – a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére kötelezi. A sérelmezett közlés, amely nem a cikk címében, hanem annak szövegében található, a perben rendelkezésre álló adatok szerint a teol.hu internetes portál főoldalán nem jelent meg, ezért az Smtv. 12.§
(2)bekezdésében foglalt törvényi követelményeknek az a helyreigazítási mód felel meg, ha az alperes a teol.hu internetes sajtótermék főoldalán egy rövid, az olvasók figyelmét a helyreigazítás tényére felhívó közleményt helyez el, amelyre kattintva a helyreigazítás teljes szövege a cikk eredeti helyén, az eredeti cikkel együtt válik elérhetővé. A főoldalon a rövid, a helyreigazítás tényére utaló figyelemfelhívó közlemény 24 órán át történő megjelenítése azt a célt szolgálja, hogy az olvasók ebből a közleményből értesüljenek a helyreigazítás tényéről, és tudomást szerezzenek arról, hogy az eredeti cikkhez kapcsolódóan helyreigazítás történt, amelynek teljes terjedelmét az érintett cikknél megismerhetik. Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.052/2025/4 [21] [22] [23] [24] 5 Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján – fellebbezett részében – megváltoztatta, és alperest a rendelkező részben írt módon kötelezte helyreigazítás közzétételére. A másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta a pervesztes alperesért szerkesztői felelősséget viselő egyéb2 feljegyzett kereseti eljárási illeték megfizetésére kötelezését, ezért erről a Pp. 383.§
(6)bekezdésére figyelemmel rendelkezett. A sikeresen fellebbező alperes másodfokú perköltségét a felperes köteles viselni a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján az alperes által a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdésére utalással két óra munkavégzés után általános forgalmi adóval felszámított 35.000 forint + Áfa, összesen 44.450 forint összegben. A másodfokú bíróság a Pp. 102.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest, hogy a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 78.§
(4)bekezdése szerint fizesse meg, egyúttal a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése alapján tájékoztatta az esedékesség időpontjáról, valamint a fizetés során a közlemény rovatban feltüntetendő adatokról. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376.§
(1)bekezdés a)-c) pontjaiban írt feltételek hiányában tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. június
  2. Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.