A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya vagy fogyatékossága a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezi. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Pfv.V.20.633/2022/
- Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Rapcsák Gábor ügyvéd cím2 Az alperes: alperes1 cím3 Az alperes képviselői: jogtanácsos kamarai jogtanácsos cím4 jogtanácsos1 kamarai jogtanácsos cím4 A per tárgya: Jogsértő magatartástól való eltiltás és egyéb A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.169/2021/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 10.G.21.476/2020/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. Kúria V.Pfv.20.633/2022/4 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 18.000 (tizennyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes keresete és az alperes védekezése [1] A felperes módosított keresetében a természet védelméről szóló
- évi LIII. törvény (Tvt.)
- §
(2)bekezdése, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 99. §
(2)bekezdése alapján a „... csatorna térségének komplex vízgazdálkodási fejlesztése projekt” és a „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója projekt” név zsilip rekonstrukciója projekteleme vonatkozásában jogsértések megállapítását, valamint az alperes jogsértő magatartástól való eltiltásra kötelezését kérte.Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú és másodfokú ítélet [2] [3] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem az alábbiakra tekintettel érdemben nem bírálható el. [6] A Kúria – a felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel – mindenekelőtt a felülvizsgálati eljárás jogi természetét és kereteit rögzíti. Kúria V.Pfv.20.633/2022/4 3 [7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) XXIX. Fejezetében szabályozott felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, nem egyfajta „harmadfokú” eljárás, hanem szigorú eljárási szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, melynek tárgya a jogerős ítélet [Pp. 406. §
(1)bekezdés, amelynek felülvizsgálatára jogszabálysértés miatt kerülhet sor. Ennek megfelelően a Pp. 413. §
(1)bekezdés
- a)-
- b)és
- d)pontjai szerint a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell a felülvizsgálni kívánt ítélet számát; a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja; valamint a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja. Lényeges továbbá, hogy a Pp. 423. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős határozatot kizárólag a felülvizsgálati kérelem és – ha előterjesztettek – a csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, kizárólag az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatja (az ott szabályozott kivételekkel). [8] A Pp. fentebb felhívott 413. §
(1)bekezdése kógens szabályként foglalja össze a felülvizsgálati kérelem kötelező és egyúttal konjunktív tartalmi elemeit, amelyek az említett felülvizsgálati korlátokra tekintettel egyúttal meghatározzák a Kúria felülbírálati jogkörének perjogi kereteit is. [9] E kereteket a kötelező tartalmi elemek teszik azonosíthatóvá, ezért alapvető jelentőséggel bírnak a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytathatósága terén. Ezen tartalmi kellékek hiánya esetén a Kúria nem kerül abba a helyzetbe, hogy egzakt módon megismerhesse azokat az okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. Ilyen tartalmi hiány esetén a fél beadványa alkalmatlan a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezése(i) jogszabálysértő voltának tényleges vizsgálatára, ezáltal a felülvizsgálati eljárás megindítására. [10] Az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/
- PJE határozat rendelkezése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK véleményt (a továbbiakban: PK vélemény) – a
- pontjának kivételével – a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintette. [11] A PK vélemény
- pontja által megerősítetten a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya vagy fogyatékossága a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását – a Pp. szóhasználata szerint: visszautasítását – eredményezi. [12] A PK vélemény
- pontja szerint, ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előző pontban meghatározott tartalmi követelményekkel. [13] A kifejtettekhez képest a felperes felülvizsgálati kérelme – annak tartalmából [Pp.
- §
(3)bekezdés] kitűnően – az általa 1-
- számmal jelzett kereseti kérelmeinek a közigazgatási ügyekben hatáskörrel rendelkező törvényszékhez való áttételét célozza. Ehhez kapcsolódóan megsértett jogszabályhelyként a Pp.
- §
(1),
(3)bekezdését és
- §-át jelölte meg, azonban ezekhez csupán az alábbi indokolást fűzte: „[a]z alperes közhatalmi szervként kötelezett a jogszabályokban előírtak szerinti közigazgatási egyedi döntések meghozatalára, Kúria V.Pfv.20.633/2022/4 4 melyek a saját természetvédelmi, környezetvédelmi, vízügyi hatósági engedélykéréseiben is megtestesülnek a vagyonkezelőként érintett beruházásainál, ezért e mulasztás támadhatósága külön áll fenn a közigazgatási és a polgári perben, mivel a közigazgatási szerv által okozott kár polgári perbeli megállapításához előzetesen szükséges a közigazgatási bíróság Ítélete, mely jelen ügy kapcsán elmaradt, ezért releváns a közigazgatási keresetek hatásköréből fakadó bírósági áttételek érvényesítése a Kúria által.” [14] A Kúria rámutat arra, hogy önmagában a fenti, hiányos és az általánosság szintjét meg nem haladó indokolás nem elegendő annak érdemi vizsgálatára, hogy miért lenne jogszabálysértő a jogerős ítélet a hatáskör kérdésében. A felperes felülvizsgálati kérelmének szöveges indokolása nem tartalmazza azt a kapcsolatot, amely miatt a konkrét felülvizsgálati kérelem (petitum) teljesítésére volna szükség a megjelölt jogszabályhelyek általa csupán állított, de indokait tekintve ki nem fejtett sérelme miatt. Ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontjában írt követelményeknek nem felel meg. [15] Ezt meghaladón a felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag a kereset, a felülvizsgálattal támadott ítéletek, a felülvizsgálat megengedhetősége és a hivatkozott határozatok ismertetése körében tüntetett fel jogszabályhelyeket, a felülvizsgálati kérelem indokolása nem tartalmaz egyéb megsértett jogszabályhelyeket. E tartalmi kellék hiánya miatt – a fentebb írtakra tekintettel –a Kúria nem ismerheti meg egzakt módon azokat az okokat, amelyek miatt a felperes a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja, ennélfogva a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra nem alkalmas. [16] A Pp. 415. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha az nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg. Mindezekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 413. §
(1)bekezdés b) pontjára utalással a Pp. 415. §
(1)bekezdés f) pontja alapján visszautasította. [17] A felperes a Pp. 405. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes – kamarai jogtanácsosi munkadíját tartalmazó – felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a Kúria a meg nem határozható felülvizsgálati pertárgyérték és az alperesi jogi képviselő által előadott költségfelszámítás alapulvételével, azt reális mértékűnek elfogadva, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján határozta meg. [18] A felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében illetékmentes. [19] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A döntés elvi tartalma [20] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek Kúria V.Pfv.20.633/2022/4 5 bármelyikének hiánya vagy fogyatékossága a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezi. Az alkalmazott jogszabályok [21] 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 406. §
(1)bekezdés, 413. §
(1)bekezdés b) pont, 415. §
(1)bekezdés f) pont. Budapest,
- február
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró