← Magyarország

Bf.116/2019/20 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján megváltoztattat és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte Szolnoki Szabolcs I. rendű, Zlehovszky Pál V. rendű és Ambach Ferdinánd VI. rendű vádlott esetében. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.116/2019/
  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
  2. év július hó
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő végzést: A költségvetési csalás bűntette miatt Terhelt1 I. rendű vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 11.B.1329/2016/62-I. számú ítéletét a Terhelt1 I. rendű, a Terhelt5 V. rendű és az Terhelt6 VI. rendű vádlottat érintő vagyonelkobzás tekintetében megváltoztatja és az intézkedés alkalmazását mindhárom vádlott tekintetében mellőzi. A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék a
  4. év január hó 31.napján kihirdetett 11.B.1329/2016/62-I. számú ítéletével Terhelt1 I. rendű vádlottat az
  5. évi IV. törvény 310.§
(1),
(4)bekezdésébe ütköző 3 rendbeli folytatólagosan, 2 esetben társtettesként, 1 esetben bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette miatt – halmazati büntetésül - 2 évi börtönbüntetésre, 2 év gazdálkodó szervezet vezetése foglalkozástól eltiltásra és egymillió forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette továbbá a vádlottal szemben 219.143.500,- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás időpontjáról, az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámításáról, a pénzmellékbüntetés átváltoztatásáról meg nem fizetésére esetére és a bűnügyi költség viseléséről. Terhelt5 V. rendű vádlottat az 1978. évi IV. törvény 310. §
(1),
(4)bekezdésébe ütköző 3 rendbeli folytatólagosan, 2 esetben társtettesként, 1 esetben bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette miatt – halmazati büntetésül - 2 évi börtönbüntetésre, 2 év gazdálkodó szervezet vezetése foglalkozástól eltiltásra és hatszázezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetést végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette továbbá a vádlottal szemben 219.143.500,- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2019/20 2 Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás időpontjáról, a pénzmellékbüntetés átváltoztatásáról meg nem fizetésére esetére és a bűnügyi költség viseléséről. Terhelt6 VI. rendű vádlottat az 1978. évi IV. törvény 310. §
(1),
(4)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre, 1 év gazdálkodó szervezet vezetése foglalkozástól eltiltásra és kettőszázezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetést végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette továbbá a vádlottal szemben 86.132.000,- forint vagyonelkobzást alkalmazott. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás időpontjáról, a pénzmellékbüntetés átváltoztatásáról meg nem fizetésére esetére és a bűnügyi költség viseléséről. A kihirdetett ítélettel szemben a fenti vádlottak és védőik a vagyonelkobzás alkalmazása miatt jelentettek be fellebbezést. Az ítélet a fenti vádlottakkal szemben a vagyonelkobzás kivételével, míg Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű, Terhelt4 IV. rendű vádlottal szemben jogerőre emelkedett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.312/2019/2. számú átiratában a bejelentett fellebbezéseket alaposnak tartotta. Álláspontja szerint a törvényszék az eljárásjogi szabályokat betartásával folytatta le eljárását. A Be. 590. §
(3)
(5)bekezdésre a felülbírálat terjedelme a fellebbezés tartalmára figyelemmel korlátozott, az elsőfokú bíróság a Be. 565. §
(1)bekezdés alapján a vádlottak beismerő nyilatkozatának elfogadása mellett hozta meg az ítéletét. Az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekményt helyesen minősítette, és a kiszabott büntetés is megfelel a büntetési céloknak. A vagyonelkobzás elrendelése azonban megalapozatlan volt, mivel erre nézve a tényállás nem tartalmaz megállapítást. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Be. 598 §
(2)bekezdése alapján megtartandó tanácsülésen Fővárosi Törvényszék 11.B.1329/2016/62-I. számú ítéletét a Be.
  1. § alapján változtassa meg és mellőzze a vagyonelkobzás elrendelését. A Fővárosi Ítélőtábla tanácsülésre tűzte az ügyet, majd az egy ízben az új meghatalmazott védő kérésére elhalasztotta az eredetileg tervezett időpontot. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2019/20 3 Az új időpontban a Fővárosi Ítélőtábla a Be.
  2. §
(2)és
(4)bekezdése alapján tanácsülést tartott az ügyben, figyelemmel arra, hogy a vádlottak és védőjük nem kérték nyilvános ülés megtartását. Az V. rendű vádlott védője észrevételeket nyújtott be, amelyben osztotta az ügyészi indítvány tartalmát és érveit, a vagyonelkobzás mellőzését indítványozta. A bejelentetett fellebbezések alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a 2018. július 1. napján hatályba lépett büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek (Be.) 583. §
(3)bekezdés) b) pontja alapján az elsőfokú ítéletet a Be. 590. §
(3)bekezdése szerint kizárólag az egyszerűsített felülvizsgálatra tartozó vagyonelkobzásra vonatkozó részében bírálta felül, mivel csak e rendelkezést érte perorvoslati támadás. Az érdemi felülbírálatnak nem volt akadálya, az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, az ítélőtábla a Be. 607. §
(1)bekezdés szerinti megszüntetést, illetve a Be. 608. §
(1)bekezdés szerinti hatályon kívül helyezést megalapozó okot nem észlelt. Az ítélőtábla az iratanyagból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazta a Be. 562. §
(2)bekezdését az ítéletének indokolása során. Az ügydöntő határozat indokolása a vádra történő utalást, vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított adatokat, a tényállást, annak minősítését és a büntetéskiszabási körülményeket hiánytalanul tartalmazza. A kizárólag a vagyonelkobzásra irányuló fellebbezésekre figyelemmel a felülbírálat terjedelme a Be. 590. §
(3)és
(5)bekezdése és az 591. §
(2)bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján korlátozott, így az ítélőtábla nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, jelen határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére és a cselekmény jogi minősítése megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. A másodfokú bíróság a kiszabott büntetéseket sem vizsgálhatta, de annyit meg kell jegyezni, hogy a büntetés mértéke és a felfüggesztés ténye nem áll összhangban a bírói gyakorlattal, azonban nem is törvénysértő. Mivel terhes ügyészi perorvoslat hiányában beállt a súlyosítási tilalom a másodfokú bíróság a fenti megjegyzésen túl nem foglalkozott a kiszabott büntetéssel és az ügyészi átiratban a büntetési célok érvényesítésére alkalmasnak minősített jellegével sem. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2019/20 4 A másodfokú bíróság osztotta a vádlottak, a védők és az ügyészség vagyonelkobzást sérelmező érveit. Az elsőfokú ítélet indokolása nem tartalmazza azokat az adatokat, amelyekből az intézkedés helytálló jellegére és annak mértékére érdemi következtetést lehetne levonni és annak alapján dönteni az intézkedés alkalmazásáról. Az elsőfokú bíróság nem tudta megállapítani, hogy ki és milyen módon gazdagodott a költségvetésből elvont több száz millió forintból, az érintett gazdasági társaságoknál keletkezett-e vagyon gyarapodás, illetve miként jelentkezett egyes vádlottaknál, ki milyen mértékben szerzett vagyont, és mely vádlottak milyen arányban voltak abban érintve. Mindezek tisztázása nélkül a vagyonelkobzás alkalmazásának a Btk. 74-§-ban foglalt előfeltételeinek megléte nem állapítható meg, és az intézkedés nem alkalmazható akként, ahogy azt az elsőfokú bíróság tette. A vagyonelkobzás szabályai szerint pedig csakis a tényleges gazdagodás elvonására nyílik törvényes lehetőség. Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 598. §
(2)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján megváltoztattat és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte Terhelt1 I. rendű, Terhelt5 V. rendű és Terhelt6 VI. rendű vádlott esetében. Budapest,
  1. év július hó
  2. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Mató Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Patassy Bence s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék 11.B.1329/2016/62-I. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.116/2019/
  3. számú végzésével Terhelt1 I. rendű, Terhelt5 V. rendű és az Terhelt6 VI. rendű vádlottal szemben a vagyonelkobzás tekintetében
  4. év július hó
  5. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
  6. év július hó
  7. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.