← Magyarország

Kf.40054/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperes kinevezési okiratában meghatározott beosztását meghaladó további illetékességi területre kiterjedő régiós szemlebizottsági feladatok többletterhelést, többletfeladat ellátást eredményeztek. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VIII.40.054/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet cím2 ügyintéző: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos Az alperes: alperes1 cím3 Az alperes képviselője: Dr. Stájerits Erika kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat száma: Kúria VIII.Kf.40.054/2021/4 2 Fővárosi Törvényszék 32.K.704.809/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 32.K.704.809/2020/
  3. számú ítéleté helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint fellebbezési eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 37.100 (harminchétezerszáz) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes
  4. február 1-től a ... Alosztály állományában bűnügyi technikus beosztásban állt hivatásos szolgálati viszonyban. Kinevezési okirata szerint szolgálatteljesítési helye Budapest területe. A
  5. július 1-től hatályos besorolás szerint a felperes szolgálati helye változatlanul a ... Alosztálya volt, beosztása pedig bűnügyi technikus maradt. Az állományparancs a szolgálatteljesítési hely meghatározásáról nem rendelkezett. [2] A
  6. november 15-én kelt munkaköri leírásban az alperes a felperes szolgálatteljesítési helyeként Budapest területét, a 2019-ben kelt munkaköri leírásban Budapest közigazgatási területét jelölte meg. A munkaköri leírás IV. fejezet 4/
  7. pontjában foglalt általános munkaköri feladatok szerint a felperes közvetlen vezetőjének utasítása alapján a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl köteles volt végrehajtani a külön nem nevesített, de a alperes1 Rendőrkapitányság tevékenységi körébe tartozó, a Kúria VIII.Kf.40.054/2021/4 3 feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatot, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. [3] A bűnügyi helyszíni szemlék időszerűségének szem előtt tartása érdekében
  8. július 19-én a alperes1 bűnügyi helyettese a határozat
  9. ált. számú átiratban elrendelte, hogy a alperes1 kerületi rendőrkapitányságain a naponta szolgálatba lépő bizottságok közül 4 kerületnél a bizottságvezető és a technikus együtt legyen kiküldhető a Budapesten felmerülő helyszíni szemlékhez, ennek megfelelően a kerületeket 4 blokkba sorolta. A kialakított blokkokból a hónap minden napjára fix bizottságok kerültek meghatározásra. Ezt az eljárásrendet a alperes1 bűnügyi helyettese a
  10. szeptember 15-én kelt határozat2 ált. számú átirattal megerősítette (régiós szolgálat). [4] Az alperes fenti rendelkezései alapján a felperes – saját kerületében végzett feladatok mellett - havi 5 alkalommal adott régiós szolgálatot, amelyért ellentételezésben nem részesült. [5] A felperes jogi képviselője útján
  11. január 22-én előterjesztett szolgálati panaszában a
  12. január 1-től
  13. december 31-ig teljesített régiós szolgálatokra tekintettel havonta az illetményalap 100%-nak megfelelő megbízási díj, valamint ezen összeg középidőtől számított késedelmi kamata megfizetését kérte. [6] Budapest Rendőrfőkapitánya a
  14. április 29-én kiadmányozott határozat3 Szü. számú határozatával a felperes igényét
  15. január 1-től
  16. január 21-ig elévülésre hivatkozással,
  17. január 22-től
  18. december 31-ig terjedő időtartamra megalapozatlanság miatt elutasította. A felperes keresete és az alperes védirata [7] A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében
  19. február 1-től
  20. november 30-ig terjedő időszakon belül a többletszolgálatokkal érintett 12 hónapra a rendvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő 463.800 forint megbízási díj és ezen összeg késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest hivatkozva arra, hogy a beosztásába nem tartozó feladatokat látott el. Keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  21. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  22. §

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjára, a mérték tekintetében pedig a Hszt. 71. §
(5)bekezdésére hivatkozott. [8] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes
  1. november 15-én kelt munkaköri leírásának
  2. fejezet
  3. pontjában a szolgálatteljesítés helyeként Budapest területe szerepelt, ezért külön utasítás alapján ... kerület közigazgatási határán kívül is el kellett látnia a munkakörébe tartozó bűnügyi technikusi feladatokat. A felperes keresetében állította, ugyanakkor nem igazolta, hogy más kerületekben a technikusi státuszok megüresedtek, illetve nincsenek betöltve. A régiós bizottságok nem az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztások ellátása, a szolgálat ellátásában tartósan akadályozott személyek Kúria VIII.Kf.40.054/2021/4 4 helyettesítésére, vagy a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör többletfeladatként történő ellátása érdekében került kialakításra, az alperes csupán az időszerűséget és a szakszerűséget tartotta szem előtt. [9] A keresetnek történő helyt adás esetén álláspontja szerint a díjazás legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-nak megfelelő mértékű lehet. Az elsőfokú bíróság határozata [10] A Fővárási Törvényszék a 32.K.704.809/2020/
  4. számú ítéletével kötelezte az alperest 463.800 forint megbízási díj és ezen összegnek
  5. január 1-től a kifizetésig számított késedelmi kamata, valamint 49.380 forint perköltség megfizetésére, megállapítva, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a Hszt.
  6. §
(1)bekezdés a) pontjával összefüggésben a bűnügyi technikusi létszámhelyzetet, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján pedig azt vizsgálta, hogy a felperes által ellátott régiós szolgálat a beosztáshoz nem tartozó feladatkört, valamint többletfeladatot jelentett-e, amelynek bizonyítása a felperest terhelte. [12] A törvényszék álláspontja szerint a felperes személyes előadása, valamint tanú1 tanúvallomása alátámasztotta, hogy a 2016-tól működő régiós szolgálat keretében – az utasítással szemben – nem csupán ... kerületben és az ahhoz tartozó blokkban, hanem Budapest egész területén végzett bűnügyi technikusi tevékenységet, amely körében a többletmunkát a más kerületekben történő feladat ellátása jelentette. [13] Az elsőfokú bíróság a Hszt.
  1. §
  2. pontjában meghatározott szervezeti egység fogalma, valamint a Hszt.
  3. §
  4. pontjában foglalt szolgálati beosztás fogalmából levezetve megállapította, hogy a szolgálati beosztás csak az adott kapitányság (szervezeti egység) állománytáblázatával összefüggésben, az abban meghatározott munkakörök tekintetében értelmezhető, ezért a régiós szolgálat ellátásával a felperes a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el. Helytállónak ítélte a felperes azon érvelését, hogy a szolgálati beosztáshoz csak a saját kerületi kapitánysága (szervezeti egysége) állománytáblájában szereplő szolgálati beosztás szerinti feladatok tartoztak, ezért a Hszt.
  5. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt követelmény fennállt. [14] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint mindezt alátámasztja a rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/
  1. (XII. 28.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet)
  2. számú melléklete - amely szerint ... kerületi Rendőrkapitányság illetékességi területe kizárólag ... kerületre terjed ki -, valamint a Hszt.
  3. §
  4. pontjában foglalt szolgálatteljesítési hely törvényi definíciója is. [15] A törvényszék további érvelése szerint a 31/
  5. (VI. 16.) BM rendelet
  6. §
(2)bekezdés a) pontjának rendelkezéséből következően a változó munkavégzési helyről a kinevezési okiratban kifejezetten rendelkezni kellett volna, aminek a Budapest Kúria VIII.Kf.40.054/2021/4 5 szolgálatteljesítési hely feltüntetése nem felelt meg. A munkaköri leírás a munkáltató egyoldalú nyilatkozata, amely nem része a kinevezésnek, következésképp nem igényli a hivatásos állomány tagja részéről annak elfogadását. [16] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a rendvédelmi szerv szabadon, csak egy adott kinevezésen, az adott beosztáson belül határozhatja meg a hivatásos állomány tagjának munkaköri feladatait, a jogszabály által szabályozott besoroláshoz és illetményhez kötve van. Következésképp az alperes a kinevezésben a felperes munkavégzési helyét nem tágíthatta a munkáltató illetékességi területén, a felperes besorolásán, a munkáltató állománytáblázatán túlmenően. Hivatkozott a Belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről rendelkező 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet
  2. számú mellékletére is, amelynek VII. pontja az alperes állományában főtechnikus beosztás tekintetében területi szervnél C, helyi szervnél B besorolású, ami azt jelenti, hogy a jogszabály a beosztási illetményben is különbséget tesz. [17] Az elsőfokú bíróság a alperes1 egyes kerületeiben a bűnügyi technikusi létszámhelyzet vizsgálata során megállapította, hogy mivel a szemlebizottság egy fő technikusból és egy bizottságvezetőből áll, a bizottság tagjai pedig 24/72 órás időbeosztásban dolgoznak, egy kerületben minimálisan 8 főre volt szükség a technikusi feladtok ellátására, amely a 23 kerület vonatkozásában 184 fő alkalmazását tette volna szükségessé. Az alperes
  3. sorszámú kimutatása alapján feltételezhető, hogy a régiós szolgálatok ennek a problémának a megoldására is születtek. [18] Az elsőfokú bíróság bizonyítottnak találta, hogy a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megkövetelt többletfeladatok abból a körülményből adódtak, hogy a felperesnek kinevezése szerint kizárólag saját kerületében kellett volna ellátnia a bűnügyi technikusi feladatot, míg a régiós szolgálatok elrendelésével ezt Budapest minden kerületében végezte, amely a saját beosztásához képest többletfeladatok ellátását generálta. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a jogalap tekintetében megalapozottnak ítélte. [19] Az ellátott többletfeladatok mennyisége vonatkozásában a felperes a keresettel érintett időszakra (
  1. február-május, szeptember, november, december,
  2. január, április, június, szeptember és november) 19 olyan munkavégzéssel járó esetet jelölt meg, amely ténylegesen más kerületben történő szolgálatellátással járt. A felperes nyilatkozata és a tanúvallomás alapján a havi 5 régiós szolgálatot vette irányadónak, amelyet a felperes 24/72 órás beosztására figyelemmel nem tekintett csekély mértékűnek, ezért a Hszt.
  3. §
(5)bekezdésében foglalt 50-200%-os kereten belül megalapozottnak ítélte felperes keresetében igényelt, a rendvédelmi illetményalap 100%-nak (havi 38.650 forintban) megfelelő megbízási díj összegét. Az alperes fellebbezése és a felperes fellebbezési ellenkérelme [20] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást felderítette, a megfelelő jogszabályokat Kúria VIII.Kf.40.054/2021/4 6 alkalmazta, azonban azokból téves következtetést vont le, így ítélete a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjába, valamint a Polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(4)és
(5)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. [21] Az alperes érvelése szerint a felperes nem látott el a feladatkörén kívül eső feladatokat, többletterhet legfeljebb az jelenthetett számára, hogy többet tartózkodott a szolgálati gépjárműben és ezzel több stressz érte a forgalmi akadályok miatt. Ugyanakkor ez a kifogásolható körülmény nem alapozza meg a felperes megbízási díjra való jogosultságát. [22] A Hszt. 45. §
(1)bekezdése alapján az alperes a felperes szolgálatteljesítési helyét – Budapest területe - meghatározta, ezért jogszabálysértést nem követett el. A munkaköri leírásokat a felperes átvette, azokkal kapcsolatban nem emelt kifogást, tartalmukat nem panaszolta. Keresetében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az adott munkakör meghatározása nem nyúlhat túl a szolgálati helyen, mert erre vonatkozóan a Hszt., illetve más jogszabály sem tartalmaz kikötést. A Hszt.
  1. §
  2. pontja ugyanakkor az alperes álláspontját erősíti. A munkaköri leírást természetesen nem lehet partalanul értelmezni, ezért szükséges a munkavállaló általi aláírás, amellyel elfogadja az abban foglaltakat. [23] A felperes perbeli időszakban hatályos munkaköri leírásában kifejezetten szerepelt, hogy köteles végrehajtani a bűnügyi tevékenységi körbe, feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. A munkaköri leírások, valamint a alperes1 bűnügyi helyettesének a régiós bizottságok kialakításáról szóló átirata mint munkáltatói intézkedés, nem ütközött jogszabályba, így jogszabálysértést a felperes a keresetében nem tudott megjelölni. A munkáltatói intézkedés, valamint a munkaköri leírások nem róttak többletfeladatot a felperesre, továbbra is a beosztásának megfelelően, bűnügyi technikusként dolgozott. Álláspontja szerint ezért a beosztási hely átszervezése – amelyet a felperes magára nézve kötelezőnek ismert el, szolgálati panasszal nem támadott – nem jelenti azt, hogy a Hszt.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja szerinti megbízási díjra a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkörök ellátásának jogcímén jogosult lenne. [24] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított megbízási díj mértékét is panaszolta. Érvelése szerint az elsőfokú ítélet a Pp. 346. §
(4)bekezdésébe és
(5)bekezdésébe ütközően nem tartalmaz részletes indokolást arra nézve, hogy miért fogadta el a felperes álláspontját a 100%-os összegű megbízási díj vonatkozásában. A Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  1. számú ítéletével hatályában fenntartott, a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.225/2015/11/I. számú ítéletben a per felperesét 50%-os mértékű megbízási díjra találta jogosultnak azzal az indokolással, hogy munkaidejének kevesebb mint felében végezte a bűnügyi technikusi feladatokhoz nem tartozó többletmunkát. [25] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a kerületi rendőrkapitányságokon technikusi beosztásba kinevezett hivatásos munkakörbe a régiós szolgálatok ellátása nem tartozik bele, az ennek során végzett feladatellátás többletfeladatnak minősül és a Hszt.
  2. §
(5)bekezdése szerint megbízási díjjal ellentételezendő. A felperes a Hszt.
  1. §
  2. pontja szerint főtechnikusi beosztásban volt a kerületi rendőrkapitányságon, Kúria VIII.Kf.40.054/2021/4 7 szervezetileg a alperes1 alperes1 Rendőrkapitányság állományába tartozott, így az illetékességi szabályokra figyelemmel nem volt illetékes Budapest teljes területén elkövetett bűncselekmények nyomozásában. [26] A megbízási díjra való jogosultságot az illetékességi szabályok alapozzák meg, nem az alperes által meghatározott munkavégzési hely. Ellenkező értelmezés esetén a felperes beosztásába tartozhatna akár az ország valamennyi helyszíni szemléjének lefolytatása is. [27] Az alperes érvelése szerint a Hszt.
  3. §
  4. pontja 4., 24., valamint
  5. pontjának együttes értelmezése alapján a felperes szolgálati beosztása a szervezeti egysége, vagyis a alperes1 alperes1 Rendőrkapitánysága állománytáblázatában meghatározott munkakör. Mindezt a besorolásának szabályozottsága is megerősíti. [28] A felperes érvelése szerint a hivatásos szolgálati viszony a Hszt.
  6. §
(1)bekezdése alapján kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, ennek tartalmi elemeit a jogszabály tételesen rögzíti. A munkaköri leírás ugyanakkor a munkáltató egyoldalú nyilatkozata, amely nem része a kinevezésnek, nem igényli annak hivatásos elfogadását, azt pusztán a Hszt. 45. §
(3)bekezdése alapján át kell adni és tájékoztatni kell őt a szolgálatteljesítéséhez szükséges munkavédelmi szabályokról, valamint a szolgálatteljesítés rendjéről. Mindezt a Hszt. 46. §
(4)bekezdése is megerősíti. Ugyanakkor a munkaköri leírásban meghatározott feladatok nem nyúlhatnak túl a munkáltató feladat- és hatáskörén, ennek deklarálása nem vezethet arra, hogy egy munkavállaló ellentételezés nélkül egy másik munkáltató feladatkörébe tartozó tevékenységet lássa el a munkaideje egy részében. A Kúria döntése és annak jogi indokai [29] Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. [30] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között (Kp. 108. §
(1)bekezdés) bírálta el. [31] Az alperes a fellebbezésében a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját, valamint a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdését jelölte meg, így a Kúria a fellebbezési eljárás során azt vizsgálta, hogy a felperes által ellátott régiós szolgálat eredményezett-e olyan többletfeladat ellátást, amely megalapozta a megbízási díj iránti igényt, továbbá a megállapított megbízási díj mérlegelése során az elsőfokú bíróság követett-e el jogszabálysértést. [32] A hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként (Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont). A perben a felek egyezően nyilatkoztak arról, hogy a felperes kinevezése a keresettel érintett időszakban a alperes1 alperes1 Rendőrkapitányság szolgálatteljesítési helyre vonatkozott. Az alperes ugyanakkor nem a felperes kinevezése, hanem a beosztási feladatait érintő munkaköri leírásai alapján hivatkozott arra, hogy szolgálatteljesítési helye Budapest egész területére vonatkozott. Kúria VIII.Kf.40.054/2021/4 8 [33] Az elsőfokú bíróság ítéletében e körben helytállóan vette figyelembe a alperes1 egyes kerületeinél meglévő létszámhelyzetet. Az alperes a fellebbezésében nem vitatta, hogy a 2017. március 1-i időállapot szerint a bűnügyi főtechnikusok tekintetében 9, bűnügyi technikusok tekintetében 3 betöltetlen álláshely volt, amelynek száma 2018. március 1-jén a bűnügyi főtechnikusoknál 9, bűnügyi technikusoknál 3 fő volt, 2019. március 1-jén a bűnügyi főtechnikusoknál 8, a bűnügyi technikusoknál 8 betöltetlen álláshely volt, míg a 2020. január 31-i időállapot szerint a bűnügyi főtechnikusok esetén 7, bűnügyi technikusoknál 5 betöltetlen álláshely volt. Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg – és ezt az alperes fellebbezésében sem támadta -, hogy a 24 órás szolgálatot követő 72 órás pihenőidő figyelembevételével valamennyi technikus munkavégzése esetén egyidejűleg a alperes1 23 kerülete vonatkozásában 184 fő bűnügyi technikusra lett volna szükség. Ebből következően a törvényszék által levont következtetés helytálló, mely szerint a régiós szolgálat bevezetésére részben ennek kompenzálására került sor. [34] Megalapozatlan az alperes érvelése, hogy azzal, hogy a felperesnek a technikusi feladatokat nem csak a szolgálatteljesítési helyén, hanem Budapest egész területén kellett végeznie, nem változtatott a feladat időigényességén és összetettségén. [35] A felperes szolgálatteljesítése helye ... kerületi Rendőrkapitánysága volt, amelynek illetékességi területe a rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/2007. (XII. 28.) IRM rendelet 1. számú mellékletének 5., 11. pontja szerint ... kerülete. [36] Megalapozatlan az alperes azon érvelése is, hogy önmagában a munkaköri leírás aláírásával a felperes az abban szereplő esetleges többletfeladatok ellátását is elfogadta. [37] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatokat mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (BH2018.259). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá és fölérendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik, a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kfv.VII.37.193/2020/8.). Jogellenes az olyan gyakorlat, amely alapján a munkáltató a munkakör részének tekint egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – ellátását. Az alperes ugyanis csak egy adott munkakörön belül határozhatja meg szabadon az ellátandó feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatok jogszerűen nem építhetők be. A munkaköri leírásnak az általános utasítási jogkörre vonatkozó megállapításai csak a munkakörbe tartozó feladatokat érintően értelmezhetőek (Kfv.VII.37.193/2020/8., Kfv.VII.39.246/2020/4., Kf.VII.40.244/2020., BH2018.259). [38] A alperes1 bűnügyi helyettesének átiratában foglalt rendelkezései alapján a munkáltató állandó szemlebizottságokat állított fel, amelyek Budapest teljes illetékességi területére eső ún. régiós feladatokat a meghatározott beosztás szerinti rendben folyamatosan látták el. A régiós szemlebizottsági feladatellátásokra azonban a felperes kinevezése és Kúria VIII.Kf.40.054/2021/4 9 munkaköri leírása nem terjed ki. A felperes kinevezése ugyanis a alperes1 alperes1 Rendőrkapitányság szolgálatteljesítési helyre szól, ettől eltérő – változó szolgálatteljesítési helyre – a Hszt. 46. §
(4)bekezdése szerinti állományparancsot az alperes nem adott ki. Ezért az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes kinevezési okiratában meghatározott beosztását meghaladó további illetékességi területre kiterjedő régiós szemlebizottsági feladatok többletterhelést, többletfeladat ellátást eredményeztek. [39] Az alperes a fellebbezésében megalapozatlanul kifogásolta az elsőfokú bíróság által megállapított megbízási díj összegszerűségét is. Az általa hivatkozott ítélet a megbízási díj mértékét a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben ( a továbbiakban: régi Hszt.) 50. §
(4)bekezdésében meghatározott, az illetményalap 25-100%-áig terjedő kereten belül állapította meg, míg a Hszt. 71. §
(5)bekezdése 50-200%-os mértékű megbízási díj megállapítására ad lehetőséget. A mérték megállapíthatóságának kitágításával és az ellátott többletfeladatokra figyelemmel nem jogszabálysértő az elsőfokú bíróság mérlegelése, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján – helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta. Záró rész [40] Az alperes a Kp. 35. §-a alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a felperes költségfelszámítással érvényesített, a fellebbezési ellenkérelemmel összefüggésben felmerülő, a 3. §
(6)bekezdés szerinti másodfokú perköltség megfizetésére. [41] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a tárgyi költségfeljegyzési jogos perben az Itv. 46. §
(1)bekezdés szerint le nem rótt fellebbezési illetékét a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam viseli. [42] el. A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta [43] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja, a fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §-a zárja ki. Budapest,
  3. február
  4. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.