A határozat elvi tartalma: I. Divergáló bírói gyakorlat alátámasztására nem alkalmas olyan határozat, amely nem azt a jogkérdést veti fel és nem azon a jogszabályi rendelkezésen alapul, így nem azt értelmezi, mint a támadott határozat. II. Nincs helye engedélyezésnek, ha a megsértettként megjelölt jogszabályhely a fél által megjelölt, elvi jelentőségű jogkérdést nem veti fel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Pfv.V.21.143/2025/
- Dr. Puskás Péter a tanács elnöke Dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró Dr. Suba Ildikó bíró Dr. Tánczos Rita bíró Dr. Varga Edit bíró név1 cím1 Dr. Fábián Olivér ügyvéd cím2 név2 cím3 Ügyvédi Iroda Az alperes képviselője: cím3 ügyintéző: dr. Hetzer István Endre ügyvéd) A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Kaposvári Törvényszék 2.Pf.20.967/2024/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Nagyatádi Járásbíróság 11.P.20.095/2024/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kúria V.Pfv.21.143/2025/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az elsőfokú és másodfokú ítélet [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [2] Határozata – felülvizsgálat engedélyezése szempontjából releváns – indokolásában rögzítette, a jogi képviselővel eljárt felperes beadványait, bizonyítékait több alkalommal személyesen terjesztette elő, az érdemi tárgyalási szakban is. A bíróság mindezek hatálytalanságáról történt tájékoztatást követően a csatolt okiratokat és a felperes utólagos bizonyítási indítványát – jogszabályi feltételek fennállásának hiányában – alapatlannak találta. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján – annak helyes indokaira utalással– helybenhagyta. [4] A felperes azon fellebbezés azon hivatkozásait, amelyek szerint a felperes személyesen kívánta átadni a
- június 18-i tárgyaláson a bizonyítékait, amelyet az elsőfokon eljárt bíró nem vett át, elektronikusan pedig a felperesi jogi képviselő a bíróság részére nem küldte meg, a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)-
(3)bekezdésére és a 613. §
(3)bekezdésére hivatkozva nem találta alaposnak. Megállapította, hogy az elsőfokú eljárás során nem történt olyan lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés, amely a Pp.
- §-a szerint az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését eredményezte volna. Ennek indokaként kifejtette, hogy a felperes a jogi képviselő részére adott meghatalmazással a jogi képviselővel történő eljárást választotta, így az eljárására a Pp. általános szabályai irányadók: az elektronikus kapcsolattartásra köteles jogi képviselőjének a beadványokat digitalizált formában kellett a bírósághoz előterjesztenie azzal, hogy az elektronikus benyújtás alóli kivételt jelent, ha az eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; amelyre különösen akkor kerülhet sor, ha a papír alapú okirat valódisága vitás, illetve, ha a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból vagy a fél indítványára elrendeli. Rámutatott arra is, hogy amennyiben a felperes jogi képviselője a felperes megbízása alapján elmulasztotta a beadvány, illetve az okirati bizonyíték elektronikus megküldését, annak vizsgálata nem képezi jelen per tárgyát, az a felperes és a jogi képviselője közötti jogviszony keretei között vizsgálható. A felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen – tartalma alapján – az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó új határozat hozatalát, másodlagosan a Kúria V.Pfv.21.143/2025/2 3 másodfokú, harmadlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [6] Megsértett jogszabályhelyként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)-
(3)bekezdéseit, 6:137.§-át, 6:142.§-át, a Pp. 279.§
(1)bekezdését, 605. §
(3)bekezdését, 608. §
(1)bekezdését és az az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8.§
(2)és
(4)bekezdéseit jelölte meg. [7] A felperes – a Pp. 408. §
(1)és
(2)bekezdése alapján kizárt – felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. §
(2)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjaira hivatkozással kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 605.§
(3)és 608.§
(1)bekezdését jelölte meg. [8] A felperes a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja első fordulatára alapított kérelmében a bíróságok eltérő gyakorlatára hivatkozott az elektronikus kapcsolattartás értelmezése körében, abban jogkérdésben, hogy a tárgyaláson személyesen előterjesztett papíralapú irat befogadható-e, ezért az egységes értelmezés érdekében indokoltnak találta a Kúria állásfoglalását. A divergáló joggyakorlat alátámasztására a Debreceni Ítélőtábla Pf.20.058/2023/
- számú ítéletét jelölte meg, amelyben – hivatkozása szerint – a bíróság azt mondta ki, a tárgyaláson lehetőség van okirat, illetve beadvány csatolására, és amennyiben az nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, úgy a hiánypótlásra is van lehetőség. A Pp. ezen esetekre vonatkozóan maga enged kivételt. [9] A Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontja második fordulata szerinti, joggyakorlat továbbfejlesztésére irányuló engedélyezési kérelmét arra alapította, hogy annak a Kúria általi megerősítése szükséges, hogy a megállapodásokat és a teljesítéseket tartalmuk alapján kell értékelni Az eljárt bíróságok ugyanis a befizetési bizonylatokon szereplő „adomány” elnevezés alapján nem vizsgálták a tényleges jogcímet és figyelmen kívül hagyták, hogy azok valójában ellenérték teljesítését támasztották alá. [10] A 409. §
(2)bekezdés b) pontjára alapított – annak mindkét fordulatát idéző kérelméhez fűzött indokolásában a felperes jogkérdésként azt jelölte meg, hogy a tárgyaláson miként érvényesülhet a felek bizonyítási joga. A kérelem indokai szerint, amennyiben a bíróságok a Pp. 605.§
(3)és 608.§
(1)bekezdéseinek kivételét figyelmen kívül hagyva értelmezik, az a felet gyakorlatilag elzárja attól, hogy a tárgyaláson bizonyítékot csatoljon, nyilatkozatot tegyen, ezzel pedig sérül a fél tisztességes eljáráshoz való joga. A jogkérdés egyedi ügyön túlmutató jellegét a jogkérdés valamennyi polgári peres eljárásra kiterjedő jellegében, valamint a Pp., a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló a 2023. évi CIII. törvény és annak végrehajtási rendelete közötti jogharmonizáció szükségességében határozta meg. [11] A 409.§
(2)bekezdés b) pontja második fordulata, a jogkérdés társadalmi jelentősége körében érveit nem fejtette ki, indokolást nem terjesztett elő, a Pp. 409.§
(2)bekezdés c) pontját illetően ezen jogszabályhely feltüntetésén kívül egyebet nem adott elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme megalapozatlan. [13] A felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslat engedélyezése a polgári peres eljárás Kúria előtti, elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás felülvizsgálati kérelmen Kúria V.Pfv.21.143/2025/2 4 alapuló része [Pfv.20.764/2020/3. (BH2020. 366.)]. A Kúria ebben az esetben is kötve van a fél kérelméhez [Pp. 2. §
(2)bekezdés, 405. §
(1)bekezdés, 370. §
(1)bekezdése, 364. §], így a felülvizsgálat engedélyezése körében csak a kérelemben foglaltakat vizsgálhatja. [14] A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem szabályozása önálló: kötelező tartalmi elemeik [Pp. 410.§
(2)bekezdése, Pp. 413.§], a tartalmi hiányokhoz fűződő jogkövetkezmények [Pp. 410. §
(4)bekezdése,
- §], valamint a kérelmek célja, tartalma is eltérőek. Az engedélyezés iránti kérelemben a félnek a felülvizsgálat engedélyezési ok fennállását kell alátámasztania, míg a felülvizsgálati kérelemben igazolnia kell a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét. Ebből fakadóan az eltérő célt szolgáló és önállóan szabályozott felülvizsgálati kérelem tartalma nem vehető figyelembe a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem kötelező tartalmi elemeinek teljesítéseként, mint ahogy az utóbbi sem alkalmas a felülvizsgálati kérelem tartalmi hiányainak pótlására (Kúria Gfv.30.116/2023/2., Pfv.20.165/2024/2.). [15] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem tartalma függ attól, hogy a fél a felülvizsgálat engedélyezését mely engedélyezési okra alapítja [Pp.
- §
(2)bekezdés
- c)pont ca)-
- cd)alpontok] azzal, hogy valamennyi engedélyezési ok esetében nélkülözhetetlen a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés meghatározása, amelynek az a jogkérdés minősül, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze (Kúria Pfv.21.323/2022/2., megjelent: BH2023. 71.). Az engedélyezés iránti kérelem bármelyik kötelező tartalmi elemének hiánya a kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő visszautasításához vezet [Pp. 410.§
(2)bekezdés a)-c) pontjai és
(4)bekezdése], illetve kizárja az adott engedélyezési ok érdemi vizsgálhatóságát (Kúria Pfv.20.057/2020/2., Pfv.21.288/2022/2.). [16] A felperes engedélyezési kérelmét a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja mindkét fordulatára alapította. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében [Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulat] akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy az elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (Kúria Pfv.20.723/2022/2., Pfv.20.307/2021/2). A joggyakorlat továbbfejlesztésére figyelemmel [Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont második fordulat] a felülvizsgálat pedig akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kúria Pfv.20.782/2022/3., Pfv.21.295/2021/2). Mindezek akként teljesíthetők, hogy a félnek az engedélyezést megalapozó bírói döntések megjelölése útján – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – vagy a divergáló, vagy a meghaladottá vált ítélkezési gyakorlatot kell bemutatnia (Kúria Pfv.20.132/2020/3., Pfv.20.723/2022/2., Pfv.20.992/2021/3., Pfv.20.307/2021/2.). [17] A felperes a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulatára alapított kérelme nem volt megalapozott. A felperes által hivatkozott ítélőtáblai határozat alapját képező ügyben a fél a tárgyaláson nem bizonyítékot kívánt csatolni, hanem az ügyvédi munkadíj iránti igényét szóban kívánta felszámítani és az azt alátámasztó ügyvédi megbízási szerződést csak felmutatta. Az ítélőtábla ez esetben a költségfelszámítás módjára vonatkozó, Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdését értelmezte és ezzel összefüggésben mondta ki a Pp. 110. §
(2)bekezdésére utalva, hogy a jogszabály nem szűkíti le a felszámítást és az adatok igazolását annak kizárólag írásban való előterjeszthetőségére, az szóban is megtehető és igazolható úgy is, Kúria V.Pfv.21.143/2025/2 5 hogy a költségek felszámításáról szóló nyilatkozatot és az azt igazoló tényeket (ügyvédi megbízási szerződés tartalmát) a bíróság az ellenérdekű fél jelenlétében jegyzőkönyvbe foglalja. Kitért arra is, hogy mivel az ítélethozatallal záruló per tárgyalásának befejezéséig az ügyvédi megbízási szerződést a jogi képviselő útján a fél igazolhatóan elektronikus úton is benyújtotta a bíróságra, ezért annak hatálytalansága ez okból sem volt megállapítható. A hivatkozott döntés tehát eltérő eljárásjogi helyzetre vonatkozó, eltérő jogszabályi rendelkezéseken alapult. Divergáló bírói gyakorlat alátámasztására azonban nem alkalmas olyan határozat, amely nem azt a jogkérdést veti fel és nem azon a jogszabályi rendelkezésen alapul, így nem azt értelmezi, mint a támadott határozat. [18] A felperesnek a Pp. 409.§
(2)bekezdés a) pont második fordulat szerinti joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítására alapított kérelme érdemi elbírálásra nem volt alkalmas, mert a felperes e kérelmében előadott jogkérdést az engedélyezési kérelemben megsértettként megjelölt eljárásjogi jogszabályi rendelkezések nem vetik fel. A felperes az engedélyezés további feltételeit sem igazolta: a jogkérdésként előadottak kapcsán a már kialakult, egységes, de gazdasági-társadalmi vagy jogszabályi változás miatt a jövőre nézve fenn nem tartható bírói gyakorlatot nem mutatta be. [19] A felperes a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja alapján mindkét engedélyezési okra hivatkozott. Ezen jogszabályi rendelkezés első fordulata, a jogkérdés különleges súlya miatt a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, az az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat pl., ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, új jogszabály értelmezése, vagy egy joghézag kitöltése a Kúria elvi iránymutatását igényli. A felülvizsgálatot nem indokolt engedélyezni, ha a jogkérdés bár új, de a megválaszolása a csekély jelentősége vagy kisszámú gyakorlati előfordulása folytán a jogegységet (jogbiztonságot) nem érinti. A rendelkezés második fordulata szerinti jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, amennyiben az a jogalanyok széles körét közvetve vagy közvetlenül érinti. Nagy lehet társadalmi jelentősége egy jogkérdésnek, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet (Kúria Pfv.20.782/2022/3., Pfv.20.141/2022/2., Pfv.20.713/2022/2., Pfv.20.242/2024/3.). A Kúria ezen esetekben a felülvizsgálatot csak akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria jogegységi határozatban, az általa a BHGY-ban közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást (Kúria Gfv.30.366/2023/2.). [20] A felperes Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjára alapított kérelme sem volt alapos. A jogerős ítélet felülvizsgálat engedélyezése szempontjából releváns része a Pp. 244. §
(1)-
(3)bekezdése alapján mondta ki, hogy a felperes jogi képviselővel járt el, így elektronikus kapcsolattartásra köteles, a beadványokat a jogi képviselő útján és digitalizált formában kellett benyújtania a bírósághoz, azaz a felperes által hivatkozott okirati bizonyítékok papír alapú csatolására a Pp. 613. §
(3)bekezdése alapján nem volt mód, a felperesi bizonyítékok nem tartoztak az ott felsorolt, papír alapon csatolható kivételek körébe. Mivel ezen jogszabályi rendelkezések megsértését a felperes sem a felülvizsgálati kérelmében, sem az engedélyezési kérelmében nem állította, így mint nem vitatott megállapítások a felülvizsgálati eljárásban is irányadóak. Mindez azt eredményezi, hogy a felperes által megjelölt adott jogkérdés az adott eljárásjogi tényekre tekintettel az engedélyezési kérelemben megsértettként hivatkozott Pp. 605. §
(1)bekezdésével – amely a perben az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője eljárására vonatkozik – és a Pp. 608. §
(1)bekezdésével – amely a tárgyaláson csatolt vagy kézbesíthető irat kivételével elektronikus utat ír elő – nem hozható összefüggésbe, így a kérelem alaposságát, a felülvizsgálat engedélyezését nem eredményezhette. Kúria V.Pfv.21.143/2025/2 6 [21] A felperes a Pp. 409.§
(2)bekezdés c) pontjára csak hivatkozott, kérelme e körben teljes mértékben nélkülözi a Pp. 410. §
(2)bekezdés
- c)pont
- cc)alpontja szerinti tartalmi elemeket, így nem felelt meg a Pp. ezen kérelme érdemi vizsgálatára nem volt lehetőség. [22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [23] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem megtagadására figyelemmel okafogyottá vált a felperes végrehajthatóság felfüggesztés iránti kérelme, így arról a Kúria mellőzte a határozathozatalt. [24] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma I. Divergáló bírói gyakorlat alátámasztására nem alkalmas olyan határozat, amely nem azt a jogkérdést veti fel és nem azon a jogszabályi rendelkezésen alapul, így nem azt értelmezi, mint a támadott határozat. II. Nincs helye engedélyezésnek, ha a megsértettként megjelölt jogszabályhely a fél által megjelölt, elvi jelentőségű jogkérdést nem veti fel. Záró rész Budapest, 2025. november 5. Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Csesznok Judit Anna s.k. előadó bíró, dr. Suba Ildikó s.k. bíró, dr. Tánczos Rita s.k. bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző