A határozat elvi tartalma: Azonnali jogvédelem iránti kérelmet a felperesnek indokolnia, az előadott indokait valószínűsítenie kell. A végzés ellen jogszabálysértésre, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással van helye A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.40.291/2021/
- A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Demjén Péter bíró A felperes: felperes (cím5) A felperes képviselője: Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mándó Tibor ügyvéd) (cím4) Az alperes: alperes1 (cím2) Az alperes képviselője: dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott határozat ellen indított közigazgatási per Kúria I.Kpkf.40.291/2021/2 2 A fellebbezést benyújtó fél: felperes,
- sorszám alatt A fellebbezéssel érintett bírósági határozat: Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 49.K.703.279/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 49.K.703.279/2021/
- számú végzését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 15.000 (azaz tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- február 11-én kelt 106-Tk-4089/2/
- számú keresettel támadott határozatával – az elsőfokú idegenrendészeti hatóság határozatát helybenhagyva – a iráni állampolgár felperes részére kiállított tartózkodási kártyát visszavonta, mert megállapítása szerint a felperes magyarországi tartózkodása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát, továbbá a felperes családi kapcsolatát a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében létesítette. Az azonnali jogvédelem iránti kérelem és az ellenkérelem [2] A felperes az alperesi határozat ellen előterjesztett keresetében azonnali jogvédelem keretében a keresetindítás alperesi határozat végrehajtására vonatkozó halasztó hatályának elrendelését is kérte. Indokolása szerint az alperesi határozat értelmében tartózkodási jogosultsága megszűnt, így a határozat végrehajtása esetén elszakadna élettárásától, így saját, valamint élettársa családi élethez való joga sérülne, keresete is okafogyottá válna, a bíróság számára kedvező döntése sem jelenthetne érdemi jogorvoslatot a Magyarországon való tartózkodási jogára nézve. Kúria I.Kpkf.40.291/2021/2 3 [3] Az alperes az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy döntés kötelezést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította. [5] Végzését a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés a) pontjára, 51. §
(3)bekezdésére, 52. §
(1)bekezdésére alapította. [6] Indokolása szerint a keresettel támadott határozat a felperessel szemben nem rendelt el kiutasítást, őt országelhagyásra, illetve más meghatározott cselekményre vagy magatartásra, illetőleg magatartás vagy cselekmény tűrésére, vagy attól való tartózkodásra nem kötelezte. A Kúria
- április
- napján kelt, Kpkf.V.39.752/2021/
- számú végzésében rögzítette, hogy végrehajtható rendelkezést nem tartalmazó döntés esetén a halasztó hatály elrendelése fogalmilag kizárt, így a felperes kérelme nem teljesíthető. A fellebbezés [7] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, azonnali jogvédelem keretében a perindítás alperesi határozat végrehajtására vonatkozó halasztó hatályának elrendelését kérte. [8] Megismételte előadását, hogy a család egységéhez való jog olyan különös méltánylást érdemlő, jelentős körülmény, amely megalapozza a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény végrehajtására vonatkozó halasztó hatálya elrendelését. [9] A Fővárosi Törvényszék [22.K.706.656/2020/7., 12.K.704.877/2020/4., 25.K.707.048/2020/4.] és a Kúria [Kfv.IV.37.670/2020/4., Kfv.IV.37.059/2020/4.] hasonló tárgyú végzéseire hivatkozással hangsúlyozta, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása. Nem vitatta, hogy kiutasításáról a keresettel támadott határozat nem rendelkezett, azonban hangsúlyozta, hogy annak alapján a tartózkodási jogosultsága megszűnt, így a határozat végrehajtása esetén elszakadna a feleségétől és a gyermekeitől, így nem csak a saját, hanem hozzátartozói családi élethez való joga is súlyosan sérülne, keresete is lényegében okafogyottá válna, a határozat hatályon kívül helyezése sem jelentene érdemi jogorvoslatot a Magyarországon való tartózkodási jogára nézve. Kúria I.Kpkf.40.291/2021/2 [10] 4 Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés nem alapos. [12] A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a bíróság végzése ellen - az e törvényben meghatározott esetben - fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. A 112. §
(3)bekezdés szerint a végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait a „
- Fellebbezés végzés ellen” alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek értelmében a Kp.
- §
(1)bekezdés alkalmazásával a végzés ellen is jogszabálysértésre, illetve a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre hivatkozással lehet fellebbezést előterjeszteni, a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés (illetve az ellenkérelem) keretei között bírálja felül. [13] A felperes fellebbezésében a Kp. elsőfokú bíróság által is alkalmazott rendelkezéseire hivatkozott, továbbá az elsőfokú bíróság, valamint a Kúria döntéseire hivatkozással lényegében azt állította, hogy a családi élethez való jog védelme indokolja a végleges hatósági döntés végrehajtása elhalasztását. [14] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a Kp. 50. §-ának
(1)bekezdése értelmében akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet. A Kp. 50. §
(4)bekezdése alapján a kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell, és a bíróság a Kp. 51. §
(3)bekezdése szerint az arányosság elve alapján a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. [15] A felperes kizárólag a családi élethez való absztrakt jogára utalva terjesztette elő kérelmét, a családi körülményeit nem mutatta be, annak ellenére, hogy a keresettel támadott határozat meghozatalának egyik indoka az volt, hogy a felperes családi kapcsolatot (házasságot) kizárólag a magyarországi tartózkodása érdekében létesített, időközben elvált, és tartózkodása emellett nemzetvédelmi érdeket sért. Kúria I.Kpkf.40.291/2021/2 5 [16] A családi körülmények bemutatása hiányában a Kúria a felperes magánérdekét és a végleges alperesi határozatban szereplő közérdek szempontjait mérlegelni nem tudta, ennek hiányában az elsőfokú bíróság megállapítása, mely szerint a kötelezést nem tartalmazó határozat végrehajtása tekintetében a keresetindítás halasztó hatálya nem értelmezhető, nem okszerűtlen, és így nem jogszabálysértő. [17] A felperes által hivatkozott végzések kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy fellebbezésnek a Kp. 112. §
(3)bekezdése értelmében alkalmazandó 99. §
(1)bekezdése alapján a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással lehet helye. [18] A Kúria közzétett határozatai a https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok webhelyen érhetők el. A Kúria felperes által megjelölt határozatai a gyűjteményben nem kerültek közzétételre, az elsőfokú bíróság más ügyekben hozott végzései alapján pedig - a Kp. kizáró rendelkezése folytán - az elsőfokú végzés jogszabálysértő jellege a másodfokú eljárásban nem vizsgálható, illetve nem állapítható meg. [19] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [20] Azonnali jogvédelem iránti kérelmet a felperesnek indokolnia, az előadott indokait valószínűsítenie kell. [21] A végzés ellen jogszabálysértésre, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással van helye. Záró rész [22] bírálta el. A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül [23] Az alperesnek a másodfokú eljárásban költségük nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló Kúria I.Kpkf.40.291/2021/2 6
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [24] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés d) pontjában és 47. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illeték viselésére a felperes a Pp. 101. §
(1)bekezdése, valamint 102. §
(1)bekezdése alapján köteles. [25] A végzés elleni további perorvoslat lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Darák Péter sk. a tanács elnöke, Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró, Dr. Demjén Péter sk. bíró