Kpkf.39372/2022/2 – Kúria

(3a)bekezdése alapján. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.II.39.372/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 (cím1 A felperes képviselője: Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda jogi képviselő1 ügyvéd cím2 Az alperes: Igazságügyi Miniszter cím3 Az alperes képviselője: dr. Kovács Krisztián egyéni ügyvéd Kúria II.Kpkf.39.372/2022/2 2 cím4 A per tárgya: díjszabás jóváhagyási ügy A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 103.K.700.392/2022/
2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.392/2022/
3. számú végzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasítja. A felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét 90.000 (kilencvenezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
4. december
5. napján kelt XX-VFSZTFO/131/45/2021 számú határozatával az cég1 Egyesület, valamint a cég2 Egyesület által kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatának a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő előadóművészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeiről szóló, a
6. naptári évre vonatkozó „S22” megjelölésű díjszabását a szerzői jogok és szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló
7. évi XCIII. törvény
8. §

(2)bekezdése alapján jóváhagyta. A határozat jogorvoslati tájékoztatása szerint a határozatot a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az igazságügyi miniszterhez benyújtott a Fővárosi Törvényszékhez címzett kérelemben megtámadhatja. Kúria II.Kpkf.39.372/2022/2 3 [2] A felperes a határozatról

1. december
2. napján a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjéből szerzett tudomást. Az ellen három módon, az Igazságügyi Minisztérium Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztály által megadott https://20152019.kormany.hu/hu/dok?source=5&type=412#!DocumentBrowse oldalon található űrlapon, E-papíron és
3. január
4. napján a közigazgatási perrendtartásról szóló
5. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
6. §

(3a)bekezdésére hivatkozva – közvetlenül a bíróságon – a meghatalmazott jogi képviselő cégkapuja útján is keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság végzése [3] A bíróság elsőfokú végzésével a felperes keresetlevelét a Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontja alapján visszautasította. [4] Végzésének indokolásában idézte a Kp. 39. §

(1)és

(3)bekezdéseit, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló

1. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)
2. §

(1)bekezdés b) pontját, a Kp. 29. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdését, és megállapította, hogy a felperes jogi képviselője a támadott határozatban foglalt tájékoztatás ellenére a keresetlevelet elektronikus úton ugyan, de nem a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél terjesztette elő, hanem azt közvetlenül a bírósághoz nyújtotta be. [5] Kiemelte, hogy a Kp. a jogi képviselővel eljáró felekkel szemben szigorúbb követelményeket támaszt, a 39. §

(3)bekezdés ugyanis kizárólag a jogi képviselő nélkül eljáró felperes esetén ad lehetőséget a keresetlevélnek a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez való továbbítására. A jogi képviselő által tévesen benyújtott keresetlevél esetén erre nincs lehetőség, azt a Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontja alapján vissza kell utasítani. Utalt a Kúria Kpkf.VI.39.839/2020/

1. és Kpkf.VI.39.875/2020/
2. számú végzéseire. [6] A felperes azon kereseti hivatkozásával kapcsolatban, amely szerint háromféle módon is benyújtotta a keresetét (az Igazságügyi Minisztérium Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztálya által megadott linken keresztül ÁNYK űrlapon, e-papíron és közvetlenül az elsőfokú bíróság részére is a K03 azonosítójú nyomtatványon a Kp.
3. §

(3a)bekezdésére hivatkozással), kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságra a végzés meghozatalakor csak a felperes jogi képviselője cégkapuja útján közvetlenül a bírósághoz benyújtott keresete érkezett meg. [7] Rögzítette, hogy az alperesnél az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E-ügyintézési vhr.) 114. §

(1)bekezdése szerinti űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás biztosított, azaz a közigazgatási szervnél történő előterjesztése az általános nyomtatványkitöltő program, az ÁNYK nyomtatvány segítségével lehetséges. A felperes maga sem hivatkozott olyan akadályra, ami a keresetlevél benyújtását közvetlenül a bíróságon indokolta volna, azt csak „a rend kedvéért” tette. A fellebbezés, az észrevétel Kúria II.Kpkf.39.372/2022/2 4 [8] A felperes fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás lefolytatására és érdemi döntés hozatalára utasítását kérte. Azt állította, hogy az elsőfokú végzés a Kp. 39. §

(3a)bekezdésébe, illetve az E-ügyintézési tv. 9. §

(4)bekezdés c) pontjába ütközik. [9] A keresetlevél benyújtásának körülményei tekintetében idézte az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatását, és kifogásolta, hogy az nem tartalmazott tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy elektronikus kapcsolattartási kötelezettség esetén milyen módon nyújtható be a kereset az igazságügyi miniszterhez, arra vonatkozóan az Igazságügyi Minisztérium honlapján sem található információ, ahogyan Magyarország kormányának honlapján sem. Erre tekintettel közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumtól kért tájékoztatást a perbeli kereset elektronikus benyújtásának módjára vonatkozóan, amelyre azt a tájékoztatást kapta, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek a keresetet kétféle módon nyújthatják be az igazságügyi miniszter útján: ÁNYK űrlapon, másrészt E-papír útján. [10] Az ÁNYK űrlap linkje egy már használaton kívüli (a linkből is kitűnően 2015-2019 között használt) kormányzati honlapra mutat, azon továbbá sem a megfelelő ügytípus, sem az elsőfokú bíróság nem választható ki. Az E-papír útján történő benyújtás esetén szintén rögzíti a minisztérium levele, hogy ott ügytípusként bírósági felülvizsgálat nem választható ki. A minisztérium tehát két olyan benyújtási módot javasolt, amelyek a minisztérium leveléből következően nem a perbeli kereset benyújtására szolgálnak. A fentiekre tekintettel ugyan benyújtotta keresetét a minisztérium által javasolt mindkét módon, de keresetét a Kp. 39. §

(3a)bekezdése alapján közvetlenül a Fővárosi Törvényszék részére is benyújtotta, mivel az alperes az elektronikus ügyintézés feltételeit tartósan nem biztosítja. [11] Állította, hogy az alperes nem biztosította az elektronikus ügyintézés feltételeit, azzal, hogy nem tette közzé honlapján az ÁNYK űrlapot. Idézte az E-ügyintézési tv. 25. §

(10)-

(11)bekezdéseit, és kifejtette, hogy a törvény preambulumában deklarált jogalkotói szándékra tekintettel a honlapon történő közzététel nem csak az űrlapok módosított verzióira vonatkozik, hanem értelemszerűen az első (eredeti) verzióra is. Az elsőfokú végzésben hivatkozott ÁNYK űrlapot erre figyelemmel az alperes köteles lett volna közzétenni a jelenleg használt honlapján. Ez a kötelezettség az E-ügyintézési tv. 6. §

(1)bekezdésében foglalt jóhiszeműség, tisztesség és kölcsönös együttműködés követelményéből is levezethető. [12] AZ ÁNYK űrlap azonban sem az Igazságügyi Minisztérium honlapján, sem a kormány.hu honlapon, sem az E-ügyintézési vhr. 34. §

(2)bekezdésében felsorolt egyéb honlapokon nem található meg, az csak egy régi, 2019 óta nem használt honlapon elérhető. Azaz az alperes nem tett eleget az E-ügyintézési tv.

1. §-ában foglalt kötelezettségének, és nem biztosította az elektronikus ügyintézés lehetőségét. [13] Érvelése szerint az alperes a közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget azzal, ha a közzétett ÁNYK űrlap ugyan elérhető, de nem nyilvánvaló, hogy melyik honlapon, illetve kifejezetten használaton kívüli honlapon teszi azt elérhetővé. Állította, hogy az elsőfokú végzés sérti az E-ügyintézési tv.
2. §

(4)bekezdés c) pontjában foglaltakat is, mert az alperes az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tett közzé adott ügyre megfelelően kitölthető ÁNYK űrlapot. Kúria II.Kpkf.39.372/2022/2 5 [14] Azt is kifogásolta, hogy az alperes nem biztosított olyan űrlapot, ami a kereset vonatkozásában megfelelően kitölthető. E körben hivatkozott az E-ügyintézési tv.

1. §
2. és
3. pontjaira, továbbá az E-ügyintézési vhr.
4. §
5. pontjára, amikkel szemben a perbeli esetben nem volt biztosított sem az ÁNYK űrlap, sem az E-papír nyomtatvány felperes általi kitölthetősége. Előbbi esetén nem választható ki megfelelő ügytípus, illetve a Fővárosi Törvényszék sem, utóbbi esetben pedig a bírósági felülvizsgálati ügytípus nem megjelölhető, és nincsen lehetőség általános gyűjtőkategóriaként „egyéb” ügytípus kiválasztására sem. [15] Érvelése szerint téves az Igazságügyi Minisztérium levelében, illetve az elsőfokú végzésben foglalt azon álláspont, miszerint nincsen jelentősége annak, hogy egy űrlapon milyen ügytípusok választhatóak ki, mert ha egy adott űrlapon kizárólag előre meghatározott konkrét ügytípusok választhatóak ki, akkor az adott űrlap csak az adott ügytípusok intézésére szolgálhat. Hivatkozott továbbá az E-ügyintézési tv.
6. §

(2)bekezdésére. [16] Kifejtette, hogy a jogérvényesítési lehetőségének biztosítása érdekében nem tehetett másként, mint hogy a Kp. 39. §

(3a)bekezdésére hivatkozással a keresetet a bíróság részére is megküldte közvetlenül, mert az elektronikus ügyintézés feltételei tartósan nem biztosítottak az alperes részéről. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes feladatai közé tartozik az is, hogy a felperes jogérvényesítését a rendelkezésére álló eszközökkel, illetve a jogszabályokban foglaltak szerint megkönnyítse. [17] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú végzés érdemben helyes volt, és az „helytállóan utalt arra – implicit módon –” hogy a felperes által benyújtott fellebbezés részint okafogyottá vált, részint eleve nem álltak fenn a bíróságnál történő előterjesztés Kp. szerinti feltételei, így a közvetlenül beterjesztett keresetlevelet visszautasító végzés érdemben helyes volt. [18] Hivatkozott arra, hogy a Kp. 39. §

(1)bekezdése alapján a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani, melynek 30 napja van az illetékes bírósághoz továbbítani azt. A felperes keresetének közvetlen beterjesztésekor a 30 napos határidő még nem járt le. Kiemelte, hogy a tájékoztatásnak megfelelő keresetlevelet megkapta és annak továbbításáról határidőben gondoskodott. [19] Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy maga a felperes érvelt úgy, hogy az elsőfokú bíróságra a keresetlevelet közvetlenül mindössze a biztonság kedvéért nyújtotta be. Ebből állítása szerint egyrészt az következik, hogy a felperes sem gondolhatta alappal, hogy az alperes nem biztosítja az elektronikus ügyintézés lehetőségét – és így a keresetlevél előterjeszthetőségét – másrészt pedig a védirat és a keresetlevél beterjesztésével a peres eljárás megindult, így értelmezhetetlenné vált a „biztonság kedvéért” formula. A felperes ezen túlmenően külön tájékoztatást kapott az alperestől a benyújtás lehetőségeiről. Hangsúlyozta, hogy a keresetet megkapta, erről a felperes a különböző elektronikus rendszereken elektronikusan generált visszaigazolást is kapott. [20] Arra is hivatkozott, hogy a felperes fellebbezése emellett gyakorlati szempontból is okafogyott: a Kp. 45. §

(1)bekezdés c) pontja szerint a visszautasításra alapot adó Kúria II.Kpkf.39.372/2022/2 6 körülmények vizsgálata a beterjesztéstől számított 8 napon belül történik meg. A fellebbezés fenntartása tartalmú nyilatkozat megadásakor a 8 napos határidő már letelt és az elsőfokú bíróság nem hozott visszautasító végzést a szabályosan benyújtott keresettel kapcsolatosan. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. [22] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [23] A Kp. 39. §

(3a)bekezdése értelmében a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy az

(1)bekezdés szerinti közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja. A bíróság a keresetlevelet haladéktalanul megküldi az

(1)bekezdés szerinti közigazgatási szervnek. [24] Nem volt vitatott, hogy a felperes jogi képviselővel eljárva elektronikus ügyintézésre köteles az E-ügyintézési tv. 9. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. A keresetlevél elektronikus úton történő előterjesztésével összefüggésben a Kúria már számos döntésében (Kpkf.VI.37.370/2019/2., Kpkf.III.37.372/2019/2., Kpkf.VI.37.375/2019/2., Kpkf.VI.37.398/2019/2., Kfv.II.37.759/2019/7., Kpkf.II.37.769/2019/2., Kfv.III.37.971/2019/3., Kfv.IV.38.266/2019/5., Kfv.IV.37.158/2020/5., Kfv.III.37.240/2020/5., Kfv.III.37.447/2020/5., Kf.VII.39.128/2020/2., Kpkf.VI.39.668/2020/2., Kpkf.VI.39.457/2021/2.) kifejtette, hogy ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által rendszeresített, speciális, de jogszabály által pontosan meg nem határozott űrlapon kell az ügyfélnek beadványát benyújtania, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 81. §

(1)bekezdése szerinti jogorvoslatról szóló tájékoztatásnak magában kell foglalnia az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által rendszeresített űrlapról és annak elérhetőségéről való pontos információt. [25] Sérti ugyanis az Alaptörvény XXIV. cikkében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz és az Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot, ha a keresettel támadott határozat nem nyújt megfelelő tájékoztatást a fél részére a jogorvoslati kérelem meghatározott honlapon és meghatározott űrlapon történő benyújtásáról. Az e kívánalomnak nem megfelelő jogorvoslati tájékoztatás, valamint az E-ügyintézési vhr. 7. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt a felperest – figyelemmel az Alaptörvény

1. cikkére, valamint a 7/
2. (XI. 8.) KK véleményben foglaltakra – nem érheti hátrány a jogorvoslathoz való joga gyakorlása során. [26] A perbeli esetben a felperes már keresetében is állította, hogy az alperesnél az elektronikus ügyintézés feltételei nem voltak biztosítottak, ezért nyújtotta be a Kp.
3. §

(3a)bekezdése alapján keresetlevelét az elsőfokú bíróságra is. Ennek vizsgálatával azonban az elsőfokú bíróság adós maradt, ahogyan a körben is elmulasztott vizsgálatot folytatni, hogy az Kúria II.Kpkf.39.372/2022/2 7 alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatása megfelelő volt-e, tartalmazott-e megfelelő tájékoztatást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által rendszeresített űrlapról és annak pontos elérhetőségéről. [27] A Kúria az alperesi határozat alapján megállapította, hogy annak sem a rendelkező részben foglalt jogorvoslati tájékoztatójában, sem indokolásában nem szerepel, hogy a határozat elleni kereset milyen módon nyújtható be, így azt sem tartalmazza az alperesi határozat, hogy a keresetet elektronikus úton milyen elérhetőségen, milyen űrlapon lehet előterjeszteni. [28] Tekintettel arra, hogy a felperes az alperesi határozat alapján a keresetlevél elektronikus benyújtására vonatkozóan nem kapott megfelelő információt, és az alperes által nem cáfolt állítása szerint arról sem az Igazságügyi Minisztérium, sem pedig a Kormány honlapján nem talált információt, az alpereshez fordult a jogorvoslati kérelem benyújtási lehetőségeivel kapcsolatban. [29] A Kúria hangsúlyozza, hogy önmagában ez megalapozza a Kp. 39. §

(3a)bekezdése szerinti keresetlevél közvetlenül bíróságra történő benyújtását, mert amellett, hogy az alperes határozatának jogorvoslati tájékoztatása a fentiekben kifejtettek szerint hiányos volt, nyilvánvaló, hogy a hatékony jogorvoslat elve nem érvényesül akkor, ha a felperesnek külön levélben kell tájékoztatást kérnie az alperestől a jogorvoslati jogának gyakorlása érdekében. [30] Az alperes tájékoztató levele szerint (XX-VSZTFO/12/3/2022.) a keresetlevél a kormany.hu oldalon található űrlap segítségével vagy E-papíron nyújtható be. [31] A Kúria megállapította, hogy az alperes által megjelölt kormany.hu oldalon történő benyújtás esetén az űrlap az archív honlapon (2015-2019 időszakra vonatkozó) érhető csak el, ez pedig önmagában zárja ki a jogorvoslathoz való jog hatékony gyakorlásának megállapíthatóságát, mert a keresetet benyújtani szándékozó ügyfél nyilvánvalóan nem feltételezi, hogy a kereset benyújtására szolgáló űrlap archív honlapon található, különös figyelemmel arra, hogy az űrlappal együtt elérhető tájékoztatás már több éve hatálytalan, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvényre utal, és az ezen jogszabály alapján hatályban volt kifejezésekkel operál (pl.: végrehajtás felfüggesztése). [32] Az alperes tájékoztatása szerint továbbá E-papíron is benyújtható a kereset, mivel azonban a bírósági felülvizsgálat a kiválasztható ügytípusok között nem szerepel, az „Adatvédelem” témacsoporton belül lehet bármelyik ügycsoportot kiválasztani. E körben a Kúria arra mutat rá, hogy az „Adatvédelem” ügytípus a perbeli esetben értelmezhetetlen, az ugyanis a perbeli határozattal kapcsolatba nem hozható, emellett pedig helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy azzal, hogy a bírósági felülvizsgálati ügytípus nem választható ki, az alperes nem biztosított az E-ügyintézési tv.
2. §
3. és
4. pontjai szerint olyan űrlapot, amely a perbeli esetben a felperes által kitölthető lett volna. [33] Ezen körülmények figyelembe vétele mellett pedig a felperes alappal hivatkozott arra, hogy mivel az alperesnél az elektronikus ügyintézés feltételei nem voltak átmenetileg biztosítva, fennálltak a Kp.
5. §

(3a)bekezdése szerinti feltételek, így a kereset benyújtható Kúria II.Kpkf.39.372/2022/2 8 volt közvetlenül a bíróságon. Minderre tekintettel a keresetlevél Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontja szerinti visszautasításának feltételei nem álltak fenn. [34] Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §

(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatásának vizsgálata mellett tisztáznia kell, hogy a felperes milyen módokon nyújtott be keresetet az alperesi határozat ellen, és azt kell vizsgálnia, hogy van-e olyan keresetlevél, amely joghatás kiváltására alkalmas. A Kúria az alperes fellebbezési ellenkérelme alapján ugyanis megállapította, hogy az alperes a hozzá elektronikusan benyújtott keresetlevelet megkapta, annak elsőfokú bíróság részére történt felterjesztéséről gondoskodott. Ezen tényről az elsőfokú bíróságnak végzése meghozatalakor nem volt tudomása, ennek vizsgálata azonban szintén szükséges. A döntés elvi tartalma [35] Amennyiben az alperes határozatának jogorvoslati kioktatása nem tartalmaz egyértelmű és pontos tájékoztatást a keresetlevél elektronikus benyújtásának módjáról, az erre rendszeresített űrlapról és annak elérhetőségéről, megállapítható, hogy az alperes nem biztosítja az elektronikus ügyintézés feltételeit. Ilyen esetben pedig a keresetlevelet közvetlenül a bírósághoz be lehet nyújtani a Kp. 39. §

(3a)bekezdése alapján. Záró rész [36] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [37] A Kúria a felperes fellebbezési eljárásban felszámított perköltségét a Kp. 112. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó 110. §

(3)bekezdése alapján állapította meg, annak áfatartalma nélkül, figyelemmel a BH 2015/8/K

1. számon közzétett határozatra. [38] A végzés ellen a fellebbezést a Kp.
2. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. április
3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria II.Kpkf.39.372/2022/2 9