A határozat elvi tartalma: Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmény esetén nem katonai ügyész vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész nyújtja be a vádiratot, illetve ilyen eljárásban járásbíróság jár el és a büntetővégzést bírósági titkár hozza meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1390/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Gunyecz Zoltán, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): terhelt1 és társa (terhelt1 I. rendű) Elsőfok: Szekszárdi Járásbíróság, 15.Bpk.327/2024/3., büntetővégzés
- július
- (jogerő:
- augusztus 9.) Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szekszárdi Járásbíróság 15.Bpk.327/2024/
- számú
- augusztus
- napján jogerős büntetővégzése ellen a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szekszárdi Járásbíróság 15.Bpk.327/2024/
- számú büntetővégzését terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. A Kúria elrendeli terhelt1 I. rendű terhelt által pénzbüntetés, illetve bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a befizető terhelt részére történő visszatérítését. Kúria 1.Bfv.1.390/2024/8-IV 2 A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült 28.000 (azaz huszonnyolcezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Szekszárdi Járásbíróság a
- július
- napján meghozott 15.Bpk.327/2024/
- számú büntetővégzésével terhelt1 I. rendű terhelttel szemben hivatali visszaéles bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- § c) pont] és kábítószer birtoklásának vétsége [Btk.
- §
(6)bekezdés] miatt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap fogház fokozatú szabadságvesztést és 200 napi tétel pénzbüntetést szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 forintban állapította meg és kimondta, hogy az így kiszabott 200.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. A büntetővégzés tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában 2024. augusztus 9. napján jogerőre emelkedett. [2] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező határozata ellen a Legfőbb Ügyészség terjesztett elő BF.1271/2024/2. számon felülvizsgálati indítványt annak hatályon kívül helyezése és az eljárás megszüntetése végett, melyet a Be. 649. §
(2)bekezdésének
- c)és
- d)pontjára alapított. A Legfőbb Ügyészség kifejtette, a Be. 696. §
(1)bekezdés b) pontja alapján katonai büntetőeljárásnak lett volna helye, mivel a jogerős határozat
- pontja szerinti tényállásban írt cselekményt I. rendű terhelt hivatásos rendőrként, szolgálatával összefüggésben követte el, ugyanis a szolgálatának teljesítése során tudomására jutott információkat osztotta meg másokkal, ezen nem változtat azon tény sem, hogy I. rendű terhelt szolgálati viszonya a vádemelés időpontjában már megszűnt. [3] Emellett I. rendű terhelt vonatkozásában a vádemelési jogosultság is sérelmet szenvedett, figyelemmel arra, hogy az 1/
- Büntető jogegységi határozat értelmében törvényes a vád – a katonai büntetőeljárás kivételével – akkor is, ha azt nem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyész emelte. A katonai büntetőeljárásban azonban a vád törvényességének feltétele, hogy azt katonai ügyész, vagy a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész emelje, ezen szabály megsértése a vádemelési jogosultság hiányát jelenti. [4] A Be.
- §
(1)bekezdése szerint a katonai büntetőeljárásban az ügyészség feladatát a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészség látja el. A katonai büntetőeljárásban katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész jár el. Arra tekintettel, hogy az ügyben nem katonai ügyész emelt vádat, a vádlói jogosultság hiánya a törvényes vád hiányát jelenti, azaz a vádat nem az arra jogosult emelte. [5] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára I. rendű terhelt védője észrevételt tett, melyben kifejtette, hogy az indítvánnyal egyetért. A tiszteséges eljárás alapvető biztosítéka, hogy az eljáró bíró a törvényes vád eljárásjogi konzekvenciáit az eljárása valamennyi szakaszában levonja és az ebből fakadó követelményeket érvényesítse. A törvényes vád alaki és tartalmi elemei közül bármelyik hiánya esetén a vád nem tekinthető törvényesnek és ekként bírósági eljárás megindítására alkalmatlan. Kúria 1.Bfv.1.390/2024/8-IV 3 [6] III. A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa az alábbiak szerint alapos. [7] A felülvizsgálat azon rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatban esetlegesen megvalósult jogi hibák kiküszöbölését teszi lehetővé. A felülvizsgálat tehát olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős határozata ellen, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és alaki jogi okokra hivatkozással és a Be. 651-652. §-ában meghatározott egyéb feltételek mellett vehető igénybe. A Be. 648. §-a alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a.) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt b.) eljárási szabálysértés miatt c.) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján d.) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén van helye. [8] A Be. 649. §
(2)bekezdése sorolja fel azon eljárási szabálysértéseket, melyek megalapozzák a felülvizsgálatot. [9] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a 608.§
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [10] A Be. 608. §
(1)bekezdés c) pontja kimondja, a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja, ha a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el. [11] A Szekszárdi Járásbíróság a hatásköri szabályokat megsértve hozta meg ügydöntő végzését. A Be. 20. §
(1)bekezdés
- pontja alapján elsőfokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények. [12] A Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmében katonai büntetőeljárásnak van helye a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által a tényleges szolgálati viszonynak tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény, valamint a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén. [13] A jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás
- pontjában írt bűncselekményt terhelt1 I. rendű terhelt akként valósította meg, hogy a rendőrkapitányság hivatásos állományú rendőreként, szolgálatban szerzett információt közölt arra illetéktelen személyekkel, következésképpen a bűncselekményt a szolgálattal összefüggésben követett el. Erre tekintettel az eljárás lefolytatására irányadó hatásköri szabályok megsértésével hozott büntetővégzést a Szekszárdi Járásbíróság, mivel törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyet bírált el. [14] A Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen. [15] A Be. C. Fejezete szerinti büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a Be. 741. §
(5)bekezdése biztosítja, hogy bírósági titkár is meghozhassa a büntetővégzést, ha az ügyész indítványozza a büntetővégzés meghozatalát. Kúria 1.Bfv.1.390/2024/8-IV 4 [16] A Be. 698. §
(3)bekezdés alapján katonai büntetőeljárásban elsőfokon és másodfokon hivatásos bíróként katonai bíró jár el. [17] A Be.
- § értelmében a Be. rendelkezéseit a katonai büntetőeljárásban az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ezen törvényi szabály alapján a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban is alkalmazni kell a katonai büntetőeljárás eltérő szabályait. [18] Mindezekből következően katonai büntetőeljárásban is csupán katonai bíró hozhatja meg a Be. C. Fejezete szerinti büntetővégzést, bírósági titkár katonai bíró helyett nem járhat el, éppúgy, mint bírósági titkár nem hozhat büntetővégzést fiatalkorú terhelttel szemben [BH 2020.35.]. [19] A Kúria megállapította, hogy megvalósult a Be.
- §
(2)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok is. [20] A Be. 6. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a vád alapján ítélkezik. [21] A vád központi jelentőségét a magyar büntetőeljárás alapvető, garanciális tételei között számontartott vádelv adja, ami szoros összefüggésben áll az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt eljárási garanciarendszerrel. A vádelv eljárásjogi garanciája több részelemből épül fel, egyrészt a büntetőeljárás bíróság előtti megindításának mellőzhetetlen feltétele, másrészt a bírósági eljárás vádhoz kötött, azaz a vád jelöli ki az eljárás kereteit, a tettazonosság keretein belül a bíróság köteles kimeríteni a vádat, azonban azon túl sem terjeszkedhet. A vádelv tehát alapvető feltétele annak, hogy a bírósági eljárásban ténylegesen érvényesülhessen az Alaptörvény XXVIII. cikkének garanciarendszere {33/2013. (XI.22.) AB határozat [15] bekezdés}. [22] A törvényes vád hiánya a Be. hatálybalépésével, azaz 2018. július 1. napjától már nem felülvizsgálati ok. A Be. 649. §
(2)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak már csak abban az esetben van helye, ha a bíróság határozatát nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg. A nem arra jogosult által emelt vád, mint felülvizsgálati ok a vádlói legitimáció hiányát megjelenítő formai ok, a vádló legitimációjának hiányaként előállt, a vád törvényességét érintő ok. [23] A Kúria az 1/2018. Büntető jogegységi határozatában megállapította, törvényes a vád – a katonai büntetőeljárás kivételével – akkor is, ha azt nem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyész emelte. A Be. 700. §
(1)bekezdése alapján a katonai büntetőeljárásban azonban a vád törvényességének feltétele, hogy azt katonai ügyész vagy a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész emelje. E szabály megsértése a vádemelési jogosultság hiányát jelenti. [24] A Be. 607. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az 567. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott esetekben az eljárást megszünteti. [25] A Be. 567. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében a bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a vádat nem az arra jogosult emelte. Jelen esetben pontosan erről van szó, a vádat a Szekszárdi Járási Ügyészség emelte, a vádat kiadmányozó ügyész nem rendelkezik katonai büntetőeljárásra történő kijelöléssel annak ellenére, hogy a Be. 700. §
(1)bekezdése szerint a katonai büntetőeljárásban katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész látja el. [26] IV. A döntés elvi tartalma [27] Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmény esetén nem katonai ügyész vagy a Kúria 1.Bfv.1.390/2024/8-IV 5 legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész nyújtja be a vádiratot, illetve ilyen eljárásban járásbíróság jár el és a büntetővégzést bírósági titkár hozza meg. [28] V. A kifejtettek alapján a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdés szerinti tanácsülésen a Be. 655. §
(2)bekezdésben előírt összetételben eljárva a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján a Szekszárdi Járásbíróság 15.Bpk.327/2024/
- számú büntetővégzését terhelt1 I. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. [29] A Be.
- §
(1)bekezdés c) pontja értelmében a pénzbüntetést, valamint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terheltet felmentette, vagy az eljárást megszüntette. E törvényhely második fordulata alapján a Kúria elrendelte az I. rendű terhelt által esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [30] A Kúria megállapította, hogy a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli. [31] A Kúria végzése elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gunyecz Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró