Debreceni Ítélőtábla Bhar.II.200/2022/
- A Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Debrecenben, a
- június
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A becsületsértés vétsége miatt ellen indított büntetőügyben az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság
- január
- napján meghozott 2.Bf.145/2022/
- számú ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az Egri Járásbíróság
- április
- napján kihirdetett 2.B.140/2020/
- számú ítéletével a vádlottat felmentette 2 rendbeli a
- évi C. törvény (a továbbiakban Btk.)
- §
(1)bekezdés a/ pont szerint minősülő becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól, egyben megállapította, hogy 2 rendbeli becsületsértés szabálysértése (Szabs. tv. 180. §
(1)bekezdés) elévült. További 1 rendbeli becsületsértés vétsége (Btk. 227. §
(1)bekezdés a/ pont) miatt indított eljárást megszüntette. [2] Az ítélet ellen jogi képviselője útján a magánvádló jelentett be fellebbezést a vádlott bűnösségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása érdekében. [3] Az Egri Törvényszék
- január
- napján meghozott 2.Bf.145/2021/
- számú ítéletével a járásbíróság ítéletét megváltoztatta. A vádlottat bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében és ezért őt megrovásban részesítette. Kötelezte a magánvádlót tízezer forint fellebbezési eljárási illeték megfizetésére, míg a vádlottat tízezer forint bűnügyi költségnek a magánvádló részére történő megfizetésére. [4] A másodfokú határozattal szemben a vádlott jelentett be fellebbezést felmentése érdekében. [5] A vádlott fellebbezését írásban nem indokolta. [6] Az ítélőtábla a másodfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban Be.)
- §
(2)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.200/2022/6/III. 2 [7] A felülbírálat során az ítélőtábla mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a vádlott másodfellebbezése joghatályos-e, vagyis alkalmas-e a harmadfokú eljárás megindítására. [8] A Be. 615. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. A másodfellebbezés törvényi előfeltétele a Be. 615. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a)-c) pontja szerint a bűnösség kérdésében való eltérés az első- és másodfokú ítélet között. [9] Jelen ügyben a másodfellebbezésnek a Be. 615. §
(2)bekezdés a) pontjában írt feltétele teljesült, ugyanis a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett. [10] A felülbírálat során a Be. 618. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont értelmében a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, az
- ab)alpont szerint azon rendelkezését, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, és a
- b)pontnak megfelelően az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [11] Irányadó volt továbbá az a szabály, hogy nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek. [Be. 618. §
(4)bekezdés] [12] A fellebbezéssel tehát csak az ellentétes döntés, illetve a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezése vagy része támadható, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. [13] A harmadfokon eljárt ítélőtábla ellenőrizte, hogy az első- és másodfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat. Ennek során nem észlelt a Be. 608.§
(1)bekezdésében felsorolt un. abszolút eljárási szabálysértést, amely a bíróságok ítéleteinek a Be. 625.§
(2)bekezdésének a) pontjában előírt hatályon kívül helyezését indokolná. Vizsgálta azt is, hogy megvalósult-e bármely egyéb eljárási szabálysértés [Be. 618. §
(1)bekezdés b) pont], de ilyet sem észlelt. [14] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokon eljárt bíróság által tett kiegészítéssel megállapított tényállás megalapozott, ezért határozatát a Be. 619. §
(1)bekezdés alapján arra alapította. [15] Az ítélőtáblának azt kellett vizsgálni, hogy a vád tárgyává tett közlések közül az
- számú tényállási pontban szereplő vádlotti kijelentés esetében a büntetőjogi felelősség megállapítására az anyagi büntetőjog szabályaival összhangban, avagy azok megsértésével következtetett a másodfokon eljárt törvényszék. Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.200/2022/6/III. 3 [16] A büntetőjogi felelősség alapja a tényállásszerűség. Ezért az ítélőtábla a felrótt cselekmény kapcsán elsőként ezt vizsgálta meg. A becsületbevágó magatartás ellenében álló törvényi tényállás – egyrészt a mással szemben becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata; ami – egyéb törvényi feltételek megléte esetén – a becsületsértés (Btk. –
- §); – másrészt a valakiről más előtt becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlen utaló kifejezés használata; ami a rágalmazás (Btk.
- §). [17] A tényállásszerűség szempontjából annak van jelentősége, hogy mindkét bűncselekmény – az alapesetét tekintve – formális, tehát nem eredmény-bűncselekmény. Formális bűncselekmény esetén pedig az elkövetési tevékenység pontos meghatározása annál is inkább szükséges, mert a tárgyi oldalon – a jogi tárgyon kívül – egyedül ez határozza meg a cselekmény jellemzőit. Másképpen szólva a Btk. az elkövetési magatartást a becsületcsorbításra alkalmasság függvényében határozza meg; vagyis a Btk. megadja a védendő értéket, ami a becsület, viszont a törvény a bíróra bízza valamely elkövetési magatartás sértésre alkalmasságának eldöntését. Tehát a törvény valójában nem ad konkrét elkövetési magatartást, hanem megfeleltetést vár el; ezért lehet mondani, hogy nyitott a törvényi tényállás, és a törvény a bíró feladatává teszi a konkretizálást. (Kúria Bfv.III.1.075/2018/11) [18] Jelen ügyben ez a következők vizsgálatát, megítélését igényli, illetve jelenti. [19] A hétköznapi felfogás nem húz éles határt a rágalmazás és becsületsértés közé, mindkettő becsületbevágó magatartás. Kétségtelen azonban, hogy jogilag régóta megtörtént a rágalmazás és becsületsértés különválasztása. Ennek indoka pedig épp az elkövetési magatartás mibenlétében gyökerezik: – a rágalmazás és becsületsértés között rendszerint nagy súlykülönbség áll fenn, – a rágalmazó eseményt, történést formál; az eseménynek, a történetnek pedig a hallgató (a közönség) szemében mindig nagyobb a hitele, mint a már jellegében is szubjektív értékítéletnek vagy egyéb nyilatkozatnak, a rágalmazó tényállítás az objektív valóság hitelével jelentkezik, mutatkozik meg a hallgató számára; ezzel szemben a – csupán – becsületsértő kijelentéseknek rendszerint nincs konkrét tartalma. [20] Ehhez képest alapvető különbség van aközött, hogy az elkövető a tényállításával a hallgató jövőbeni értékítéletére apellál, avagy aközött, hogy eleve értékítéletet mond. Előbbi a hallgatót meg akarja győzni saját igazáról, utóbbi viszont már készen szállítja a saját álláspontját, értékítéletét. A rágalmazó tényállítás alapján a hallgató tud értékítéletet alkotni a sértettről, azon egyszerű oknál fogva, mivel a tények meggyőző ereje nagyobb. Ezért hisznek az emberek a tényeknek (tényállításnak) inkább, mint az értékítéletnek. [21] Ekként, ha valakiről azt mondják, hogy valamit ellopott, akkor az rágalmazó tényállítás, ha viszont azt, hogy tolvaj, vagy hajlama van a lopásra, akkor az becsületsértő lehet. Ugyanígy, ha valakiről azt mondják, hogy hazudott, akkor az rágalmazó tényállítás, ha viszont azt, hogy hazug, vagy hajlama van a hazugságra, akkor az becsületsértő lehet. [22] Ha a sértett személyről más előtt az a kifejezés hangzik el, hogy „... a fő mocsok geci” az nyilvánvalóan ellenőrizhető tényadatokat nem tartalmaz, így tényállításnak nem Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.200/2022/6/III. 4 tekinthető. A kifejezés gyalázkodó, becsmérlő és ezért ezen állítás szükségszerűen becsületsértő kifejezés és értékítélet. [23] Ha pedig a felrótt magatartás nem tény állítása, akkor kizárólag a becsületsértés megállapítása kerülhet szóba. Helyes a törvényszék azon következtetése is, mely szerint az
- tényállásba foglalt kijelentés a sértett munkakörének ellátásával összefüggésben hangzott el. [24] A tényállásba foglalt kifejezés alkalmazása személyre az objektív társadalmi közfelfogás szerint gyalázkodó jellegű és becsmérlő kifejezés. Ezért konkrét, gyalázkodó jellegű kijelentés, de nem tényállítás; értékítéletként azonban túlmegy bárkinek a tűrési kötelezettségén. [25] A másodfokon eljárt törvényszék így helyesen döntött a vádlott bűnösségének kimondásáról és helyes a vádlott cselekményének Btk. szerinti minősítése is. [26] A kiszabott szankció ugyancsak törvényes, annak súlyosítására sem lehetőség nem volt a súlyosítási tilalom folytán de az nem is lett volna indokolt a helyesen és kimerítően értékelt büntetéskiszabási körülmények alapján. [27] Az ítélőtábla az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező döntéseket is mindenben törvényesnek tartotta, melyek megfelelnek a határozatban teljeskörűen felhívott jogszabályi rendelkezéseknek. [28] A kifejtettekre tekintettel a Debreceni Ítélőtábla a másodfokú bíróságként eljáró Egri Törvényszék ítéletét a vádlotti másodfellebbezés alaptalansága folytán a Be.
- §-a alapján – helyes indokainál fogva – helybenhagyta. Debrecen,
- június
- Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke, Dr. Elek Balázs sk. előadó bíró, Dr. Sörös László sk. bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 2.Bf.145/2022/
- számú ítélete a harmadfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- június
- Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke