A határozat elvi tartalma: [26] Az MNB tv. a közigazgatási végzéssel szemben indított perben hozott ítélet ellen fellebbezési jogot biztosít, az ágazati törvény lerontja a Kp. fellebbezés kizárásról szóló rendelkezését, ezért a járulékos közigazgatási cselekmény elleni egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben is van helye fellebbezésnek. ... A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.218/2024/
- A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Márton Gizella bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Potocsár Enikő ügyvéd (cím2) Az alperes: Magyar Nemzeti Bank (cím3) Kúria V.Kfv.35.218/2024/7-I Az alperes képviselője: 2 Roschné dr. Bíró Krisztina kamarai jogtanácsos A per tárgya: piacfelügyeleti ügyben hozott végzés ellni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék
- július
- kelt 103.K.701.172/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti, a felperes perorvoslati kérelmét átteszi a Fővárosi Ítélőtáblára. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] Az alperes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)
- szeptember
- napján hivatalból eljárást indított a felperessel szemben tiltott bennfentes kereskedelem és tiltott piaci manipuláció tárgyában, amely keretében
- november
- napján helyszíni ellenőrzést tartott a felperes lakóhelyén. A helyszíni ellenőrzés alkalmával a felperes elektronikus eszközeibe keresőszavak (többek között nevek, telefonszámok, e-mail címek) kerültek beírásra, a találatot adó keresések eredményét rögzítették. [2] A felperes a találatot nem adó keresési kulcsszavak megismerése érdekében (is) előterjesztett iratbetekintési kérelmét az alperes a
- február
- napján kelt N-PJ-III16/
- számú végzésével – egyéb, részben helyt adó, részben elutasító rendelkezések mellett - elutasította és az eljárás eredményessége érdekében elrendelte, hogy a felperes az eljárás irataiba, csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be azzal, hogy a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, melynek megismerése az eljárás során hozott külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati jog gyakorlásához feltétlenül szükséges. [3] A felperes a végzés keresési kulcsszavakkal kapcsolatos iratbetekintési kérelmét elutasító részével szemben előterjesztett keresetét az elsőfokú bíróság az egyszerűsített perben Kúria V.Kfv.35.218/2024/7-I 3 meghozott ítéletével elutasította. Az ítélet perorvoslati részében azt a tájékoztatást adta, hogy az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése kizárja. [4] A felperes az elsőfokú bíróság ítéletével szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben egyrészt a fellebbezési jog biztosításának hiányát sérelmezte, másrészt az elsőfokú ítéletet érdemben is támadta. [5] A fellebbezési jog körében előadta, hogy az elsőfokú ítélettel szembeni fellebbezési jogot a Kp. 99. §
(1)bekezdése nem zárja ki, mert a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 57/B. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye. Az elsőfokú bíróság a felperes Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdésében biztosított jogorvoslat jogát elvonta. Kérte ezért a Kp. 121. §.
(1)bekezdése a) pontja alapján legalább az ítélet rendelkező része „Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” mondata és az indokolás 32. pontja „Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdése zárja ki” tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását. [6] A felperes az alperes ellenkrérelmét megismerve hivatkozott a Kúria Kfv.IV.37.444/2022/
- számú ítéletére. [7] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kfv.35.218/2024/
- számú végzésével befogadta. [8] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. [9] Előadta, hogy a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján abban az esetben támadható a közigazgatási perben hozott ítélet, ha erre törvény lehetőséget ad. A Kp. 124. §
(1)bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy egyszerűsített perben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és a 126. §
(3)bekezdése egyértelműen kizárja az egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben a fellebbezést. Ezért a felperes alappal nem hivatkozhat arra, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűtlenül fosztotta meg a jogorvoslat lehetőségétől, mert – függetlenül az ítélet indokolásában vélhetően elírás következtében szereplő jogszabályi hivatkozástól – a fellebbezéshez való jogot a jogalkotó zárta ki. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a Kúria Kfv.35.242/2019/
- számú ítéletének [15] bekezdésében kifejtett jogértelmezésre. A felülvizsgálati ellenkérelmében érdemi védekezést is előterjesztett. [10] A Kúria áttekintette az MNB által hozott, önálló jogorvoslattal támadható végzése ellen indított és egyszerűsített perben hozott ítélettel elleni rendes jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket és megállapította, hogy a felperes perorvoslati kérelmének elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. Kúria V.Kfv.35.218/2024/7-I 4 [11] A Kp. az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: EJHT)
- §ával módosított,
- április 1-től hatályos, tehát jelen ügyben alkalmazandó
- §
(1)bekezdése szerint „Ha törvény lehetővé teszi, az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.” A
(2)bekezdés szerint „Fellebbezésnek van helye
- a)ha a közigazgatási cselekményt megelőző eljárás nélkül valósították meg,
- b)a törvény által meghatározott jogvitában.” [12] A Kp. 99. §-a a módosítás előtt így rendelkezett: „
(1)Ha törvény lehetővé teszi, az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
(2)Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törvényszék elsőfokú ítélete ellen fellebbezésnek van helye.” [13] Az EJHT az MNB tv. bírósági jogorvoslatra vonatkozó rendelkezését is módosította 2020. január 1-i hatállyal, a módosítás előtti 57/B. §
(2)bekezdése csak annyit tartalmazott, hogy „A bíróság az MNB döntését nem változtathatja meg.” [14] Az EJTH hatályba lépése előtt az MNB piacfelügyeleti ügyben hozott döntésével kapcsolatos perre nem az általános elsőfokú hatáskörű közigazgatási és munkaügyi bíróság, hanem a Fővárosi Törvényszék rendelkezett kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel, a törvényszék ítélete ellen törvény eltérő rendelkezésének hiánya miatt a Kp. 99. §
(2)bekezdése alapján fellebbezésnek volt helye. [15] A per tárgya az MNB piacfelügyeleti eljárása során hozott, a bíróság előtt önállóan támadható, iratbetekintési kérelmet elutasító végzésének jogszerűsége. A végzés a piacfelügyeleti ügyhöz kapcsolódó, de annak érdeméhez képest járulékos közigazgatási cselekmény, amely törvényességét a bíróság a Kp. 124. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében egyszerűsített perben bírálja el. [16] A Kp. 124. §
(1)bekezdése szerint az „Egyszerűsített perben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni”, és a 126. §
(3)bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Az egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.” [17] Az EJHT a Kp. 126. §
(3)bekezdését nem érintette. [18] Az MNB tv. jelen perre irányadó, az EJHT
- §-ával
- január. 1-i hatállyal módosított 57/B. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Az MNB végzéseivel szemben Kúria V.Kfv.35.218/2024/7-I 5 akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha azt az Ákr. vagy az MNB eljárására vonatkozó törvény lehetővé teszi”, és a
(2)bekezdés szerint „A bíróság az MNB döntését nem változtathatja meg. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.” [19] Megállapítható tehát, hogy a Kp. egyszerűsített perre vonatkozó, fellebbezést kizáró törvényi rendelkezése ellentétes tartalmú az MNB tv., mint ágazati törvény speciális, fellebbezési jogot biztosító rendelkezésével. A kollízió egyenlő szintű jogszabályok, törvények között áll fenn, amelyet a Kúria az alábbiak szerint oldott fel. [20] Az EJHT hatályba lépése előtt a Kp. a törvényszék által hozott ítélet elleni fellebbezési jogot az eljáró bíróság szintje alapján általánosságban biztosította, azonban azt a közigazgatási végzések elleni perekre a Kp. egyszerűsített perre vonatkozó speciális rendelkezése kizárta. Ágazati törvény a fellebbezési jogot illetően nem tartalmazott rendelkezéseket. A fellebbezés kérdését tehát a Kp. általános és a Kp. speciális rendelkezéseinek összevetésével kellett megválaszolni. [21] Az EHJT Kp.-t és MNB tv.-t módosító rendelkezési folytán azonban a fellebbezési jog biztosításáról szóló speciális törvényi rendelkezés kikerült a Kp.-ból, és azt már az ágazati törvény (MNB tv.) tartalmazza. A Kp. ügy tárgyától függetlenül az egyszerűsített perre általánosan vonatkozó eljárási rendelkezése kerül szembe az ágazati törvény szabályával. A Kp. valamennyi egyszerűsített perre vonatkozó szabálya és az MNB tv. az MNB döntései ellen indított perre vonatkozó eltérő rendelkezése ebben az esetben az általános-speciális viszonyban állnak egymással amellett is, hogy maguk az egyszerűsített perre vonatkozó szabályok a Kp. általános rendelkezéseihez képest sajátos (speciális) rendelkezések. [22] A lex specialis derogat legi generali elve alapján az ágazati törvény lerontja az ebben a relációban általánosnak tekintendő, fellebbezési jogot korlátozó Kp. rendelkezést, ennek következtében az MNB végzése ellen indított közigazgatási perben az egyszerűsített perre vonatkozó eljárásjogi rendelkezés ellenére az ágazati törvény fellebbezési jogot engedő szabályait kell érvényesíteni. [23] Az alkalmazandó törvények keletkezésének időpontja szerinti jogelv (lex posterior derogat legi priori) szintén alátámasztja a fellebbezés lehetőségét, figyelemmel arra, hogy a Kp. egyszerűsített perre vonatkozó kizáró szabálya korábban keletkezett - lévén azt az EJHT nem érintette - mint az MNB tv. fellebbezési jogot biztosító rendelkezése, így a később meghozott rendelkezés lerontja a korábban hatályba lépett Kp.-szabályt. [24] Végül a Kúria rögzíti, hogy az alperes által hivatkozott Kfv.IV.35.242/2019/9. számú közzétett határozatát állami támogatással kapcsolatos járulékos közigazgatási cselekmény felülvizsgálata tárgyában hozta, a perben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések és az elbírált jogkérdések eltérése okán a döntésben szereplő jogi érvelés jelen ügyben nem irányadó. Ugyanakkor a felperes által hivatkozott Kfv.IV.37.444/2022/4. számú ítélet sem irányadó jelen eljárásban, mert – jelen ügyben támadott végzéssel szemben - az alapul fekvő Kúria V.Kfv.35.218/2024/7-I 6 iratbetekintési kérelemről a Kúria azt állapította meg, hogy nem kapcsolódott egy folyó közigazgatási eljáráshoz, így a per nem járulékos cselekmény ellen indult. [25] A Kúria mindezek alapján az MNB végzésével szembeni bírósági jogorvoslat keretében igénybe vehető fellebbezési szabályok történeti fejlődését áttekintve megállapította, hogy az elsőfokú ítéletében foglalt perorvoslati tájékoztatással szemben az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, ezért a felülvizsgálati eljárást a Kp. 115. §
(2)bekezdésében és 99. §
(3)bekezdésében foglalt utaló szabály értelmében megfelelően alkalmazandó 81. §
(2)bekezdése alapján megszüntette és a felperes perorvoslati kérelmét a Kp. 47. §
(1)bekezdése alapján áttette a másodfokú eljárásra a Kp. 7. §
(2)bekezdés a) pontja és 13. §
(3a)bekezdése szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Ítélőtáblára. A döntés elvi tartalma [26] Az MNB tv. a közigazgatási végzéssel szemben indított perben hozott ítélet ellen fellebbezési jogot biztosít, az ágazati törvény lerontja a Kp. fellebbezés kizárásról szóló rendelkezését, ezért a járulékos közigazgatási cselekmény elleni egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben is van helye fellebbezésnek. [27] A Kúria végzését a Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. [28] A végzés elleni további perorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: dr. Márton Gizella s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró Kúria V.Kfv.35.218/2024/7-I tisztviselő 7