A határozat elvi tartalma: A közérdekű adatok kiadása iránti perben nem rendelhető el azon közérdekű adatokat hordozó iratok kiadása, melyek a pert megelőző kérelem adatkezelő általi kézhezvételét követően keletkeztek, e vonatkozásban az eljárást hivatalból meg kell szüntetni. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.351/2021/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek – Dr. Hargitai Emil ügyvéd (ügyvéd címe1.) által képviselt alperes (1054 Budapest, Hold utca 4.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 15.P.22.030/2020/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, a felperes keresetét az alperesnél .../
- számon folyamatban volt eljárás teljes iratanyaga közül az Állami Számvevőszék főtitkárának
- május
- napján kelt, az alperes elnökéhez, személy1-hez címzett, az alperes által ...-1/
- számon iktatott levele tekintetében elutasítja, az .../
- számon keletkezett további iratok tekintetében az ítéletet hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, továbbá a felperes részére fizetendő 50.800 (Ötvenezer-nyolcszáz) forint perköltség összegét 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) forintra mérsékli. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az alperes 15 napon belül a felperesnek megfizetni 3.810 (Háromezer-nyolcszáztíz) forint ügyvédi munkadíjban álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes
- május 22-i keltezéssel az alperest az alábbi keresettel egyező tartalommal közérdekű adatok kiadására hívta fel. Az alperes
- június
- napján adott válaszában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadság szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §
(2)bekezdése alapján a teljesítési határidőt Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.351/2021/5 2 meghosszabbította, majd
- június
- napján elektronikus levelében azt közölte, hogy a válaszadás időpontjában kizárólag az Állami Számvevőszék (ÁSZ) .../
- iktatószámú,
- május
- napján kelt irata állt a tárgykörben rendelkezésre. A hivatkozott iratot a felperes részére megküldte. A levelet az alperes ...-1/
- számon iktatta. [2] A felperes
- július
- napján előterjesztett, az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésre, 39. cikkének
(2)bekezdésére, az Infotv.
- §
- pontjára,
- §
(1)bekezdésére, 28. §
(1)bekezdésére, 29. §
(1)bekezdésére, 30. §
(3)bekezdésére, 31. §
(1)-
(7)bekezdéséret és
- §-ára alapított keresetével kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a felperes részére elektronikus úton, az e-mail cím1 email címre megküldve adja ki az Állami Számvevőszék
- május
- napján kelt, a felperest érintő Jelentésével kapcsolatban a alpereshoz beérkezett bármely elnevezésű iratot, így különösen a támogatás felfüggesztésére vonatkozó irat másolatát, továbbá a alperes bármely, ezen Jelentéssel kapcsolatos intézkedését tartalmazó bármely elnevezésű irat másolatát. Kérte továbbá kötelezni az alperest a felszámított, jogi képviseletével felmerült 40.000 forint + áfa perköltség megfizetésére is. [3] Életszerűtlennek tartotta az alperes azon nyilatkozatát, hogy az ÁSZ megkeresése kapcsán nála semmilyen belső irat nem keletkezett; ezzel szemben az ÁSZ megkeresés intézkedést várt a megkeresés kapcsán az alperestől, illetve erről az intézkedésről tájékoztatást is kért, amiből következően legalább két iratnak kellett keletkeznie az alperesnél. [4] Hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság IV/1655/
- számú határozatára, amely szerint a fizetési felhívást követően a alperes köteles döntést hozni a pártnak a központi költségvetésből járó támogatás csökkentéséről, illetve a pártot nemfizetés esetén az adóhatóság megkeresi. Hivatkozott továbbá dr. Darák Péternek, a Kúria korábbi elnökének az Országgyűlés előtt
- május 06-án tett nyilatkozatára, miszerint az Állami Számvevőszék döntésének megtámadhatósága körében az Alkotmánybíróság állást foglalt, és „kimondta, hogy a megtámadás közvetett módon biztosított, tehát ha az Állami Számvevőszék döntésének bármilyen konkrét következménye hárul valamely érintettre, a jogkövetkezményt kimondó hatósági határozatot bíróság előtt megtámadhatja, és ebben a perben vizsgálható a hatósági döntés alapját képező állami számvevőszéki megállapítás jogszerűsége is.” [5] Az alperes ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását. [6] Nem vitatta adatkezelői mivoltát és a kiadni kért adatok közérdekű jellegét sem. Arra hivatkozott, hogy az adatigénylésnek az Állami Számvevőszék
- május 21-i keltezésű megkeresése felperes részére történő kiadásával eleget tett. További, ki nem adott irattal az alperes nem rendelkezik. A felperes azon álláspontja nyomán, miszerint legalább két irattal szükségszerűen keletkeznie kell, csatolta az .../
- iktatószámon 1., 2., 3.,
- és
- sorszámon keletkezett iratokat. Állította továbbá, hogy további irat nem áll rendelkezésre, a közigazgatási eljárásban egy ügy egy iktatószámon fut, így fogalmilag kizárt, hogy más Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.351/2021/5 3 iktatószámon is lenne ehhez az ügyhöz kapcsolódó irat. Állította, hogy az adott ügyszámon a kezdettől a lezárásig keletkezett iratok csatolása kerültek. [7] Az elsőfokú bíróság az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdése, a VI. cikk
(3)és
(4)bekezdése, az Infotv.
- § 5., 6., 9.,
- pontja,
- §
(1)-
(3)bekezdése, 27. §
(1)-
(2)bekezdése, 29. §
(1)-
(2)bekezdései, a 301/
- (XI. 30.) Kormányrendelet és a BH2015.
- számon közzétett döntés alapján a keresetnek helyt adva kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére az Állami Számvevőszék
- május
- napján kelt, a felperest érintő jelentésével kapcsolatban az alperesnél, .../
- számon folyamatban volt eljárás teljes iratanyagát, továbbá a jelentéshez kapcsolódó intézkedést tartalmazó bármely elnevezésű irat másolatát, mint közérdekű iratot akként, hogy azt elektronikus úton küldje meg az e-mail cím1 e-mailcímre. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 50.800 forint, áfát is magában foglaló perköltséget. [8] Ítéletének indokolásában rámutatott, az alperes a pert megelőző eljárásban egy iratot küldött meg a felperesnek annak közlésével, hogy további iratok nem állnak rendelkezésre, majd a peres eljárás során továbbra is állította, hogy a csatoltakon túl irat nem létezik, azonban zárt adatkezelés mellett benyújtotta a hivatkozott ügyiratszámon keletkezett iratokat. Az alperes ezzel nem tett eleget adatkiadási kötelezettségének, mivel az ÁSZ megkeresésén, mint kezdőiraton túl állításával szemben további iratok is keletkeztek, melyek a pert megelőzően kiadásra nem kerültek. A per során a Pp.
- §
(3)bekezdésére történt hivatkozás mellett csatolt iratanyag hiányos, a
- sorszámú irat hiányzik, annak létezését az alperes tagadta. A hiányos ügyirat csatolására tekintettel az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes eljárása nem felel meg a jóhiszeműség követelményének, az alperes szavahihetősége megkérdőjelezhető, ennek okán az a hivatkozása, hogy adatkiadási kötelezettségének eleget tett, nem elfogadható. A perköltség viseléséről az elsőfokú bíróság az Itv.
- §
(1)bekezdés o) pontja, valamint a Pp. 83. §
(1)bekezdés, 101. §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése szerint rendelkezett. [9] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet teljes egészében változtassa meg, a felperes keresetét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján utasítsa el, és kötelezze felperest a másodfokú eljárásban felmerült perköltség viselésére. [10] Állította, hogy az elsőfokú eljárás során eleget tett azon kötelezettségének, hogy az .../
- iktatószám alatt nyilvántartott valamennyi iratot kiadta. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet indokolása ellentmondásos atekintetben, hogy rögzíti, hogy az iratok 1-
- sorszámon szerepelnek, azonban a
- alszámú benyújtásra nem került, majd az ítélet indokolásának [20] bekezdése azt tartalmazta, hogy a
- sz. irat abból hiányzik, és ez az indoka annak, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás teljes anyagának kiadására kötelezte az alperest. Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság az ügy tényállását nem tárta fel teljeskörűen, ezért helytelen következtetésre jutott. Állította, hogy az .../
- ügyiratszám alatt található valamennyi iratot becsatolta, majd a bíróság észlelte, a
- alszámú irat hiányát, s már ekkor Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.351/2021/5 4 hivatkozott az alperesi képviselő arra, hogy a
- alszámú irat csatolása azért maradt el, mert téves iktatás történt. Az adott irat sem aláírása, sem kiküldésre nem került, ezért az Infotv.
- §
(5)és
(6)bekezdései szerint az a keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvános, így a bíróság rendelkezésére bocsátott iratok teljes körűek. Az alperes fellebbezéséhez csatolta az iktatórendszeréről készített képernyőképet annak igazolására, hogy téves iktatás történt. [11] Az alperes fellebbezésében rámutatott továbbá, hogy az
- és
- sz. iratok a közérdekű adatigénylésre adott válasz megküldését követően keletkeztek, így azok korábban nem is kerülhettek volna kiadásra, ezért az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felperes részére megküldött ÁSZ megkeresésén, mint kezdőiraton túl további iratok is keletkeztek, melyek a pert megelőzően nem kerültek kiadásra. [12] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, perköltség-igényét a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése alapján, 2 óra munkaidő-ráfordítással számítottan 6.000 Ft plusz áfa ügyvédi munkadíjban határozta meg. [13] Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.081/2021/
- számú ítélete indokolásának [21] és [22] bekezdésében foglaltakra azzal, hogy jelen eljárásban az alperes csatolt ugyan iratokat, de azok nem teljes körűek. [14] Aggályosnak tartotta, hogy a fellebbezésben előadott érvelés és bizonyíték az elsőfokú eljárásban előadásra nem került, így ezekre a másodfokú bíróság előtt az alperes már nem hivatkozhat. Állította, hogy a becsatolt iratok továbbra sem tartalmazzák az alperes határozatát a támogatás felfüggesztéséről, sem a felfüggesztés megszüntetéséről. Az iratokból arra a következtetésre jutott, hogy a alperes és az Állami Számvevőszék a felperes „feje felett” folytat levelezést, melynek tárgya a felperesnek járó költségvetési támogatás teljes felfüggesztése. [15] Sérelmezte, hogy az alperes nem bocsátott a felperes rendelkezésére semmilyen, a bíróság előtt megtámadható határozatot, így a döntés bírósági felülvizsgálata iránt sem intézkedhet. Mindemellett elképzelhetőnek tartotta, hogy a kiadni kért intézkedést az alperes nem határozathozatalnak hívja, de tartalmában az a felperest szankcióval sújtó irat, mely bíróság előtt megtámadható, így szükségszerű, hogy létezzen. Életszerűtlennek tartotta, hogy e tárgyban semmilyen irat ne keletkezzék, mert ha az alpereshez felszólítás érkezett az Állami Számvevőszéktől, úgy az az alperesi szervezet részéről döntéshozatalt, végrehajtást, az utalás tekintetében – akár az összeg csökkentésére, akár a folyósítás megszüntetésére – intézkedést igényel. Ez szükségszerűen együtt jár iratok, adatok keletkezésével. Hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság már megállapította, hogy közigazgatási határozatot a alperes hoz, a döntését bíróság előtt meg lehet támadni és ezen eljárásban lehetséges az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltak közvetlen vizsgálata. Ehhez képest az alperes az Állami Számvevőszék iratát – tévesen – felszólításként értelmezi és arra hivatkozik, hogy egyebet nem tesz, minthogy az abban foglaltakat végrehajtja. Ennek alapján a felperes nem jut bíróság Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.351/2021/5 5 előtt megtámadható határozathoz és úgy esik el az őt megillető támogatástól, hogy annak jogi indokát sem ismeri, hiszen az Állami Számvevőszék jelentéséből nem tűnik ki, mit talált jogellenesnek a felperes működésében, gazdálkodásában. [16] A fellebbezés részben alapos. [17] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek részben megváltoztatását, részben hatályon kívül helyezését találta indokoltnak, míg meghatározott adatok tekintetében az ítélet rendelkezéseit helybenhagyta az alábbiak szerint. [18] Az .../
- sz. iratok közül az
- sorszámú irat az Állami Számvevőszék főtitkárának a alperes elnökéhez címzett,
- május
- napján kelt levelét az alperes már a pert megelőzően megküldte a felperesnek, így az elsőfokú bíróság tévesen rendelkezett a teljes iratanyag kiadásáról. E tekintetben a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. A fellebbezésben foglaltak nyomán itt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy az iratok zárt adatkezelés elrendelése melletti csatolása (Pp. 163. §
(3)bekezdés) nem felel meg a kereset teljesítésének, így csak a bíróság rendelkezésétől függően válnak az adatok a felperes számára megismerhetővé. A kérelem, majd a kereset önkéntes teljesítése esetén az alperes az iratokat a megadott e-mail címre küldte volna meg. [19] Az alperes fellebbezésében rámutatott, hogy az .../2020. iktatószámon keletkezett 5. és 6. sorszámú íratok az adatigénylésre adott válasz megküldését követően keletkeztek, ezért a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta, hogy a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjában írt feltétel a keresettel érintett valamennyi adat tekintetében maradéktalanul fennáll-e. [20] Az Infotv. 28. §
(1)bekezdésének helyes értelmezése szerint a közérdekű adatok kiadása iránti kérelem csak a kérelem adatkezelő általi kézhezvételekor már létező adatok kiadására irányulhat, az ezt követően keletkező adatokra a kérelem fogalmilag kizárt, hogy kiterjedjen. Ez jelen per esetében is fennáll, annál is inkább, mert a felperes nem egy adott ügyszámon keletkezett iratok kiadását kérte, hanem bármely, a Jelentéssel kapcsolatban az alperesnél keletkezett, vagy hozzá beérkezett iratét, s ezen kérelem csak a már létező és az alperes kezelésében álló adatokat hordozó iratok kiadásával teljesíthető. [21] Az elsőfokú eljárásban az alperes a Pp. 163. §
(3)bekezdésére hivatkozással zárt adatkezelés mellett csatolta az .../
- számon folyamatban volt eljárás iratanyagát 1-
- sorszámig, a
- sz. irat kivételével. A másodfokú bíróság a csatolt iratok keltezése alapján megállapította, hogy a 2., 3.,
- és
- sz. iratok a pert megelőző adatkiadási kérelem alperesi kézhezvétele után keletkeztek, így azokra a pert megelőző kötelező eljárás nem terjedt ki. A megjelölt ügyszámon keletkezett
- sorszámú irat kapcsán az alperes kizárólag fellebbezésében hivatkozott arra, hogy annak iktatása téves, valamint az Infotv.
- §
(5)-
(6)bekezdése alapján az nem kiadható. Ugyancsak fellebbezéséhez csatolta az iktatórendszeréből Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.351/2021/5 6 származó képernyőfelvételt, azonban mindez a Pp. 373. §
(1)bekezdése alapján nem megengedett. Az iktatás azonban
- május
- napján, tehát a perindítás előtti kérelem alperesi kézhezvételét követően történt, így – a pert megelőző eljárás hiányában – ezen adatok sem adhatók ki a felperes részére. Ezért ezen adatok vonatkozásban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárást megszüntette (Pp.
- §
(1)bekezdés a) pont, 370. §
(2)bekezdés,
- §). [22] Az elsőfokú ítélet további rendelkezése szerint az alperes köteles a Jelentéshez kapcsolódó, intézkedést tartalmazó bármely elnevezésű irat másolatát kiadni. Az alperes fellebbezésében azt állította, hogy a .../
- sz. iratokon felül további iratok nem léteznek, de az elsőfokú bíróság megalapozottan rendelte el ezen adatok kiadását. A közérdekű adatkiadás iránti perekben kialakult töretlen ítélkezési gyakorlat szerint bár a felperes kötelessége annak bizonyítása, hogy a kért adatok léteznek, és azok az alperes kezelésében állnak, a per sajátosságaiból eredően az adatigénylő rendszerint nem képes ennek kétséget kizáró bizonyítására, tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan nincs a kért adatok birtokában, és rálátással sem rendelkezik az adatkezelő belső ügyintézési gyakorlatára illetve iratkezelésére, ellenkező esetben nem élne adatigénnyel. Ezért a bíróságok az Infotv.
- §-ában foglalt cél – a közügyek átláthatósága és az információszabadság biztosítása – érdekében a közérdekű adat létezésének meggyőző valószínűsítését elegendőnek tartják az adatkiadás elrendeléséhez. [23] A 32/
- (XI. 15.) AB határozat indokolásának [71] bekezdése szerint az ÁSZ fizetési felhívását követően az Áht.
- §-a és a Rendelet
- §-a értelmében a alperes (alperes) köteles döntést hozni a Párttv.
- §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetben a pártnak a központi költségvetésből járó támogatás csökkentéséről, illetve, amennyiben a párt határidőben nem fizet, úgy a alperes az adóhatóságot megkeresi. A alperes döntése ellen pedig az Alkotmánybíróság határozatának indokolása értelmében az Ákr. és a Kp. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. Mindezekre tekintettel helytállóan következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy az ÁSZ jelentése folytán az alperesre háruló feladatok elvégzése kapcsán döntésnek kellett születnie, ennek eredményeként pedig akár az ismertté vált ügyszámon, akár – ha az alperes valamely más iratot tekintett kezdőiratnak – más ügyszámon adatok keletkeztek, melyek kiadására az alperes köteles, tekintettel arra, hogy az Infotv. szerinti megtagadási okra az alperes nem hivatkozott. E vonatkozásban a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, azonban hangsúlyozza, hogy az alperes kizárólag
- május
- napját megelőzően keletkezett adatok kiadására köteles. [24] Az eljárás részbeni megszüntetése okán a Fővárosi Ítélőtábla a felperest az elsőfokú eljárásban 50%-ban pervesztesnek tekintette. Az alperes összegszerűen nem jelölte meg perköltségigényét, s jogszabályi hivatkozása önmagában nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti felszámításnak, így a másodfokú bíróság a Pp. 83. §
(2)bekezdése szerint rendelkezett az elsőfokú eljárásban felmerült perköltség viseléséről. Az alperes fellebbezése csak részben volt eredményes, így alperesi költségfelszámítás hiányában az alperes a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján a felperes által felszámított 6.000 forint + áfa összegének felét köteles a felperes részére megfizetni. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.351/2021/5 7 [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. [26] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- év június hó
- Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Karaszi Margarita s.k. bíró Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró előadó