← Magyarország

Gfv.30357/2022/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az a körülmény, hogy a pertárgyérték nem meghatározható, az értékhatár-korlátra tekintettel nem indokolja a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztését. Nem vizsgálható a deviza alapú kölcsönszerződés felmondása jogszerűtlenségének megállapítására irányuló perben az alapul fekvő szerződés felperes által állított érvénytelensége, ha az érvénytelenség megállapítására és az érvénytelenség jogkövetkezményének levonására irányuló kereseti kérelmet a felperes nem terjeszt elő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.357/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Lantos Bálint Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lantos Bálint ügyvéd) Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Lajer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lajer Zsolt ügyvéd) A II. rendű alperes képviselője: Dr. Svoren Ákos kamarai jogtanácsos A per tárgya: felmondás jogellenességének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék, 4.Pf.20.175/2022/
  2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kisvárdai Járásbíróság, 3.P.20.449/2020/
  3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 101.600 (százegyezer-hatszáz) forint, a II. rendű alperesnek 12.000 (tizenkétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Gfv.30.357/2022/6 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint adós és az I. rendű alperes mint hitelező
  4. december 3-án (utóbb
  5. október 14-én módosított) lakásvásárlási célú, deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek, amelyben az I. rendű alperes 19.000.000 forint kölcsönnek a szerződés hatálybalépésének napján (
  6. december 8.) érvényes vételi árfolyamon számított deviza ellenértékének, de legfeljebb 126.040 CHF folyósítását vállalta. [2] A szerződés II.8.
  7. pontja szerint a bank a szerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha az adós a szerződés alapján fennálló bármely kötelezettségét megszegi, avagy az őt a jogviszonyból eredő jogszabály, vagy a bank üzletszabályzatai alapján terhelő kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Az adós tudomásul veszi és elfogadja, hogy a bank a szerződés mellékletét képező Lakossági Üzletszabályzatban (a továbbiakban: Üzletszabályzat) a szerződés felmondása cím alatt felsorolt okokat a szerződés tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
  8. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
  9. §-a szerinti azonnali hatályú felmondásra különösen okot adó súlyos szerződésszegésnek tekinti. A szerződés II.10.2 pontja értelmében a szerződésben nem szabályozott kérdésekben többek között a vonatkozó jogszabályi előírások és az Üzletszabályzat az irányadó. [3] A szerződő felek
  10. június 16-án megállapodást kötöttek gyűjtőszámlahitel nyújtásáról (a továbbiakban: gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződés) és a kölcsönszerződés módosításáról. A módosító okiratban rögzítették, hogy a kölcsönből ezen a napon fennálló le nem járt tőketartozás 116.160,47 CHF, a szerződésmódosítás aláírásának napjáig meg nem fizetett késedelmes tőke-, kamat- és kezelési költség tartozás, valamint a meg nem fizetett késedelmi kamattartozás összege 22.869,51 CHF. [4] A felperes közjegyzői okiratba foglaltan egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatot tett a kölcsönszerződésből és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződésből fakadó kötelezettségei tárgyában. [5] Az I. rendű alperes a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  11. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
  12. évi XL. törvényben (a továbbiakban: DH2 törvény) előírt elszámolási kötelezettségének
  13. február 1-jén eleget tett, a tisztességtelenül felszámított összeget 0 CHF-ben, illetve 0 forintban állapította meg. Az elszámolást és a forintosítást követően a kölcsönszerződésből eredő nem esedékes tőketartozást 29.803.147,65 forintban, a lejárt tartozás összegét 893.108,04 forintban, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződésből eredő tartozást 6.373.706,05 forintban határozta meg azzal, hogy a havi törlesztőrészlet összege 193.403,03 forinforint. Az elszámolás felülvizsgáltnak minősül. [6] A felperes a fizetési kötelezettségének nem szerződésszerűen tett eleget. Az I. rendű alperes a
  14. július 7-én kelt fizetési felszólításban közölte vele, hogy
  15. június
  16. napjával késedelembe esett, és a kölcsönszerződés felmondásának terhével felszólította a lejárt tartozásaként 631.320 forint tőke, 3.219.262 forint kamat és 392.331 forint késedelmi kamat, összesen 4.242.913 forint megfizetésére. [7] Az I. rendű alperes
  17. szeptember 29-én közjegyzői okiratba foglaltan a kölcsönszerződés és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződés, valamint az Üzletszabályzat III.18.
  18. és 18.
  19. pontja alapján azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződést. A felmondás szerint az adós az esedékes törlesztőrészletek megfizetésével
  20. június
  21. napjával késedelembe esett, amelyet többszöri fizetési felszólítás ellenére sem rendezett, így súlyos szerződésszegést követett el. Kúria VI.Gfv.30.357/2022/6 3 [8] Az I. rendű alperes a
  22. március 17-én kelt engedményezési szerződéssel a II. rendű alperesre engedményezte a kölcsönszerződésből eredő követelését. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperes keresetében elsődlegesen a felmondás jogellenességének, másodlagosan a felmondás érvénytelenségének a megállapítását kérte. A keresetét arra alapította, hogy az I. rendű alperes nem megfelelően tájékoztatta az árfolyamkockázatról, ezért a számára kedvezőtlen árfolyamváltozásból eredő többletterheket nem kell megfizetnie, így a felmondáskor nem volt hátralékos tartozása. Az árfolyamkockázat korlátlan viselését reá telepítő kikötés tisztességtelensége miatt a kölcsönszerződés egésze érvénytelen, erre tekintettel annak felmondása is érvénytelen. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés szintén érvénytelen, mert a DH2 törvény értelmében tisztességtelen árfolyamot vett figyelembe. Állította továbbá a kölcsönszerződés egyes további rendelkezéseinek a tisztességtelenségét is. A felmondást azért is jogszerűtlennek tartotta, mert abban nem került feltüntetésre az annak alapjául szolgáló hátralékos tartozás összege. [10] Az alperesek ellenkérelmüben a kereset elutasítását kérték. Egyebek mellett azzal védekeztek, hogy az árfolyamkockázati kikötés tisztességtelenségére a felperes nem hivatkozhat a DH2 törvény
  23. §

(1)bekezdése szerinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására irányuló kereseti kérelem előterjesztése nélkül. Állították, a felmondás jogszerű, arra a felperes olyan összegű hátralékos tartozása adott okot, ami súlyos szerződésszegésnek minősül. Az első- és másodfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes által
  1. december 3-án megkötött kölcsönszerződés és a
  2. június 16-én megkötött gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződés felmondása érvénytelen. Egyebekben (az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában) a felperes keresetét elutasította. [12] Határozata indokolásában rögzítette, a felperes a bíróság felhívására akként nyilatkozott, hogy nem kéri a szerződés érvénytelenségének a megállapítását, illetve elszámolást, a keresete kizárólag a felmondással kapcsolatos. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, a felmondás érvénytelenségnek, illetve jogszerűtlenségének megállapítására irányuló kereset elbírálásához vizsgálnia szükséges az árfolyamkockázati tájékoztatás megfelelőségét. Megállapította, hogy az nem felelt meg a tisztességes tájékoztatással szemben támasztott követelményrendszernek, ennek következtében az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződéses rendelkezés tisztességtelen, ezért a teljes szerződés érvénytelen. Az érvénytelen szerződést nem lehet érvényesen felmondani, a szerződés érvénytelensége a felmondást érvénytelenné, nem pedig jogellenessé teszi. Az érvénytelen szerződéshez nem kapcsolódhat érvényesen gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződés sem, ezért annak felmondását is érvénytelennek tekintette. A szerződés érvénytelensége okán szükségtelennek tekintette a felmondáskori tartozás összegére vonatkozó bizonyítás lefolytatását. [13] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. [14] A másodfokú bíróság megállapította, a per érdemi elbírálásához szükséges valamennyi releváns tény, adat rendelkezésre áll. Az elsőfokú bíróság a jogvita érdemi elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, túlnyomórészt helyesen állapította meg a tényállást, azonban abból a másodfokú bíróság mellőzte azt a megállapítást, miszerint a perbeli kölcsönszerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelen, a kölcsönszerződés és annak felmondása érvénytelen. Az így módosított tényállásból a másodfokú bíróság eltérő jogi következtetésre jutott. Kúria VI.Gfv.30.357/2022/6 4 [15] A jogerős ítélet indokolása szerint a tartalom szerinti elbírálás elvére [a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(3)bekezdés] tekintettel mind az elsődleges, mind a másodlagos kereseti kérelem a felmondás jogellenességének megállapítására irányult. A felmondás jogviszony megszüntetését eredményező joghatásának kiváltásához annak jogszerűsége szükséges, amit az adott szerződés érvényes rendelkezései és az irányadó jogszabályok alapján kell megítélni. Ez a megítélés fejezhető ki annak megállapításával, hogy a felmondás jogszerű vagy jogszerűtlen (jogellenes). A szerződésnek vagy egy részének az érvénytelensége is a felmondás jogszerűtlenségét vonja maga után, nem pedig annak érvénytelenségét. [16] Az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési feltétel vizsgálata a szerződés érvényessége körében történő állásfoglalást igényel. Ugyancsak ezen körbe tartozó kérdés a kezelési költségre, a felmondásra és a közjegyzői ténytanúsítványra vonatkozó szerződési kikötések tisztességtelensége. A felperes által hivatkozott kikötések közül az árfolyamkockázat viselésére és a kezelési költségre vonatkozó rendelkezések érvénytelensége hat ki a felperes fizetési kötelezettségére, annak mértékére. [17] A perbeli kölcsönszerződés fogyasztói szerződés, az ilyen szerződés érvénytelensége csak a DH2 törvény 37. §
(1)bekezdés szerinti, az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazására, a felek közötti elszámolásra is kiterjedő kereset előterjesztése esetén vizsgálható érdemben. E jogszabályi rendelkezés nem kerülhető meg akként, hogy a felperes a szerződés érvénytelenségét a felmondás jogszerűtlensége körében hivatkozza (Kúria Pfv.VIII.20.594/2021/11.). A szerződés érvénytelensége esetében is csak annak jogkövetkezménye alkalmazását követően lehet abban a kérdésben állást foglalni, hogy a felmondás jogszerű volt-e. A régi Ptk. 238. §
(1)bekezdése szerint ugyanis a szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. [18] A felperes nem terjesztett elő a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására és az érvénytelenség jogkövetkezményének levonására irányuló keresetet az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezés állított tisztességtelensége körében. Ebből következően a szerződés árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezései tisztességtelenségét, azok világos és érthető jellegét a perben érdemben nem lehetett vizsgálni. Így annak eredményeként a felmondás jogellenességét sem lehetett megállapítani. [19] A felperes által ezt meghaladóan megjelölt okok nem alapozzák meg a felmondás jogszerűtlenségét. A kölcsönszerződés szerint az I. rendű alperes kezelési költséget nem számított fel, és sem a felmondást megelőző fizetési felszólítás, sem a felmondás nem tartalmazott ezen a jogcímen alapuló hátralékot. Kezelési költségre vonatkozó szerződési kikötés hiányában annak tisztességtelensége sem merülhet fel. [20] Az üzletszabályzat III.18.1. pontja és a III.18.2. pont (k) alpontja tartalmazza a régi Ptk. 525. §
(1)bekezdésében felsorolt azonnali hatályú felmondási okokra, így az adós súlyos szerződésszegésére vonatkozó hivatkozást is. Az I. rendű alperes a felmondást megelőzően,
  1. július 7-én kelt fizetési felszólításában lehetővé tette a felperes számára, hogy a felmondást elkerülve megfizesse a hátralékos tartozását. [21] A másodfokú bíróság kifejtette, a felmondásra okot adó esemény a törlesztés elmaradása volt, ezért a felmondás attól függetlenül jogszerű, hogy abban nem került megjelölésre a hátralékos összeg, mert az vitás esetben a felmondás időpontjára a bizonyítási eljárás során megállapítható (BH
  2. 154., Kúria Pfv.VIII.21.143/2021/6.). A másodfokú bíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy a felperes hátralékos tartozása a régi Ptk.
  3. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti súlyos szerződésszegésnek minősült-e. Kúria VI.Gfv.30.357/2022/6 5 [22] Kifejtette, a felülvizsgált elszámolás szerint nem volt a felperes tartozása összegét csökkentő tisztességtelenül felszámított összeg, ebből az is következik, hogy felperes egyfelől megalapozatlanul hivatkozott arra, miszerint a tisztességtelenül felszámított összegek után érvényesített késedelmi kamat összegével is csökkenteni kell a felmondás alapjául szolgáló hátralékos tartozását, másfelől arra is, hogy az adós késedelmét kizárja az I. rendű alperesnek mint jogosultnak a tisztességes összegű törlesztőrészletek közlésében való késedelme. [23] A felperes a felmondás alapjául szolgáló hátralékos tartozása jogcímek szerint megjelölt összegeit kizárólag azok jogalapjának hiánya, felszámításuk jogszerűtlensége miatt tette vitássá, nem pedig a számszaki helytelenségük, befizetései nem megfelelő elszámolása okán. Miután a jogalapot érintő ezen kifogásai megalapozatlanok, ezért a 2016. július 7-én kelt fizetési felszólításban megjelölt összegű hátralékos tartozása állt fenn az ott megjelölt időponttól kezdődően. Ezen adatok alapján kellett állást foglalni a súlyos szerződésszegése kérdésében. [24] A felperes 2014. június 30-tól késedelembe esett, amelyhez képest a felmondás időpontjában már több mint két éve fizetési késedelemben volt. Emellett a felmondás alapjául szolgáló 4.242.913 forint hátralékos tartozása a nem esedékes 29.193.374,24 forint tartozásának 15%-át tette ki. Ezen késedelme súlyos szerződésszegésnek minősült, amely megalapozta a szerződés régi Ptk. 525. §
(1)bekezdés e) pontja szerint felmondását, az nem sértette az arányosság követelményét, így nem jogellenes. [25] A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződés a
  1. évi LXXV. törvény rendelkezései alapján került megkötésre. Megkötésének időpontjában ugyan a DH2 törvény szerinti elszámolás még nem történt meg, de a törvény utóbb ezen szerződésre is kihatóan orvosolta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  2. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH1 törvény) szerint tisztességtelen kikötések okozta sérelmet. Erre figyelemmel az a körülmény, hogy a megkötése időpontjára figyelemmel a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződés még nem a MNB szerinti árfolyamon alapult, nem teszi azt érvénytelenné. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [26] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet a régi Ptk.
  3. §
(1)bekezdésébe, 209. §
(1)bekezdésébe, 209/A. §
(2)bekezdésébe, 234. §
(1)bekezdésébe, 239. §
(2)bekezdésébe, 277. §
(1)bekezdésébe, 303. §
(3)bekezdésébe, 321. §
(1)bekezdésébe, a Pp. 263. §
(1)bekezdésébe, 265. §
(1)bekezdésébe, 276. §
(1)bekezdésébe, 346. §
(4)és
(5)bekezdésébe, a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések felmondása jogszerűségének megítéléséről szóló 4/
  1. Polgári jogegységi határozatba (a továbbiakban: 4/
  2. PJE határozat) és az Európai Unió Bírósága több ítéletébe ütköző módon jogszabálysértő. [27] A felperes kifejtette, a szerződés semmissége a régi Ptk.
  3. §
(1)bekezdése értelmében annak megkötésétől kezdve, külön eljárásban történő megállapítás nélkül is fennáll. Az érvénytelen kikötésekre a hitelező nem alapíthat jogot, ezért a felperes teljesítését ezen követelésekre nem volt jogosult elszámolni. A felperes fizetési kötelezettségét a polgári jog szabályai alapján az érvényes szerződés tartalma határozza meg, függetlenül DH2 törvényben alkalmazott elszámolási rendtől. A részben semmis szerződési kikötéseken alapuló törlesztőrészletek folyamatos fizetésének elmulasztása nem jelent fizetési késedelmet. Ezt az érvelését alátámasztja a 4/
  1. PJE határozat is. [28] A felperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem osztotta ki a bizonyítási terhet az I. rendű alperesre azon pontos adósi hátralékos összeg számszakilag levezetett igazolására, Kúria VI.Gfv.30.357/2022/6 6 amely miatt sor került a felmondásra. Iratellenesen tartalmazza a jogerős ítélet, hogy a felperes nem tette vitássá a felmondás alapjául szolgáló hátralékos tartozás számszaki helyességét, ugyanis az I. rendű alperes által csatolt hiteltörténeti kimutatás adatait a felperes tételesen is vitatta az elsőfokú eljárásban. Az abban szereplő ellentmondásokat a felperes a felülvizsgálati kérelmében megismételte. [29] A felperes állította, a felmondást megelőző felszólításban szereplő összeg nem lehet irányadó, mivel az jóval korábbi időpontban keletkezett. Mindebből következik, hogy helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, miszerint a felmondás összegszerűsége a perben nem volt bizonyított, ezért az jogellenesnek minősül. Iratellenes a jogerős ítélet azon megállapítása is, hogy az I. rendű alperes nem számolt fel kezelési költség és jutalék tartozást. Ezt igazolja a felülvizsgálati kérelméhez csatolt fénymásolat. [30] A felperes előadta, a másodfokú bíróság nem jelölt meg olyan jogszabályt, amely alapján köteles lenne a felperes érvénytelenségi keresetet is előterjeszteni, illetve amely alapján nem lehetne a felmondás jogellenessége iránti perben az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelenségét vizsgálni. A másodfokú bíróság szándékosan félreértelmezte a DH2 törvény
  2. §
(1)bekezdését. Álláspontja szerint addig elő sem terjeszthető érvénytelenségi kereset, amíg a felmondás érvénytelensége nincs megállapítva. Az érvénytelenségnek ugyanis a felmondás nem jogkövetkezménye, ezért az érvénytelenségi perben nem lehet abban a kérdésben állást foglalni, hogy a felmondás jogszerű volt-e. Felülvizsgálati kérelmében ezt követően részletesen kifejtette az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás hiányosságával kapcsolatos álláspontját. [31] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem visszautasítását indítványozta arra hivatkozással, hogy – bár az az adott esetben kötelező lett volna – a felperes nem terjesztett elő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, illetve a felülvizsgálati kérelme nem felel meg a szükséges tartalmi követelményeknek. Amennyiben a Kúria érdemben vizsgálja a felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, a felmondásra azért került sor, mert a felperes
  1. június 30-án késedelembe esett és hosszabb időn át egyáltalán nem teljesítette a szerződéses főkötelezettségét, az I. rendű alperessel nem kommunikált, a felszólításokat figyelmen kívül hagyta. Emellett azonban részletesen cáfolta a felülvizsgálati kérelemben előadott számszaki vitatásokat is. [32] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős határozat hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [33] A Kúria elsődlegesen az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelem visszautasítására irányuló indítványa megalapozottságát vizsgálta és megállapította, hogy az alábbiak szerint nincs eljárásjogi akadálya a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának. [34] Tévesen hivatkozott az I. rendű alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében arra, hogy a jelen, nem meghatározható pertárgyértékű perben Pp.
  2. §
(1)bekezdése, illetve 409. §
(1)bekezdése alapján a felperesnek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett volna benyújtania, és ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. Az a körülmény, hogy a pertárgyérték nem meghatározható, nem indokolja engedély iránti kérelem előterjesztését. [35] A Pp. 408. §
(1)bekezdése alapján ugyanis akkor kizárt a felülvizsgálat, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. §
(1)-
(4)bekezdése alapján, továbbá a 21. §
(5)bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az ötmillió forintot nem haladja meg. Abban az esetben viszont, ha a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható [Pp. 20. §
(3)bekezdés a) pont], a Kúria VI.Gfv.30.357/2022/6 7 pertárgy értékének meghatározása nem a Pp.
  1. §-án alapul, ezért az értékhatártól függő kizárás nem alkalmazható (Kúria Pfv.I.20.752/2021/5.). A nem meghatározható pertárgyérték esetén továbbá azért sem lehet a felülvizsgálati eljárásban a pertárgy értékeként az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott 700.000 forintot tekinteni, mert az Itv. nem a pertárgyértéket, hanem az illeték alapját határozza meg a
  3. §
(1)bekezdésében, peres eljárásban a per tárgyának, nemperes eljárásban az eljárás tárgyának – az eljárási jogszabályokban meghatározott – értéke alapján, illetve a
(3)bekezdésében a Pp.-ben nem meghatározható pertárgyértékűként megjelölt perek esetén magában az Itv.-ben szabályozott kisegítő rendelkezéssel. [36] A Pp. 413. §
(1)bekezdés b) pontja, valamint az azt értelmező, az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/
  1. Polgári jogegységi határozat értelmében a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadó, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  2. (II. 15.) PK vélemény alapján a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (Kúria Pfv.I.22.488/2016., közzétéve: BH
  3. 53.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel [1/
  4. (II.15.) PK vélemény
  5. pont, Kúria Gfv.VII.30.577/2016/6., közzétéve: BH2017.196.]. [37] Annyiban helytálló az I. rendű alperes alaki védekezése, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem valamennyi megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezés tekintetében tartalmazott jogi érvelést, azonban ennek csak az a következménye, hogy érdemben a Kúria csak azokat a hivatkozások vizsgálja, vizsgálhatja, amelyek esetében a Pp.ben meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (Kúria Pfv.V.20.301/2015., közzétéve: BH2015.307.). A részbeni tartalmi hiányosság a felülvizsgálati kérelem visszautasítására nem ad alapot. A Kúria ennek megfelelően érdemben nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmének a jogi okfejtést nem tartalmazó jogszabályi hivatkozásait. [38] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  6. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [39] A korábban kifejtetteknek megfelelően a Kúria rögzíti, a felperes felülvizsgálati kérelme anyagi jogi hivatkozásként csak a régi Ptk. 234. §
(1)bekezdése (A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat; a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség), eljárásjogi hivatkozásként pedig a Pp. 265. §
(1)bekezdése, 276. §
(1)bekezdése (bizonyítási érdek, bizonyítási eljárás lefolytatása) és 346. §
(4)és
(5)bekezdés (indokolási kötelezettség) tekintetében felelt meg a minimális tartalmi követelményeknek, ezért a Kúriának kizárólag ezen jogszabálysértések tekintetében kellett állást foglalnia. [40] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a fenti, érdemben vizsgálható jogszabályi rendelkezéseket. Teljeskörűen osztotta a jogerős ítélet érdemi döntését és annak indokait, ezért – utalva a Pp. 424. §
(2)bekezdésére – az abban írtak megismétlése nélkül a felülvizsgálati kérelemben előadottakra tekintettel mutat rá az alábbiakra. [41] A perben igényt érvényesítő fél a felperes volt, ezért a Pp. hivatkozott rendelkezési alapján a megállapítási keresete megalapozottságának igazolásához őt terhelte annak bizonyítása, hogy az I. rendű alperes felmondása jogszerűtlen volt, mert nem követett el a rendkívüli felmondásra alapot adó súlyos szerződésszegést, nem esett késedelembe, illetve a lejárt tartozása összegére tekintettel a közölt felmondás aránytalan volt. Kúria VI.Gfv.30.357/2022/6 8 [42] Ennek megítélésekor a perbeli kölcsönszerződés és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerszerződés rendelkezéseiből kellett kiindulni, mert ezen szerződések érvénytelenségét a bíróság nem állapította meg. A Ptk. 234. §
(1)bekezdése alapján a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, azonban a felperes a keresetét érdemben arra alapította, hogy az általa a keresete jogi alapjaként állított semmisség jogkövetkezményeként nem keletkezett a felmondás időpontjáig lejárt tartozása, vagy ha igen az nem volt számottevő. Azaz a felperes nem csupán a szerződés semmisségét állította, hanem a perbeli nyilatkozata tartalmát tekintve kérte levonni annak azon jogkövetkezményét is, hogy az általa „érvényesnek tekintett” szerződési rendelkezések alapján vegye figyelembe, illetve határozza meg a bíróság a fizetési kötelezettségét, anélkül azonban, hogy erre irányuló keresetet előterjesztett volna. [43] Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/
  1. (VI. 28.) PK vélemény
  2. pontja és a következetes bírói gyakorlat értelmében az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Kizárólag ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, így például az érvénytelen szerződés teljesítésére irányuló keresetet el kell utasítania. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (régi Ptk.
  3. §) a bíróság csak a fél erre irányuló keresete (viszontkeresete) alapján alkalmazza, alkalmazhatja (Kúria Gfv.VII.30.293/2018/4). Deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés semmisségére való hivatkozás esetén – speciális rendelkezésként – a DH2 törvény
  4. §
(2)bekezdése kifejezetten elő is írja a jogkövetkezményekre is kiterjedő kereset előterjesztését. Miután a felperes nem terjesztett elő a fizetési kötelezettségét, annak mértékét meghatározó, általa állított érvénytelenségi okok jogkövetkezményeinek levonására irányuló kereseti kérelmet, helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy nem vizsgálhatta azok jogalapjának fennálltát, e szerződéses rendelkezések tisztességtelenségét. [44] Itt utal arra a Kúria, hogy a jogerős ítélet érdemben ezzel megegyező, a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdéseinek megfelelő jogi indokolása tartalmazza az alkalmazandó jogszabályok megjelölését, és azon okokat, amelyek alapján nem volt elegendő a kereset megalapozottságához a felmondás jogszerűtlenségének alátámasztására csupán az arra való hivatkozás, hogy a felperes álláspontja szerint az alapul fekvő kölcsönszerződés és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés érvénytelen. [45] Téves a felperes azon érvelése is, hogy a felmondás jogellenességnek megállapítása „előkérdése” lenne a szerződés érvénytelensége iránti kereset előterjesztésének. Nem lett volna akadálya annak, hogy a felperes a keresetét valódi tárgyi keresethalmazatban terjessze elő, amely esetben éppen az érvénytelenség vizsgálata képezte volna a felmondás jogszerűsége megítélésének az előkérdését, a jogerős ítéletben írtaknak megfelelően. [46] A felperes arra helytállóan hivatkozott, hogy a 4/
  1. PJE határozat értelmében a felperes elbírálandó keresete tekintetében vizsgálandó, hogy a felmondásban közölt szerződésszegése megalapozta-e a felmondást, ahogyan azt a másodfokú bíróság meg is tette. Csupán kisebb összegű hátralék vagy rövidebb tartamú késedelem miatt – az arányosság követelményére tekintettel – felmondásnak jellemzően nincs helye. Arra is alappal hivatkozott a felperes, hogy a szerződés érvénytelenségére alapított érvelésén túl az elsőfokú eljárás során volt az I. rendű alperes hiteltörténeti kimutatásának egyes tételeit is vitató előadása (43.sorszámú beadvány). [47] Helytállóan értékelte ugyanakkor a másodfokú bíróság, hogy a felperes azt nem tette vitássá (és a felülvizsgálati kérelmében sem volt ezzel ellentétes előadása), hogy
  2. június 30-tól, a felmondást megelőzően több, mint két évvel teljesen beszüntette a teljesítést. Az iratokból az is megállapítható, hogy a felperes a
  3. június 16-án kelt gyűjtőszámlahitelre Kúria VI.Gfv.30.357/2022/6 9 vonatkozó keretszerszerződés megkötésekor is hátralékban volt, annak összegét rögzítette is a felperes által is aláírt kölcsönszerződés módosítás. A forintosítást követően teljesítendő havi 193.403,03 forint törlesztési kötelezettségét nem teljesítette. Mindezekből önmagában okszerűen következik, hogy huzamosabb időn keresztül nagyobb összegű lejárt tartozást halmozott fel, ami függetlenül a jelen perben tett, egyes tételekre vonatkozó összegszerű vitatása esetleges megalapozottságától, súlyos szerződésszegésnek minősül, így egyértelműan alapot adott az I. rendű alperes felmondására a régi Ptk.
  4. §
(1)bekezdés e) pontja alapján. [48] A Kúria mindezekre tekintettel a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [49] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperesek jogi képviseleti munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Az I. rendű alperes az általa csatolt 16.000 forint + áfa óradíjat tartalmazó megbízási szerződés alapján számította fel a költségét. A Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdés alapján mérsékelt összegben határozta meg a felperesre áthárítható ügyvédi munkadíj összegét, mert a kifejtett jogi képviselet munkaigényével 5 óra elszámolását tekintette arányban állónak. A II. rendű alperest képviselő kamarai jogtanácsos képviseletével felmerült díjat az IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az állam viseli. [50] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – kérelemre – tárgyaláson bírálta el. [51] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat [52] [53] [54] 2016. évi CXXX. törvény 265. §
(1), 276. §
(1), 408. §
(1)bekezdése
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1), 525. §
(1)e) 4/
  1. PJE határozat, 1/
  2. (VI. 28.) PK vélemény A döntés elvi tartalma [55] Az a körülmény, hogy a pertárgyérték nem meghatározható, az értékhatár-korlátra tekintettel nem indokolja a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztését. [56] Nem vizsgálható a deviza alapú kölcsönszerződés felmondása jogszerűtlenségének megállapítására irányuló perben az alapul fekvő szerződés felperes által állított érvénytelensége, ha az érvénytelenség megállapítására és az érvénytelenség jogkövetkezményének levonására irányuló kereseti kérelmet a felperes nem terjeszt elő. Budapest,
  3. február
  4. Kúria VI.Gfv.30.357/2022/6 10 Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.