Bf.140/2024/10 – Győri Ítélőtábla

(2)bekezdés]. A kábítószer birtoklás bűntette a Btk. 178.§

(1)bekezdés 3. fordulat és

(2)bekezdés c/ pont szerint minősül. A Terhelt1 vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 8 (nyolc) évre enyhíti. A Tatabányai Törvényszék Gazdasági Hivatala által Bj.I/206/2024/

1. számú bűnjeljegyzéken bevételezett, szám1 nyilvántartási számú A4-es, kézzel írott papírlap lefoglalása megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy: a szám2 számú hamis személyazonosító okmány a Tatabányai Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I/206/
2. számú bűnjeljegyzék
3. tétel alatt, az 1 db fekete színű nylon zsák
4. tétel alatt, a 2db Folpack anyag
5. tétel alatt, az 1 db daktiloszkópiai nyomtöredék
6. alatt van bevételezve. A Terhelt1 vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítja. Kötelezi a vádlottat, hogy a másodfokú eljárás során felmerült 22.640,- (huszonkettőezerhatszáznegyven) forint bűnügyi költséget fizesse meg az állam javára. Indokolás [1] A Tatabányai Törvényszék a
7. szeptember
8. napján kelt 17.B.1/2024/
9. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklás bűntettében [Btk. 178.§ Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II 2

(1)bekezdés és

(2)bekezdés c/ pont] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342.§

(1)bekezdés a/ pont]. Ezért halmazati büntetésül – mint többszörös visszaesőt - 12 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott kiszabott szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a Terhelt1 vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról és a vádlott által viselendő bűnügyi költségről. [2] Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés érdekében. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.100/2024/7-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak ítélte. Megállapította, hogy a felülbírálat teljes körű a Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdéseiben írtakra figyelemmel. [4] Álláspontja szerint a törvényszék az elsőfokú ítélet felülbírálatát akadályozó eljárási szabályt nem sértett. Az elsőfokú bíróság a vádlott védekezésére tekintettel, a védelem által előterjesztett bizonyítási indítványoknak nagyrészt helyt adva folytatta le a széleskörű bizonyítást, fel-derítési kötelezettségének az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges mértékig eleget tett. A felvett bizonyítás anyagának részletes, logikai hibától mentes, iratellenes megállapítást nem tartalmazó elemzésével, követhető módon mutatta be azt a gondolati folyamatot, amelynek eredményeként a vádlott terhére róható bűnös magatartást megállapította. Az általa megállapított tényállás megalapozott. [5] A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helytálló következtetést vont a vádlott bűnösségére, a cselekmények minősítése törvényes. A büntetés kiszabása körében értékelhető súlyosító és enyhítő körülmények mellett a 12 év tartamú szabadságvesztés arányos büntetés, melynek enyhítése nem indokolt. [6] Az ügyész rámutatott, hogy Btk. 35.§

(2)bekezdésében írtak alkalmazására törvényes indok nincs, különös tekintettel a vádlott előéleti adataira és arra, hogy a vádlott egészségügyi állapotára nézve a tényállás konkrét adatot nem tartalmaz csak a vádlott elmondását rögzíti. Ezt pedig egyéb bizonyíték nem támasztja alá. A Btk. 37.§

(3)bekezdés a/ pont ad/ alpontja szerinti végrehajtási fokozat megállapítása esetén a vádlott a feltételes szabadságra bocsátásból a Btk. 38.§

(4)bekezdés a/ pontja alapján kizárt. [7] A törvényszék a törvény kötelező rendelkezései alapján döntött a bűnjelekről, valamint az eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az A4 papírlap vonatkozásában mellőzni indokolt a lefoglalás megszüntetésére vonatkozó ítéleti rendelkezést. [8] Az ügyész összefoglalva indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését változtassa meg, a vádlott által elkövetett egészséget veszélyeztető bűncselekmény megjelölését Btk. 178.§

(1)bekezdésének III. fordulatának megjelölésével pontosítsa, a végrehajtás fokozatát fegyházban állapítsa meg, az elkobzás mellett a lefoglalás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzze egyekben az elsőfokú bíróság ítéletét az indokolás kiegészítése mellett hagyja helyben. [9] Terhelt1 vádlott védője a vádlott felmentését célzó fellebbezése írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy a terhére rótt cselekmény (kábítószer birtoklás) elkövetése során a terheltet tévedésbe ejtették, nem volt tudomása arról, hogy a megőrzésre rábízott anyag kábító-szert tartalmaz. A rábízó személy - Név1 - kihasználva régi és közeli kapcsolatukat, egyszerűen korábbi sérelmei miatt bosszút állt. Ez a motívum a tanúvallomások és az eljárás során feltárt egyéb adatok alapján egyértelműen megállapítható. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II 3 [10] A vádlottnak a kábítószerhez való viszonya is egyértelmű, a birtoklást, használatot egész életében elítélte, megvetette. A kábítószer feltalálásának körülményei is egyértelműen a vádlott csapdába ejtését mutatják. Ezek alapján Terhelt1 legfeljebb kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésében marasztalható. [11] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén Terhelt1 vádlott védője fellebbezését és annak indokait fenntartotta. Rámutatott, hogy a vádlottal szemben prekoncepciós eljárás folyt a többszörösen büntetett előélete miatt, már a nyomozás során is. Hátrány érte a terhelti jogok gyakorlásában, mert a védője egyetlen kihallgatáson sem jelent meg, hogy segítséget nyújtson. Megtagadhatta volna a vallomástételt, de nem tette, viszont védői támogatás hiányában eléggé következetlenek lettek a nyilatkozatai. [12] A védő kifejtette, hogy a vádlottat is merő tanúk sem tartották lehetségesnek, hogy Terhelt1 tudatosan vállalkozott a drog eltárolására. tanú10 tanúra hivatkozott, aki 100 %-ig biztos volt benne, hogy Terhelt1 nem tudhatta, hogy milyen anyagot visz oda a Név1, hogy ha tudja, hogy kábítószer, nem tudja róla elképzelni, hogy ahhoz hozzányúl. Ha Név1 meghallgatható lett volna tanúként, talán másként alakul ez az ügy. [13] Név1 .. azért mondta Terhelt1 vádlottnak, hogy testépítő szereket tartalmaz a csomag, mert tudta, hogy a vádlott sportolt és ezektől az anyagoktól nem idegenkedik. Ezzel a terheltet megtévesztette. Tévedés címen, bűncselekmény hiánya okán van helye a terhelt felmentésének. [14] A védő másodlagosan kérte a joghátrány jelentős enyhítését arra az esetre, ha a másodfokú bíróság nem látja megállapíthatónak a büntethetőséget kizáró okot. Rámutatott, hogy 66 éves, több krónikus betegségben szenvedő védencének a 12 év egyet jelentene ez életfogytig tartó szabadságvesztéssel, ezért kérte a joghátrány jelentős mérséklését. A betegségek igazolására orvosi iratokat csatolt. [15] Az ügyész perbeszédében fenntartotta az átiratában foglaltakat és rámutatott, hogy nem történt olyan eljárási szabálysértés, amely korlátozta volna a terheltet a hatékony védekezés-ben. A vádlott nagyjából következetesen vallott az eljárásban, hiszen mindvégig tagadta a bűnösségét. Mindvégig azt vallotta, hogy nem tudta, mik vannak a csomagokban. Számos kihallgatása volt a vádlottnak, amikor a védő nem volt jelen, akkor tájékoztatva lett az akadályozatatásáról, ennek ellenére mindig úgy nyilatkozott, hogy vallomást tesz. [16] Az ügyész rámutatott, hogy a védelmi bizonyítási indítványoknak szinte teljes mértékben eleget tett a bíróság és megalapozott tényállást állapított meg. A jelentős mennyiségű kábító-szer birtoklásán túlmutató többlet adatokat nem tárt fel a nyomozó hatóság sem. Egy egyezségi jegyzőkönyv is született, ami végül nem ment teljesedésbe, ezért nem lehetett a Be. szabályai szerint az eljárás anyagává tenni, mely körülmény indokaira is kitért az elsőfokú bíróság. [17] A közokirat hamisítás bűntettének megvalósulása vitán felüli, hiszen a hamis igazolvány birtoklását a vádlott sem tagadta. A külföldi hatóság által kiadott igazolás alapján rögzíthető volt a tényállásban, hogy a terhelt fotójával ellátott román személyi igazolvány hamis. [18] A büntetési tétel 5-15 év, melynek a középmértéke 10 év és a terhelt többszörös visszaeső, aki ellen jelenleg is folyik másik büntetőeljárás vagyon elleni bűncselekmények miatt. [19] Összességében a bíróság által felhívott súlyosító-enyhítő körülmények a birtokolt hatóanyag mennyiségét is figyelembe véve az irányadó középmértékhez viszonyítva ez a Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II 4 büntetés mutatja azt, amit a büntetési célban megfogalmaz a jogalkotó, mint elvárható tartamot. [20] Terhelt1 egészségi állapota 2020 óta változatlan, azóta letöltött már egy szabadságvesztés büntetést, ezért az enyhébb végrehajtási fokozatnak sincsen törvényes indoka. [21] Mindezekre figyelemmel az ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [22] Terhelt1 vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában röviden megismételte a védekezését és megint hivatkozott a nyomozás során történt eljárási szabálysértésekre; a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére, a védője meg nem jelenésére, illetve a kihallgatások során a helytelen jegyzőkönyvezésre, ami miatt feljelentést is tett. [23] Egyezséget akart kötni, mert tudta, hogy kitől van az a kábítószer, amit odahozott a lakására Név1 ... Az a vegyész még mindig működik, aki a drogot előállította. Nem jött létre az egyezség, mert azt mondta az ügyészség, hogy bizonyítékokkal nem tudja alátámasztani az információit. Név1 .. bosszút állt rajta, amikor elrejtette nála a kábítószert, mert nem ment el neki hamisan tanúskodni. Ezt a korábbi ügyvédje elmondta volna, ha megidézi a törvényszék, de erre sem került sor. [24] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem idézte meg azt az ügyvédnőt sem, aki az adásvételi szerkesztette, amikor megvásárolta a házat tanú1 nevére. Ezzel bizonyította volna, hogy az élettársa nem szavahihető. [25] tanú2t ki sem hallgathatta volna a rendőrság és a bíróság a gyámja nélkül, mert a szellemi állapota miatt korlátozott a cselekvőképessége és önállóan nem járhat el az ügyei intézésében. [26] Egészségi állapotával kapcsolatban előadta, hogy krónikus arc-, homloküreggyulladása és hörghurutja van, magasvérnyomás betegségben szenved, a tüdőjében daganatok vannak, továbbá 2,5 éve jár pszichológushoz. A tüdője állapotát háromhavonta CT vizsgálattal ellenőrzi az orvos, de gyógyszereket nem szed. [27] A vádlott az ártatlanságát hangsúlyozta azzal, hogy senki nem rejteget hónapokig 20 millió forint értékű kábítószert és ha tudta volna, hogy mi van a csomagokban, azonnal kidobja, még mielőtt megtalálja a rendőrség és megint bajba kerül. Az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte, melyben valós bizonyítékokat gyűjt össze és vizsgál meg a bíróság, és nem két sértett nő valótlan állításai alapján hoz marasztaló döntést. [28] Az ítélőtábla a jogorvoslati kérelmeket megvizsgálva a védelmi fellebbezést részben találta alaposnak az alábbiak szerint. [29] A másodfokú bíróság a vádlott és védő által felmentésre irányuló fellebbezéseire tekintettel - a Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdései alapján teljeskörűen bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [30] Olyan abszolút vagy relatív hatályú eljárási szabálysértést nem tárt fel, amely az ítélet érdemi felülbírálatát gátolná. [31] A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség NF.350/2022/

1. számú vádirata
2. január
3. napján érkezett a Tatabányai Törvényszékre. A
4. február
5. napján megtartott az előkészítő ülésen az ügyész beismerés esetére 12 év fegyház fokozatú szabadságvesztés és 10 évi közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II 5 Terhelt1 vádlott nem ismerte el a vádirattal egyezően a bűnösségét és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, és előterjesztette a bizonyítási indítványait. Ezt követően a törvényszék a tárgyalást haladéktalanul megkezdte, melyen kihallgatta Terhelt1 vádlottat, majd elébe tárta a nyomozati szak-ban tett vallomásait, melyeket a terhelt kiegészített, illetve észrevételeket tett. Az elsőfokú bíróság elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt B.20.850/
6. számú ügy egyesítésre irányuló indítványt, melynek tárgya 2 rb dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette, melyeket – a vádiratok szerint - Terhelt1 terhelt 2020ban valósított meg. [32] A
7. március
8. napján tartott tárgyaláson a törvényszék kihallgatta Terhelt1 terhelt volt élettársát, tanú1t, aki nem élt mentességi jogával és vallomást tett. Kihallgatta tanú4 rendőrtisztet, továbbá védői indítványra tanú10t, tanú11et, tanú2t, tanú3t. [33] A
9. április
10. napján tartott tárgyaláson került sor tanú6, tanú14, tanú15 Adrienn kihallgatására és tanú1val szembesítésére. [34] A
11. május
12. napi tárgyaláson a törvényszék kihallgatta tanú13t, június 17-én tanú12t. Felolvasással tette a tárgyalás anyagává tanú7, tanú8 és tanú9 tanúk nyomozati vallomásait. [35] A
13. június 25-i tárgyalási napon hallgatta ki az elsőfokú bíróság tanú16ot, majd a szeptember
14. napi tárgyaláson a vádlott tett kiegészítéseket a vallomásához, illetve tanú1, majd törvényszék az iratok ismertetését követően bizonyítási eljárást befejezte és
15. szeptember
16. napján ügydöntő határozatot hozott. A terhelt mindvégig zavartalanul gyakorolta a terhelti jogait; az előkészítő ülésen előterjesztette a bizonyítási indítványait, kérdéseket és észrevételeket tett minden bizonyítási cselekményre. [36] Nem helytálló a vádlottnak azon hivatkozása, miszerint a védekezéshez és a tisztességes eljáráshoz való joga sérült a nyomozás során, ezért a vallomásait nem lehet figyelembe venni. [37] A Be. 44.§ a/ pontja értelmében a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, illetve a b/ pont szerint, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadság-vesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt. (A részvétel nem egyenlő a jelenléttel. A Be. 434.§ értelmében a tárgyaláson kötelező a védő jelenléte, ha a büntetőeljárásban a részvétele kötelező.) [38] Terhelt1 terheltet őrizetbe vették egy öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt, tehát számára a nyomozó hatóság késedelem nélkül gondoskodott védő kirendeléséről Név3 ügyvéd személyében. A terheltet öt alkalommal hallgatták ki a nyomozás során; az elfogásakor
17. május 23-án kétszer, május 26-án a nyomozási bíró ülésén, október 27-én, majd
18. augusztus 7-én és november 9-én. Minden alkalommal megtörtént a kihallgatások előtt a védő értesítése, ezek időpontját két esetben lehet megállapítani. A nyomozási bíró távmeghallgatás útján megtartott ülésére
19. május 25-én értesítették a védőt, a
20. október 27-i kihallgatásra pedig október 11-én. Név3 védő nem jelent meg a gyanúsítotti kihallgatásokon, de ez nem jelenti automatikusan, hogy a terhelt vallomásai nem vehetők figyelembe. [39] A vádlott által hivatkozott 8/
21. (III. 1.) AB határozat szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk

(3)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a terhelt érdekében Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II 6 kirendelt védőt a terhelti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben értesítsék, hogy a kirendelt védőnek lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Ilyen értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítékként nem értékelhető. Az értesítések időpontjai két esetben ellenőrizhetőek, a többi esetben csak a megtörténte igazolható. A védői jelenlét a nyomozati cselekményeknél azonban nem kötelező. [40] A 3073/

1. (IV. 18.) AB határozat kimondta, hogy a nyomozások ésszerű időn belül történő befejezésének alkotmányos követelményére figyelemmel „nem jelenti a védelemhez való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását, és nem ellentétes a tisztességes eljáráshoz való jog követelményeivel, hogy a törvényalkotó a nyomozási szakaszban még a kötelező védelem eseteiben [Be. 44.§] is csak lehetőségként szabályozza a védő jelenlétét az eljárási cselekmények-nél.” [ABH 2008, 1926, 1939., megerősítve: 8/
2. (III. 1.) AB határozat]. [41] Terhelt1 vádlottat minden kihallgatása előtt tájékoztatták arról, hogy a védőjét értesítették, de nem tud részt venni a kihallgatáson. A Be. 185.§

(1)bekezdés a/-d/ pontja és a

(2)bekezdésben írtak alapján eljárva teljeskörűen kioktatták a terhelti jogairól a Be. 39.§

(1)bekezdés a/-k/ pontjai és a

(2)bekezdés a/-e/ pontjai szerint, különösen arról, hogy nem köteles vallomást tenni. A vádlott ennek ismeretében tett vallomást, illetve tagadta azt meg a nyomozás során. [42] Az elsőfokú bíróság által

1. február
2. napján megkezdett tárgyaláson a terhelt részletes vallomást tett és nyilatkozott a nyomozás során rögzített, a tárgyaláson ismertetett gyanúsítotti vallomásaira is. Minden nyilatkozatát fenntartotta és egyik esetben sem hivatkozott arra, hogy korlátozta volna a védekezésben a védőjének meg nem jelenése [13-as jkv. 4-
3. oldal]. A
4. március 18-án tartott tárgyaláson jelezte a vádlott első ízben, hogy álláspontja szerint - az ide vonatkozó AB határozatok alapján - eljárási szabályt sértett a nyomozó hatóság, amikor nem biztosította a fogva lévő terhelt számára kötelező védői jelenlétet a gyanúsítotti kihallgatásokon [20-as jkv. 1-
5. oldal]. [43] A nyomozás során megvalósult eljárási szabálysértéseket utólag a bíróság nem tudja orvosolni, de a védő passzivitásával szemben tett panaszt az ügyészség akceptálta. A megtett intézkedésekről a vádlottat közvetlenül az ügyészség nem tájékoztatta, azonban a hatékony védekezés biztosítása érdekében megtörtént az előző védő kirendelés alóli felmentése és az új védő ki-rendelése. Az ügyészség arra is kötelezte a nyomozó hatóságot, hogy a vádlott soron következő kihallgatására oly módon kerüljön sor, hogy ne csak az legyen biztosított, hogy a védő előzetes értesítése szabályszerű legyen, hanem ténylegesen legyen jelen az új védő a vádlott ki-hallgatásán. Ez így is történt. [44] Megjegyzendő, hogy a meghatalmazott védő és a kirendelt védő intézménye közötti alapvető különbség, hogy az előbbi esetben a jogviszony a terhelt és a védő között jön létre és jelent egy bizalmi kapcsolatot is. A kirendeléskor a hatóság és a védő között jön létre a jogviszony, mely alapján a védő a hatóság felé köteles helytállni a rá vonatkozó jogszabályok szerint, nem a terhelt felé. A vádlott nem élt az eljárás során a védő meghatalmazás lehetőségével. [45] A vádlottnak a kihallgató rendőrtiszt ellen tett feljelentéséről a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a
6. szeptember 11-én kelt határozatában döntött és a hivatali visszaélés bűntette és a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt tett feljelentést bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította. [46] tanú2t tanúként kihallgatta a nyomozó hatóság [nyomozati iratok 8.3.3.], majd a törvényszék is [20-as jkv. 17.
7. oldal]. A tanú minden alkalommal teljesen adekvát válaszokat adott a kérdésekre. Fel sem merült, hogy a tanú szellemi állapota miatt nem Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II 7 hallgatható ki, illetve, hogy gondnokság alatt állna, pedig Terhelt1 vádlott a bírósági tárgyaláson is hivatkozott erre. [47] Az elsőfokú bíróság - eleget téve valamennyi releváns bizonyítási indítványnak - az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta. További bizonyításra nem volt szükség, melynek indokát is adta az ítéletében. A tanú1 nevén lévő lakóingatlan tulajdoni viszonyai nem tartoznak a vád tárgyává tett cselekmények releváns tényeinek körébe, ezért az okiratszerkesztő ügyvéd kihallgatása, továbbá írásszakértő kirendelése szükségtelen volt, csakúgy, mint a Fővárosi Törvényszék bírájának kihallgatása. A vádlottat korábbi ügyében képviselő védő tanúként való kihallgatása pedig a Be. 170.§

(1)bekezdés a/ pont alapján tilos. Számba vette a terhelti vallomásokat, azokat egymással és az egyéb (szubjektív és objektív) bizonyítékokkal részletesen egybevetette, ekként messzemenően eleget téve az indokolási kötelezettségének. [48] Minden mozzanatra kiterjedő magyarázatot adott az ítélet 7-

1. oldalán lévő elemzésében, hogy mely bizonyítékokat miért fogadott el, illetve miért nem. [49] Anélkül, hogy a mérlegelést a másodfokú bíróság – szükségtelenül – megismételné, az alábbiakban reagál a védelmi felvetésekre. [50] A vádlott védekezése az volt, hogy nem volt tudatában, miszerint a Név1 .. által rábízott csomag kábítószert tartalmaz, tehát tévedésben volt, mert ő úgy tudta, testépítő szereket tárol a lakásban. A kábítószerhasználatot elítéli, megszabadult volna a drogtól, ha tudomást szerez a házkutatás előtt a csomag valós tartalmáról. [51] A vádlott tagadásával szemben közvetlen személyi bizonyíték nem állt rendelkezésre, mivel Név1 ..
2. november 23-án elhunyt, mielőtt Terhelt1 a nevét és szerepét megemlítette volna a
3. augusztus 7-i kihallgatásán. Ily módon tanúként vagy gyanúsítottként őt kihallgatni nem lehetett a vádlott állításait ellenőrizendő. [52] A terhelt ekkor tett saját nyilatkozata azonban értékelhető, amiben előadta, máskor is őrzött meg Név1nak pl. ékszereket, de ebből soha nem volt probléma. Ezt mindig szívességből tette. Egyébként soha nem tudta, hogy mi van a csomagokban, azokba soha nem nézett bele. Aztán amikor kiderült, hogy mi az, amit odavitt a Név1, felhívta és találkoztak és itt már elmondta neki a Név1 .., hogy kábítószert vitt oda. Ez miatt jól össze is vesztek. [53] Ebből következően a terhelt már a házkutatás előtt tisztában, volt azzal, hogy kábítószert birtokol, ennek ellenére azoktól nem szabadult meg. A vádlott azzal is tisztában volt, hogy a kábítószer értéke kb. 20 millió forint. Mivel a NAV felé 7 millió forintos tartozás terhelte, tanú17 tanú szerint pedig komoly anyagi gondokkal küzdött, ezért érdekében állt a kábító-szer deponálása, valamilyen anyagi haszonszerzés reményében. [54] A
4. március 16-án megtartott szemle adatai szerint a ház nappali részében, a mosdó felőli átjáró részéből nyíló tetőtérre vezető, mennyezeti feljáró lenyitásra került. A feljárón történő felmászást követően a padlásrész bal oldali részén a feljáró létra keretszerkezetének nyílásába egy zöld színű bevásárlótáskába és azon belül egy fekete színű szemeteszsákba betekerve meg-találásra került kettő csomag, átlátszó tasakba tekert ismeretlen eredetű tabletták. Az ingatlan-hoz tartozó garázs részben elhelyezett fagyasztószekrény legfelső kihúzható tároló részében, a kutatás során megtalálásra került 2 átlátszó csomagolásban lévő ismeretlen eredetű fehér színű por állagú anyag. [55] Ezek olyan rejtekhelyek, amiket csak az ott lakó személyek ismerhettek és érhettek el. tanú1 következetes vallomása szerint a padlásfeljáróba ő nem is tudott volna felnyúlni, mert Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II 8 nem éri el, tehát csak a vádlott lehetett, aki oda elhelyezte. Az átlátszó csomagoláson keresztül egyértelműen látszik, hogy sárga, Tesla feliratú extasy tabletták és fehér por (amfetamin) van a zacskókban, aminek mintegy 3 kg volt az együttes tömege. [56] A csomagoláson nem sikerült vizsgálatra alkalmas DNS-t detektálni, ami arra utal, hogy nem puszta kézzel fogta meg a zacskókat az, aki elrejtette. Ha a vádlott valóban testépítő szereket pakolt volna el, valószínűleg nem ügyel arra, hogy azonosítható ujjlenyomat, DNS ne maradjon a csomagokon. [57] Terhelt1 azt vallotta, hogy tudomást szerzett arról, miszerint figyelik a rendőrök, ezért a házkutatást megelőzően ismeretlen helyre távozott és elérhetetlenné vált. A terhelt mobiltele-font nem tartott magánál. A szökésre adhatott okot az a tudat, hogy egy rendőri intézkedés során előkerülnek a kábítószerek. [58] Körözés elrendelése után került kézre
5. május 23-án Budapesten. A kábítószertesztje negatív eredményt hozott, de ez nem befolyásolja azt a tényt, miszerint a drogot birtokolta, ami maga a vád tárgyává tett cselekmény. A kábítószer előállítójának, tulajdonosának személye a vádlott büntetőjogi felelőssége szempontjából irreleváns. [59] A vádlott baráti körébe tartozó tanúk gyakorlatilag a saját véleményüket tudták elmondani, miszerint Terhelt1 sportember lévén nem él drogokkal. Érdemi információval nem tudtak szolgálni. [60] A ténybeli tévedésre hivatkozást a fenti adatok teljes mértékben cáfolják. [61] A hamis közokirat tekintetében szintén Terhelt1 vallomása áll rendelkezésre, aki azt mondta a tárgyaláson, hogy Név1 .. hozta neki, amikor bujkált [13-as jkv.
6. oldal]. Terhelt1 az előállítása során az intézkedő járőröknek azt mondta el, hogy tudomása volt arról, hogy a rendőrség keresi őt és nagy szerencséjük van a rendőröknek, mert ha nem igazoltatják, akkor pár napon belül elhagyta volna az országot. [62] Terhelt1 előállítását követően személyes tárgyaiból, pénztárcájából lefoglalásra került egy A4-es papírlap, melyen telefonszámok, nevek és feljegyzések voltak kézzel írva. A lefoglalt papírlap jobb alsó sarkában kézzel írva az látható, hogy "ukrán halotti bizonyítványt kell szerezni nekem meg a srácnak is úgy, hogy háborúba haltunk meg". [63] A terhelt az előállítása során az ő fotójával, de egy Név4 nevű személy adataival ellátott szám2 sorszámú hamis román személyi igazolványt a Komáromi Rendőrkapitányságon a WC-be dobta, ahol dugulást okozott, így találtak meg a szennyvízcsőben
7. május 31-én. tanú4 intézkedő rendőr a fenti tényeket tanúvallomásában megerősítette. [64] A hamis okirat elkészítésének körülményeire és a hamisító személyére nem sikerült további adatokat felkutatni, de a fent írtakból arra kell következtetni, hogy Terhelt1 az ország elhagyásához kívánta az okmányt felhasználni. [65] A fent írtakból kitűnik, hogy a védelmi fellebbezés érvelése elsősorban bizonyítékok értékelését vitatta, ezért a felmentésre irányuló jogorvoslati kérelmek nem foghattak helyt. [66] Ugyanazon bizonyítási anyag mellett az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége és az általa megállapított tényállás alappal nem támadható. [67] Az eljárási és logikai hibáktól mentesen mérlegeléssel megállapított tényállás a megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentes, a bizonyítás anyagának megfelelő. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II 9 [68] A Be. 593.§

(1)bekezdés a/ pontja szerint, az iratok tartalma alapján, csupán az alábbi helyesbítéseket kell tenni: [69] Az előéleti adatok akként pontosak, hogy Terhelt1 vádlott a [9] bekezdésben írt Budai Központi Kerületi Bíróság a

1. március 4-én kelt 9.Bpk.130/2021/
2. számú - a Fővárosi Törvényszék 24.Bpkf.7327/2021/
3. számú határozatával
4. április 30-án jogerős – összbüntetési ítéletével kiszabott 1 év 10 hónap börtönbüntetést
5. április
6. napján töltötte ki. [70] A [18] bekezdésben írt Komáromi Járásbíróság a
7. március 7-én jogerőre emelkedett 6.B.196/2018/
8. számú ítéletével rongálás vétsége és garázdaság vétsége miatt 60 nap elzárást
9. augusztus
10. napján töltötte le. [71] Az így kiegészített és helyesbített tényállás immár teljesen megalapozott és a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint a másodfokú elbírálás során is irányadó volt. [72] A helyes tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és a terhére megállapított bűncselekmények közül az egészséget veszélyeztető deliktum minősítése megfelel az anyagi jog szabályainak, csupán a konkrét elkövetési magatartás jogszabályi helyét kellett pótolni. A terhelt eszerint a Btk. 178.§

(1)bekezdés 3. fordulatában írt megszerzéssel valósította meg a

(2)bekezdés c/ pont szerinti különös mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntettét. [73] Az ide vonatkozó jogi indokolást a kábítószer mennyiségére vonatkozó jogszabályi megjelöléssel kell kiegészíteni akként, hogy a Btk. 461.§

(1)bekezdés a/ pont ad/ és ah/ alpontokra figyelemmel a

(2)bekezdés b/ pontja alapján a terhelt által birtokolt kábítószer tiszta ható-anyag tartalma a különösen jelentős mennyiség alsó határának 3,5-szörösét tette ki. [74] A közbizalom elleni bűncselekményt az elsőfokú bíróság a Btk. 342.§

(1)bekezdés a/ pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítette, mellyel az ítélőtábla nem értett egyet. [75] A vádirati és az irányadó ítéleti tényállás szerint Terhelt1 terhelt ismeretlen személyt ismeretlen helyen arra bírt rá, hogy a hamis román személyi igazolványt készítsen a számára annak érdekében, hogy a folyamatban lévő büntetőügyeiben várható, és már kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtása elől külföldre szökhessen. [76] A tettesi alapcselekmény körülményeit és elkövetőjét nem sikerült felderíteni. Az tényként rögzíthető, hogy a hamis közokirat a vádlott érdekében készült, amelyhez legalább olyan módon segítséget kellett nyújtania, hogy egy fotót magáról átadott. Az viszont minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy Terhelt1 vádlott külföldre távozás szándékával tartotta magánál a hamis román igazolványt, a határátlépéshez való felhasználás céljából. [77] Ez a cselekvőség a Btk. 342.§

(2)bekezdése szerinti közokirat-hamisítás bűntette előkészület-ének törvényi tényállásába illeszkedik. E jogszabályi hely szerint az

(1)bekezdés b/ pontjában meghatározott - hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál - köz-okirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadság-vesztéssel büntetendő. [78] A másodfokú bíróság ezért a közbizalom ellen bűncselekmény minősítését a fent írtak szerint megváltoztatta. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II 10 [79] Az elsőfokú bíróság nagyrészt helyesen sorolta fel a vádlott javára és terhére szolgáló bűnösségi körülményeket, de további enyhítő körülmény a vádlott idős kora, illetve, hogy a kábítószer a lefoglalás folytán nem került fogyasztóhoz. [80] Az ítélőtábla álláspontja szerint - a vádlott javára értékelhető enyhítő körülményekre, elsősorban az életkorára tekintettel - a büntetési tétel középmértékét el nem érő, sőt a törvényi minimumhoz közelítő mértékben meghatározott szabadságvesztés büntetés szolgálja megfelelően a büntetési célokat. Ezért 8 évre mérsékelte a szabadságvesztés tartamát, mely arányban áll a Terhelt1 vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával és személyében rejlő magas fokú társadalomra veszélyességgel. További enyhítés a vádlott rendkívül kedvezőtlen előéletére figyelemmel szóba sem jöhet. [81] A cselekmény közegészséget károsító jellege folytán és bűnöző életvitele folytán a terhelt méltatlanná vált a közügyekben való részvételre. Ily módon a törvényi maximumban megállapított tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szükséges és indokolt vele szemben a Btk. 61.§

(1)bekezdés és a 62.§

(1)bekezdés alapján. [82] A vádlott a Btk. 38.§

(4)bekezdés d/ pontja alapján nem bocsátható feltételes szabadságra, mivel olyan szándékos bűncselekmény miatt ítélték szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el. [83] A táblabíróság egyetértett a törvényszék azon megállapításával, hogy Terhelt1 megromlott egészségi állapota, dokumentált krónikus betegségei miatt indokolt a Btk. 35.§

(2)bekezdés alkalmazása és az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat meghatározása. [84] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, de a bűnjelek nyilvántartási számának megjelölésé-vel a rendelkezést az ítélőtábla a könnyebb végrehajthatóság érdekében kiegészítette. A bűn-ügyi iratokhoz csatolt A4-es papírlapon lévő feljegyzés lefoglalása megszüntetésére vonatkozó döntést, mint szükségtelent mellőzte. [85] A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Tatabányai Törvényszék 2024. szeptember 26. napján kihirdetett 17.B.1/2024/52. számú ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írt módon megváltoztatta, egyebekben a Be. 605.§

(1)bekezdése szerint helybenhagyta. [86] A táblabíróság a Btk. 92.§

(1)-

(2)bekezdés értelmében a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámította a vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a másodfokú határozat kihirdetéséig letartóztatásban töltött időt. [87] A másodfokú eljárás alatt a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költség a Be. 574.§

(1)és

(4)bekezdései alapján a vádlottat terheli. Győr,

1. február
2. Győri Ítélőtábla III/V.Bf.140/2024/10/II Dr. Varga Gábor s.k. s.k. a tanács elnöke 11 Dr. Vajda Edit előadó bíró s.k. Dr. Papp Krisztina bíró Záradék: Ez az ítélet és ezáltal a Tatabányai Törvényszék
3. szeptember
4. napján kelt, 17.B.1/2024/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. február
7. Dr. Varga Gábor s.k. a tanács elnöke