← Magyarország

Bf.332/2018/47 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.332/2018/47.sz. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben, a

  1. november 26-án megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és
  2. november 28-án kihirdette a következő í t é l e t e t: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt .... és társai ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék
  3. július
  4. napján kihirdetett 25.B.439/2012/
  5. számú ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében megváltoztatja a következők szerint. I. r. vádlottal szemben a II/26-os tényállási pontban írt cselekményeket érintően a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk.
  6. §

(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) és közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 343. §
(1)bekezdés c/ pont) miatt indult büntetőeljárást megszűnteti. I. r. vádlott költségvetést károsító cselekményeinek a minősítése helyesen: 17 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont). I. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, végrehajtásának felfüggesztésére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. III. r. vádlott költségvetést károsító cselekményeinek a minősítése helyesen: 111 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont). III. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi. IV. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 2 80 rb. bűnsegédként – egy esetben kísérletként (II/27/b. tényállási pont), egy esetben folytatólagosan elkövetett (II/25/a. és II/93. tényállási pont) költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont), és 82 rb. bűnsegédként – kettő esetben kísérletként (II/25/a. és II/27/b. tényállási pont) elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 343. §
(1)bekezdés c/ pont) IV. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását – a közügyektől eltiltás mellékbüntetés egyidejű mellőzése mellett – 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti. A bíróság V. r. vádlottat 1 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) (II/
  1. tényállási pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (II/
  2. tényállási pont) (Btk.
  3. §
(1)bekezdés c/ pont) miatt emelt vád alól felmenti. V. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, végrehajtásának felfüggesztésére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. VI. r. vádlottal szemben 1 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) (II/
  1. tényállási pont) és 1 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (II/
  2. tényállási pont) (Btk.
  3. §
(1)bekezdés c/ pont) miatt indult eljárást megszünteti. VI. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, végrehajtásának felfüggesztésére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. VII. r. vádlott a II/
  1. és II/113/a tényálláspontbeli cselekményeit bűnsegédként követte el, a II/25/a. és a II/
  2. tényálláspontbeli cselekményei folytatólagosan elkövetett, összes cselekményének a minősítése így helyesen: 18 rb. költségvetési csalás bűntette, melyből 1 rb. cselekményt felbujtóként és folytatólagosan követett el, 15 rb. cselekményét felbujtóként, 2 rb. cselekményt bűnsegédként valósította meg (Btk.
  3. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) és
  1. rb. közokirat-hamisítás bűntettében melyből 1 rb. cselekményt felbujtóként és folytatólagosan követett el, 15 rb. cselekményét felbujtóként, 2 rb. cselekményét bűnsegédként valósította meg (Btk.
  2. §
(1)bekezdés c/ pont) . VII. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, és a feltételes Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 3 szabadságra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi. VIII. r. vádlott 21 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetést károsító bűncselekményeinek helyes minősítése Btk. 396. §
(1)bekezdés
  1. a)pont,
  2. a)pont I. fordulat és
(2)bekezdés a) pont. VIII. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi. X. r. vádlott a II/
  1. és II/
  2. tényálláspontbeli cselekményeit bűnsegédként követte el, ezért összes cselekményének a minősítése helyesen: 8 rb. költségvetési csalás bűntette, melyből 6 rb. cselekményt felbujtóként, 2 rb. cselekményt bűnsegédként valósította meg (Btk.
  3. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont), és 8 rb. közokirat-hamisítás bűntettében melyből 6 rb. cselekményt felbujtóként, 2 rb. cselekményt bűnsegédként valósította meg (Btk. 343. §
(1)bekezdés c/ pont) . X. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, végrehajtásának felfüggesztésére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. XI. r. vádlott költségvetést károsító cselekményeinek minősítése helyesen: 11. rb. – 7 esetben felbujtóként, 4 esetben bűnsegédként – elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) . XI. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, végrehajtásának felfüggesztésére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. ... született XII. r. vádlott a 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetést károsító cselekményeinek minősítése helyesen: Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont). ... született ... XII. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. ... XIV. r. vádlott cselekményeinek a minősítése helyesen: 9 rb. költségvetési csalás bűntette, melyből 1 rb. cselekményét bűnsegédként követte el és kísérleti szakban maradt, 8 rb. cselekményét felbujtóként, valósította meg (Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) és Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 4 8 rb. közokirat-hamisítás bűntette, melyből 1 rb. cselekményét bűnsegédként követte el és kísérleti szakban maradt, 8 rb. cselekményét felbujtóként valósította meg (Btk. 343. §
(1)bekezdés c/ pont) . .... XIV. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, végrehajtásának felfüggesztésére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. ... XV. r. vádlott a II/27/a. pontbeli, az 1978. évi IV. törvény 318. §
(1)bekezdés
(5)bekezdés a) pont szerint minősülő csalás bűntettét képező és az 1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettét képező cselekményét felbujtóként valósította meg. ... XV. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtását – a közügyektől eltiltás mellékbüntetés egyidejű mellőzése mellett – 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti. A próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. ... XVI. r. vádlott 3 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetést károsító cselekményeinek minősítése helyesen: Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) . .... XVI. r. vádlott büntetsét intézkedésként 3 (három) évi próbára bocsátásra enyhíti. XVII. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: 6 rb. felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) (II/25/b., II/55., II/56., II/59., II/105., II/113/a. tényállási pont), 6 rb. felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 343. §
(1)bekezdés c/ pont) (II/
  1. tényállási pont) (II/25/b., II/55., II/56., II/59., II/105., II/113/a. tényállási pont) és 4 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk.
  2. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) (II/11., II/53., II/54., II/25/a és II/
  1. tényállási pont) melyből egy rendbeli cselekmény folytatólagosan elkövetett ( II/25/a. és II/
  2. tényállási pontok) 4 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (Btk.
  3. §
(1)bekezdés c/ pont) (II/11., II/53., II/54., II/25/a és II/
  1. tényállási pont) melyből egy rendbeli cselekmény folytatólagosan elkövetett ( II/25/a. és II/
  2. tényállási pontok) . XVII. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 6 (hat) hónapra, a próbaidő tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. XX. r. vádlott, helyesen a II/
  3. tényálláspontbeli cselekményeit valósította meg bűnsegédként, a II/
  4. tényálláspontbeli cselekményeit pedig felbujtóként, a 13 rendbeli költségvetést károsító cselekményeinek minősítése helyesen: Btk.
  5. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont). Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 5 XX. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 8 (nyolc) hónapra, a próbaidő tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. .... született .... XXVI. r. vádlott költségvetést károsító cselekményének minősítése helyesen: Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont). .... született ..... XXVI. r. vádlott esetén a halmazati büntetésre történő utalást mellőzi. .... született ... XXVII. r. vádlott 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetést károsító cselekményeinek minősítése helyesen: Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont). ... született ... XXVII. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. .... XXIX. r. vádlott költségvetést károsító cselekményének minősítése helyesen: Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont). .... XXIX. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. ..... született ...... XXXIII. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (1978. évi IV. tv. 318. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont), és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (1978. évi IV. tv. 274. §
(1)bekezdés c) pont). .... született .... XXXIII. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. .... XXXIV. r. vádlott 10 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetést károsító cselekményeinek minősítése helyesen: Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont). .... XXXIV. r. vádlott halmazati büntetését akként enyhíti, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyásával a szabadságvesztés büntetését, annak végrehajtási fokozatára, végrehajtásának felfüggesztésére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. .... XXXV. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. ..... XXXVI. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: 2 rendbeli csalás bűntette, melyből 1 rendbeli cselekményt bűnsegédként, 1 rendbeli cselekményt felbujtóként valósított meg (1978. évi IV. tv. 318. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont), míg 2 rendbeli közokirathamisítás bűntette melyből 1 rendbeli cselekményt bűnsegédként, 1 rendbeli cselekményt felbujtóként valósított meg (1978. évi IV. tv. 274. §
(1)bekezdés c) pont). Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 6 ..... XXXVI. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. ..... XXXVII. r. vádlott 2 rendbeli költségvetést károsító cselekményeinek minősítése helyesen: Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont). E vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. ..... XXXIX. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) (II/
  1. tényállási pont) , bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (Btk.
  2. §
(1)bekezdés c/ pont) (II/
  1. tényállási pont) , társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk.
  2. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) (II/
  1. tényállási pont) , társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (Btk.
  2. §
(1)bekezdés c/ pont) (II/
  1. tényállási pont) . .... XXXIX. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. .... született ..... XL. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. ..... született ..... XLII. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: csalás bűntette (
  2. évi IV. tv.
  3. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont), közokirat-hamisítás bűntette (1978. évi IV. tv. 274. §
(1)bekezdés c) pont) . ..... született ...... XLII. r. vádlottal szemben kiszabott közérdekű munka büntetés tartamát 30 (harminc) napra enyhíti. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg. Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép, melyet fogház fokozatban kell végrehajtani, oly módon, hogy 1 (egy) napi közérdekű munkának 1 (egy) napi szabadságvesztés felel meg. ..... XLIII. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: folytatólagosan elkövetett csalás bűntette (1978. évi IV. tv. 318 §
(1)bekezdés
(4)bekezdés a/ pont) és folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (1978. évi IV. tv. 274. §
(1)bekezdés c/ pont). .... XLIII. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. .... XLIV. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, melyből 1 rendbeli cselekmény kísérlet, (1978. évi IV. tv. 318. §
(1)bekezdés
(4)bekezdés a) pont), bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (
  1. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 7 évi IV. tv.
  2. §
(1)bekezdés c) pont)., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (
  1. évi IV. tv.
  2. §). ..... XLIV. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. XLVI. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (
  3. évi IV. tv.
  4. §
(1)bekezdés
(4)bekezdés a) 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (1978. évi IV. tv. 274. §
(1)bekezdés c) pont) . XLVI. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. XLVII. r. és XLVIII. r. vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseket intézkedésként 2 (kettő) - 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. XLIX. r. vádlottal szemben kiszabott közérdekű munka büntetés tartamát – az átváltoztatási kulcsra vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezés egyidejű mellőzése mellett – 120 (egyszázhúsz) órára enyhíti. ...... és ..... LI. r. vádlottak összes cselekményének minősítése helyesen: folytatólagosan, társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. §
(1)bekezdés a pont I. fordulat
(2)bekezdés a/ pont) , és 2 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, melyből egy rendbeli cselekmény (II/25/a. tényállási pont) kísérlet (Btk. 343. §
(1)bekezdés c/ pont) . ..... L. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra, ... LI. r. vádlottal szemben kiszabott közérdekű munka büntetés tartamát – az átváltoztatási kulcsra vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezés egyidejű mellőzése mellett – 120 (egyszázhúsz) órára enyhíti. ..... LII. r. vádlott büntetését 30 (harminc) nap közérdekű munkára enyhíti. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg. Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép, melyet fogház fokozatban kell végrehajtani, oly módon, hogy 1 (egy) napi közérdekű munkának 1 (egy) napi szabadságvesztés felel meg. LII. r. vádlott közérdekű munka büntetésébe a 2012. decmber 11. és 12. napján őrizetben töltö tt kettő napot beszámítja. LIV. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. LV. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (1978. évi IV. tv. 318. §
(1)bekezdés
(4)bekezdés a) pont) és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (1978. évi IV. tv. 274. §
(1)bekezdés c) pont). Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 8 LV. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. LVIII. r. vádlott valamennyi, így a II/
  1. tényálláspontbeli cselekményeit is bűnsegédként valósította meg. LIX. r. vádlott szabadságvesztés büntetését a közügyektől eltiltás mellékbüntetés egyidejű mellőzése mellett 30 (harminc) nap elzárásra enyhíti. LX. r. vádlottal szemben kiszabott közérdekű munka büntetés tartamát – az átváltoztatási kulcsra vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezés egyidejű mellőzése mellett – 120 (egyszázhúsz) órára enyhíti. r LXI. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: társtettesként elkövetett csalás bűntette (
  2. évi IV. tv.
  3. §
(1)bekezdés
(4)bekezdés a) pont) , és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (1978. évi IV. tv. 274. §
(1)bekezdés c) pont) . LXI. r. vádlottal szemben kiszabott közérdekű munka büntetés tartamát 30 (harminc) napra enyhíti. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg. Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép, melyet fogház fokozatban kell végrehajtani, oly módon, hogy 1 (egy) napi közérdekű munkának 1 (egy) napi szabadságvesztés felel meg. LXIV. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. LXV. r. vádlott cselekményeinek minősítése helyesen: csalás bűntette (1978. évi IV. tv. 318. §
(1)bekezdés
(4)bekezdés a) pont) és közokirat-hamisítás bűntette (1978. évi IV. tv. 274. §
(1)bekezdés c) pont) . LXV. r. vádlott büntetését intézkedésként 2 (kettő) évi próbára bocsátásra enyhíti. Az ítélőtábla a Magyar Államkincstár sértett által előterjesztett polgári jogi igény elutasítása tárgyában hozott ítéleti rendelkezését megváltoztatja, és a Magyar Államkincstár által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. VII. r., VIII. r., X. r., XI. r., XII. r., XIV. r., XV. r., XVI. r., XVII. r., XX. r., XXIX. r. vádlottakkal szemben elrendelt vagyonelkobzás intézkedést mellőzi. a LIX. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 400.000 (négyszázezer) forint összegre mérsékli. XLIII. r. vádlottal szemben 900.000 (kilencszázezer) forint, XLIV. r. vádlottal szemben 500.000 (ötszázezer) forint, XLVI. r. vádlottal szemben 170.000 (egyszázhetvenezer), Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 9 XLVII. r. vádlottal szemben 650.000 (hatszázötvenezer), LXI. r. vádlottal szemben 950.000 (kilencszázötvenezer) forint erejéig vagyonelkobzást rendel el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében helybenhagyja. VIII. r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: ........ XLIII. r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: ........ született XXXIII. r. vádlott születési ideje .... és helye:.......... A másodfokú eljárásban felmerült 636.642 (hatszázharminchatezer-hatszáznegyvenkettő) forint bűnügyi költségből, IV. r., 41.400 (negyvenegyezer-négyszáz) forintot, VII r. és XVII. r. vádlottak személyenként 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forintot, X. r. vádlott 46.680 (negyvenhatezer-hatszáznyolcvan) forintot, XI. r., született XXXIII. r. és LVIII. r. vádlottak személyenként 15.000 (tizenötezer) forintot, született XII. r. vádlott 45.000 (negyvenötezer) forintot, XVI. r. vádlott 45.000 (negyvenötezer) forintot, született XXVI. r., született XXVII. r., XXXV:r., született XL. r., XLVII. r., XLIX. r., L. r., LI. r., LIV. r. , LIX. r., és LX. r. vádlottak személyenként 4.900 (négyezer-kilencszáz) forintot, XXIX. r. vádlott 46.680 (negyvenhatezer-hatszáznyolcvan) forintot, XXXIV. r. vádlott 45.000 (negyvenötezer) forintot, XXXVI. r., XXXVII. r., .... született XLII. r., XLIII. r., XLIV. r. XLVI. r., LII. r. és LV. r. vádlottak személyenként 6.738 (hatezer-hétszázharmincnyolc) forintot, született XXXIX. r. vádlott 47.626 (negyvenhétezer-hatszázhuszonhat) forintot, XLVIII. r. vádlott 28.576 (huszonnyolcezer-ötszázhetvenhat) forintot, LXI. r., született LXIV. r., LXV. r. vádlottak személyenként 20.560 (húszezer-ötszázhatvan) forintot kötelesek viselni. Indokolás I. Az elsőfokú ítélet A Debreceni Törvényszék a 2017. július hó 7. napján kihirdetett 25.B.439/2012/609. számú ítéletével I. r. vádlottat 17 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 17 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 1 év 10 hónap börtön fokozatú, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1.500 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte és akként rendelkezett, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. E vádlottat 10 rendbeli hivatali visszaélés bűntette és bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. a III. r. vádlottat 111 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette - melyből 2 rendbeli kísérlet - [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 109 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette - melyből 2 rendbeli kísérlet - [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont], valamint 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 10 felhasználásának vétsége - [Btk. 345] miatt 1 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 240 napi tétel, 1.000 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte és akként rendelkezett, hogy e vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. IV. r. vádlottat 81 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette, melyből 2 rendbeli kísérlet [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat], 80 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, melyből 2 rendbeli kísérlet [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.
  1. §] miatt 1 év 10 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 240 napi tétel, 1.000 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte és akként rendelkezett, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. E vádlottat a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és a bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt emelt vád alól felmentette. V. r. vádlottat 16 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 16 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 1 év 5 hónap börtön végrehajtású fokozatú, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1.500 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. VI. r. vádlottat 11 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 12 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 1 év 4 hónap börtön végrehajtási fokozatú, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1.500 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. VII. r. vádlottat 19 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 19 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 2 év börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 300 napi tétel, 1.000 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. VIII. r. vádlottat 21 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 22 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 2 év börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 300 napi tétel, 1.000 forint napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. X. r. vádlottat 8 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 8 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 1 év börtön végrehajtási fokozatú, végrehajtásában 3 Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 11 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1.000 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. XI. r. vádlottat 11 rendbeli - 7 esetben felbujtóként, 4 esetben bűnsegédként - elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat) és 12 rendbeli - 8 esetben felbujtóként, 4 esetben bűnsegédként - elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 1 év 5 hónap börtön végrehajtási fokozatú, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 300 napi tétel, 1.000 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. XII. r. vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 250 napi tétel, 1.500 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. XIV. r. vádlottat 9 rendbeli - 2 esetben bűnsegédként, melyből 1 eset kísérlet, és 7 esetben felbujtóként elkövetett - költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 9 rendbeli - 2 esetben bűnsegédként, melyből 1 eset kísérleti szakban maradt, 7 esetben felbujtóként elkövetett - közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 1 év 4 hónap börtön végrehajtási fokozatú, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és 300 napi tétel, 1.000 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. XV. r. vádlottat 8 rendbeli - 2 esetben bűnsegédként, melyből 1 eset kísérleti szakban maradt, 6 esetben felbujtóként elkövetett - csalás bűntette [az 1978. évi IV. törvény 318. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont és az
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont], valamint 8 rendbeli - 2 esetben bűnsegédként, melyből 1 rendbeli kísérleti szakban maradt, 6 esetben felbujtóként elkövetett - közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés c) pont] miatt mint többszörös visszaesőt 1 év 5 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. XVI. r. vádlottat 3 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 3 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 6 hónap börtön végrehajtási fokozatú, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. XVII. r. vádlottat 9 rendbeli - 5 esetben bűnsegédként, 4 esetben felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 9 rendbeli - 5 esetben bűnsegédként, 4 esetben felbujtóként elkövetett - közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 1 év börtön végrehajtási fokozatú, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. XX. r. vádlottat 13 rendbeli - 1 esetben bűnsegédként, 12 esetben felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 13 rendbeli - 1 esetben bűnsegédként, 12 esetben felbujtóként elkövetett - közokirat-hamisítás bűntette [Btk. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 12 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 1 év 4 hónap börtön végrehajtási fokozatú, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. XXVI. r. vádlottat felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 2 évi időtartamra próbára bocsátotta. XXVII. r. vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. XXIX. r. vádlottat felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. XXXIII. r. vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. XXXIV. r. vádlottat 10 rendbeli felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 10 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 1 év 8 hónap börtön végrehajtási fokozatú, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 300 napi tétel, 1.000 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. XXXV. r. vádlottat felbujtóként elkövetett csalás bűntette [1978. évi IV. törvény 318. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés c) pont] miatt mint többszörös visszaesőt 8 hónap, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélte és megállapította, hogy pártfogó felügyelet alatt áll. XXXVI. r. vádlottat 2 rendbeli - 1 esetben bűnsegédként, 1 esetben felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 2 rendbeli - 1 esetben bűnsegédként, 1 esetben felbujtóként elkövetett - közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. XXXVII. r. vádlottat 2 rendbeli - 1 esetben felbujtóként elkövetett - költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat] és 2 rendbeli - 1 esetben felbujtóként elkövetett - közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 13 XXXIX. r. és XL. r. vádlottakat 2 rendbeli - 1 esetben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. XLII. r. vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. XLIII. r. vádlottat 2 rendbeli - 1 esetben kísérleti szakban maradt - költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli - 1 esetben kísérleti szakban maradt - közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. XLIV. r. vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette, melyből 1 rendbeli kísérleti szakban maradt [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont], 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] és 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.
  1. §] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehatandó közérdekű munka büntetésre ítélte. XLVI. r. vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt; XLVII. r. vádlottat 2 rendbeli - egy esetben kísérletként, egy esetben bűnsegédként elkövetett - költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] és hamis magánokirat felhasználása vétségének kísérlete [Btk.
  1. §] miatt; XLVIII. r. vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt személyenként 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. t XLIX. r. vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette, melyből 1 rendbeli kísérleti szakban maradt [Btk. 396.§
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, melyből 1 rendbeli kísérleti szakban maradt [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 312 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. L. r. és LI. r. vádlottakat 2 rendbeli társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette, melyből 1 rendbeli kísérleti szakban maradt [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] és társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 14 vétsége [Btk.
  1. §] miatt személyenként 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. LII. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette [
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés c) pont] miatt, mint többszörös visszaesőt 8 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. LIV. r. vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. LV. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 200 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. LVIII. r. vádlottat 3 rendbeli - egy esetben felbujtóként, két esetben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és 3 rendbeli - egy esetben felbujtóként, két esetben bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 200 napi tétel, 1.000 forint napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. LIX. r. vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 8 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A fentebb felsorolt vádlottak közül V. r., dr VI. r., VII. r., VIII. r., X. r., IX., , XIV. r., XVI. r., XVII. r., XX. r., XXXIV. r., és LIX. r. vádlottak vonatkozásában– a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztések tekintetében az végrehajtás elrendelése esetére - akként rendelkezett, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. LX. r. vádlottat felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 200 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. LXI. r. vádlottat társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 15 LXIV. r. vádlottat és LXV. r. vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] miatt személyenként 300 óra könnyű fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munka büntetésre ítélte. Ezen túlmenően VII. r. vádlott esetében 3.275.000 forint, VIII. r. vádlott esetében 6.885.000 forint, X. r. vádlott esetében 2.478.000 forint, XI. r. vádlott esetében 5.025.000 forint, XII. r. vádlottal szemben 634.000 forint, XIV. r. vádlottal szemben 1.600.000 forint, XV. r. vádlottal szemben 1.600.000 forint, XVI. r. vádlottal szemben 400.000 forint, XVII. r. vádlottal szemben 925.000 forint, XX r. vádlottal szemben 5.778.000 forint, XXIX. r. vádlottal szemben 2.300.000 forint, LIX. r. vádlottal szemben 950.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A Magyar Államkincstár polgári jogi igényét elutasította. I. r., III. r. vádlottak esetében a megjelölt ingatlanok tulajdoni hányadára elrendelt zár alá vételt feloldotta. IV. r., V. r. és VI. r. vádlottak esetében a megjelölt ingatlanok tulajdoni hányadára elrendelt biztosítási intézkedést megszüntette. IV. r. vádlottól lefoglalt ékszerek, LCD TV és személygépjármű lefoglalását megszüntette és azokat kiadni rendelte. VII. r., XII. r., XIV. r., XVII. r., XXXIV. r., X. r. vádlottak esetében a megjelölt ingatlanok tulajdoni hányadára elrendelt zár alá vételt a vagyonelkobzás erejéig fenntartotta. X. r. vádlottól lefoglalt ékszer, háztartási és elektronikus eszközök, valamint bútorok, VIII. r. vádlottól lefoglalt televízió, XX. r. vádlottól lefoglalt televíziók és háztartási gépek, valamint XI. r. vádlottól lefoglalt televízió és mosógép zár alá vételét a vagyonelkobzás erejéig fenntartotta. Rendelkezett továbbá a lefoglalt iratok lefoglalásának megszüntetéséről és megállapította, hogy azok az iratok részét képezik. Kötelezte a vádlottakat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére, 4.064.263 forint összegű bűnügyi költség vonatkozásában pedig akként rendelkezett, hogy az az állam terhén marad. II. A fellebbezések és az azokra tett észrevételek Az elsőfokú ítélet ellen egyfelől az ügyészség jelentett be fellebbezést I. r. vádlott terhére súlyosítás érdekében, részbeni felmentése miatt megalapozatlanság okából az ítélet hatályon Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 16 kívül helyezése iránt, míg III. r., IV. r., V. r., VI. r., XI. r., XII. r., XIV. r., XV. r., XVI. r., XVII. r., XX. r., XXVI. r., XXVII. r., XXIX. r.,XXXIII. r., XXXIV. r., XXXV. r., XXXVI. r., XXXVII. r., XXXIX. r., XL. r., XLII. r., XLIII. r., XLIV. r., XLVI. r., XLVII. r., XLVIII. r., XLIX. r., L. r., LI. r., LIV. r., LV. r., LVIII. r., LX. r., LXI. r., LXIV. r., LXV. r. vádlottakkal szemben a büntetés súlyosítása érdekében. Az elsőfokú ügyész fellebbezést jelentett be LVII. r. vádlott terhére is, vele szemben vagyonelkobzás intézkedés alkalmazása érdekében, mely fellebbezést a másodfokú vádhatóság visszavonta. Az ügyészség perorvoslata indokolásában kifejtett álláspontja szerint I. r. vádlott esetében az elsőfokú bíróság által helyesen rögzített meghatározott ingatlanokhoz köthető lekérdezések időpontjából, illetve ezen időpontoknak a későbbi otthonteremtési támogatással kapcsolatban történt visszaélésekhez való segítségnyújtás tényéből, továbbá a kihallgatott tanúk vallomásai, és a ... rendszer használatával kapcsolatos irányadó jogszabályok, valamint a szerződési feltételek alapján tévesen vont következtetést a törvényszék, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg e vádlott büntetőjogi felelőssége a 10 rendbeli hivatali visszaélés bűntette esetében. Ez a téves következtetés azonban a tényállásnak a másodfokú eljárásban ki nem küszöbölhető olyan megalapozatlanságához vezetett, mely az ítéletnek I. r. vádlott vonatkozásában történő hatályon kívül helyezését indokolja. Emellett a felmentő rendelkezés kapcsán a járásbíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget, amely álláspontja szerint a korábban hatályos Be. -1998.évi XIX.tv.- 373. §
(1)bekezdés III. pontja szerinti hatályon kívül helyezési ok. További álláspontja szerint III. r., IV. r. vádlottak esetében a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának lényeges felemelése, ehhez igazodóan a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése, illetve foglalkozástól eltiltás kiszabása is indokolt. V. r., VI. r. vádlottak vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendelkezés mellőzése, e vádlottakkal szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabása szükséges a büntetési célok elérése érdekében. XI. r., XIV. r. vádlottak esetében a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendelkezés mellőzése és közügyektől eltiltás büntetés kiszabása indokolt, míg XII. r. vádlott tekintetében pénzbüntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést, XV. r. vádlottal szemben a szabadságvesztés büntetés lényeges felemelését és közügyektől eltiltás tartamának felemelését, XVI. r. vádlott tekintetében a szabadságvesztés büntetés tartamának lényeges felemelését, XVII. r. vádlott tekintetében a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendelkezés mellőzését, a szabadságvesztés tartamának lényeges felemelését és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását, XX. r. vádlott tekintetében a szabadságvesztés tartamának lényeges felemelését, a felfüggesztésről szóló rendelkezés mellőzését és közügyektől eltiltás büntetés kiszabását, XXVI. r. vádlott tekintetében a próbára bocsátás intézkedés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, XXVII. r., XXIX. r., XXXIII. r. vádlottak tekintetében a közérdekű munka büntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 17 XXIV. r. vádlott tekintetében a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendelkezés mellőzését és mellékbüntetésként közügyektől eltiltás büntetés kiszabását, valamint vagyonelkobzás intézkedés alkalmazását látta indokoltnak. Mindezen túlmenően XXXV. r. vádlottal mint többszörös visszaesővel szemben törvénysértőnek találta a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, melynek mellőzésére és közügyektől eltiltás büntetés kiszabására, XXXVI. r., s XXXVII. r., XXXIX. r., XL. r. vádlottakkal szemben a közérdekű munka büntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására, XLII. r. vádlottal szemben közérdekű munka büntetés helyett végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására és 600.000 forint erejéig vagyonelkobzás intézkedés alkalmazására, XLIII. r. vádlott tekintetében a közérdekű munka büntetés helyett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására és 60.000 forint erejéig vagyonelkobzás intézkedés alkalmazására, XLIV. r., XLVI. r., XLVII. r., XLVIII. r. vádlottakkal szemben a közérdekű munka büntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. XLIX. r. vádlott tekintetében a közérdekű munka büntetés helyett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását, l L. r., LI. r., LIV. r.,LV. r. vádlottak tekintetében a közérdekű munka büntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, LVIII. r. vádlott tekintetében a pénzbüntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, LX. r. vádlott tekintetében közérdekű munka büntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, LXI. r. vádlottal szemben a közérdekű munka büntetés helyett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását, LXIV. r. vádlottal szemben a közérdekű munka büntetés helyett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés, valamint 550.000 forint erejéig vagyonelkobzás intézkedés alkalmazását, míg LXV. r. vádlott tekintetében közérdekű munka büntetés helyett börtönben végrehajtandó szab adságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását látta szükségesnek. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.277/2012/16-I. számú átiratával az ügyészi fellebbezést LVII. r. vádlottal szemben a korábban hatályos Be. 357. §
(2)bekezdés alapján visszavonta, illetve II. r. vádlott esetében utalt arra, hogy e vádlott halála okán a Debreceni Ítélőtábla a Bf.II.332/2018/
  1. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Egyebekben a fent rögzített vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést részben módosítással, részben kiegészítéssel tartotta fenn. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság I. r. vádlott tekintetében abszolút eljárási szabálysértést követett el azzal, hogy indokolási kötelezettségének a II/
  2. tényállási pontot érintően egyáltalán nem tett eleget, mely miatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, ami a korábban hatályos Be.
  3. §
(1)bekezdés III/a) pontja szerinti abszolút hatályon kívül helyezési ok. Az indokolási kötelezettség megsértése ugyanakkor szorosan összefügg a tényállásnak a korábban hatályos Be. 351. §
(2)bekezdés b) pontjának I. fordulatában megjelölt megalapozatlanságával, mely teljes körű, hiszen I. r. vádlottra vonatkozóan a
  1. tényállási Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 18 pont kapcsán az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást. Az abszolút eljárási szabálysértés és a megalapozatlanság I. r. vádlott valamennyi cselekményére kihatással van, esetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése indokolt. További álláspontja szerint a törvényszék -ezen, I. r. vádlottra vonatkozó kivételtől eltekintve- valamennyi tényállási pontot illetően eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének, indokolási kötelezettségét is teljesítette, mérlegelési tevékenységében hibát nem vétett. A megállapított tényállás érdemben megalapozott, csupán ítéletszerkesztési szempontból adódóan az indokolási részből az ítélet 748-
  2. oldal első bekezdéséig terjedő részt a tényállási részbe szükséges átemelni. Helytálló következtetést vont a fellebbezéssel érintett vádlottak bűnösségére mind a közbizalom elleni, mind a költségvetést károsító cselekmények tekintetében, és a bűncselekmények minősítése is kifogástalan, a Legfelsőbb Bíróság 3/
  3. (X.14.) Büntető jogegységi határozatban írtaknak megfelelő. A fellebbezéssel érintett vádlottak közül I. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r., a X. r., XI. r., XII. r.,, XIV. r., XVI. r., XVII. r., XX. r., XXVI. r., XXVII. r., XXIX. r., XXXIII. r., XXXIV. r., XXXVI. r., XXXVII. r. vádlottak esetében az elsőfokú bíróság az ítélet rendelkező részében a büntetőeljárási törvényben és a Kúria
  4. számú BK véleményének III/a. pontjában írtaktól eltérve nem jelölte meg, hogy a Btk.
  5. §
(1)bekezdés a) pont I. fordulat,
(2)bekezdés a) pontja szerint minősül a cselekmény, melynek pótlása szükséges a másodfokú bíróság részéről. További álláspontja szerint XXXIII. r. vádlott a II/
  1. szám alatti tényállást illetően a rábíró tevékenysége folytán felbujtó, ezért a rendelkező részben a minősítést ennek megfelelően kell megváltoztatni. Kifejtette, hogy a büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen vette számba, de a fellebbezéssel érintett vádlottak esetében a kiszabott büntetések igen enyhék, nem szolgálják a büntetési célokat. Ugyanakkor az ügyészi fellebbezést több fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében módosította: V. r. és VI. r. vádlottakkal szemben a kiszabott szabadságvesztés büntetés felfüggesztése próbaidejének hosszabb tartamban történő megállapítására, XXVI. r. vádlottal szemben pedig a próbára bocsátás tartamának a törvényi maximumban történő megállapítására tett indítványt. XLIX. r. vádlottal szemben a kiszabott közérdekű munka büntetést súlytalannak találta, hiszen e vádlott a cselekményét felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje alatt követte el, amely büntetés végrehajthatósága ugyan már elévült, mindamellett kizárt vele szemben a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztése, így vele szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt. XXXV. r. vádlott tekintetében kifejtette, hogy a cselekmény elkövetésekor hatályos törvény ugyan nem zárta ki a többszörös visszaeső vádlottal szemben a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztését, azonban e vádlottal szemben nincs olyan ok, amely ezt indokolttá tenné, így mindenképp végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása szükséges. XLII. r. vádlott tekintetében az ügyészi fellebbezésben foglaltaktól eltérően a vagyonelkobzás alkalmazásának hiányát nem sérelmezte, így az ügyészi fellebbezést csupán a hosszabb Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 19 tartamú, végrehajtásában hosszabb próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében tartotta fenn. XLIII. r. és LXI. r. vádlottal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására, LXIV. r. vádlott tekintetében a vagyonelkobzás alkalmazásának hiányát nem sérelmezve végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására, míg LXV. r. vádlott tekintetében szintén végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. A polgári jogi igénnyel kapcsolatosan a .....tekintetében hozott elsőfokú döntést helytállónak találta. További álláspontja szerint az ítéletnek a vagyonelkobzás alkalmazásával kapcsolatban rögzített okfejtése csupán részben helytálló, így az egyes vádlottakkal szemben a vagyonelkobzás alkalmazása nem felel meg az anyagi jogi rendelkezéseknek. Ezzel kapcsolatban egyfelől utalt a 69/
  2. és a 95/
  3. BK véleményben foglaltakra, másrészt több vádlott esetében hangsúlyozta, hogy a cselekvőségükkel érintett tényállási pontban szereplő támogatott személyeket, azaz a vevőket a ..... határozatban kötelezte a jogosulatlanul felvett állami támogatás visszafizetésére, így a kétszeres elvonás tilalmára tekintettel bizonyos vádlottakkal szemben vagyonelkobzás nem alkalmazható. Több vádlott esetében azonban a vagyonelkobzás pontos összege az iratok alapján nem állapítható meg, így a másodfokú eljárásban a vagyonelkobzás elbírálásának mellőzése és a korábban hatályos Be.
  4. §
(2)bekezdése és az 570. §
(1)bekezdése alapján különleges eljárás lefolytatásának van helye. Ugyanakkor XLIII. r., XLVI. r., LXI. r., LXVII. r. vádlottak esetében megállapítható a jogosulatlan gazdagodás mértéke, azaz a vagyonelkobzás pontos összege, amely XLIII. r. vádlott esetében 900.000 forint, XLVI. r. vádlott esetében 170.000 forint, LXI. r. vádlott esetében 1.900.000 forint és LXVII. r. vádlott esetében 650.000 forint összeg erejéig vagyonelkobzásnak van helye. XLIV. r. vádlottal szemben 500.000 forint összeg erejéig vagyonelkobzás elrendelését látta szükségesnek. A vagyonelkobzással érintett vádlottak közül a vagyonelkobzás elbírálásának mellőzésére tett indítványt XI. r., XIV. r., XXXIV. r., XII. r., XV. r., XVI. r., XVII. r., XX. r., XXIX. r., VII. r., VIII. r., X. r. vádlottak tekintetében. Az elsőfokú ítélet ellen I. r. vádlott védője felmentés, III. r. vádlott fellebbezése irányának megjelölése nélkül, míg védője felmentés, IV. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, V. r. vádlott fellebbezése irányának megjelölése nélkül, védője pedig felmentés, VI. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodsorban hatályon kívül helyezés, harmadsorban a büntetés enyhítése, VII. r. vádlott jogorvoslatának iránya megjelölése nélkül, védője büntetés enyhítése, illetve részbeni felmentés, VIII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, részben e vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítése, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése, X. r. vádlott védője a II/29., 50., 52., 64., 65., tényálláspontbeli cselekmények alóli felmentés – bűncselekmény hiánya okán -, a II/2., 22.,
  1. tényállásokban foglalt cselekvőségek bűnsegédi minőségben történő értékelése és a vagyonelkobzás mérséklése, valamint a bűnügyi költség csökkentése érdekében, Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 20 XI. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, XIV. r. vádlott védője felmentés, XV. r. vádlott védője felmentés, XXIX. r. vádlott védője a vagyonelkobzás elengedése, XXXIV. r. vádlott és védője a büntetés enyhítése, LII. r. vádlott védője a büntetés enyhítése, LIX. r. vádlott a büntetés enyhítése érdekében jelentett be perorvoslatot. I. r. vádlott védője írásban előterjesztett beadványában a felmentés érdekében előterjesztett fellebbezését fenntartva a másodfokú vádhatóság indítványával egyetértve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését tartotta indokoltnak. Másodlagos indítványa I. r. vádlott felmentésére irányult. IV. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában az elsőfokú eljárásban megtartott perbeszédében foglaltakat fenntartva kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság hibásan mérlegelt, a mérlegelése során téves következtetéseket vont le, illetve számos esetben értékelést sem végzett, ami alátámasztotta volna, hogy IV. r. vádlott bárkivel szándékegységben cselekedett. Emellett a vádhatóság részéről előterjesztett, a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabására vonatkozó indítvány elutasítását kérte, hiszen IV. r. vádlott sohasem értékbecslőként járt el, foglalkozását nem használta fel a bűncselekménnyel érintett cselekmények során. Mindamellett azon költségvetési csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alóli felmentésre tett indítványt, amikor volt jelen a szerződés aláírásakor. Másodlagos indítványa a vádhatóság által a büntetés súlyosítása iránt előterjesztett indítványának elutasítására irányult. V. r. vádlott védője a felmentés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartva, azt azzal egészítette ki, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az rögzíthető, miszerint V. r. vádlottat a csalássorozat tekintetében megtévesztették, így bűnsegédi minősége sem állapítható meg, ezért büntethetőséget kizáró ok - nevezetesen tévedés - okán V. r. vádlott felmentése indokolt. Másodlagos indítványa bizonyítottság hiánya okán történő felmentésre irányult. V. r. vádlottnak a másodfokú eljárásba belépő meghatalmazott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  2. §
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjai alapján részben megalapozatlannak találta, mely mellett az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget, ezért a Be. 609. §
(1)bekezdése alapján, figyelemmel a Be. 609. §
(2)bekezdés d) pontjára az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére tett indítványt. VI. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában részleteiben elemezte az elsőfokú bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységét, azt alapvetően hiányosnak, illetve tévesnek tartva kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a vádon is túlterjeszkedett. Védence felmentésére irányuló indítványa mellett másodlagosan VI. r. vádlott előzetes mentesítésére tett indítványt. Perorvoslatának indokolásában részletesen elemezte ingatlanforgalmi szakértő véleményében és tanúvallomásában foglaltakat, egyben bizonyítási indítványt terjesztett elő az ingatlanok értékének megállapítása érdekében ingatlanforgalmi szakértő kirendelése iránt. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 21 VII. és XVII. r. vádlottak védője fellebbezésének indokolásában VII. r. vádlottnak a II/23.,
  1. és a
  2. tényálláspontbeli cselekmények miatt emelt vádak alól történő felmentésére, másodlagosan a büntetés enyhítésére tett indítványt. XVII. r. vádlott esetében az elsőfokú ítélet helybenhagyását tartotta indokoltnak. r VIII. r. vádlott meghatalmazott védője fellebbezésének írásban előterjesztett indokolásában az elsőfokú ítélet megváltoztatására, a kiszabott büntetés enyhítésére, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. XI. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokaiban az elsőfokú eljárásban előterjesztett védőbeszédében foglaltakra utalva elsődlegesen XI. r. vádlott felmentésére, másodlagosan a vele szemben kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. XIV. r. és XV. r. vádlottak meghatalmazott védője XIV. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítésére, e vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására, XV. r. vádlottal szemben pedig végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. XX. r. vádlott másodfokú eljárásba belépő meghatalmazott védője fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy védence terhére a költségvetési csalások esetében az egyes tényállások szerint okozott vagyoni hátrányok az elkövetési értékhatár alsó értékéhez voltak közelebb, mely tényt az elsőfokú bíróság elmulasztotta enyhítő körülményként figyelembe venni. Ugyanakkor egyetértett az ügyészi indítványban írtakkal abban a körben, miszerint a vagyonelkobzás alkalmazásának mellőzése indokolt, hiszen nem lehet pontosan megállapítani a vagyonelkobzás alá eső érték nagyságát. Fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatására, a kiszabott büntetés enyhítésére, másodlagosan a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést alaptalannak minősítve az elsőfokú ítélet helybenhagyására, harmadlagosan a vagyonelkobzás mellőzésére tett indítványt. XXXIII. r. és LVIII. r. vádlott tekintetében a kirendelt védőjük az elsőfokú ítélet helybenhagyását találta indokoltnak. XXXVI. r., XLII. r., XLIII. r., XLIV. r. és XLVI. r., valamint LV. r. vádlottak kirendelt védője az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. LII. r. vádlott kirendelt védője a büntetés enyhítését célzó fellebbezést továbbra is fenntartva méltányosabb, enyhébb büntetés kiszabását tartotta szükségesnek. III. A felülbírálat Az elsőfokú bíróság a tárgyalást még a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XIX. törvény (a továbbiakban korábbi Be.) alapján folytatta le, azonban a másodfokú felülbírálatra a
  4. július hó
  5. napjától hatályos
  6. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.)
  7. §
(1)bekezdésében írt hatályszabály alkalmazásával az új eljárási törvény alapján került sor annak rögzítésével, hogy a Be. 870. §
(1)bekezdése értelmében a törvény hatálybalépésekor Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 22 folyamatban lévő büntetőeljárásban az azt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmények akkor is érvényesek, ha ezt a Be. másként szabályozza. A bejelentett perorvoslatok folytán az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 590. §
(1)és
(2)bekezdése alapján – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – teljes terjedelemben felülbírálta. Ennek megfelelően az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett (teljes revízió). A Be.-ben is a főszabály a teljes felülbírálat, azonban a törvény a korlátozott fellebbezéshez igazodva megteremti a részleges revíziót büntetőjogi főkérdésekben (például szankció) is. Jelen esetben a perorvoslat több fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében a büntetés súlyosítását vagy enyhítését célozta, ugyanakkor az elsőfokú eljárásban a bíróság a Be. hatályba lépése előtt nyilvánvalóan nem oktathatta ki a fellebbezésre jogosultakat a korlátozott fellebbezésre és annak következményeire, ezért a korlátozott felülbírálatnak eljárási akadálya volt, ami kötelezően teljes revíziót vont maga után még azon vádlottak esetében is, akik tekintetében csupán a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását illetően került sor perorvoslat előterjesztésére. A Debreceni Ítélőtábla a fellebbezések elintézésére az ügyet a Be. 599. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésre tűzte ki, és a Be. 590. §
(9)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett vádlottakra vonatkozó részét bírálta felül, mely felülbírálat a már fentebb kifejtettek szerint teljes körű volt. A megtartott nyilvános ülésen a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség képviselője a fentebb rögzített indítványát fenntartotta, ugyanakkor azt az időközben hatályba lépett új büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfeleltetve az alábbiak szerint pontosította: Álláspontja szerint I. r. vádlott esetében a Be. 592. §
(1)bekezdésének a) pontjában írt teljes megalapozatlansági ok állapítható meg a II/
  1. tényállási pontot illetően, míg az I. tényállás alatt szereplő 10 rendbeli hivatali visszaélés bűntette tekintetében történő felmentő rendelkezés vonatkozásában a Be.
  2. §
(2)bekezdés d) pontjában írt részleges megalapozatlanság áll fenn, mivel az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. E téves következtetés a másodfokú eljárásban a Be. 593. §
(1)bekezdés c) pontja alapján helyes ténybeli következtetés útján kiküszöbölhető. Minderre tekintettel I. r. vádlott tekintetében a II/
  1. pontbeli tényállás alatti cselekmény tekintetében a Be.
  2. § alapján teljes megalapozatlanság okából a Be.
  3. §
(1)és
(2)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés okán az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására történő utasítására, míg a Be. 606. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága kiküszöbölését követően az elsőfokú ítélet megváltoztatására, I. r. vádlott bűnösségének 10 rendbeli, a Btk.
  1. § a) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében történő megállapítására, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés hosszabb tartamban való megállapítására, a büntetés próbaidőre történő felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzésére, mellékbüntetésként közügyek gyakorlásától történő eltiltásra, valamint annak rögzítésére tett indítványt, hogy e vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 23 A másodfokú vádhatóság képviselője a fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében az írásban benyújtott indítványában foglaltakat változatlanul fenntartotta azzal, hogy az utólagos vagyonelkobzásra történő hivatkozás jogszabályi helyeként a Be. CVI. Fejezet szerinti eljárás mellett a Be.
  2. §
(2)bekezdés b) pontját hívta fel, míg az elsőfokú ítéletnek az ügyészi fellebbezésben és a másodfokú vádhatóság átiratában rögzítettek szerinti megváltoztatására vonatkozó indítvány jogszabályi hivatkozásaként a Be. 606. §
(1)bekezdést jelölte meg. I. r. vádlott meghatalmazott védője perbeszédét az ítélőtáblához
  1. november hó
  2. napján érkezett beadványában (
  3. sorszám) foglaltakkal egyezően adta elő. Ebben rögzített álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az I. tényállási pont tekintetében helyesen állapította meg ítéletében, miszerint a rendelkezésre álló adatok, az önkormányzat rendszeréhez szükséges felhasználási naplója alapján kétséget kizáróan nem nyert megállapítást, s nem lehet pontosan meghatározni, hogy pontosan kinek a részéről történt a lekérdezés a rendszerből. Arra vonatkozóan sem került egyetlen terhelt, eladó vagy vevő részéről nyilatkozat megtételére, miszerint I. r. vádlott kért volna le tulajdoni lapot vagy arra utasított volna bárkit az ügyintézéssel foglalkozó dolgozók köréből. A II. tényállási pont tekintetében hangsúlyozta, hogy a .... és főleg az -nek jelentős szerepe volt az egész ügyletben, hiszen nekik kellett volna ellenőrizni az otthonteremtési támogatás igénybevételéhez a vevők részéről szükséges feltételek meglétét, majd a költözést és a lakcímre való bejelentkezést. A rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján egyértelműen az állapítható meg, hogy I. r. vádlott a számára irányadó jogszabályok betartása mellett a jegyzői feladatait szakmailag megalapozott módon végezte el. Amennyiben bűncselekményt követett volna el, úgy e cselekmény az elbíráláskor már olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy büntetés kiszabása szükségtelen és méltánytalan. A közokirat-hamisítás bűntette körében a bizonyítás egyértelművé tette, hogy az adó- és értékbizonyítványban szereplő forgalmi értékek megfeleltek a kiállításkori értékviszonyoknak, a jegyző részére semmilyen jogszabály nem írt elő kötelezettséget a helyszíni szemle lefolytatására. A hatósági bizonyítvány a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, annak tartalma így nem lehet valótlan. Hangsúlyozta, hogy I. r. vádlott nem nyújtott segítséget a költségvetési csalás elkövetésében, közokiratot nem használt fel, nem hamisított meg, az okiratok valóságtartamát nem állt módjában vizsgálni. Elsődleges indítványa a másodfokú vádhatóság indítványához csatlakozván a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezésére, másodlagos indítványa pedig I. r. vádlott felmentésére irányult. III. r. vádlott meghatalmazott védője az elsőfokú eljárásban beszerzett szakértői véleményekben foglalt megállapításokat kifogásolva kifejtette, miszerint az nem képezheti a tényállás alapját, mivel pedig más egyéb értékelhető szakvélemény nem áll rendelkezésre, így az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyezni. Kifogásolta azt is, miszerint a nyomozás során a szakértőt kirendelő határozatban a szakértő vizsgálat tárgyává 174 darab ingatlant tettek, a kirendelésben azonban körülbelül 10 darab ingatlan kétszer szerepel, ugyanakkor számos ingatlan tekintetében nincs kirendelő végzés, számos ingatlan nem szerepel a nyomozó hatóság határozatában, melynek ellenére a szakértő szakvéleményeket készített ezen ingatlanok tekintetében is, így a szakértő törvényes felhatalmazás nélkül járt el. Sérelmezte tanúvallomásában foglaltakat kifogásolva azt, hogy az elsőfokú bíróság kizárt szakértői véleményre hivatkozott az ítéletében, amely szintén hatályon kívül helyezési ok. További álláspontja szerint III. r. vádlott által készített jelentés a bűncselekmény elkövetéséhez alkalmatlan eszköznek minősül, hiszen nem is értékbecslés készült a részéről, Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 24 hanem egy vagyonértékelési jelentés. III. r. vádlott részéről az .. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján saját szakmája szempontjából nem volt elvárható, hogy más értéket állapítson meg, mint ami ezen adatokban szerepel. Védence esetében maximum negligencia merülhet fel, amely gondatlanság nem eredményezheti egyik bűncselekmény esetében sem a bűnösség megállapítását, mivel a költségvetési csalás csupán szándékosan valósítható meg. III. r. vádlott nem tudott a bűncselekmény elkövetéséről, nem is állapítható meg a rendelkezésre álló bizonyítékokból, hogy szándéka a bűncselekmény elkövetésére irányult, hogy bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtott, így büntetőjogi felelőssége nem is állapítható meg, ekként bűncselekmény hiányában felmentése indokolt. Harmadlagos indítványa a büntetés enyhítésére irányult tekintettel védence büntetlen előéletére, s az ítélet belső arányosságát, valamint a nagyfokú időmúlást figyelembe véve ..... IV. r. vádlott védője
  4. november hó
  5. napján a másodfokú bírósághoz érkezett beadványában (
  6. sorszám) foglaltakkal egyezően adta elő perbeszédét az abban foglaltakat fenntartva. Kifejtette, miszerint mind a költségvetési csalás bűntette, mind a közokirathamisítás bűntette kapcsán az elsőfokú bíróság téves következtetést vont le, mely mellett indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Az indokolási kötelezettség nem teljesítése kapcsán hangsúlyozta, hogy számos tényállási pont vonatkozásában az elsőfokú bíróság ugyan indokolásában rögzítette, hogy ki, s mit mondott az eljárás során, de értékelést nem végzett. Az elsőfokú bíróság mérlegelése során téves következtetéseket vont le, mérlegelése emellett hibás is, így az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására, a költségvetési csalás bűntette és azon közokirat-hamisítás bűntette alól történő felmentésre tett indítványt, amikor volt jelen a szerződés aláírásakor. Egyébiránt az ügyész által előterjesztett, a büntetés súlyosítását célzó - a foglakozástól eltiltás büntetés kiszabására vonatkozó - indítvány elutasítását tartotta indokoltnak a fennálló és az elsőfokú bíróság által értékelt enyhítő és súlyosító körülményekre tekintettel. V. r. vádlott védője a másodfokú bírósághoz
  7. november hó
  8. napján érkezett írásbeli beadványában (
  9. sorszám) egyezően adta elő perbeszédét, melynek lényege szerint az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az állapítható meg, hogy V. r. vádlottat a csalássorozat tekintetében megtévesztették, mivel az adásvételi szerződést készítő ügyvédnek nem feladata a szerződés megkötése után annak ellenőrzése, hogy a szerződő felek a későbbiekben az abban foglaltaknak eleget tettek-e. Perbeszédében fenntartotta a
  10. november hó
  11. napján írásban előterjesztett beadványában (
  12. sorszám) alatt foglaltakat is, így azzal egyezően az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítására tett indítványt hivatkozással arra, hogy az ítélet indokolásának hiányossága lényeges hatással volt a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére. Hangsúlyozta továbbá, hogy az adásvételi szerződés, az abban foglalt vételár is több szűrőn– önkormányzat, értékbecslő - ment keresztül, melynek során egyik érintett fél sem jelezte, hogy a vételár nem valós. V. r. vádlott bűnsegédi minősége nem állapítható meg, hiszen annak feltétele, hogy a bűnsegéd tudata a tettesi alapcselekményt átfogja, így büntethetőséget kizáró ok – tévedés – okán V. r. vádlott felmentése indokolt, míg másodlagosan V. r. vádlott bizonyítottság hiányában történő felmentésére tett indítványt. ..... VI. r. vádlott védője perbeszédében a korábbi beadványában, illetőleg perbeszédében foglaltakat megismételve - emellett utalván az I. tényállási pont vonatkozásában rendelkezésre álló vallomásokban foglaltakra-hangsúlyozta, hogy VI. r. vádlott nem ismerte Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 25 az adásvételi szerződésben szereplő ingatlanokat, így azok valóságos forgalmi értékét sem. Az önerő megléte kapcsán a lefolytatott bizonyítási eljárás során az érintett vevők mint vádlottak ellentmondásosan nyilatkoztak, de legtöbbször az derült ki, hogy valótlan nyilatkozatuk ellenére előre megbeszélték, hogy az ügyvédnek mindenképpen azt kell mondani, hogy az önerő kifizetésre került. .... VI. r. vádlott ezért nem tudta és nem is tudhatta, hogy a szerződések kizárólag az otthonteremtési támogatás jogosulatlan felvétele céljából készültek, hiszen a szerződő felek nem tárták fel valós szándékaikat. Utalván a Debreceni Ítélőtábla egyik korábbi ítéletében rögzítettekre, hangsúlyozta, hogy az ügyvéd sem a felek vagyoni viszonyai, sem a felek szándékai tekintetében nem folytathat nyomozást, e vonatkozásban kizárólag a felek nyilatkozataira, illetőleg az általa ismert tényekre, adatokra támaszkodhat. Mindebből következően VI. r. vádlott felmentése indokolt elsősorban bűnösség hiányában, másodlagosan bizonyítékok hiányában. Egyebekben hangsúlyozta, hogy az ....-nek és a ...-nak volt jogszabályi kötelessége megakadályozni, illetve feltárni a szabálytalanságokat. Végezetül a büntetés kiszabása körében utalt arra, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése óta ismét másfél év telt el, .... VI. r. vádlott közel 10 év óta áll büntetőeljárás hatálya alatt, nincs olyan büntetési cél, ami a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indokolná, hiszen ez VI. r. vádlott esetében azt jelentené, hogy az ügyvédi tevékenységét az ügyvédi törvényben foglaltak miatt nem folytathatná. ..... VII. r. vádlott védője perbeszédében a
  13. november hó
  14. napján a másodfokú bírósághoz érkezett beadványában (
  15. sorszám) foglaltakkal egyezően elsődlegesen VII. r. vádlottnak a II/23.,
  16. és a
  17. tényállási pontban rögzített bűncselekmények miatt emelt vád alóli felmentését, másodlagosan a vele szemben kiszabott büntetés enyhítését, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta. ..... XVII. r. vádlott védőjeként a szintén a
  18. november hó
  19. napján
  20. sorszám alatt előterjesztett beadványában foglaltakat megismételve az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. .... VIII. r. vádlott meghatalmazott védője
  21. november hó
  22. napján a másodfokú bírósághoz érkezett
  23. sorszám alatti beadványában foglaltakkal egyezően az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására, VIII. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítésére, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére tett indítványt. ... X. r. vádlott védője a II/29., 50., 52., 64.,
  24. számú tényállási pontokban foglalt cselekmények miatt emelt vád alóli felmentésre, míg a II/2., 22.,
  25. tényállási pontokkal érintett cselekmények tekintetében X. r. vádlott cselekvőségének bűnsegédként történő megállapítására irányuló fellebbezésének indokolásában foglaltakat fenntartotta. Emellett a vagyonelkobzás mellőzésére vonatkozó fellebbviteli főügyészségi indítványban foglaltakkal való egyetértését fejezte ki. A büntetés kiszabását illetően nyomatékos enyhítő körülményként kérte figyelembe venni a rendkívüli időmúlást, az elkövetéskori büntetlen előéletet, X. r. vádlott személyében bekövetkezett pozitív változást, példamutató magatartását, így indítványa ..... X. r. vádlottnak a II/22., 50., 52., 64.,
  26. számú tényállási pontokkal érintett cselekmények miatt emelt vád alóli felmentésre irányult elsősorban bűnösség, másodlagosan bizonyítottság hiányában. Emellett a II/2., 29.,
  27. tényállási pontok vonatkozásában X. r. vádlott bűnsegédi Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 26 minőségének megállapítására, összességében a vele szemben kiszabott büntetés enyhítésére, közérdekű munka kiszabására, illetve az elsőfokú bíróság által megállapított bűnügyi költség mérséklésére tett indítványt. .... XI. r. vádlott védője a
  28. november hó
  29. napján előterjesztett beadványában (
  30. sorszám) írt indítvánnyal egyezően az elsőfokú ítélet megváltoztatására, XI. r. vádlott felmentésére, másodlagosan a kiszabott szabadságvesztés tartamának és a próbaidő tartamának enyhítésére tett indítványt. .... XXXIII. r. vádlott védőjeként a
  31. november hó
  32. napján a másodfokú bírósághoz érkezett beadványában (
  33. sorszám) foglaltakkal egyezően az ügyész által a büntetés súlyosbítását célzó fellebbezés elutasítására, az időközben bekövetkezett további időmúlás figyelembe vétele mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. LVIII. r. vádlott védője a
  34. november hó
  35. napján az ítélőtáblához érkezett írásbeli beadványában (
  36. sorszám) foglaltakkal egyezően az ügyészi fellebbezés elutasítására, az időközben bekövetkezett további időmúlás figyelembe vétele mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. XII. r. vádlott kirendelt védője a büntetés súlyosítását célzó ügyészi fellebbezés elutasítása mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását tartotta indokoltnak. XIV. r. és XV. r. vádlottak védője a büntetés enyhítését célzó fellebbezését mindkét vádlott tekintetében fenntartotta, mely indítványa tekintetében a
  37. november hó
  38. napján írásban előterjesztett beadványában (
  39. sorszám) foglaltakra utalva XIV. r. vádlottal szemben pénzbüntetés, XV. r. vádlott esetében végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a számos enyhítő körülményre tekintettel. XVI. r. vádlott kirendelt védője perbeszédében az ügyész által előterjesztett, a büntetés súlyosítását célzó fellebbezés elutasítása mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. XXVI. r., XXVII. r., XXXV. r., XL. r., XLVII. r., XLIX. r., l L. r., LI. r., LIV. r., LIX. r. és LX. r. vádlottak kirendelt védője a K LIX. r. vádlott tekintetében előterjesztett, a kiszabott büntetés enyhítését célzó fellebbezését változatlanul fenntartotta, míg a többi vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. n XX. r. vádlott meghatalmazott védője a másodfokú bírósághoz
  40. november hó
  41. és
  42. napján érkezett, ugyanazon tartalmú beadványaiban foglaltakat fenntartva elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatására, XX. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítésére, másodlagosan az ügyészi fellebbezés elutasítása mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyására, harmadlagosan a vagyonelkobzás mellőzésére tett indítványt. A büntetés enyhítését célzó fellebbezésével kapcsolatosan a már számos alkotmánybírósági határozatban kifejtettek nyomán hangsúlyozta, hogy a rendkívüli időmúlás igen nyomatékos enyhítő körülmény, illetőleg további enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 27 elkövetési értékhatárt, a személyi körülmények tekintetében pedig azt, hogy XX. r. vádlott felesége meghalt, így védence egyedül neveli kiskorú gyermekeit. XXIX. r. vádlott kirendelt védője a vagyonelkobzás mellőzése érdekében előterjesztett fellebbezést változatlanul fenntartva egyetértését fejezte ki a másodfokú vádhatóság ugyanezen indítványt célzó átiratában írtakkal. Ugyanakkor a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezést megalapozatlannak találta, így a büntetés tekintetében az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. XXXIV. r. vádlott kirendelt védője a büntetés enyhítését célzó perorvoslatát változatlanul fenntartva egyben az ügyész súlyosítását célzó fellebbezésének elutasítását tartotta indokoltnak. A büntetés enyhítését célzó indítványa körében azon rendkívüli időmúlást kérte figyelembe venni, miszerint védence több mint 10 éve áll ezen büntetőeljárás hatálya alatt, emellett pedig személyi körülményei kedvezőek, hiszen jelenleg dolgozik. XXXVI. r., XLII. r., XLIII. r., XLIV. r., XLVI. r., LII. r. és LV. r. vádlottak kirendelt védője LII. r. vádlott tekintetében bejelentett, e vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítését célzó fellebbezését változatlanul fenntartotta, míg a többi vádlott tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. XXXIX. r. és XLVIII. r. vádlottak kirendelt védője a büntetés súlyosítását célzó ügyészi fellebbezés elutasítására tett indítványt mindkét vádlott tekintetében. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket feltárta, azokat megfelelően értékelte, a kiszabott büntetések kellő visszatartó erővel bírnak és a belső arányosság követelményeinek is megfelelnek, ekként az elsőfokú ítélet helybenhagyása indokolt. LXI. r., LXIV. r. és LXV. r. vádlottak kirendelt védője a büntetések súlyosbítását célzó ügyészi perorvoslat elutasítása mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A vádlottak közül a nyilvános ülésen III. r. vádlott az utolsó szó jogán védője által elmondottakhoz való csatlakozását fejezte ki. IV. r. vádlott védelmében ártatlanságát hangsúlyozta bűncselekmény hiányában történő felmentésére tett indítványt. IV.r. vádlott megismételte az elsőfokú eljárás során előterjesztett vallomásaiban foglaltakat, emellett sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a nyomozó hatóság munkáját, azt, hogy a főnyomozó milyen durva hangnemet engedett meg vele szemben. A nyomozás során a vádlottak által leírt nyilatkozatok ellentmondásosak, hiteltelenek. Hangsúlyozta, hogy előzetes letartóztatásából történő szabadulását követően semmilyen ingatlannal kapcsolatos tevékenységet nem végzett, alkalmi munkákból élt, majd miután házastársa meghalt, az ő nagynénjét ápolja 2014.év óta gyámhivatali kirendelés alapján mint kirendelt gondnok, így csupán ápolási díj jövedelemben részesül, mely mellett éjszakai munkákat végez. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 28 V. r. vádlott védelmében, illetve az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy csupán segítséget nyújtott az érintetteknek azért, hogy új lakásba költözzenek, melyet több vádlott vallomása is alátámasztott. Haszna nem származott ebből, büntetésének jelentős enyhítését kérte. VII. r. vádlott utolsó szó jogán védője által elmondottakhoz való csatlakozását fejezte ki. r VIII. r. vádlott megbánását hangoztatta, és méltányos büntetés kiszabását kérte. XI. r. vádlott a büntetés enyhítését kérte hivatkozással arra, hogy két kiskorú gyermeket nevel, ezen cselekmény előtt, illetve azt követően sem követett el bűncselekményt. XLIX. r. vádlott megbánását hangoztatta, míg LI. r. vádlott a büntetés enyhítését kérte. LX. r. vádlott utolsó szó jogán megbánását fejezte ki az elkövetett cselekmény miatt. III.
  43. Az eljárásjog revíziója, az indokolási kötelezettség teljesítése A másodfokon eljáró ítélőtábla a felülbírálat során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az ügy nagyságrendjéhez képest is az eljárását a reá vonatkozó eljárási szabályok betartásával folytatta le. A nagyszámú vádlott vonatkozásában a több évig elhúzódó eljárása során olyan eljárási szabálysértést nem valósított meg, ami az érdemi felülbírálatot kizárná. Az elsőfokú bíróság tehát nem vétett sem feltétlen, sem olyan jellegű relatív perjogi hibát, amely a bizonyítás törvényességét érintené vagy az érdemi felülbírálatot kizárná, így I. r. vádlott tekintetében bejelentett, az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését célzó ügyészi perorvoslat, illetőleg az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének hiányára vonatkozóan V. r. vádlott védelmében előterjesztett perorvoslat eredményre nem vezetett. Több védő, illetve az ügyész hivatkozott az indítványában arra, hogy a bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett eleget, ami a korábban hatályos Be.
  44. §
(1)bekezdés III/a) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést eredményezett. Mindamellett a másodfokú vádhatóság képviselője az ítélőtábla által tartott nyilvános ülésen előadott perbeszédében kifejtette, miszerint a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezései szerint I. r. vádlottra vonatkozóan tett indítványában a II/3. tényállást érintően hivatkozott ok már nem abszolút eljárási szabálysértést alapoz meg, hanem a Be. 609. §
(1),
(2)bekezdés d) pontjában megjelölt relatív eljárási szabálysértés. Azonban mivel e vádlottal szemben a bíróság nem állapított meg tényállást, amely a Be. 592. §
(1)bekezdés a) pontjában írt teljes megalapozatlansági okot eredményezett, így a Be. 610. §-a és a Be. 609. §
(1),
(2)bekezdés
  1. d)pontja szerinti okból az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése indokolt e tényállási pontot érintően. Ami az indokolási kötelezettség nem, vagy nem kellő teljesítését illeti, a Kúria az 1/2007. BK vélemény
  2. c)pontja a korábban hatályos Be. 373. §
(1)bekezdés III. pont
  1. a)és
  2. b)alpontjához Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 29 fűzött értelmezésének 2. pontjában kifejtette, hogy az indokolási kötelezettség megsértése fűződhet ténykérdésekhez és jogkérdésekhez. A ténykérdésekkel kapcsolatos indokolási kötelezettség megsértése egyrészt nem azonos a megalapozatlanság kérdésével, másrészt akkor tekinthető elmulasztottnak, ha „nem állapítható meg belőle mire alapította a bíróság a döntését”. A jogi indokolási kötelezettség megsértése hasonlóképpen akkor áll elő, ha ”nem állapítható meg belőle még jogi következtetés útján sem, hogy milyen jogszabályon alapul valamely büntetőjogi főkérdésben hozott döntés”. A jogi indokolási kötelezettség feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető megsértéséről lehetett szó abban az esetben is, mikor az indokolás teljes egészében ellentétben állt a rendelkező résszel [Kúria 1. BK vélemény
  3. a)pont]. Ennek megfelelően alakult az ítélkezési gyakorlat is. Az indokolási kötelezettség megszegése csak akkor eredményezett a korábban hatályos eljárási törvény szerint feltételen hatályon kívül helyezést és felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása tény- vagy jogkérdés tekintetében oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg a bíróság mire alapozta döntését (EBH 2011. 2387., EBH 2010. 2210., BH 2013. 10.). Az indokolási kötelezettség a korábban hatályos Be. rendelkezései szerinti abszolút hatályon kívül helyezésre okot adó megsértése nem volt megállapítható, ha az ügydöntő határozatból kitűnt az eljárt bíróságnak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját – a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel, intézkedéssel kapcsolatban – mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának támadása. Másként fogalmazva indokolási kötelezettség elmulasztása címén a bizonyítékok értékelése nem támadható (BH 2013.10. Kúria Bfv.III.439/2014/8.). A Debreceni Ítélőtábla megállapította, hogy a hivatkozott eljárási jogsértés, ami a határozat hatályon kívül helyezését eredményezte volna, nem valósult meg. A jelenleg hatályos Be. 609. §
(1),
(2)bekezdés d) pontja szerinti, az indokolási kötelezettség hatályon kívül helyezést eredményező megsértése nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozatból kitűnik az eljárt bíróság tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel kapcsolatban mire alapozta. A korábban hatályos Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontjában megjelölt eljárási szabálysértés pedig csupán akkor volt megállapítható, ha a bíróság a büntetőjogi főkérdésekben (bűnösség, jogi minősítés, büntetés kiszabás) olyan mértékben mulasztotta el indokolási kötelezettségét, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan volt (Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.603/2008/10.). Az adott ügyben viszont ez sem volt megállapítható. Az első fokon eljárt bíróság a büntetőjogi főkérdések tekintetében indokolási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, a fellebbezéssel érintett vádlottak felelősségét alátámasztó bizonyítékok körében számot adott a bűnösség megállapításául szolgáló bizonyítékokról és azok értékelésével, illetőleg mérlegelésével kapcsolatos tevékenységéről. A törvényszék a Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 30 szükséges és elégséges mértékben eleget tett az indokolási kötelezettségének, a vádhoz kötöttség keretein belül lefolytatott bizonyítása alapján állapította meg a történeti tényállást. A bizonyítékokat számba vette, egyenként és összességében értékelte, az alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető következtetéseit, azaz a jogi álláspontját is felvázolta. Ítéletének indokolásában a vádlottak bűnösségét megalapozó, illetve a büntetőjogi felelősség alóli mentesülésüket is alátámasztó bizonyítékok értékelésére és mérlegelésére vonatkozó tevékenységével kapcsolatos okfejtés összességében elegendő volt a logika szabályainak betartásának a fellebbvitel során történő ellenőrzéséhez, így az indokolás kisebb hiányosságai önmagukban hatályon kívül helyezést nem eredményezhettek. Emellett a később kifejtettek értelmében a másodfokon eljáró vádhatóság által hivatkozott a II/13. tényállási pontot érintő teljes megalapozatlanság sem áll fenn. A bírói gyakorlat következetes és töretlen abban, hogy ha az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelési, mérlegelési tevékenységéről a felülbírálat során ellenőrizhető módon számot adott, akkor az indokolási kötelezettségét teljesítette (BH 2009.139.). A törvényszék okfejtése minden releváns tekintetben követhető, ezáltal ellenőrizhető volt, a felülbírálathoz szükséges mértékben eleget tett indokolási kötelezettségének. III.2. A tényállás megalapozottsága és a bizonyítékok értékelése Az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének alapvetően eleget tett, azonban a megállapított tényállás részben hiányos és iratellenes (Be. 592. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont), másrészt az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényekből további tényekre egyes tényállási pontok tekintetében helytelenül következtetett [Be. 592. §
(2)bekezdés d) pont], mely miatt az ítélet részben megalapozatlan. E megalapozatlanság csupán részleges és kevésbé súlyos, ezért a másodfokú eljárásban a Be. 593. §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében az ügyiratok tartalma alapján, illetve helyes ténybeli következtetés útján kiküszöbölhető volt. Az ítélőtábla a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában elsőként az ítélet személyi részének helyesbítését, illetve kiegészítését látta indokoltnak, mivel a fellebbezéssel érintett vádlottak közül egyes vádlottak újabb elítéltetéseinek feltüntetése, míg más vádlottak tekintetében pedig az elsőfokú ítéletben rögzített elítéltetések mellőzése vált szükségessé. Az utóbbiakat tekintve ugyanis az egyes elítéltetések az erkölcsi bizonyítványokban kezelt adatok nyilvántartási idejének eltelte miatt nem szerepelnek, azok tehát figyelembe nem vehetők. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet tényállás személyi részét az alábbiak szerint helyesbítette és egészítette ki: - VIII. r. vádlott esetében az ítélet
  1. oldalán feltüntetett két elítéltetést mellőzte. XV. r. vádlott esetében az ítélet
  2. oldalának második bekezdéséből a Szolnoki Városi Bíróság 4.B.1053/2008/
  3. számú és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Bf.425/2010/
  4. számú határozataival érintett elítéltetést mellőzte. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 31 XVI. r. vádlott tekintetében az ítélet
  5. oldalán a Szolnoki Városi Bíróság 5.Bk.559/2010/
  6. számú határozatára történő utalást mellőzte. XXIX. r. vádlottat az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a Szolnoki Járásbíróság a
  7. július hó
  8. napján jogerős 12.B.275/2018/
  9. számú ítéletével társadalombiztosítási, szociális és más jóléti juttatással visszaélés vétsége és 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 216.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Elkövetési idő:
  10. augusztus 15.-
  11. január
  12. XXXV. r. vádlott részben előzetes fogvatartása, részben jogerős szabadságvesztésének töltése okán az előéleti adatait illetően
  13. március hó 8.-
  14. február hó 14.-
  15. szeptember hó 21.-október 6.,
  16. november hó 16.-
  17. március hó
  18. között volt büntetés-végrehajtási intézetben. XXXV. r. vádlottnak az ítélet
  19. oldalán feltüntetett elítéltetései közül a Szolnoki Járásbíróság
  20. november hó
  21. napján kelt 7.Bpk.260/2014/
  22. számú összbüntetési ítélete a Szolnoki Törvényszék 1.Bpkf.19/2015/
  23. számú határozatával helyesen
  24. január hó
  25. napján emelkedett jogerőre. XXXV. r. vádlottat utóbb a Karcagi Járásbíróság a
  26. július hó
  27. napján kihirdetett 2.B.133/2013/
  28. számú ítéletével - amely a Szolnoki Törvényszék 9.Bf.136/2017/
  29. számú határozatával
  30. május hó 16 .napján emelkedett jogerőre- mint többszörös visszaesőt rablás bűntette, személyi szabadság megsértésének bűntette, súlyos testi sértés bűntette és lopás vétségének kísérlete miatt 7 év 4 hónap fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Jelenleg ezen büntetését tölti. Elkövetési idő:
  31. május 5.,
  32. április 1.-április
  33. XLIX. r. vádlott tekintetében az ítélet
  34. oldalán feltüntetett a Szolnoki Városi Bíróság 1.B.254/2007/
  35. számú határozatával érintett elítéltetését mellőzte, XLIX. r. vádlott ekként büntetlen előéletű. LI. r. vádlott tekintetében az ítélet
  36. oldalán rögzített a Szolnoki Városi Bíróság 8.Fk.1206/2006/
  37. számú határozatával érintett elítéltetésre történő utalást mellőzte. LII. r. vádlottat az ítélet
  38. oldalán feltüntetett elítéltetésein túlmenően a Karcagi Járásbíróság a
  39. április hó
  40. napján kihirdetett 10.B.467/2013/
  41. számú ítéletével amely a Szolnoki Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Bf.894/2016/
  42. számú határozatával
  43. január hó
  44. napján emelkedett jogerőre - garázdaság bűntette és testi sértés vétsége miatt mint különös visszaesőt 1 év 8 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélte, mely szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette és megállapította pártfogó felügyeletét. Elkövetési idő:
  45. május hó
  46. LII. r. vádlott a Dunaújvárosi Városi Bíróság 12.B.220/2007/
  47. számú határozatával kiszabott szabadságvesztés büntetéséből helyesen
  48. november hó
  49. napján szabadult. LIX. r. vádlott esetében az ítélet
  50. oldalán feltüntetett elítéltetései közül az első öt ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetéseket a Budai Központi Kerületi Bíróság a
  51. november hó
  52. napján jogerős 8.Bk.XI.1760/2011/
  53. számú határozatával összbüntetésbe Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 32 foglalta és az összbüntetés tartamát 1 év 2 hónap börtönben határozta meg, mely büntetéséből feltételes szabadságra bocsátás kedvezményével
  54. május hó
  55. napján szabadult. LIX. r. vádlottat az elsőfokú ítéletben rögzített elítéltetésein túlmenően a Budapesti II.-III. Kerületi Bíróság a
  56. január hó
  57. napján kelt 5.B.1764/2016/
  58. számú ítéletével - amely a Fővárosi Törvényszék24.Bf.6551/2017/
  59. számú határozatával
  60. június hó
  61. napján emelkedett jogerőre - 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett lopás bűntette, folytatólagosan elkövetett lopás vétsége miatt mint különös visszaesőt 1 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és mellékbüntetésként 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. E büntetését
  62. június hó
  63. napján töltötte le. Ezen túlmenően a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  64. szeptember hó
  65. napján jogerős 4.B.12208/2017/
  66. számú ítéletével 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett lopás bűntette, hamis vád vétsége, közokirat-hamisítás bűntette miatt mint különös visszaesőt 1 év 10 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Jelenleg ezen büntetését tölti. LX. r. vádlott esetében az ítélet
  67. oldalán és
  68. oldal 1-
  69. sorában feltüntetett elítéltetéseket mellőzi. LXI. r. vádlott tekintetében az ítélet
  70. oldalán rögzített elítéltetést mellőzi, e vádlott ekként jelenleg büntetlen előéletű. LXIV. r. vádlott esetében az ítélet
  71. oldalán rögzített elítéltetést szintén mellőzi, e vádlott ekként jelenleg büntetlen előéletű. LXV. r. vádlott tekintetében az ítélet
  72. oldalán feltüntetett elítéltetést mellőzi, e vádlott ekként jelenleg büntetlen előéletű. Mindezen túlmenően az ítélőtábla a másodfokú nyilvános ülésen előadottak, illetve az elsőfokú eljárás során beszerzett ügyiratok alapján a tényállás személyi részét a fellebbezéssel érintett egyes vádlottak esetében az alábbiak szerint pontosítja: - IV. r. vádlott jelenleg hivatásos gondnok és ápolási díj jövedelemben részesül. XX. r. vádlott 2 kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni. Ami pedig a történeti tényeket illeti, a Debreceni Törvényszék bizonyítási tevékenysége minden tekintetben törvényes volt. Az ügy megítélése szempontjából releváns bizonyítást felvette, a vádlottakat, a tanúkat kihallgatta, illetve a szükséges okirati bizonyítékokat is beszerezte a szakértői vélemények mellett és azokat a bizonyítás körébe vonta. A másodfokú eljárás során nem merült fel a bizonyítás kiegészítésének szükségessége, így az ítélőtábla az ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó indítványnak a később kifejtettek okán nem adott helyt. A Debreceni Törvényszék a bizonyítékok mérlegelésével döntően megalapozott tényállást rögzített. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 33 Az ítélőtábla nem értett egyet a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség indítványában rögzített azon okfejtésével, miszerint I. r. vádlottra vonatkozóan az elsőfokú bíróság a II/
  73. tényállási pontban foglalt cselekményt érintően a bíróság nem állapított meg tényállást, amely a Be.
  74. §
(1)bekezdés a) pontjában írt teljes megalapozatlansági okot jelentett, mely okból a Be.
  1. §-a alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése indokolt. A másodfokon eljáró vádhatóság ezen álláspontját arra alapította, miszerint a bíróságnak a felmentő ítéletben is meg kell állapítani a tényállást, mellyel kapcsolatosan utalt a .... Büntetőeljárási Jog Kommentár Gyakorlat
  2. kiadásában rögzítettekre. Az ügyészi okfejtéssel szemben megállapítható, hogy a II/
  3. pontban foglalt cselekmény miatt I. r. vádlottal szemben a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alóli felmentő rendelkezéssel érintett II/
  4. tényállási pontot illetően teljes megalapozatlansági ok nem áll fenn. A vádirat II./
  5. tényállási pontjában I. r. vádlott terhére rótt cselekmény kapcsán írtak szerint I. r. vádlott a cselekmény elkövetéséhez úgy nyújtott segítséget, hogy a ....rendszerből való jogosulatlan lekérdezéssel közreműködött abban, hogy a későbbi vevők, valamint a szerződést készítő ... VI. r. vádlott számára látható legyen, hogy az érintett ingatlanra igényelhető-e a kormányrendeletben meghatározott támogatás. E tényállási pontban foglalt cselekmény lényege az volt, hogy .... és .... mint vevők, valamint ..... mint eladó között
  6. május hó
  7. napján a ..... szám alatt fekvő ingatlan vonatkozásában valótlan tartalmú ingatlan adásvételi szerződés jött létre, hiszen a szerződésben foglaltaktól eltérően a vevők nem fizettek előleget az eladó részére, az ingatlan megvétele a szerződés megkötésekor nem állt szándékukban, önerővel nem rendelkeztek, csupán az állami támogatás jogtalan megszerzése miatt készült a valótlan tartalmú adásvételi szerződés. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan az elsőfokú bíróság I. r. vádlott terhére rótt, a ....szám alatti ingatlan vonatkozásában az ügyész álláspontja szerint nyújtott bűnös segítő tevékenysége kapcsán az ítélet
  8. oldalának utolsó bekezdésében rögzítette a megállapításait. Eszerint a .... szám alatti ingatlan vonatkozásában
  9. május hó
  10. napján kötött szerződés (az otthonteremtési támogatás igénylésének időpontja
  11. május hó
  12. napja) tekintetében a .....rendszerből történő lekérdezésre - területrendezés címén-
  13. április hó
  14. napján került sor, mely a felhasználási napló szerint ..... I. r. vádlott nevéhez köthető. Az elsőfokú bíróság az ítéletének
  15. oldal utolsó bekezdésében és
  16. oldal első sorában rögzítette azon álláspontját, hogy annak megítélése, hogy ki kért le és kinek az utasítása alapján tulajdoni lap másolatot, az otthonteremtési támogatás, végrehajtás, hagyaték, esetleg területrendezés megjelölésével történt, kétséget kizáróan nem nyert megállapítást, hiszen pontosan azt meghatározni, hogy kinek a részéről történt lekérdezés, a ..... rendszerből megállapítani nem lehetett, mely okból ..... I. r. vádlottat a terhére rótt 10 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Összevetve tehát az elsőfokú bíróság által a I. pontban és a II/
  17. pontban megállapított tényállást, az ügyész által hivatkozott teljes megalapozatlansági ok nem áll fenn, hiszen a II/
  18. tényállási pontot érintően az ügyész által I. r. vádlott terhére rótt cselekménnyel kapcsolatos megállapítások – részben ítéletszerkesztési hiba következtében – a I. tényállási Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 34 pontban kerültek rögzítésre az elsőfokú ítélet
  19. oldal utolsó bekezdésében, illetve a
  20. oldal utolsó bekezdésében. A vádelv alkalmazásából fakad a tettazonosság követelménye, amely szerint a bíróság döntésének azon tényállásról kell szólni, amit a vád tárgyává tettek. A nemleges ténymegállapításokat általában kerülni kell az ítélkezés során, de a terhelt felmentésénél az indokolásban határozottan kifejezésre kell juttatni, hogy a bíróság milyen tényekre tekintettel nem látott lehetőséget a bűnösség kimondására. Még a bűnösséget megállapító ítéletnél sem kötelező, hogy a vádirati és az ítéleti tények minden részletre kiterjedően lefedjék egymást, de a büntetőjogi felelősség kérdésében a főelemeknek meg kell felelni. Nem jár a tettazonosság sérelmével, ha a bíróság eltér a vádirati tényállástól az ítélet szerkesztése következtében. Az elsőfokú bíróság így a vádat kimerítve a II/
  21. vádirati tényállási pont kapcsán I. r. vádlott terhére rótt elkövetési magatartást illetően kialakult meggyőződését rögzítette az I. tényállási pontban. Az I. tényállási pont kapcsán rögzített mérlegelése, a bizonyítékok értékelésével kapcsolatos álláspontja, a felmentéshez vezető okok és okfejtése pedig tetten érhetők a II/
  22. tényállási pontban foglalt, a .... szám alatti ingatlant érintő cselekmény kapcsán is, így nem foghatott helyt az ügyészség azon érvelése sem, miszerint az elsőfokú bíróság a II/
  23. tényállási pont kapcsán indokolási kötelezettségét nem teljesítette, hiszen e tényállási pontot érintő felmentő rendelkezésével kapcsolatos álláspontja a bizonyítékok értékelését illetően az I. tényállási ponthoz kapcsolódó mérlegelésében, érvelésében megtalálhatók. A Debreceni Törvényszék által megállapított tényállás azonban a már fentebb írtak szerint kisebb részben hiányos volt, illetőleg részben iratellenes megállapításokat tartalmazott [Be.
  24. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont], másrészt az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényekből további tényekre egyes tényállási pontok tekintetében helytelenül következtetett [Be. 592. §
(2)bekezdés d) pont]. A tényállás ügyiratellenessége azért volt megállapítható, mivel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás eltért a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékok tartalmától, továbbá egyes általa megállapított tényre a per anyagában nem volt adat, azaz a törvényszék olyan tényt állapított meg, melyre nem merült fel sem közvetlen, sem közvetett bizonyíték. Ezen megalapozatlansági okok a tényállás egészét nem érintették, azok a Be. 593. §
(1)bekezdés alapján orvosolhatók voltak, ugyanis az ügyiratok tartalma, illetve ténybeli következtetés útján a tényállás kiegészíthető, helyesbíthető volt. Ezen túlmenően ítéletszerkesztési hiba folytán is helyesbítésre szorult az elsőfokú ítéleti tényállás, a törvényszék ugyanis határozatszerkesztési hiba folytán az ítélet indokolásának mérlegelési részében rögzített olyan megállapítást, amely a tényállás részének tekintendő. Töretlen a bírói gyakorlat, hogy a tényállás körébe tartoznak, így a másodfokú eljárásban is irányadó az elsőfokú bíróság azon ténymegállapításai is, melyeket a Be. 561. §
(3)bekezdésének megfelelő tagolástól eltérően az ítélet indokolásának nem a tényállást tartalmazó részében, hanem a bizonyítékok számbavétele, értékelése során vagy a jogi indokolásában tesz (EBH 2005 1192., EBH 2007 1677.). Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 35 Mindamellett az elsőfokú bíróság az általa megállapított, szinte valamennyi tényállásban – átvéve a vádirati tényállás szóhasználatát – a történeti tényeket illetően az egyes vádlottak bűnösségével érintett elkövetési magatartást, nevezetesen a felbujtóként illetve a bűnsegédként kifejtett tevékenységüket jogi fogalom formájában (rábírta, segítséget nyújtott) rögzítette. A történeti tényállásban azonban a külvilágban megjelenő terhelti magatartást, mint történeti tényt kell rögzíteni, a bíróságnak az ítéleti tényállásban a vád tárgyává tett múltbeli eseményre nézve kell tényeket megállapítani, azokra az eseményekre, amelyeket az ügyész a büntető törvény valamely különös részi törvényi tényállásával ütköző magatartásnak értékel. A történeti tényállás megfogalmazása során a büntetőjog általános rész és különös rész törvényi tényállási elemeit képező szóhasználatok, jogi fogalmak rögzítése kerülendő, ezért az elsőfokú bíróság által rögzített egyes felbujtói, illetve bűnsegédi tevékenységet kifejtő vádlottak esetében az elkövetési magatartás pontosítása vált szükségessé, hiszen a büntetőjogi ténymegismerés tárgya az általános és a különös anyagi büntetőjogi normákban megállapított elvont magatartásoknak megfelelő konkrét emberi magatartások (tevékenységek, mulasztások) eseményszerű megnyilvánulások, tények, amelyek összessége pedig ténykérdés. A fentebb kifejtettek okán az ítélőtábla a II. pontban írt valamennyi tényállásban az egyes vádlottak esetében rögzített „rábírására” helyett „ötletére, felvetésére” szóhasználatot rögzít, míg a „segítségével” helyett „közreműködése útján” szókapcsolatot rögzít. Mindezen túlmenően a II. tényállási pontban szereplő ingatlanok értéke kapcsán az elsőfokú bíróság a történeti tényállásban hivatkozott az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményben megállapítottakra, mely forgalmi érték megállapítása kapcsán „az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményben megállapítottakra” történő utalás mellőzésre szorult. A történeti tényállásban ugyanis tényeket kell megállapítani, mely tényeket a bíróság az egyes bizonyítási eszközökből származó bizonyítékok megismerése és mérlegre tétele után állapít meg a vádiratban rögzített történeti tények keretei között. A történeti tényállásban külső objektív tények szerepelhetnek, a bizonyítási eszközből származó bizonyítékra történő hivatkozásnak a történeti tények körében nincs helye. -Az I. tényállási pontot illetően a másodfokú bíróság az ítélet 110. oldal első bekezdés első mondatát az alábbiak szerint helyesbíti: .... Község Önkormányzata 2007. évben a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról és az adatátviteli vonalon történő adatszolgáltatásáról szóló 41/2002. (V.14.) FVM rendelet alapján csatlakozott az ún. ..... rendszerhez. A .... rendszerhez történő csatlakozás abban az esetben volt lehetséges a hivatkozott jogszabály 7. §
(2)bekezdése szerint, ha a felhasználó a szükséges technikai feltételekkel rendelkezik és a szolgáltatás igénybevételének feltételét rögzítő szolgáltatási szerződést köt a...-vel (..). Ezen fenti helyesbítés azért vált szükségessé, ugyanis az elsőfokú bíróság által rögzített tényállásban felhívott 176/
  1. (XII.28.) FVM rendelet csupán
  2. február hó
  3. napján lépett hatályba, mely időpontig az ítélőtábla által felhívott 41/
  4. (V.12.) FVM rendelet szabályozta a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan nyilvántartási adatok szolgáltatására, ennek díjára és a díjak kezelésére vonatkozó szabályokat. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 36 -A II/
  5. tényállási pont tekintetében ítéletszerkesztési hiba folytán az elsőfokú ítélet
  6. oldalának utolsó és
  7. oldalának utolsó bekezdésében rögzített megállapításokat a másodfokú bíróság a tényállás részének tekinti. A II/
  8. tényállási pontban rögzített tényállási pont utolsó bekezdését XVII. r. vádlottnak a történeti tények között rögzített cselekvősége és az elsőfokú ítélet rendelkező részében is rögzített - egyébiránt helyes - elkövetői minősége következtében a másodfokú bíróság az alábbiak szerint helyesbíti: XXXVII. r. vádlott, III. r., IV. r., XVII. r. vádlottak és .... fentebb rögzítettek szerinti közreműködése útján, ....VII. r. vádlott felvetésére a támogatás folyósításáért felelős .....-t tévedésbe ejtve, a Magyar Államnak ... forint összegű kárt okozott, amely nem térült meg. A támogatás teljes mértékben az eladóhoz és ....VII. r. vádlotthoz került. -A II/
  9. tényállási pontot illetően az ítélet
  10. oldal második bekezdésének utolsó mondatát a másodfokú bíróság mellőzi, és ezen második bekezdést az alábbi mondattal egészíti ki: XVI. r. vádlott vetette fel ...... a ..... számú ingatlanra vonatkozó csereszerződés ötletét azzal, hogy .... forintot fizet ezért részére, azonban az ügylet kapcsán végül 200.000 forintot és élelmiszert kapott. XVI. r. vádlott ezután az általa felvetett ügyletbe bevonta mostoha anyját: XXIV. r. vádlottat is. -A II/
  11. tényállási pontot illetően az első bekezdés utolsó mondatrészét az alábbiak szerint egészíti ki: „… VIII. r. vádlott és XI. r. vádlott rávették ..... arra, hogy a tulajdonát képező ingatlant fiktíven értékesítse .... részére.”. -Az ítélőtábla a tényállás II/25/a. pontjának első bekezdésének utolsó előtti sorában írtakat – annak iratellenessége folytán – [Be.
  12. §
(2)bekezdés c) pont] akként helyesbíti, miszerint „... a vevők a négy kiskorú gyermekükre …” -A tényállás II/
  1. pontjában az ítélet
  2. oldal utolsó bekezdésében írtakat annak iratellenessége folytán az alábbiak szerint helyesbíti: Az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a vevőt és az eladót ... tiszabői lakos kereste fel azzal, hogy a leendő vevőinek a gyermekei után járó fiatalok otthonteremtési támogatását „megvásárolják”. -A tényállás II/27/b. tényállási pontját érintően az ítélet
  3. oldal második bekezdését annak iratellenessége folytán az alábbiak szerint helyesbíti: Az adásvételi szerződés megkötését megelőzően az eladókat XLVII. r. vádlott kereste fel azért, hogy az ingatlanukat számára az eladók eladják. XIV. r. és XV. r. vádlottak az eladókhoz XLVII. r. vádlottat elkísérték, ők gondoskodtak a vevőnek és az eladóknak az ügyintézés helyére való szállításáról is, illetve az ügyvédi, földhivatali és az ... ügyintézés költségeit is e vádlottak fizették a vevő helyett. -Az ítélet
  4. oldal utolsó bekezdését az alábbiak szerint helyesbíti: Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 37 XLVII. r. vádlott a támogatás folyósításáért felelős ....Nyrt.-t az otthonteremtési támogatásra való jogosultság feltételeit illetően meg akarta téveszteni, ezzel a Magyar Államnak ....forint összegű kárt akart okozni a szerződés megkötése esetén, mely cselekményében .... XLIV. r., XLV. r., III. r., IV. r., XIV. r. és XV. r. vádlottak a fentiek szerint nyújtottak segítséget. -A II/
  5. tényállási pont utolsó bekezdésében írtakat az ítélet
  6. oldal utolsó bekezdésének első mondatát annak iratellenessége folytán az alábbiak szerint helyesbíti: ....., III. r., IV. r., és VII. r. vádlottak segítségéve XXXIV. r. vádlott felkérésére a támogatás folyósításáért felelős Nyrt. tévedésbe ejtve a Magyar Államnak ...forint okozott, amely nem térült meg. -A II/
  7. tényállási pont első bekezdését az ítélet 179.oldalán kiegészíti: XX. r., XXI. r. vádlott, illetve XL. r. vádlottak között
  8. február hó
  9. napján került megkötésre a telekrész földhasználati jogot alapító szerződés. Ugyanezen tényállási pontot az ítélet
  10. oldalának
  11. bekezdését illetően annak iratellenessége folytán az alábbiak szerint helyesbíti: ..... Zrt. megbízásából eljáró III. r. vádlott
  12. május hó
  13. napján és
  14. június hó
  15. napján olyan valótlan tartalmú törzslapot állított ki, mely szerint az ügyfél által benyújtott költségvetés ..... forint, az ingatlan pedig megfelel a 12/
  16. (I.31.) Kormányrendelet
(4)bekezdés
  1. pontja szerinti komfortos lakás feltételeinek. -A II/
  2. tényállási pontban foglaltakat, az ítélet
  3. oldalának
  4. bekezdésének első mondatát annak iratellenessége folytán az alábbiak szerint helyesbíti: Az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a vevőket és az eladókat VII. r. vádlott kereste fel azzal, hogy ...... a gyermekei után járó fiatalok otthonteremtési támogatását „megvásárolják”, amiért részesedést ígért az eladónak és a vevőnek, ekkor XVII. r. vádlott – tudván élettársa valódi céljáról - VII. r. vádlottat elkísérte. A II/
  5. tényállási pont utolsó bekezdésének első mondatát, az ítélet
  6. oldalának
  7. bekezdésében írtakat az alábbiak szerint helyesbíti: ...., ..... III. r., IV. r. és XVII. r. vádlottak segítségével VII. r. vádlott kezdeményezésére a támogatás folyósításáért felelős Nyrt.-t tévedésbe ejtve a Magyar Államnak ..... forint kárt okozott, amely nem térült meg. -A II/
  8. tényállási pont
  9. és utolsó bekezdését az ítélet
  10. oldalának utolsó bekezdésében és
  11. oldal
  12. bekezdésében írtakat annak iratellenessége folytán az alábbiak szerint helyesbíti: ......és ..... ténylegesen nem fizetett .....forint előleget (előző neve ) XX r. vádlott eladónak. Az ingatlan megvétele már a szerződés megkötésekor sem állt szándékukban, önerővel ténylegesen nem rendelkeztek, nem is költöztek be az ingatlanba. A vevőknek sem volt szándékában lakást vásárolni, azt csak .....(előző neve ) XX. r. vádlott felvetésére követték el az állami támogatás jogtalan megszerzése érdekében. Az ingatlanban ténylegesen ..... és ..... lakott a családjával (II/
  13. tényállás). E bekezdést továbbá kiegészíti azzal, miszerint .... és ..... vevőket IV. r. vádlotthoz, illetve a ... Zrt.-hez XX. r. vádlottal együtt X. r. vádlott szállította, illetve e vádlott jelen is volt az ügyintézés során. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 38 -A II/
  14. tényállási pont első bekezdésének 3-
  15. sorából az ítélet
  16. oldal utolsó előtti bekezdésében XXXIII. r. vádlottra történő utalást mellőzi és e bekezdést az alábbiakkal egészíti ki: XXXIII. r. vádlott jelen volt, mikor férje, XI. r. vádlott LVI. r. vádlottal az adásvételi szerződés megkötését felvetette, tudomással is bírt a szándékáról, illetve el is kísérte férjét IV. r. vádlottnál és az Nyrt.-nél történő ügyintézések alkalmával. -A II/
  17. tényállási pont utolsó előtti bekezdéséből az ítélet
  18. oldal utolsó előtti bekezdésében IV. r. vádlottra történő utalást annak iratellenessége folytán mellőzi és a tényállást az alábbiak szerint helyesbíti: LIX. r. vádlott .... felvetésére I. r., III. r., r. VI. r. és LVI. r. vádlottak fentiek szerint részletezett segítségnyújtása mellett a támogatás folyósításáért felelős Nyrt.-t megtévesztette az otthonteremtési támogatás feltételeit illetően, és a Magyar Államnak .... forint összegű kárt okozott, amely nem térült meg. -A II/
  19. tényállási pont
  20. és
  21. bekezdéseiben az ítélet
  22. oldal 5-
  23. bekezdésében XVII. r. vádlottra történő utalást mellőzi, és e tényállási pontot a
  24. bekezdését követően az alábbiak szerint egészíti ki: XVII. r. vádlott tudván élettársa valódi céljáról, jelen volt mikor élettársa VII. r. az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a vevőket és az eladót felkereste azzal, hogy segít a vevőknek otthonteremtési támogatással ingatlant vásárolni amellett, hogy a vételárból a közvetítésért mind az eladótó, mind a vevőtől pénzt kér. Az önerő átadásáról
  25. április hó
  26. napján készült átvételi elismervényt tanúként VII. r. és XVII. r. vádlottak írták alá. -A II/
  27. tényállási pont második bekezdésének első mondatát az ítélet
  28. oldal utolsó sorában és a
  29. oldal első sorában írtakat az alábbiak szerint helyesbíti: „a szerződést ügyvéd ellenjegyezte, de azt fia:V. r. vádlott szerkesztette és íratta alá a szerződő felekkel.” -A II/
  30. tényállási pont első bekezdésében másodikként feltüntetett összeget az ítélet
  31. oldal első bekezdésének második sorában .....forint összegre helyesbíti. -A II/
  32. tényállási pontot illetően az ítélet
  33. oldalának
  34. és
  35. bekezdésében rögzített megállapításokat ítéletszerkesztési hiba folytán a tényállás részének kell tekinteni. -A II/
  36. tényállási pont első bekezdésének második sorában az ítélet
  37. oldal utolsó előtti bekezdés második sorában LVIII. r. vádlottra történő utalást mellőzi, illetve e tényállási pont utolsó bekezdését az ítélet
  38. oldalának utolsó bekezdését az alábbiak szerint helyesbíti: ...., III. r., IV. r., valamint LVIII. r. vádlottak segítségével LXII. r. vádlott és ..... ötletére támogatás folyósításáért felelős Nyrt.-t megtévesztve a Magyar Államnak ....forint összegű kárt okozott, amelyből 2.904 forint térült meg. A támogatás összegéből a vevő .... forintban részesült. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.332/2018/47/II. 39 Az ítélőtábla a II/
  39. tényállási pontban írtakat az ítélet
  40. oldalának
  41. bekezdését követően az alábbiak szerint egészíti ki: LVIII. r. vádlott jelen volt, amikor LXII. r. vádlott elszállította IV. r. vádlotthoz a vevőt, ... az adásvételi szerződés aláírása érdekében. A ...forint összegű önerő átadásáról készült valótlan tartalmú átvételi elismervényt tanúként ....mellett .... r. vádlott is aláírta. - A II/
  42. pont helytelen ténybeli következtetést tartalmazó tényállási részt tartalmaz, ezért az ítélőtábla az ítélet
  43. oldal első bekezdését ténybeli következtetés útján a Be.
  44. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint egészíti ki: ... V. r. vádlott esetében minden kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy e vádlott az adásvételi szerződés elkészítése során tudott arról, hogy a szerződésre azért van szükség, hogy i II. r. vádlott hozzátartozói jogosulatlanul hozzá tudjanak jutni az otthonteremtési támogatásokhoz. -Az elsőfokú bíróság ítéletszerkesztési hiba folytán III. r. vádlott esetében a büntetőjogi felelősség elbírálásához releváns tényeket a bizonyítékok értékelésével foglalkozó részében rögzített, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet
  1. oldalának első, második és harmadik bekezdésében rögzített tényeket és megállapításokat a tényállás részének tekinti. IV. r. vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet
  2. oldalának utolsó bekezdésében és
  3. oldalának első két bekezdésében rögzített tények és megállapítások határozatszerkesztési hiba folytán szintén a tényállás részének tekintendők. -A fentieken kívül a II/
  4. tényállási pontból az ítélet
  5. oldalának harmadik bekezdését a táblabíróság mellőzi. Az elsőfokú bíróság ugyanis a vádelv sérelmével járt el, mikor a II/
  6. tényállási pontban azt rögzítette, hogy III. r. vádlott
  7. június hó
  8. napján valótlan tartalmú törzslapot állított ki. Mindezt a törvényszék annak ellenére tette, hogy e vádlotti cselekményt sem a vádirat, sem annak módosításai nem tartalmazták. Kétségtelen tény, hogy nem értékelhető a törvényes vád hiányaként és a vádon túlterjeszkedésként az, ha a bíróság egy bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító elkövetési magatartás kapcsán a tettazonosság keretei között a vádiratban le nem írt tényt is megállapít, hiszen a vádelv nem jelent minden részletre kiterjedő azonosságot a vádban leírt és az ítéletben megállapított történeti tények között. Jelen esetben azonban a bíróság túlterjeszkedett a vádon, mivel III.r. vádlott olyan cselekményét is rögzítette ítéletében, amelyet a vádló nem tett vád tárgyává, ekként az általa megállapított és a vád szerinti tényállás között a tettazonosság nem állt fenn, így e fent hivatkozott tényállásrész annak ellenére mell

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.