A határozat elvi tartalma: Amennyiben az anyagi jogszabály az igény érvényesítésére vonatkozó közigazgatási eljárás megindítására határidőt állapít meg, és e rendelkezéssel összefüggésben a határidő elmulasztására vonatkozóan semmilyen rendelkezést nem tartalmaz, a mulasztás kimentésére vonatkozóan az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény alapján előterjeszthető azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztése határidejének megtartottsága körében azt is vizsgálni kell, hogy a Büntető Törvénykönyvben szabályozott tényállás és a rendelkezésre álló tények, körülmények figyelembevételével a bűncselekmény mely időpontban tekinthető befejezettnek, mert a kérelem előterjesztésére nyitva álló 8 nap határidőt csak ekkortól lehet számítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.152/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 cím1 Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal cím2 Az alperes képviselője: A per tárgya: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos áldozatsegítési ügy Kúria II.Kfv.37.152/2023/4 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 8.K.701.268/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 8.K.701.268/2021/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a Facebookon ismerkedett meg egy magát orvosnak kiadó férfival és a levelezésükre, valamint házassági ígéretére figyelemmel
- április
- –
- szeptember
- napja között több alkalommal utalt pénzt összesen mintegy 2.677.065 forint összegben az általa megadott külföldi számlaszámra. A felperes
- szeptember
- napján feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés c) pontja szerint minősülő, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. [2] A Pécsi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Vegyes Bűncselekmények Alosztálya 02010/2716/2021.bü. számon a felperes részére igazolást állított ki áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez, amely szerint a bűncselekmény elkövetése
- április
- napjától
- szeptember
- napjáig tartott. [3] A felperes
- október
- napján a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
- évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) alapján azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben előadta, hogy a bűncselekmény következtében lakását eladta, annak árát és megtakarításait is átutalta az elkövető részére. Lakhatása nehézsége megoldása érdekében a testvéréhez költözött, amelynek költsége több mint 100.000 forintot emésztett fel. A gyógyszereit sem tudja kiváltani, élelmiszer vásárlásra kerete nem maradt. A költözésre is kölcsönt kellett kérnie, amit a nyugdíjából kell visszafizetnie. [4] A felperes a fenti kérelméhez kapcsolódóan
- október
- napján igazolási kérelmet is előterjesztett. Ebben arra hivatkozott, hogy a csalás a sérelmére
- szeptember 7-ig folyamatosan valósult meg, de a bűncselekmény elkövetése kizárólag szeptember végén Kúria II.Kfv.37.152/2023/4 3 tudatosult benne, ezt követően haladéktalanul megtette a feljelentését ismeretlen tettes ellen. Kérte az igazolási kérelme méltányos elbírálását. [5] Az alperes a BA/ASTK/00140-11/
- számú végzésével a felperes igazolási kérelmét, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1),
(3)bekezdéseit felhívva, elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a kérelemben előadottak alapján semmi nem utalt olyan körülményre, amely alapján megállapítható lenne, hogy a felperes mulasztása „önhibán kívül” álló ok miatt következett be. [6] Az alperes a BA/ASTK/00140-12/2021. számú végzésével a felperes azonnali pénzügyi segély áldozatsegítő szolgáltatás iránt előterjesztett kérelmét visszautasította. Döntésében hivatkozott az Ást. 22. §
(2)bekezdésében és az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra. Megállapította, hogy a felperes a kérelmét a bűncselekmény elkövetésétől számított
- napon, elkésetten terjesztette elő, igazolási kérelme pedig elutasításra került, melyre figyelemmel a kérelmét vissza kellett utasítani. A kereseti kérelem és az alperes védirata [7] A felperes a keresetében a kérelmét visszautasító végzés felülvizsgálatát kérte, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérelme határidőn túli előterjesztése miatt igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben kifejtette a késedelme indokait. Pszichiátriai kezelés alatt áll, a bűncselekmény felismerésére, illetve elhárítására kevéssé alkalmas, az elkövető pedig a jóhiszeműségét, jóindulatát kihasználva követte el a bűncselekményt vele szemben. Az alperes az igazolási kérelmét rutinszerűen, mechanikusan bírálta el, nem volt tekintettel a bűncselekmény következtében kialakult anyagi helyzetére, idős korára, amelyet a sérelmére elkövetett bűncselekmény minősítése is alátámaszt. [8] Az alperes védiratában elsődlegesen a Kp.
- §
(1)bekezdés
- d)és
- k)pontja alapján a keresetlevél visszautasítását indítványozta, hivatkozva arra, hogy a felperes olyan kérelem (az igazolási kérelem) jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát a törvény kizárja, továbbá a keresetlevél nem tartalmazza azon jogszabályhelyeket sem, amelyet a keresettel támadott döntés megsértett. [9] Miután a felperes az Ást. 22. §
(2)bekezdésében meghatározott kérelem benyújtására nyitva álló határidőt elmulasztotta, az Ákr.
- §-át kellett alkalmazni és a felperesnek az önhiba hiányát kellett volna igazolnia. A felperes az önhiba hiányát nem tudta alátámasztani, ezért az igazolási kérelme elutasítására került, mely döntéssel szemben az Ákr.
- §
(1)-
(2)bekezdése alapján nincs helye jogorvoslatnak. Az igazolási kérelem elutasítására tekintettel a felperes azonnali pénzügyi segély iránti kérelme elkésett, ezért azt az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja alapján vissza kellett utasítani. A jogerős ítélet [10] A törvényszék ítéletével az igazolási kérelmet elutasító és az áldozatsegítő szolgáltatás iránt előterjesztett kérelmet visszautasító végzéseket azok közlésére Kúria II.Kfv.37.152/2023/4 4 visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az Ákr. 112. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakat felhívva kifejtette, hogy a hatóság végzése ellen csak a törvény kifejezett rendelkezése esetén van helye önálló jogorvoslatnak, ennek hiányában az csak az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. [11] Álláspontja szerint attól függetlenül, hogy a törvény szövegezése e körben csak az eljárást megszüntető végzést tartalmazza, a hivatkozott rendelkezés a kérelmet visszautasító végzésre is alkalmazandó, ellenkező esetben a kérelmet visszautasító döntés esetén e jogorvoslati jog ellehetetlenülne. Ezért a felperes a kérelmét visszautasító végzéssel szemben előterjesztett keresetében az igazolási kérelmet elutasító döntést járulékos jogorvoslattal támadhatta. [12] Az igazolási kérelemre vonatkozó Ákr. 53. §
(1)bekezdését és
- §-át felhívva kifejtette, hogy a bűncselekmény minősítéséből levonható az a következtetés, hogy a felperes korából vagy egészségi állapotából kifolyólag korlátozottan volt csak képes felismerni, hogy sérelmére bűncselekményt követtek el és a határidőt ezen megkésett felismerés miatt mulasztotta el. Miután a felperes a bűncselekmény felismerő képességének korlátozottságáért felelőssé nem tehető, így a határidő elmulasztása miatt önhiba nem terheli, ezért az igazolási kérelme megalapozott, amelynek helyt kellett volna adni. A kérelem visszautasításának alperes által megjelölt törvényi feltétele így nem teljesült, ezért a kérelem visszautasítására is jogsértően került sor. [13] A megismételt eljárásra az alperes számára előírta, hogy az igazolási kérelemnek helyt adva a felperes áldozatsegítési szolgáltatás iránt előterjesztett kérelmét érdemben kell elbírálnia. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] Az alperes az ítélettel szemben előerjesztett felülvizsgálati kérelmében a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- §
(1)bekezdés aa) alpontjára hivatkozással kérte, azzal indokolva, hogy az ügyben eljárt törvényszék a jogszabály szövegével kifejezetten ellentétes jogértelmezésre jutott, amikor kvázi jogalkotóként az Ákr.
- § rendelkezését kiterjesztve a jogorvoslat lehetőségét olyan végzésre is kiterjesztette, amelyet a jogszabály nem enged meg. [15] Kiemelte, hogy az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen az Ákr.
- §
(1)-
(2)bekezdése alapján nincs helye jogorvoslatnak, a jogorvoslattal nem támadható végzések külön jogorvoslattal történő támadására kizárólag az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat során kerülhetne sor, amely nem azonos a kérelmet visszautasító végzéssel. Ezzel összefüggésben azzal is érvelt, hogy megszüntető végzés a közigazgatási eljárás megindulását követően kerül meghozatalra, ezzel szemben a kérelem visszautasítására akkor kerül sor, ha már az eljárás megindításának feltételei sem állnak fenn. Az igazolási kérelemről döntenie kellett, azonban ezen elutasító döntés ellen járulékos jogorvoslatnak nem volt helye, mert az eljárásban érdemi döntés meghozatalára sem került sor. Kúria II.Kfv.37.152/2023/4 5 [16] Arra is hivatkozott, hogy az áldozatsegítési kérelem benyújtására nyitva álló határidőt anyagi jogszabály határozza meg, ez esetben az igazolási kérelem benyújtására kizárólag az anyagi jogszabály adhat lehetőséget, így az Ákr. 53. §-ában megfogalmazott igazolási kérelem jogintézménye nem is lett volna alkalmazható, a bűncselekmény elkövetését követő nyolc napon túl igazolási kérelem benyújtására nem volt lehetőség. Az igazolási kérelem elbírálása ugyanakkor az ügy érdemi eldöntésére kihatással nem volt, az ítélet alapján pedig jogszabállyal ellentétes döntés meghozatalára lenne köteles. [17] Azzal is érvelt, hogy az ítélet a keresettel egyezően nem tartalmazza azon jogszabályhelyet sem, amelyet a döntésével megsértett, ezért az ítélet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. (a továbbiakban: Pp.) 346. §
(5)bekezdésébe is ütközik, mert indokolása hiányos. [18] Az ügyben eljárt törvényszék az igazolási kérelemben előadottakon túlterjeszkedve, erre irányuló tényállítás, illetve bizonyíték hiányában állapította meg, hogy a felperes a bűncselekmény felismerési képességeiben korlátozott volt. Ezen hivatkozást az igazolási kérelme nem tartalmazta, erre vonatkozó bizonyítékot nem csatolt, így az önhiba hiányát nem valószínűsítette. A törvényszék a mérlegelési jogkörét vonta el, amikor az új eljárásban az igazolási kérelem pozitív elbírálását írta elő. [19] A törvényszék ítélete a Pp.
- §-ába is ütközik, mivel döntésénél olyan bizonyítékot vett figyelembe, amely a perben nem álló hatóságtól származott, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Közszolgáltatásokért Felelős Helyettes Államtitkárság Állampolgárok Joghoz Jutását Segítő Szolgáltatások Főosztálya Segítő Szolgáltatások Osztálya, leveleiben a kérelemmel kapcsolatban a törvényszék részére két alkalommal is tájékoztatást adott. Érvelése szerint ezen bizonyítékot nem lehetett volna figyelembe venni, mivel az Igazságügyi Minisztérium nem lépett perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében. A Kúria megelőző eljárása [20] A Kúria a Kfv.II.37.282/
- számon megindult felülvizsgálati eljárásban a
- sorszámú végzésével a Kúria Kfv.IV.37.590/2021/
- számú ítéletétől való eltérés és a jogegység érdekében előzetes döntéshozatali eljárást indítványozott a felülvizsgálati eljárás egyidejű felfüggesztése mellett. [21] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa
- február
- napján kelt Jpe.IV.60.060/2022/
- számú végzésével a jogegységi határozat meghozatalát mellőzte. Indokolásában kifejtette, hogy az ügyek (bírói döntések) közötti azonosság vizsgálata során szigorúan kell venni az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét, a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlóságát, továbbá a kérelemhez kötöttség és a közigazgatási ügy tárgya által meghatározott vizsgálat miatt a hatósági, kereseti és a felülvizsgálati kérelem ténybeli és jogi azonosságot befolyásoló elemeit. [22] Leszögezte, hogy figyelemmel a két eljárásban vizsgált eltérő anyagi jogi rendelkezésekre, az eltérő tényállásra, és az Alaptörvény
- cikke szerinti jogszabályok Kúria II.Kfv.37.152/2023/4 6 értelmezésére, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §
(2)bekezdése alapján a jogegységi határozathozatalt mellőzni kell, mert ügyazonosság hiányában nincs jogegységi helyzet, a Bszi. 32. §
(1)bekezdés b) pontjában rögzített törvényi feltétel nem áll fenn. A Kúria határozata és jogi indokai [23] Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos. [24] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben irányadó tényállást feltárta, azonban a felülvizsgálattal érintett igazolási kérelmet elutasító és azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet visszautasító alperesi végzésekkel összefüggésben az irányadó jogszabályi rendelkezések téves értelmezése alapján téves következtetésre jutott. [25] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy miután az Ást-ben meghatározott – a kérelem előterjesztésére nyitva álló – határidő elmulasztása miatt a felperes igazolási kérelme elutasítását követően az azonnali pénzügyi segély kérelme is visszautasításra került, az Ákr. 112. §
(1)-
(2)bekezdése alapján a felperesnek nem volt lehetősége arra, hogy az igazolási kérelme tárgyában hozott döntést járulékos jogorvoslattal támadja, mert arra csak az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat során kerülhetne sor. [26] Arra is hivatkozott, hogy az Ást. anyagi jogszabály, ezért kizárólag e törvény rendelkezhetett volna az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségéről, ennek hiányában azonban az Ákr.
- § szerinti igazolási kérelem előterjesztésének nem volt helye, annak ellenére, hogy azt érdemben elbírálta. A törvényszék ítélete azért is jogszabálysértő, mivel a mérlegelési jogát elvonva, az igazolási kérelem megalapozottsága körében olyan tényekre és bizonyítékokra hivatkozott, amelyet az igazolási kérelem nem tartalmazott. [27] A felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben elsődlegesen ezért azt kellett vizsgálni, hogy az azonnali pénzügyi segély folyósítása iránti kérelem előterjesztésének az Ást.
- §
(2)bekezdésében meghatározott határideje anyagi vagy eljárási határidőnek minősül-e, annak elmulasztása esetén van-e helye igazolási kérelemnek. Az Ást. e rendelkezése igényérvényesítéssel összefüggő határidőre vonatkozik, mivel a kérelem egy meghatározott támogatás (azonnali pénzügyi segély) megállapítására irányult. [28] A Kúria álláspontja szerint a fél részére valamely cselekmény megtételére meghatározott határidő anyagi jogi vagy eljárásjogi jellege az alapján határozható meg, hogy az adott cselekmény, a jog-, illetve igényérvényesítés folyamatában hol helyezkedik el. Amennyiben az adott határidő valamely anyagi jogi jogosultság, igény érvényesítésére szolgáló eljárás megindítására vonatkozik, azt anyagi jellegűnek kell tekinteni. A határidő eljárásjogi, amennyiben a már folyamatban lévő igényérvényesítésre irányuló eljárás során valamely eljárási cselekmény megtételével függ össze. Kúria II.Kfv.37.152/2023/4 7 [29] Jelen ügyben a felperes beadványa az Ást. rendelkezései alapján az azonnali pénzügyi segély számára történő megállapítására (igényérvényesítésre) irányult, a kérelem előterjesztése időpontjában ezzel összefüggésben eljárás még nem volt folyamatban, a közigazgatási eljárás az Ákr. 37. §
(2)bekezdésére figyelemmel a kérelem hatósághoz való beérkezését követő napon indult meg. [30] A kérelem alapján a hatóságnak az ügyben érdemben kellett eljárnia, kivéve, ha olyan akadály merült fel, amely miatt a kérelem nem volt érdemben eldönthető, ebben az esetben az Ákr.
- §-a szerint a kérelem visszautasításának van helye, többek között abban az esetben is, amennyiben a fél a kérelem előterjesztésére meghatározott határidőt mulasztja el. [31] A Kúria hangsúlyozza, hogy miután az Ást. szerinti azonnali pénzügyi segély anyagi jogi igény érvényesítésére irányuló közigazgatási eljárás megindítását célozza, az eljárás még nincs folyamatban, az Ást.
- §-ában meghatározott 8 nap határidőt anyagi jogi jellegű határidőnek kell tekinteni. Miután az Ákr. határidőre vonatkozó rendelkezései kizárólag az eljárás folyamatban léte alatt teljesítendő határidőkre vonatkoznak, így e határidők elmulasztása miatt előterjeszthető igazolási kérelem is kizárólag a folyamatban lévő eljárás során elmulasztott eljárási határidő vagy határnap esetén menthető ki. [32] Jelen ügyben ezért azt kellett vizsgálni, hogy az Ást. rendelkezései lehetővé teszik-e a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt az igazolási kérelem előterjesztését. Az Ást. tartalmaz az ügyintézési határidőre vonatkozó eljárási jellegű határidőre vonatkozó rendelkezéseket (Ást.
- §), a kárenyhítési kérelemmel összefüggésben pedig az Ást.
- §-a a határidő megszakadását és nyugvását is szabályozza azzal, hogy ez esetben a kérelmező az ott meghatározott okból a késedelmét kimentheti. Tekintettel arra, hogy az Ást.
- §-a nem tartalmazza az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét, a contrario az a következtetés vonható le, hogy a jelen ügyben az azonnali pénzügyi segély kérelem előterjesztésére vonatkozó határidő elmulasztása esetén ilyen igazolási kérelem előterjesztésére nincs lehetőség. [33] Ennek figyelembevételével megállapítható, hogy az alperes szükségtelenül döntött a felperes határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelméről, a törvényszék pedig ennek következtében e végzés jogszerűségi vizsgálatát tévesen és szükségtelenül végezte el. Ebből következően arról sem kellett volna állást foglalnia, hogy az Ákr.
- § rendelkezései alapján e végzés járulékos jogorvoslattal támadható volt-e. [34] Az ügyben eljárt törvényszéknek az előterjesztett keresettel összefüggésben a fentiekkel szemben arról kellett volna állást foglalnia, hogy az alperes Ákr.
- §
(1)bekezdés a) pontjára (a kérelem elkésettségére) alapított kérelmet visszautasító végzése jogszerű-e. [35] A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a bűncselekmény elkövetését csak később,
- szeptember végén ismerte fel, ebben az időpontban haladéktalanul megtette a feljelentését a rendőrhatóságnál, majd ezt követően az igényét az alperesnél is előterjesztette. [36] Az Ást.
- §
(2)bekezdése alapján az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztésének határideje a bűncselekmény elkövetését követő 8 nap. A kérelem Kúria II.Kfv.37.152/2023/4 8 elkésettségére alapított végzés jogszerűségének vizsgálata során ezért elengedhetetlen lett volna annak vizsgálata, hogy az adott bűncselekmény mely időpontban tekinthető befejezettnek. Egyes „klasszikus” bűncselekmények esetén az adott büntetőjogi tényállás szerinti cselekmény befejezésének időpontjához kétség sem fér (pl. lopás, emberölés). A jelen ügyben érintett bűncselekmény ugyanakkor jellegéből fakadóan eltér a klasszikus bűncselekményektől. [37] A csalás Btk. 373. §
(1)bekezdés szerinti alap tényállása a jogtalan haszonszerzés végett más tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása és ezzel kár okozása. E bűncselekmény feljelentés tartalma szerinti minősítése alapján a Btk. 373. §
(4)bekezdés c) pontja szerint olyan csalás bűncselekmény, amelyet a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követtek el. Ezért a feljelentő felperes személyére és a bűncselekmény minősítésére tekintettel vizsgálni kell, hogy a bűncselekmény mely időpontban tekinthető teljes egészében befejezettnek, ezzel összefüggésben a Pécsi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály által kiállított igazolás nem tekinthető kizárólagos bizonyítéknak. A rendelkezésre álló peradatok alapján az is megállapítható, hogy a felperes
- szeptember 7-én utalt ugyan utoljára egy megadott külföldi számlára, ugyanakkor ennek jelentőségét jóval később ismerte fel. [38] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az ügyben eljárt törvényszék tévesen és szükségtelenül foglalt állást a felperes igazolási kérelmét elutasító végzésről és ennek következtében nem vizsgálta meg az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem visszautasítására vonatkozó alperesi végzés jogszerűségét, melyre tekintettel a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan. [39] A Kúria mindezek folytán a törvényszék ítéletét a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [40] Az új eljárásban a törvényszéknek a megelőző eljárás iratanyaga és a perben rendelkezésre álló bizonyítékok ismételt áttanulmányozását követően, szükség esetén a felperes személyes meghallgatásával kell tisztáznia azt, hogy az ügy speciális körülményeire, a bűncselekmény minősítésére tekintettel a jelen ügyben előterjesztett kérelemmel összefüggő csalás bűncselekmény mely időpontban tekinthető befejezettnek, illetőleg ennek figyelembevételével megállapítható-e, hogy a felperes kérelme elkésett. Mindezek tisztázását követően foglalhat állást az alperes azonnali pénzügyi segély iránti kérelme visszautasítására vonatkozó végzése jogszerűségéről. A határozat elvi tartalma [41] Amennyiben az anyagi jogszabály az igény érvényesítésére vonatkozó közigazgatási eljárás megindítására határidőt állapít meg, és e rendelkezéssel összefüggésben a határidő elmulasztására vonatkozóan semmilyen rendelkezést nem tartalmaz, a mulasztás kimentésére vonatkozóan az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Kúria II.Kfv.37.152/2023/4 9 [42] A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény alapján előterjeszthető azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztése határidejének megtartottsága körében azt is vizsgálni kell, hogy a Büntető Törvénykönyvben szabályozott tényállás és a rendelkezésre álló tények, körülmények figyelembevételével a bűncselekmény mely időpontban tekinthető befejezettnek, mert a kérelem előterjesztésére nyitva álló 8 nap határidőt csak ekkortól lehet számítani. Záró rész [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 117. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [44] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő