A határozat elvi tartalma: Igazolási kérelemmel nem a perbeli nyilatkozat alaki hibája, hanem elkésett megtétele orvosolható és a mulasztás jogkövetkezményei így háríthatók el. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Fpkf.III.30.329/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró A hitelező: hitelező1 A hitelező képviselője: Dr. Fabók Ügyvédi Iroda (cím1) Az adós: adós1 Az adós képviselője: Dr. Wagner György ügyvéd cím2 Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás A fellebbezést benyújtó fél: adós A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozatának száma: Kúria III.Fpkf.30.329/2024/2 2 Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.45.099/2024/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Kaposvári Törvényszék 17.Fpk.65/2024/
- számú végzésével szemben, melyben a hitelező kérelme alapján megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását, az adós terjesztett elő fellebbezést. A jogi képviselő nélkül benyújtottnak tekintett fellebbezést az elsőfokú bíróság visszautasította. [2] Az elsőfokú bíróság fellebbezést visszautasító végzésének kézhezvételét követően az adós fellebbezés kiegészítése megjelöléssel terjesztett elő iratot, egyben igazolási kérelmet, és kérte az utóbb szabályszerűen benyújtott fellebbezés érdemi elbírálását. A fellebbezéssel támadott határozat [3] A másodfokú bíróság az adós igazolási kérelmét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján elutasította. [4] A végzés indokolása szerint az ítélőtábla az adós igazolási kérelmét azért találta alaptalannak a Pp. 150. §
(1)bekezdése szerint, mert az igazolás előterjesztése az eljárásjogi határidő vagy határnap elmulasztása esetén biztosított eljárásjogi lehetőség a mulasztás általános és különös jogkövetkezményeinek elhárítására. Az adott ügyben az adós a fellebbezését határidőben előterjesztette, határidőt nem mulasztott. Nem volt igazolással orvosolható mulasztásnak tekinthető, hogy a határidőben benyújtott fellebbezése nem felelt meg a Pp. rendelkezéseinek. A fellebbezés hibáját igazolási kérelemmel – a jogintézmény természetéből adódóan – nem lehetett orvosolni. Kúria III.Fpkf.30.329/2024/2 3 Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [5] Az adós fellebbezésében az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és az igazolási kérelmének helyt adó döntés meghozatalát, továbbá annak eredményeként fellebbezése alapján a fellebbezést visszautasító Fpkf.IV.45.083/2024/2. számú végzés hatályon kívül helyezését és a kiegészített fellebbezés érdemi elbírálását kérte. [6] Arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla végzése a Pp. 149. §
(1)-
(4)bekezdése, 150. §
(1)és
(2)bekezdése, 151. §
(1)-
(3)bekezdése,
- §-a és
- §-a szerint jogszabálysértő. [7] Állította, hogy az ítélőtábla az igazolási kérelem elbírálása során indokolatlanul szűken értelmezte a Pp. hivatkozott rendelkezéseit. Az adós korábbi fellebbezése kapcsán megállapítható az igazolással orvosolható mulasztás. A jogi képviselő nélkül előterjesztett fellebbezés jogkövetkezménye ugyanis a Pp. szerint az, hogy a fellebbezés be nem nyújtottnak minősül. Az eredeti, szabálytalannak tekintett fellebbezés tehát meg nem történt eljárási cselekmény volt, amelyre tekintettel helye volt az ügyben az elmulasztott fellebbezési határidő kimentésének és a fellebbezés pótlásának. [8] Kitért arra is, hogy a Pécsi Ítélőtábla korábbi végzése (Fpkf.IV. 45.083/2024/2.) ídő előtti, emiatt jogszabálysértő. Jogszerű eljárás az lett volna, hogy az ítélőtábla először dönt az igazolási kérelemről, és amennyiben annak helyt ad, úgy hatályon kívül kellett volna helyeznie a Kaposvári Törvényszék 65/2024/
- számú visszautasító végzését, és vissza kellett volna küldenie az iratokat a fellebbezés és kiegészítése elbírálására. Ha pedig nem ad helyt az igazolási kérelemnek, azzal hatályában fenntartja a Kaposvári Törvényszék visszautasító végzését, mellyel jogerőre emelkedik egyben a fizetésképtelenséget megállapító végzés. [9] A hitelező a fellebbezésre tett észrevételében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte. Egyetértett a végzés indokaival. A Kúria döntése és annak jogi indokai [10] A Kúria a fellebbezést a Cstv.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 365. §
(2)bekezdés c) pontja alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak. [11] Az ügyben másodfokon eljárt bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el az adós igazolási kérelmét. A végzés helytálló indokainak megismétlése nélkül a Kúria a fellebbezéssel kapcsolatban a következőket emeli ki. [12] Ahhoz, hogy polgári peres eljárásban a fél a beadványát hatályosan terjessze elő, az adott eljárási cselekménynek két egyenrangú általános feltételt kell teljesítenie: szükséges egyfelől a beadványtól elvárt alakiság {ilyennek minősül kötelező jogi képviselet esetén a Kúria III.Fpkf.30.329/2024/2 4 beadvány jogi képviselő általi benyújtása [Pp. 74. §
(1)bekezdés]}, a másik feltétel pedig az időbeliség. Csak akkor hatályos egy eljárási cselekmény, ha a vonatkozó alaki követelmények mellett annak a további követelménynek is megfelel, hogy a fél az előírt időtartamon belül, illetve határnapon teljesítette. Bármelyik feltétel hiánya – akár a megkövetelt alakiság sérelme, akár a beadvány elkésett benyújtása – hatálytalanná teszi az így tett nyilatkozatot. [13] A hatályosság előzőekben ismertetett két feltétele közül az igazolási kérelem – természetének megfelelően – csak az egyik feltételhez kapcsolódó jogintézmény: igazolással nem a perbeli nyilatkozat alaki hibája, hanem az elkésett megtétele orvosolható és azzal a mulasztás jogkövetkezményei így háríthatók el. [14] Az adós eredeti fellebbezésének hatálytalanságát nem a fellebbezési idő túllépése, hanem az idézte elő, hogy a fellebbezés más szempontból (alaki okból) nem volt szabályos, ezáltal törvényesnek tekinthető eljárási cselekmény. Az igazolási kérelem a fellebbezés hatályosságához szükséges feltételek közül – meg nem engedetten – a hatálytalanságot előidéző alaki hibát kívánta elhárítani. [15] Az ügyben másodfokon eljárt bíróság az előzőeknek megfelelően, jogszabálysértés nélkül értelmezte a Pp. mulasztásra és igazolási kérelemre vonatkozó szabályait (Pp. 149. §, 150-153. §), és megalapozottan döntött az adós igazolási kérelmének elutasításáról. [16] A fellebbezés további érvelésének, ami a fellebbezést visszautasító elsőfokú határozat másodfokú felülbírálatának és a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére előterjesztett igazolási kérelem elbírálásának helyes sorrendjére vonatkozott, az igazolási kérelem előzőekben részletezett megalapozatlansága miatt nem volt jelentősége. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy mivel az eredeti fellebbezés visszautasítása nem az elkésettsége, hanem az alaki hibája miatt történt, nem függött össze a vizsgált visszautasítási ok és a fellebbezési határidő kimentésére szolgáló igazolási kérelem mikénti megítélése. [17] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Záró rész [18] Az eredménytelenül fellebbező adós a felmerült másodfokú eljárási költségét viselni köteles. A hitelező javára eljárási költség - annak felszámítása nélkül (Pp. 81. §) – nem volt megállapítható. [19] el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta Budapest,
- február
- Kúria III.Fpkf.30.329/2024/2 5 Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró