Kf.700375/2025/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(5)bekezdése szerinti megbízási díjra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Kf.700.375/2025/

1. felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe, eljáró képviselő: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos) vármegyei1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Csonka Pál kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 13.K.700.443/2025/
3. számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A per alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.375/2025/4 2 [1] A felperes
4. november
5. napjától
6. szeptember
7. napjáig a helység1i Rendőrkapitányság állományában körzeti megbízottként teljesített szolgálatot. A körzeti megbízotti beosztásához nem tartozóan rendszeresen végzett a körzeti megbízotti működési körzetén (helység1 városán) kívül járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki és egyéb napi szolgálati feladatokat, melyek ellátásáért megbízási díj megfizetését kérte. Az ennek érdekében előterjesztett szolgálati panaszát az alperes vezetője megalapozatlanság miatt elutasította. A kereset és a védirat [2] A felperes keresetében az alperest a
8. november
9. napjától
10. szeptember
11. napjáig terjedő időszakra – 35 többletfeladatellátással érintett hónapra – bruttó 1.014.563 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg; keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
12. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
13. §

(1)bekezdés a)-c) pontjait egyaránt megjelölte. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, vitatva a követelés jogalapját. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a perbeli időszakra vonatkozóan 1.014.563 forint megbízási díj és törvényes késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Döntését a Hszt. 2. § 25. pontjára, 71. §

(1)bekezdés c) pontjára és

(5)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alatt álló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/

1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
2. BM rendelet)
3. számú mellékletére, valamint a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
4. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) egyes pontjaira alapította. Rögzítette, hogy a 30/
5. BM rendelet alapján a járőr, járőrvezető és a körzeti megbízott eltérő beosztások, más feladatkörrel. A felperes nyilatkozata, a becsatolt tevékenységkimutatások alapján megállapította, hogy ténylegesen munkaideje jelentős részében működési körzetén kívül is – a rendőrkapitányság teljes illetékeségi területén –, a beosztásába tartozó feladatai mellett járőri feladatokat hajtott végre. A KMB Szabályzat 2., 3.d), 15., 20-22., 24., 25.,
6. pontjaiból és a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
7. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban Járőrszabályzat) 4., 5., 10., 60.,
8. pontjaiból egyértelműen levezethető, hogy a körzeti megbízotti és a járőri feladatok elválnak egymástól. A KMB Szabályzat
9. pontja a körzeti megbízottnak ugyan előírja, hogy szolgálatteljesítési ideje legalább 70 %-ában közterületi tevékenységet kell ellátnia, azonban a
10. pontja nem teszi a körzeti megbízott feladatává a járőrszolgálat ellátását, csak annak lehetőségét teremti meg, hogy alapvetően a működési körzetében járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.375/2025/4 3 (Kf.III.45.090/2021/4.). A KMB Szabályzat
11. pontja szerint a rendőri jelenlétet a körzeti megbízottnak a saját működési körzetében kell biztosítani. A KMB Szabályzat 21.c) pontjában foglalt különleges jogrend (veszélyhelyzet) tekintetében kiemelte, hogy az eseti jelleg fogalma nem jelenti azt, hogy a körzeti megbízott a működési körzetéből fokozott ellenőrzések, illetve különleges jogrend alkalmával rendszeresen elvonható lenne, arra csak kivételesen, alkalomhoz kötődően kerülhet sor. Ugyanezen megállapítást tartotta irányadónak a KMB Szabályzat 21.b) pontjával kapcsolatban is; 25.a) pontja alapján pedig a körzeti megbízott nem vehető igénybe tilalmazott fogdaőri és kísérőőri szolgálatra. Nem volt alapos az alperes azon hivatkozása sem, hogy a megbízási díjra való jogosultság azért nem jogszerű, mert a felperes a járőrszolgálat ellátásával alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó munkát végzett, mivel a megbízási díjnak nem feltétele, hogy az csak magasabb beosztású vagy nagyobb felelősséggel járó munkavégzés esetén jár. Alaptalanul hivatkozott az alperes a Hszt.
12. §

(1)és

(2)bekezdéseire, valamint arra, hogy az egyéb közrendvédelmi feladatok a körzeti megbízotti feladatok helyett kerültek ellátásra, mivel a felperes az eredeti beosztása szerinti feladatok ellátása alól nem mentesült. Rögzítette, hogy a teljes perbeli időszakban a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladat-ellátására nem eseti jelleggel került sor, amelyért a részére a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díj jár. A megbízási díj felperes által igényelt 75%-os mértékét nem találta eltúlzottnak, miután folyamatosan – munkaidejének jelentős részében – a saját beosztásához nem tartozó többletmunkát látott el. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [5] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállásban és ítéletének indokolásában helytelen következtetést vont le. A Hszt. 13. §

(1)-

(2)alapján a szolgálati viszony létesítését önként vállaló felperes köteles volt ellátni a számára jogszerűen előírt feladatokat. A felperes esetében a Hszt. 71. §

(1)-

(5)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem állnak fenn, a perbeli időszakban nem az eredeti szolgálati beosztása mellett többletfeladatként, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett egyéb szolgálati feladatként hajtotta végre a többletfeladatként megjelölt tevékenységeket. A magasabb besorolású körzeti megbízotti beosztásban szolgálatot teljesítő személy által az alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatok ellátása megbízási díjra nem jogosít. A járőr, járőrvezető és egyéb szolgálati feladatok beilleszthetők a körzeti megbízotti beosztás (közrendvédelmi) feladatrendszerébe, azok nem generálnak többletfeladatokat; egy időben nem is tudott volna a felperes járőrszolgálatot is ellátni és körzeti megbízottként is tevékenykedni. A körzeti megbízott működési körzetében végzett közös közterületi szolgálat mint vegyes összetételű szolgálati forma ellátása a KMB Szabályzat szerint történik. Az ilyen közterületi szolgálatokat is a TIK ügyeletese irányítja. A felperes az elvonások ideje alatt a kinevezése szerinti beosztásából adódó körzeti megbízotti feladatait nem látta el, helyette más szolgálati feladat került részére meghatározásra, azonban erre az időre illetménye nem került csökkentésre. A felperes a fokozott ellenőrzés elrendelése és a világjárvány miatti különleges jogrend alkalmával a KMB Szabályzat 21., 22. és 24. pontjai alapján jogszerűen elvonható volt az eredeti feladatköréből. A felperesi kimutatás tartalmaz olyan feladatokat, melyek ellátása csak a körzeti megbízotti körzetből való elvonással lehetséges. A ellenőrzés1 ellenőrzéssel kapcsolatban a KMB Szabályzat 21.

1. b)pontja szerint járt el a szervezet. Egyebekben a KMB Szabályzat 54. pontja alapján a körzeti megbízott kiemelt Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.375/2025/4 4 közlekedésbiztonsági feladata a közlekedésre vonatkozó szabályok betartása, a közlekedők ellenőrzése és tájékoztatása. A rendezvénybiztosítás a KMB Szabályzat 51. pontja szerint szintén a körzeti megbízott feladata. Hivatkozott továbbá szintén a körzeti megbízott munkakörébe tartozó feladataként a KMB Szabályzat 39.
2. b)pontjára, 46.
3. f)pontjára és 57. pontjára. A járőrfeladatok ellátása a fentiek alapján nem keletkeztetett többletmunkát. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az 50. pont értelmében ezen időponttól kezdődően a körzeti megbízottnak nem csak a saját működési körzetében, hanem a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén kell a meghatározott feladatait ellátnia. Ezt követően az átkísérési feladatok sem voltak már tilalmazottak. A felperes által hivatkozott ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztások nem kerültek konkretizálásra és valamennyi felperesi többletfeladathoz hozzárendelésre, illetve bizonyításra, így a státuszok huzamos betöltetlenségéből nem következik okszerűen a Hszt. 71. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása. A Hszt. 71. §

(1)bekezdés b) pontja kapcsán a felperes konkrét tényelőadást nem tett, a perben nem igazolta, hogy a perbeli időszakban a rendőrkapitányságon szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítése miatt látta el a kifogásolt feladatait. [6] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Nézete szerint az alperes nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált volna. A Hszt. 13. §-ára, valamint 71. §

(1)bekezdés a) pontjára alapított okfejtés nem releváns. A havi szolgálatai egy részében járőrszolgálatot látott el, ezért munkakörének ellátása mellett végzett járőri feladatokat. A járőrszolgálat működési körzeten kívüli ellátása pedig nem tartozik a körzeti megbízott feladatkörébe. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [7] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [8] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem keretei között – a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve – bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékét és az arra vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt meg, kizárólag az ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülbírálatát kérte a másodfokú bíróságtól. E körben szükséges rámutatni arra is, hogy a perbeli időszakban a megbízási díjat érintően több jogszabálymódosítás történt (KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos módosítása és a Hszt. 71. § 2023. február 1. napjától hatályos módosítása), mely utóbbi értelmezését a fellebbező fél nem tette vitássá, így arra a felülbírálat nem terjedt ki. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.375/2025/4 5 [9] Az elsőfokú bíróság ténylegesen azt vizsgálta, hogy a felperesnek a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja szerint jár-e, és ha igen, milyen mértékű megbízási díj. A Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjait a felperes a keresetében ugyan a jogszabályhely bemásolásával megjelölte, azonban azok kapcsán konkrét tényelőadást nem tett, az elsőfokú bíróság eljárása során ezen jogcímeket nem vizsgálta, azokra ítéletében sem hivatkozott, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezés Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjai megsértése körében előadott érveinek vizsgálatát mellőzte. [10] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, mivel az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem nyert alátámasztást. A felek eltérő jogértelmezéséből fakadó vitás kérdések értelmezését azonban az a Kúria már elvégezte, amit a Fővárosi Ítélőtábla is irányadónak tekint, attól eltérni nem kíván. [11] A Kúria a Hszt. 71. §

(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során a hasonló tényállású ügyekben több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/

1. [Bírósági Határozatok Gyűjteménye (a továbbiakban: BHGY) – K-MJ-2017-1], Kf.III.45.090/2021/
2. [BHGY – KKJ-2022-752]) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt.
3. §

(5)bekezdés]. [12] Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/

1. [BHGY – K-KJ-2020-487], Kf.VII.39.389/2021/
2. [BHGY – K-KJ-2021-685], Kf.VII.39.523/2021/
3. [BHGY – K-KJ-2021-744]) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. Az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot a beosztás részeként. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH
4. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölé rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.375/2025/4 6 (Kfv.VII.37.193/2020/
5. [BHGY – K-KJ-2020-246], Kf.VII.39.246/2020/
6. [BHGY – K-KJ2020-469]). [13] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a kinevezése szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a felperes személyes nyilatkozatában foglaltak és az egyéb – alperes által nem vitatott – bizonyítékok alapján helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB Szabályzat
7. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-
8. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoport működési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adtak jogalapot a KMB Szabályzat 24., valamint
9. pontjai, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartoznak. [14] Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört jelentenek, rájuk különböző, egyedi normatív szabályzatok tartalmaznak munkáltatói utasításokat, melyek alapján a hozzájuk tartozó feladatkör, a feladatok ellátása és a felelősség terjedelme is elválik egymástól. A körzeti megbízottnak a KMB Szabályzatban szereplő feladatait nem meghatározott útirányterv alapján kell ellátnia, a járőrözést kizárólag járőrútirány terv szerint, a TIK irányítása alatt kell és lehet ellátni. A két beosztás tartalmának különbségét támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzat
10. pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a körzeti megbízott közterületi szolgálatot lát el és járőrözik, ezt a feladatot kizárólag járőr vezetőjeként és járőrrel közösen, kizárólag – a
11. és
12. pontokban meghatározott kivételeken kívül – a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el. [15] Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre, vagyis csak járőrvezetői feladatot láthat el a szolgálat végrehajtására beosztott járőrrel közösen, a körzeti megbízotti körzetén belül. Ebből az következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, ellentételezésre jogosult. Működési körzetén kívül pedig csak eseti jelleggel láthat el feladatokat, a KMB Szabályzat
13. pontjában meghatározott esetkörökben. A felperest azonban a peresített időszakban szinte napi rendszerességgel és nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/
14. [BHGY – K-KJ-2022-929]). Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.375/2025/4 7 [16] A KMB Szabályzat
15. pontja szerinti feltételek fennállását, így a működési körzetéből történő elvonást lehetővé tévő kivételes, eseti jelleget az alperes nem bizonyította. Amennyiben a hivatásos állomány tagja (körzeti megbízott) tartósan lát el a beosztásához nem tartozó feladatokat, azért megbízási díjra jogosult, és ennek megfizetése alól a munkáltatót a fokozott ellenőrzés elrendelése, illetve a veszélyhelyzet kapcsán érvényben lévő különleges jogrend sem mentesíti. A KMB Szabályzat
16. pont a) alpontja kifejezetten tilalmazza a körzeti megbízott igénybevételét kísérőőri feladatokra, h) alpontja őrzési feladatokra. [17] A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/
17. [BHGY – K-KJ-2020465], Kf.VII.39.525/2021/
18. [BHGY – K-KJ-2021-680]) kimondta, hogy a Hszt.
19. §

(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen végzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatként értékelendő. Ebből következően megalapozatlan volt az arra történő alperesi hivatkozás, hogy a magasabb besorolású és magasabb képesítési követelményeknek megfelelő körzeti megbízotti szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő személyek által ellátott, alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatokhoz kapcsolódóan nem állapítható meg olyan magasabb felelősségi kör, mely a megbízási díjra való jogot megalapozná. Az ugyanis, hogy a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatokon túl elvégzett, másik beosztáshoz tartozó további tevékenység magasabb felelősségi körbe tartozik-e, nem a helyettesítési díjra való jogosultság, hanem legfeljebb a mértéke megítélésénél vehető figyelembe. [18] A felperes által ellátott feladatokkal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a körzeti megbízotti működési körzetén kívüli járőri, járőrszolgálati feladatok ellátása, az elvégzett átkísérések és egyéb járőr jellegű feladatok a beosztásához képest olyan többletfeladat ellátását jelentettek, amely alapján megbízási díjra vált jogosulttá. [19] A másodfokú bíróság a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos módosítása kapcsán előadott alperesi érveket sem találta megalapozottnak. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.700.459/2023/4., 3.Kf.700.482/2023/5. és 5.Kf.700.543/2023/4. számú döntéseiben már kimondta, hogy az ORFK mint központi államigazgatási szerv [a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. §

(2)bekezdésének d) pont] vezetője a jogalkotásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
2. §

(4)bekezdés

1. c)pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései 30/2015. BM rendelet 2. mellékletével konform módon Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.375/2025/4 8 értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont b)-
2. c)alpontjai és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel –, arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőrszabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai közötti minimális distinkciót a KMB Szabályzat 2. pont
3. a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennél fogva a munkáltató a 30/2015. BM rendelet 1. §
4. a)pontjába és a 2. sz. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás feladatainak ellátását. [20] A Jat. a 2010 előtti helyzethez képest a közjogi szervezetszabályozó eszközök jogrendszerben elfoglalt helyét tisztázta, a jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályozás mellett külön fejezetben (VI. Fejezet) rendelkezik a közjogi szervezetszabályozó eszközökről, törvényi szintű legitimációt nyújtva ezzel az e körbe tartozó jogi normák (határozat, utasítás) tekintetében. Deklarálta, hogy a Jat. 23. §-ának megfelelő közjogi szervezetszabályozó eszköz a Jat. 24. §

(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a 30/2015 BM rendelettel [Alaptörvény T) cikk

(1)és

(2)bekezdés] nem állhat ellentétben, valamint nem ismételheti meg jogszabály rendelkezését. Fenti definícióból következően egyértelmű, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszköz nem általánosan kötelező, hanem csak az adott (vagy az általa irányított) szervre, és a szabályozásának tárgya szigorúan behatárolt. Egyértelmű az is, hogy jogszabállyal nem lehet ellentétes. [21] Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a 30/2015. BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB Szabályzat 2. pont

1. a)alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. A KMB Szabályzat módosítása tulajdonképpen azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is; egyben a 15. pontban egyértelművé tette, hogy a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoport körzetnek semmiféle szerepe nincs, a csoportkörzet funkciója csak a 2. pont
2. a)pont szerinti feladatok tekintetében értelmezhető. Mindennek tükrében – a Hszt. és a 30/2015. BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. A felperes igazolható módon szolgálatai és munkaideje nagyobb részében járőri és járőr jellegű feladatokat látott el. [22] A megbízási díj mértékével összefüggésben lényeges, hogy az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, azt ennélfogva az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. Az összegszerűséget és a mérlegelési tevékenységét azonban az alperes a fellebbezésében nem támadta, ezért a felülbírálat során a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.375/2025/4 9 másodfokú bíróság kizárólag annak megállapítására szorítkozott, hogy az elsőfokú ítélet az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelel. [23] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [24] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §

(3)bekezdése értelmében a 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §

(1)-

(2)bekezdéseire, 82. §

(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(3)bekezdés a) pontjára, 3. §

(1)bekezdés a) pontjára és

(4)bekezdésére figyelemmel állapította meg. [25] Az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
2. §

(1)bekezdésében és 46. §

(1)bekezdésében meghatározott (81.165 forint összegű) fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §

(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Kp. 99. §

(3)bekezdése értelmében a 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 96. §

(1)bekezdés b) pontja, 102. §

(1)és

(6)bekezdései alapján az állam terhén marad. [26] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §

(3)bekezdése szerint alkalmazandó

1. §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [27] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
2. §

(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,

1. február
2. dr. Kecskés Zsófia s.k. dr. Farkas Ervin s.k. dr. Zakócs Ildikó s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró