P.20449/2024/45 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.449/2024/45.szám A Balassagyarmati Törvényszék a Zsámboki Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd dr. Zsámboki Anna, 1062 Budapest, Lendvay utca 22/II.) ügyvéd által képviselt Felperes1 (Cím1.) felperesnek – dr. Molnár Arnold (Cím8.) ügyvéd által képviselt Alperes1 (Cím2.) alperes ellen jelzálogból való kielégítés tűrése iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: A törvényszék kötelezi az alperest annak tűrésére, hogy a felperes a Bt 1... helyrajzi számon nyilvántartott, természetben település, utca, házszám épület alatti ingatlan alperes tulajdonát képező 13973/28027 arányú tulajdoni hányadából 86.424.-CHF és · 93.294.-CHF után

1. június
2. napjától
3. október
4. napjáig havi 2,5%-os mértékű, 9.329,4.-CHF összegű ügyleti kamata, · 93.294.-CHF után
5. október
6. napjától
7. január
8. napjáig járó, havi 3%-os mértékű késedelmi kamata, valamint · 86.424.-CHF után
9. január
10. napjától a kifizetéség járó, havi 3%-os mértékű késedelmi kamata erejéig kielégítést keressen. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.288.763.(hárommillió-kettőszáznyolcvannyolcezer-hétszázhatvanhárom) Ft perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a Balassagyarmati Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás [1] A felperes és az alperes üzleti kapcsolatban álltak egymással, ennek keretében az alperes tulajdonában álló Kft. egy csarnok építésére vállalkozott a felperes cége, az e. Kft. részére. [2] A felperes tulajdonát képezte a L. bejegyzésű E.A.. A felperes ezt a céget el kívánta adni, amit megemlített az alperesnek is. Az alperes a céget meg kívánta vásárolni, azonban közölte, hogy arra nincs pénze. A felperes vállalta, hogy az alperes részére kölcsönt ad a cég megvásárlásához. Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.449/2024/45-II 2 [3] A
11. június
12. napján kelt, dr. S.T. ügyvéd által ellenjegyzett átruházási szerződésben Felperes1, mint átadó, valamint Alperes1, mint átvevő felek rögzítették, hogy az átruházó tényleges tulajdonosa az E.A. L. bejegyzésű cégnek, melyet egyedüli aláírási joggal képvisel U.A.S.E., az igazgatótanács tagja. A cég pénzalapja (saját tőkéje) 50.000.CHF. A szerződésben a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az átadó a céget a jelen okirat aláírásával átadja az átvevőnek. Rögzítették, hogy a jelen jogügylet kapcsán egymással elszámoltak, követelésük egymással szemben nincs. Megállapodtak, hogy a jelen szerződés kapcsán a L. jogszabályok érvényességét ismerik el, jogvita esetén a Va.-i Bíróság illetékességét ismerik el. [4] Ugyanezen a napon Felperes1, mint hitelező és Alperes1, mint adós között kölcsönszerződés jött létre, mely szerződést tanú1 ügyvéd ellenjegyzett. A szerződésben a felek megállapodtak, hogy a hitelező a jelen szerződés feltételei és kikötései szerint kölcsönad az adósnak 93.294.- svájci frankot olyan módon, hogy a hitelező 30.000.-eurót a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg készpénzben ad át az adósnak, mely összeg hiánytalan átvételét az adós a jelen szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza, és amely összeget a felek közösen 29.294.-CHF-nek fogadnak el, míg a fennmaradó 64.000.-CHF-et, mint a kölcsön vonatkozó részét a felek az adós részére kifolyósítottnak tekintik a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tekintettel arra, hogy a felek a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg aláírt megállapodása alapján az adós teljeskörű tulajdonjogot/rendelkezési jogot szerzett az E.A. L. bejegyzésű cég fölött, mely cég vételára, valamint az ilyen cégben elérhető tagi betét összege együttesen 64.000.-CHF, amely a hitelező, mint eladó részére a mai napon lenne esedékes az adós, mint vevő részéről, azonban az ilyen 64.000.-CHF összeg megfizetésére az adós, mint vevő a mai napon történő teljesítés helyett a kölcsön részeként a jelen kölcsönszerződés alapján válik kötelessé. A felek megállapodtak abban, hogy az adós a kölcsön összegét legkésőbb
13. szeptember 30-ig köteles a hitelező részére visszafizetni. A felek megállapodtak abban is, hogy az adósnak a jelen szerződésből fakadó kötelezettségei biztosítására a jelen szerződéssel egyidőben jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat alapítanak az adós tulajdonát képező ingatlanra. Megállapodtak, hogy amennyiben az adós a lejáratkor nem teljesít, vagy a kölcsön összegéből akár részben is tartozik, a hitelező minden további figyelmeztetés vagy jogcselekmény nélkül jogosult a jelen szerződésben foglalt jogai mellett a jelzálogjog érvényesítése iránt önállóan eljárni. Megállapodtak, hogy az adós, mint jelzálogkötelezett köteles tűrni, hogy a hitelező az adós nemteljesítése esetén az ingatlanból a jelzálogjoga útján kielégítést vegyen. Rögzítették, hogy a jelen szerződés aláírásával a jelen szerződés tárgyában tett minden esetleges korábbi szóbeli vagy írásbeli megállapodásuk, minden erre vonatkozó javaslatuk, ajánlatuk vagy nyilatkozatuk hatályát veszti, és azokra továbbiakban kellő alappal egyik fél sem hivatkozhat. [5] Az ugyanezen napon aláírt szerződés jelzálogjog alapítására megnevezésű szerződésben Felperes1, mint hitelező, továbbá Alperes1, mint adós egyezően megállapították, hogy közöttük
14. június
15. napján kölcsönszerződés jött létre 93.294.-CHF összegű kölcsön tekintetében, melyet az adós legkésőbb
16. szeptember
17. napjáig köteles visszafizetni a hitelező részére. Az adós az ingatlan-nyilvántartásban 19638/28027 arányú tulajdonosa a Bt 1... helyrajzi szám alatt felvett lakóház elnevezésű, természetben település, út épület szám alatt felvett 204 m2 alapterületű ingatlannak. A felek az adósnak a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségének biztosítására a szerződésben első ranghelyű jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat alapítottak a hitelező javára az ingatlannak az adós 19638/28027 arányú tulajdoni hányadára 93.294 CHF összeg és járulékai erejéig. A szerződés 3.1.) pontja alapján amennyiben a hitelező a kölcsönszerződés alapján a részére járó szolgáltatást, illetve annak vonatkozó részeit annak lejáratakor (
18. szeptember 30.) hiánytalanul nem kapja meg, ezt követően a hitelező jogosult a jelzálogjog tárgyából a kölcsönszerződés alapján részéről felmerülő követelésére a jelzálogjog összegének erejéig a Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.449/2024/45-II 3 jelzálog tárgyából önállóan, minden további jogcselekmény nélkül kielégítést keresni. A felek tudomásul vették, hogy az adós nemteljesítése esetén a hitelező kifejezetten jogosult bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül érvényesíteni követelését. [6]
19. október
20. napján a felek a kölcsönszerződést módosították, mely kölcsönszerződés
21. számú módosításban rögzítették, hogy egymással
22. június
23. napján kölcsönszerződést kötöttek, amelynek alapján az adós 96.000.-CHF svájci frank kölcsönt vett fel a hitelezőtől. Megállapodtak, hogy a kölcsönszerződésben rögzített lejárat időpontját az alábbiak szerint módosítják: Az adós vállalja, hogy a kölcsön összegéből 42.000.-CHF-et CHF, vagy a hitelező választása szerint EUR pénznemben legkésőbb
24. október 20-ig, míg a fennmaradó 54.000.-CHF-et CHF pénznemben legkésőbb
25. november 15-ig fizeti meg a hitelezőnek a kölcsönszerződésben foglalt módon. Amennyiben az adós a fenti lejárati dátumokból bármelyiket elmulasztja, a kölcsön teljes összege azonnal lejárttá és esedékessé válik. A felek megállapodtak, hogy a kölcsönszerződés jelen szerződésmódosítással nem érintett valamennyi egyéb pontja változatlan tartalommal fennmarad. [7] A Bt belterület 1... helyrajzi számú ingatlan
26. október
27. napján lekért tulajdoni lapja szerint
28. január
29. napi hatállyal a per kimenetelétől függően M.Z. vevő javára bejegyzésre került 5665/28027 tulajdoni hányad, míg az alperes tulajdonában 13973/28027 tulajdoni hányad maradt. [8] A szerződések megkötését megelőzően alperes részére bemutatott számlakivonat szerint az E.A. cég számláján 51.000.- euró összeg volt. Amikor az alperes vonatkozásában a tulajdonosváltozás átvezetése megtörtént az E.A. cégben, akkor már a cég számláján nem volt megtalálható ez az összeg. Az alperes által az ellenkérelméhez csatolt számlakivonat szerint az E.A. cég számlájáról 46.173,30 euró
30. december
31. napján lett elutalva. Az E.A. L. bejegyzésű cégben a tulajdonosváltozás átvezetésére
32. decemberében került sor, ekkor került a cég az alperes tulajdonába. [9] Az alperes sem a részére készpénzben átadott 30.000.-eurót, sem a részére nyújtott és az E.A. cég megvásárlásához kifolyósítottnak tekintett 64.000.-CHF összegű kölcsönt nem fizette meg a felperes felé a szerződésmódosításban megadott határidőn belül. [10] A felperes módosított keresetében annak tűrésére kérte az alperest kötelezni, hogy a Bt 1... helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan alperes tulajdonát képező 13973/28027 arányú tulajdoni hányadából 86.424.-CHF és 93.294.-CHF után
33. június
34. napjától 2023.október
35. napjáig havi 2,5%-os mértékű, 9.329,4 CHF összegű ügyleti kamata, 93.294.-CHF után
36. október
37. napjától
38. január
39. napjáig járó havi 3 %-os mértékű késedelmi kamata, továbbá 86.424.-CHF után
40. január
41. napjától a kifizetéséig járó havi 3 %-os mértékű késedelmi kamata erejéig kielégítést keressen. [11] Keresetét a Polgári törvénykönyvről szóló
42. V. törvény (Ptk.) 6:1.§, 6:
43. §, 6:
44. §, 6:
45. §, 6:
46. §, 5:
47. §, 5:
48. §, 5:
49. §, 5:
50. §, 5:
51. §, 6:
52. §, 6:
53. § előírásaira alapította. Hivatkozott rá, hogy a
54. június
55. napján megkötött és
56. október
57. napján módosított kölcsönszerződés alapján az alperes a mai napig semmilyen összeget nem fizetett meg a felperesnek, ennek megfelelően
58. október
59. napján a teljes tartozás esedékessé vált. A Ptk. 5:
60. §-a alapján a felperes a zálogtárgyból más hitelezőket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ezért jelen keresettel az alperes felé kölcsön és járuléki jogcímen fennálló követelése erejéig kíván kielégítést keresni az ingatlanból, mint zálogtárgyból. [12] Hivatkozott rá, hogy a kereseti kérelemben megjelölt követelés a kölcsönszerződésből, annak
61. számú szerződésmódosításából, továbbá a jelzálogszerződésből ered. A kölcsönszerződésben a felperes 93.294.-CHF összegű kölcsönt nyújtott az alperesnek, mely kölcsön igénybevételét az alperes mind a kölcsönszerződésben, mind a jelzálogszerződésben, Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.449/2024/45-II 4 mind a kölcsönszerződés
62. számú szerződésmódosításában elismerte. A kölcsönszerződésben nyújtott kölcsönösszeg két részből tevődött össze, az egyik része az E.A. üzletrészének vételárához a vételár összegével megegyező összegben, 64.000.-CHF összegben nyújtott kölcsön, a másik része a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg az ellenjegyző ügyvéd előtt átadott 30.000.-euró készpénzben átadott összeg, melyet az aláíráskori árfolyamot figyelembe véve a felek 29.294.-CHF összegű kölcsönnek fogadtak el. Hangsúlyozta, hogy a jelen peres eljárás alapját ez a kölcsönjogviszony képezi. A kölcsönjogviszony szempontjából irreleváns, hogy a kölcsönadó mire nyújtja a kölcsönt, a kölcsönnyújtás céljától függetlenül a kölcsönvevő a kölcsönt a kölcsönszerződés alapján visszafizetni köteles. A felek között létrejött egy üzletrész átruházási megállapodás is, amely tejesen különálló jogviszony a fenti kölcsönjogviszonytól. A két jogviszony között a kapcsolat mindössze annyi, hogy a kölcsönszerződés alapján nyújtott kölcsön összegét az alperes részben az üzletrész vételárára költötte. A felperes el kívánta adni, az alperes meg kívánta vásárolni a felperes tulajdonát képező E.A. külföldi cég üzletrészét. Az üzletrész vételárát a felek akként határozták meg, hogy figyelembe vették az E.A. cég bankszámláján az üzletrész átruházásakor lévő, a cég tulajdonát képező összeget, mint cégvagyont is. A jogági és üzleti gyakorlatban az üzletrész vételárának meghatározásakor minden üzletrész átruházás esetén figyelembe veszik a cég aktuális vagyonát, jelen esetben a számláján lévő összeget. A cég aktuális vagyona azonban nem egyezik meg az üzletrész értékével, az adott időpontban rendelkezésre álló cégvagyon csupán egy, a vételár kiszámításához figyelembe veendő szempont. Az üzletrész vételárát a felek kölcsönösen 64.000.-CHF-ben határozták meg. Ezen jogviszony alapján az alperesnek 64.000.-CHF összegű vételár fizetési kötelezettsége keletkezett a felperes felé. Az alperes ezen vételárat esedékességkor nem tudta megfizeti, azonban az üzletrészt megkívánta szerezni, ezért a vételár összegét kölcsönkérte a felperestől. Az alperesnek ezen jogviszonytól függetlenül még további 30.000.- euró összegre is szüksége volt, melyet szintén kölcsönkért a felperestől. A két kölcsönügyletet a felek egy szerződésbe foglalták. Így az üzletrészátruházási jogviszony alapján az alperes tartozott a felperesnek 64.000.- CHF vételár jogcímen fennálló összeggel. A kölcsönszerződés alapján a felperesnek keletkezett 93.294.-CHF kölcsönadási kötelezettsége az alperes felé. A két egymással szemben lejárt egynemű pénzbeli követelést beszámították egymással a felek, így tényleges pénzmozgás nélkül, beszámítással teljesítette a felperes a kölcsön 64.000.-CHF összegű részét, míg a 30.000.-euró összeget készpénzben átadta az alperesnek. E körben hivatkozott a Ptk. 6:
63. § előírásaira. Így a felperes a kölcsönnyújtási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Utalt rá, hogy a gazdasági éltben teljesen tipikus, hogy pénzösszegek oda-vissza utalása helyett, a felesleges pénzmozgások és költségek elkerülése helyett a felek a szerződés keretén belül így rendezik egymás közötti kölcsönös tartozásaikat. A beszámítás a Ptk. szerint a teljesítés egy módja, ennek megfelelően ennek jogszabályi akadálya nincs. Az alperes az üzletrészt meg is szerezte, ami szintén azt igazolja, hogy mind az alperesi vételár tartozás, mind a felperesi kölcsönnyújtási kötelezettség teljesítésre került a kölcsönszerződés által. [13] Kiemelte, hogy azzal, hogy az üzletrész vételára nem egyezik meg az E.A. bankszámláján lévő pénz összegével, az alperes is pontosan tisztában volt, mert az alperesi ellenkérelemben az alperes hivatkozott rá, hogy a felperessel való egyezségük arról szólt, hogy ő megvásárolja az E.A. L. bejegyzésű céget 64.000.-CHF-ért, és őt illeti a cégben lévő 51.000.- euró elérhető tagi betét összege. Mivel az esedékességkor az alperes az üzletrész vételárát nem tudta megfizetni felperesnek, a felperes a vételárnak megfelelő összeget, valamint az aláíráskor még további 30.000.-eurót készpénzben kölcsön adta az alperesnek a kölcsönszerződés alapján. Az üzletrész-vételár összegét, mint kölcsönt a felperes szerződésszerűen biztosította az alperesnek, ennek megfelelően az alperes az üzletrészen Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.449/2024/45-II 5 tulajdonjogot is szerzett. Az üzletrész megszerzésével minden tagi részesedés, a cégben lévő valamennyi tagsági jog átszáll az új tulajdonosra. [14] Az alperes a kereset elutasítását kérte elsődlegesen az illetékesség hiánya, másodlagosan a kölcsönszerződés érvénytelensége miatt. Azt nem vitatta, hogy a megjelölt kölcsönszerződést, annak módosítását, valamint a jelzálog alapítására vonatkozó szerződést aláírta, azonban azt érvénytelennek tekinti. Hivatkozott rá, hogy a felek cégátruházási szerződést is kötöttek az E.A. L. bejegyzésű cég vonatkozásában, melyben rögzítették, hogy a jelen jogügylet kapcsán egymással elszámoltak, követelésük egymással szemben nincs. Így a felperes az átruházási szerződésből eredő követelést vele szemben nem támaszthat. Hivatkozott rá, hogy az átruházási szerződés aláírását megelőzően a felperes az E.A. cég bankszámlakivonatát bemutatta, mellyel igazolta, hogy a cégnek 51.000.-euró tagi betét van a számláján. Ezen összegre hivatkozik a kölcsönszerződés 1.1.) pontja amikor rögzíti, hogy a 64.000.-CHF az E.A. cég vételárából, valamint az ebben a cégben elérhető tagi betét összegéből adódik össze. A felperessel való egyezéségük arról szólt, hogy az alperes megvásárolja az E.A. céget 64.000.-CHF -ért és őt illeti a cégben lévő 51.000.-euró elérhető tagi betét összege. Sérelmezte, hogy a cég még nem került birtokába a L. cégbírósági ügyintézés lassúsága miatt, amikor a felperes érdekeltségébe tartozó cég vezetése a tagi hitelből 46.173,30 eurót utalt a számláról, ezzel teljes mértékben kiüresítették a céget. A kölcsönszerződést azért íratta alá vele a felperes, hogy ezzel biztosítja azt, hogy a cégben lévő pénz részére visszautalásra kerül. Mire viszont a cég a nevére került, addigra már a kölcsönszerződésben megjelölt tagi betét nem volt benne megtalálható. Hivatkozott rá, hogy a cégátruházási szerződés rögzíti, hogy a felek a szerződéssel összefüggésben a L. jogszabály érvényességét ismerik el és jogvita esetén a V. Bíróság illetékességét ismerik el, így álláspontja szerint a kölcsönszerződéssel és annak jogalapját képező átruházási szerződéssel kapcsolatos jogvitára kizárólag a V. Bíróság illetékes. Előadta, hogy a kölcsönszerződés 1.1) pontját nem nagyon értette, erkölcstelen dolog volt vele egy olyan kölcsönszerződést kötni, amely érthetetlen és nem a felek valódi szándékát tükrözi. A felperes már a szerződéskötéskor tudta, hogy a céget teljesen kiüríti, a cég számláján lévő tagi betét összegét a maga javára utaltatja és ezzel értéktelenné teszi a céget. Ezért a létrejött kölcsönszerződés álláspontja szerint érvénytelen, így a felperes követelésével szemben kifogással él. Álláspontja szerint megállapítható továbbá a feltűnő értékaránytalanság is, hiszen így a cég teljes mértékben értéktelen lett. A szerződés a jó erkölcsbe is ütközik, őt a felperes megtévesztette, biztatta, hitegette. Kérte az eljárás felfüggesztését a Fővárosi Törvényszéken szerződés érvénytelensége iránt indult eljárás joge. befejezéséig figyelemmel arra, hogy jelen pernek előkérdése, hogy a felperes által hivatkozott kölcsönszerződés érvényes -e vagy sem. Ezt követően utalt rá, hogy a jogvitát értelmezve az alperes úgy ítélte meg, hogy mégsem nyújtják be a szerződés érvénytelensége iránti per keresetét a Fővárosi Törvényszékhez, ugyanis nem érvénytelenségre, hanem semmisségre kíván hivatkozni az alperes, melyet a bíróságnak hivatalból észlelnie kell. A felperes ugyanis egy olyan átruházási szerződést kötött vele, amelyben a vállalt kötelezettségét nem teljesítette, a részére átruházott céget erkölcstelen módon kiüresítette, ezért a szerződés semmis. Ezek alapján jelen eljárásban hivatkozik az átruházási szerződés és emiatt a kölcsönszerződés semmisségére. [15] Az alperes ellenkérelem-változtatásában a Ptk. 6:
64. §-ra hivatkozva előadta, hogy a kölcsönszerződés alapján az ügylet tárgyát képező pénzösszeg tulajdonának átruházására kerül sor, azonban a kölcsönszerződés 1.1.) pontja alapján megállapítható, hogy a 30.000.euró kivételével pénz átadására nem került sor, azaz a pénz tulajdonának átruházása nem történt meg. Megállapítható az is, hogy a 64.000.-CHF az E.A. cég vételárát és a benne lévő tagi betét összegét foglalja magában, valamint az adós az E.A. átruházása körében a Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.449/2024/45-II 6 szerződéskötés napján fizetendő összeg teljesítésére a kölcsönszerződés alapján válik kötelessé. Mindezek alapján álláspontja szerint a kölcsön a vételár és tagi betét „átminősítése”, azok megfizetésének biztosítéka, azaz valójában nem kölcsön, pénzátadás ugyanis nem történt, ellenben egyrészről a vételár halasztott megfizetésének a biztosítása, illetve a cégben lévő tagi kölcsön kifizetésének a biztosítéka. A kölcsönszerződés ezt a megállapodást leplezi. A szerződő felek azt a látszatot keltették, hogy közöttük kölcsönszerződés jött létre, miközben ilyen típusú pénztulajdon átruházására irányuló szerződést ténylegesen nem kívántak kötni. Ebből következően a szerződés 64.000.-CHF erejéig színlelt, az a társasági részesedés átruházásának a részeként értékelhető, és az üzletrész átruházása körében létrejött megállapodást leplezi, a kölcsönszerződés valamennyi ügyletkötő fél tudatos, az írásban rögzítettől eltérő szerződéses akaratát. A kölcsönszerződés ezért - ideértve annak módosítását és a jelzálogszerződést is - ezen összeg erejéig a valós kölcsönnyújtási akarat hiánya miatt színleltnek minősül. Utalt rá, hogy a felek megállapodása szerint az E.A. 100% tényleges tulajdonosi jogának a vételára 10.000.-euró volt, míg a számla állománya teljes egészében a felperest illette meg. Ezt támasztja alá, hogy a banki tájékoztatás szerint a számla megszüntetése előtt a tulajdonosi jogokat gyakorló személy a teljes számlaállományt elutalta egy ismeretlen jogosult ismeretlen számlájára. Ebben az időben az alperesnek még nem volt rendelkezési joga a cég felett, az még a felperes érdekeltségébe tartozott. Amennyiben ez az utalás a felperes érdekeltségébe tartozó számlára került teljesítésre, abban az esetben a perbeli igénye az utalás erejéig már kiegyenlítést nyert. Álláspontja szerint nem lett volna törvényi akadálya annak, hogy a felek a vételár megfizetésére, és a tagi betét kifizetésére, mint követelésre alapítsanak jelzálogjogot. Az átruházási szerződés megkötésekor a felperessel a viszonya felhőtlen és baráti, kevésbé üzleti volt, így nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a társaság számláján pontosan mennyi pénz van. Azért is nem került megjelölésre, mert ez a korábbi gazdasági teljesítménye alapján a felperest illette meg. Megállapodásuk szerit egy üres céget szerzett meg, ami azért volt előnyös számára, mert egy több éve rendesen adózó, problémamentes, kifelé is jó megjelenésű, hitelképes céget vett 10.000.-euró ellenében, és nem kellett új céget alapítania. Hivatkozott a Ptk. 6:
65. §