← Magyarország

Bfv.1152/2022/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása, a törvénysértően súlyos tartamú kiutasítás tartamának enyhítése. Embercsempészés bűntette (Btk.

  1. §) miatti elítélés esetén a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás büntetés tartama a szabadságvesztés tartamának kétszerese; amennyiben pedig a szabadságvesztés mértéke az egy évet nem éri el, akkor 2 év. Az ettől való eltérésre nincs törvényi lehetőség. Kúria ítélet Az ügy száma: Bfv.I.1152/2022/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes bíró Dr. Kardos Andrea bíró Dr. Schmidt Péter bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. január
  4. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 terhelt Elsőfok: Dabasi Járásbíróság, 1.B.170/2021/
  5. számú ítélet, előkészítő ülés,
  6. január
  7. Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 3.Bf.154/2022/
  8. számú ítélet, nyilvános ülés,
  9. május
  10. Kúria 1.Bfv.1.152/2022/11-I Harmadfok: 2 - Az indítvány előterjesztője: Pest Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dabasi Járásbíróság 1.B.170/2021/
  11. számú és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.154/2022/
  12. számú ítéletét megváltoztatja, és a Magyarország területéről kiutasítás tartamát 4 (négy) évre enyhíti, egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás során felmerült 26.290 (huszonhatezerkétszázkilencven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Dabasi Járásbíróság a
  13. január
  14. napján kihirdetett 1.B.170/2021/
  15. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  16. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  17. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont]. Ezért őt 3 év szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 6 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés kétharmad részének kitöltését követően határozta meg. Rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A védelmi fellebbezés alapján eljáró Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. május 20. napján kihirdetett 3.Bf.154/2022/21. számú ítéletével az Kúria 1.Bfv.1.152/2022/11-I 3 elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 2 évre enyhítette. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Pest Megyei Főügyészség Bf.1316/2022/3-I. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt Terhelt1 terhelt javára, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára hivatkozással. [4] Indokai szerint a jogerős ítéletben a terhelttel szemben kiszabott büntetés törvénysértő, mivel a Magyarország területéről kiutasítás tartamát a bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszeresét meghaladó mértékben határozta meg. A Btk. 60. §
(2a)bekezdése szerint ugyanis a határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A bíróság a jogerős ítéletében a terhelttel szemben 2 év szabadságvesztést szabott ki, ehhez képest a kiutasítás tartamát is 4 évre kellett volna leszállítania. A másodfokú ítéletben a bíróság ugyanakkor a kiutasítás 6 éves tartamát nem érintette, amely törvénysértő. [5] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján változtassa meg a támadott határozatot oly módon, hogy a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát 4 évben határozza meg. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.1092/2022/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – helyes indokainál fogva – változatlanul fenntartotta, azzal egyező indítványt tett. [7] A terhelt, illetve a védője a felülvizsgálati indítványra észrevételt nem tett. [8] III. A Pest Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [9] A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [10] A Be.
  1. § a) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [11] A Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). Kúria 1.Bfv.1.152/2022/11-I 4 [12] A Be. 651. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a terhelt javára az ügyészség a 652. §
(4)bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, határidő nélkül nyújthat be felülvizsgálati indítványt. [13] A Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, ugyanakkor a Be. 659. §
(5)bekezdésében foglaltakra tekintettel a Be. 659. §
(6)bekezdését alkalmazva a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján is felülbírálta. [14] A Kúria a felülvizsgálatot a Be. 658. §
(1)bekezdése szerint irányadó, a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján végezte el. [15] A Kúria az eljárásban a Be. 649. §
(2)bekezdésében foglalt, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem észlelt, ugyanakkor megállapította, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontjában megjelölt felülvizsgálati ok fennáll. [16] A jogerős ügydöntő határozatban foglalt cselekményt a bíróság a törvénynek megfelelően minősítette a Btk. 353. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerint minősülő embercsempészés bűntettének. [17] A cselekmény elkövetésekor (2021. október 8. napján) és az elbíráláskor hatályos büntető törvény szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt Magyarország területére nem térhet vissza [Btk. 59. §
(1)bekezdés]. Az embercsempészés (Btk.
  1. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk.
  2. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. [18] Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani [a Btk. 60. §
(2a)bekezdés
  1. január
  2. napját követően hatályos szövege]. [19] A jogerős ítéleti tényállás és a törvényes minősítés szerint a terhelttel szemben a kötelezően alkalmazandó kiutasítás feltételei fennálltak, és a Btk.
  3. §
(2)és
(4)bekezdésében foglalt – a kiutasítás kizáró – ok nem merült fel. Ekként a kiutasítás, mint büntetési nem alkalmazása vele szemben törvényes. [20] Ugyanakkor a törvény a kiutasítás tartamára vonatkozóan kötelező előírást is tartalmaz, amely szerint az a szabadságvesztés tartamának kétszerese, amennyiben a szabadságvesztés mértéke az egy évet nem éri el, akkor pedig 2 év. Az ettől való eltérésre nincs törvényi lehetőség. Kúria 1.Bfv.1.152/2022/11-I 5 [21] A Kúria közzétett eseti döntésében is megállapította, hogy a külföldi állampolgár által
  1. január
  2. napját követően elkövetetett embercsempészés miatt a kiutasítás alkalmazása kötelező, és annak tartama kizárólag a kiszabott szabadságvesztés tartamának a kétszerese lehet (BH 2022.31.) [22] Mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletben a terhelttel szemben kiszabott 6 év időtartamú kiutasítás törvénysértően súlyos büntetés. [23] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be.
  3. §
(2)bekezdés b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [24] Jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartama a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama alapján – mérlegelés és további vizsgálat nélkül – meghatározható, azt egyéb körülmény nem befolyásolja, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására nincs ok. [25] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva, az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint a terhelt tekintetében megváltoztatta; a Magyarország területéről történő kiutasításának tartamát a Btk. 60. §
(2a)bekezdése szerint 4 évre enyhítette, egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [26] A Kúria – a Kúria Elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezése nyomán – öttagú tanácsban járt el. [27] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be.
  2. §
(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett. [28] Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [29] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 1.Bfv.1.152/2022/11-I 6 Budapest,
  1. január
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró Záradék: A Kúria Bfv.I.1152/2022/
  3. számú ítélete
  4. január
  5. napján jogerős és végrehajtható! Dr. Domonyai Alexa a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.