A határozat elvi tartalma: Ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet a kúriai joggyakorlattal összhangban foglalt állást a perbeli jogkérdésben, nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának a joggyakorlat egységének biztosítása címén. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.079/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda (cím2, eljáró ügyvéd: Dr. Tóth T. Zsolt) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Kúria VI.Kfv.37.079/2023/2-1 2 Az alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 48.K.703.324/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A kínai állampolgárságú felperes
- június
- napjáig szóló érvényességi idővel kiállított munkavállalás célú tartózkodási engedélyét az elsőfokú hatóság a
- október 27én kelt 106-1-109988/2/2021-T számú határozatával visszavonta (a továbbiakban: visszavonó határozat). A visszavonó határozatot a felperes meghatalmazottja részére
- október 27-én kézbesítették. A visszavonó határozat - fellebbezés hiányában -
- november 20-án véglegessé vált. [2] A felperes
- december 14-én jövedelemszerzés célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. Az elsőfokú hatóság a 106-1-132507/9/2021-T számú határozatával a felperes kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján elutasította, tekintettel arra, hogy a felperes a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem előterjesztésekor nem rendelkezett érvényes tartózkodási engedéllyel; egyben a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Kína területére kiutasította. Kúria VI.Kfv.37.079/2023/2-1 3 [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- július 5-én kelt 106-T18139/3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [4] Az alperes határozatával szemben a felperes keresetet terjesztett elő az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítése és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezése iránt. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a 48.K.703.324/2022/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolásában tényként rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság a felperes tartózkodási engedélyét visszavonta. Rámutatott arra, hogy bár a visszavonó határozat kapcsán a felperes állította, hogy e döntésről nem bírt tudomással, ugyanakkor a közigazgatási iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a visszavonó határozat a felperes címére került kézbesítésre, és azt a felperes meghatalmazottja
- november 11-én átvette. Tartózkodási engedély hiányában a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége a tartózkodási engedély meghosszabbítása tekintetében, így az alperes jogszerűen alapította határozatát a Harmtv. kógens -
- §
(1)bekezdés b) pontjára. Fogalmilag kizárt egy végleges határozattal visszavont – vagyis nem létező – tartózkodási engedély meghosszabbítása. Rögzítette, hogy a döntése meghozatalakor figyelemmel volt a Kúria joggyakorlatára (Kfv.II.37.703/2020/4.). [7] Végül megjegyezte, hogy felperes a non-refoulement elvhez kapcsolódó érvelést nem terjesztett elő, ezért a kiutasítást elrendelő döntés jogszerűsége nem volt vizsgálható. A befogadás iránti kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet kereseti kérelmének megfelelő megváltoztatását kérte. [9] Felülvizsgálati kérelme befogadását elsődlegesen a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében indítványozta. A befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa), ab), valamint
- ad)alpontjait jelölte meg. Előadta, hogy nem volt tudomása tartózkodási engedélye visszavonásáról, arról az alperes tájékoztatása alapján szerzett tudomást. Hivatkozott továbbá arra, hogy jelenleg nem tud hazájába utazni és a tartózkodási engedély iránti kérelmét ott előterjeszteni, melyet az alperes a döntése meghozatala során figyelmen kívül hagyott. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kfv.37.079/2023/2-1 [10] 4 A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét – a befogadási kérelemben megjelölt befogadási okok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta. [14] A Kúria rámutat arra, hogy a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont és az azzal szorosan összefüggő
- b)pont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. Kúria VI.Kfv.37.079/2023/2-1 5 [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2.). [16] A Kúriának joggyakorlata (Kfv. II.37.376/2016/5., Kfv.II.37.703/2020/4.) egységes abban a kérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét el kell utasítani, ha nem rendelkezik tartózkodásra jogosító engedéllyel. A felülvizsgálati kérelem pedig nem vetett fel olyan új szempontot, amely ismételt megfontolást igényelne, illetve a körülmények változására tekintettel a kialakult joggyakorlat meghaladottá vált volna. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [17] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti egyedi ügye kapcsán a Kúria társadalmi jelentőséget nem tartott megállapíthatónak, ilyenre a felperes sem hivakozott. [18] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Az alperes ilyen indokra egyáltalán nem hivatkozott felülvizsgálati kérelmében. Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak alakilag megfelel. Mindezért az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok fennállása sem volt megállapítható, mert maga a felperes sem jelölt meg olyan közzétett kúriai határozatot, amelytől a felülvizsgálati kérelemmel támadott elsőfokú ítélet eltér. Kúria VI.Kfv.37.079/2023/2-1 6 [21] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. [22] A Kúria a befogadás megtagadására tekintettel az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában való döntéshozatalt mellőzte. A döntés rövid tartalma [23] Ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet a kúriai joggyakorlattal összhangban foglalt állást a perbeli jogkérdésben, nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának a joggyakorlat egységének biztosítása címén. Záró rész [24] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- február
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.079/2023/2-1 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7