← Magyarország

Pf.20044/2023/6 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A felperesi közszereplő sem köteles tűrni azon valótlan állítást, mely szerint a felperes a választáson induló egyik párt vezetőjeként illegális, eltitkolt pénzbeni támogatást vett át egy neves üzletembertől azzal a céllal, hogy az átvett pénz felhasználásával más pártok képviselőjelöltjeit megvesztegessék, mely magatartásával sorozatos korrupciós és a választás rendjei elleni bűncselekményeket valósított meg, nagy súllyal bíró, kirívóan sértő állítás, különös tekintettel arra, hogy az alperes ezt a közlést az országgyűlési választások hajrájában tette, méghozzá egy sajtószervtől elvárható minimális körültekintés, utánajárás, minimális ellenőrzés tanúsítása nélkül. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.I.20.044/2023/

  1. A felperes: Felperes1 (cím2) A felperes képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda (képviseli: dr. Kummer Ákos ügyvéd cím3) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (képviseli: dr. Kovács Loránd ügyvéd cím5) A per tárgya: személyiségi jog megsértésének megállapítása Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 26.P.20.268/2022/
  2. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Az alperes
  3. sorszám alatt Ítélet: Győri Ítélőtábla I.Pf.20.044/2023/6 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében azzal hagyja helyben, hogy az alperes a 800.000 (nyolcszázezer) forint sérelemdíj után
  4. március
  5. napjától a kifizetés napjáig köteles a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésre. Az alperes által az állam javára fizetendő eljárási illeték összegét 120.000 (százhúszezer) Ftra felemeli. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 44.450 (negyvennégyezer-négyszázötven) Ft másodfokú perköltséget, továbbá az állam javára az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számlájára jelen ítélet keltétől számított
  6. napig 160.000 (százhatvanezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket. A fellebbezési illeték megfizetése során a jelen bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az alperes adószámát közleményként fel kell tüntetni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes a párt alapításától 2020 év elejéig a Párt1 pártigazgatója volt, jelenleg az országos választmány elnöke. Ezen tisztségéből adódóan a 2018-as országgyűlési választási kampány során néhány alkalommal tárgyalt a politikus1 vállalkozó érdekkörébe tartozó gazdasági társaságokkal a választási plakátok kihelyezése, plakáthelyek bérlése, megvásárlása tárgyában. [2] Az alperes által üzemeltetett wwwhirportal1hu, és www.hirportal2.hu internetes portálon
  7. március 22-én „Itt a párt1os korrupció következő állomása” címmel azonos tartalmú cikkek jelentek meg. A cikkek szerint „Információink szerint politikus1 összekötője a párt1ban Felperes1 pártigazgató. Az hirportal3 úgy értesült, rajta keresztül jutnak el a vesztegetésre szánt feketepénzek a párt1 képviselő-jelöltjeihez.”. [3] Az alperes mindkét honlapon
  8. március 21-én is megjelentetett azonos tartalmú cikkeket, akkor „A párt1 pártigazgatója politikus1 táskahordozója” címmel. [4] A Székesfehérvári Törvényszék P.20.099/2021/14 és P.20.086/2022/10 számú jogerős ítéleteiben megállapította, hogy a
  9. március 21-i közlésekkel az alperes megsértette a felperes személyiségi jogát azáltal, hogy cikkekben valótlanul híresztelte, a felperes a Párt1 pártigazgatójaként a 2018-as választási kampányban politikus1hoz járt más pártok képviselőjelöltjeinek lefizetéséhez szánt pénzért és a felperesen keresztül jutottak el a vesztegetésre szánt feketepénzek a párt1 képviselőjelöltjeihez. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.044/2023/6 3 Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 2x 400.000,-Ft sérelemdíjat. [5] A felperes a keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
  10. évi V. tv. (Ptk.) 2:
  11. §

(2)bekezdése, 2:
  1. § d) pontja, 2:
  2. §
(2)bekezdése, 2:51. §
(1)bekezdésének a) pontja, 2:52. §
(1)-
(3)bekezdései és 6:48. §
(1)bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett www.hirportal2.hu és wwwhirportal1hu internetes oldalakon
  1. március 22én „Itt a párt1os korrupció következő állomása” címmel megjelent cikkeiben annak valótlan híresztelésével, hogy a 2018-as országgyűlési választási kampányban rajta keresztül jutottak el vesztegetésre szánt feketepénzek a párt1 képviselőjelöltjeihez. [6] Kérte az alperes kötelezését 800.000 Ft sérelemdíj és kamatai megfizetésére is. [7] Párt1nak. Állította, hogy sem politikus1tól, sem mástól nem vitt illegális adományt a [8] Kifejtette, hogy a sérelmezett közlések – miután az hirportal3 hírportálra hivatkozva közölte őket az alperes – valótlan tény híresztelésének minősülnek. Nem vitatta, hogy közszereplőként a tevékenységével összefüggő véleményalkotás során a tűrési kötelezettsége magasabb, mint a nem közszereplőknek, de rámutatott, hogy e tűrési kötelezettség nem terjed ki a hamis tényközlésekre. [9] Kérte, a bíróság az őt ért sérelem bekövetkezését külön bizonyítás nélkül, köztudomású tényként fogadja el. [10] A jogsértés tárgyi súlyát kiemelkedőnek ítélte, utalva annak nyilvánvaló lejáratási célzatára, nagy nyilvánosságot elérő voltára, továbbá arra a körülményre, hogy az alperes a rendelkezésére álló médiafelületet a közéleti küzdelmekbe szándékosan beavatkozva, a hozzá köthető politikai erők ellenfelei rágalmazására felhasználva súlyosan felróhatóan járt el. Állította, hogy az alperes nem tanúsította a tevékenységéből fakadóan őt fokozottan terhelő elvárható magatartást, mert úgy hozott nyilvánosságra róla hamis információkat, hogy meg sem kísérelte ellenőrizni azok valóságtartalmát. A sérelemdíj magánjogi szankciós funkciójára is utalt. [11] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [12] A keresetet jogalapjában és összegszerűségében is vitatva előadta, hogy a cikk felperes által sérelmezett állításai valósak, mert a felperes rendszeresen járt politikus1hoz, és egy alkalommal fénykép is készült róla, amikor a utcanév1 utcában, táskával a vállán távozott tőle. [13] Idézte a Fővárosi Törvényszék előtt 69.P.22.756/
  2. sorszámon folyamatban volt eljárásában meghallgatott tanúk vallomását, melyek szerint a 2018-as választás előtt többen készpénzben befizetéseket eszközöltek a párthoz, és a párton belüli szóbeszéd az volt, Győri Ítélőtábla I.Pf.20.044/2023/6 4 hogy politikus1tól sok pénz áramlott a Párt1 felé. Egyértelműnek ítélte, ezen finanszírozás kizárólagos koordinátora csak a felperes lehetett. [14] A felperes közszereplői minőségére és abból eredő fokozott tűrési kötelezettségére is hivatkozott, és azzal is érvelt, hogy közéleti téma volt a párt1 2018-as választási kampányának politikus1 általi finanszírozása. A közügyek demokratikus vitája során pedig a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel. [15] Álláspontja szerint a sérelmezett közlések – arra tekintettel is, hogy a jelen perben érintett sajtótermékeknél jóval nagyobb elérésű sajtótermékekben már nyilvánosságot kaptak – nem érintik hátrányosan a felperes társadalmi megítélését, ezért nem sértette meg a felperes jóhírnevét. [16] Kérte annak figyelembevételét, hogy a felperes az igényét a jogsértést követő 4 évelteltével érvényesítette. Álláspontja szerint ez arra enged következtetni, hogy a felperes által vélt sérelem a felperes felfogásában is bagatell. [17] Arra is hivatkozott, hogy a személyiségi jog megsértésének nem automatikus jogkövetkezménye a sérelemdíj alkalmazása, és az igényelt összeget is eltúlzottnak tartotta, arra utalva, az nem áll összhangban a felróhatóságával, a felperest ért sérelemmel, és a bírói gyakorlat szerint hasonló esetekben megítélt marasztalási összegeket is jelentősen meghaladja. [18] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azáltal, hogy az általa üzemeltetett www.hirportal2.hu és wwwhirportal1hu internetes oldalakon
  3. március 22-én „Itt a párt1os korrupció következő állomása” címmel megjelent cikkben valótlanul híresztelte, hogy a felperesen keresztül jutottak el vesztegetésre szánt feketepénzek a Párt1 képviselőjelöltjeihez a 2018-as országgyűlési választási kampányban. [19] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 800.000 Ft sérelemdíjat, és annak
  4. március
  5. napjáig (helyesen:
  6. március
  7. napjától) a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, 50.800 Ft perköltséget, továbbá az állam javára 48.000 Ft eljárási illetéket. [20] Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a sérelmezett közlések nem vélemény-nyilvánítások, hanem tényközlések, illetőleg olyan következtetések, amelyek alapjául szolgáló tények valósága vizsgálható, logikai lánca feltárható. [21] Rámutatott arra, ezek valóságtartalmát az e vonatkozásban bizonyításra kötelezett alperes nem igazolta. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.044/2023/6 5 [22] Kifejtette, a közszereplőket ugyan fokozottabb tűrési kötelezettség terheli, ez azonban nem terjed ki a valótlan tényekre és az ezekkel kapcsolatos negatív értékítéletekre [7/
  8. (III. 7.) AB határozat]. [23] Azt is rögzítette, hogy az alperes által közölt állítások a felperes megítélését negatív irányban befolyásolják, mert az átlagos médiafogyasztóban azt a benyomást keltik, nem tiszta módszerek alkalmazásával kampánypénzek jutottak el egy gazdasági szereplőtől egy választáson induló párt igazgatóján keresztül a képviselő-jelöltekhez. [24] A felperes által igényelt sérelemdíj mértékét nem ítélte eltúlzottnak arra hivatkozva, hogy az alperes szándékos, célzatos jogsértést követett el és a két internetes felületen közzétett állítások országos választási kampányban, kiélezett versenyhelyzetben jelentek meg, a felperest bűncselekmény elkövetésével vádolták meg, így alkalmasak voltak arra, hogy kedvezőtlen színben tüntessék fel. Emiatt a felperes nem pusztán a közvélemény felé, de a párttársai, illetőleg a családi körében is magyarázkodásra kényszerült. [25] Figyelemmel volt a sérelemdíj büntető funkciójára is. [26] Kitért arra is, ugyan a perbelihez hasonló tényállítások, híresztelések miatt a felperes már részesült kompenzációban, de a jelen perben sérelmezett közlésekkel összefüggésben még nem érvényesített igényt. [27] Nem tulajdonított jelentőséget annak a ténynek, hogy a felperes a jogsértést követő hosszabb idő elteltével érvényesítette az igényét, utalva arra, egyéb adat hiányában ez nem jelenti egyben azt is, hogy a jogsértés bagatell jellegű. [28] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. [29] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a polgári perrendtartásról szóló
  9. évi CXXX. tv. (Pp.)
  10. §
(3)bekezdésének
  1. c)és
  2. d)pontjában jelölte meg, és az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. [30] Előadta, a 2018-as választások során a párt1 olyan költségvetésű kampányt folytatott, amelyet önerőből nem tudott volna finanszírozni. Ehhez a forrást a párt1hoz közelálló személyek és a nyilvánosság álláspontja szerint is politikus1 nyújtotta, így az a közlés, hogy politikus1hoz járt a felperes pénzért és politikus1 pénze rajta keresztül jutott el a párt1 képviselőjelöltjeihez, kellő ténybeli alapokon nyugvó logikus következtetés. [31] Arra is hivatkozott, a cikk közügyekben való megszólalásnak minősül, így megilleti a véleménynyilvánítási szabadság védelme. E körben idézte a 7/2014. (III. 7.) AB határozat indokolásában foglaltakat is. [32] A sérelemdíj mértékét továbbra is eltúlzottnak tartotta, előadta, a felperes e jogsértésből eredő köztudomású hátrányokon túl további hátrányok bekövetkeztére nem Győri Ítélőtábla I.Pf.20.044/2023/6 6 hivatkozott, az állítások nem a felperes személyiségét minősítették, hanem kifejezetten politikai tevékenységére vonatkoztak. A közvélemény a felperes vonatkozásában újra megjelenő állításokat már eleve fenntartásokkal kezeli, kellő távolságtartással értékeli, amely ez által a felperesnek okozott hátrányt is degradálja. A közlések tartalma az átlagosnak mondható olvasót a felperesről alkotott benyomásában már nem befolyásolta. [33] Azon csekély hátrányt, amelyet a sérelmezett közlések a felperesnek okozhattak, a sajtóhelyreigazítása teljes mértékben kompenzálta, a felperes társadalmi megítélésében bekövetkezett negatív változás orvoslására alkalmas volt, így a közlések hátrányos következményeit a felperes csak rövid ideig volt kénytelen elviselni. Kiemelte, a sérelemdíj mértéke meghatározásánál annak magánjogi büntetőjellege csak abban az esetben lehet hangsúlyos, ha a jogot sértő fél kiemelkedő szándékos sérelmet okoz, ami a jelen esetben nem valósult meg. [34] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helyrehagyására irányult. [35] Előadta, az a fellebbezési állítás, miszerint a 2018-as választások során a párt1 olyan költségvetésű kampányt folytatott, amelyet önerőből nem tudott volna finanszírozni, továbbá a jogsértőként értékelt állítások közös jellemzője, hogy nem a felperes személyiségét minősítik, hanem kifejezetten politikai tevékenységére vonatkoztak, valamint a közzétett helyreigazításra való utalás és a sérelemdíj büntető funkciójával kapcsolatos érvelés a Pp. 216. §
(1)bekezdése és 373. §
(1)bekezdése szerint meg nem engedhető ellenkérelemváltoztatások, figyelemmel arra, hogy azokra az alperes az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott. [36] Ezen alperesi állításokat érdemben is vitatta. [37] Fenntartotta és részben megismételte az elsőfokú eljárásban általa előadott jogi álláspontját a keresetek jogalapját illetően. [38] Alaptalannak ítélte a sérelemdíj mérséklését célzó fellebbezési kérelmet is. E körben megjegyezte, hogy az alperes kirívóan tőkeerős, a médiapiacon domináns szereplő, és az alacsonyabb összegben való megállapítás ilyen mérvű jogsértésnél, ilyen fokú alperesi felróhatóság mellett kiüresítené a sérelemdíj jogintézményét. [39] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül elbírálva megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. [40] Az ítélőtábla rögzíti, az alperes a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakban nem, csak a fellebbezésében hivatkozott arra, a 2018-as választások során a párt1 olyan költségvetésű kampányt folytatott, amelyet önerőből nem tudott volna finanszírozni, és hogy azon csekély hátrányt, amelyet általános élettapasztalat szerint a sérelmezett közlések a felperesnek okozhattak az alperes sajtóhelyreigazítása teljes mértékben kompenzálta. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.044/2023/6 7 [41] Ezek olyan tényállítások, melyek előterjesztésére a Pp. 214. §
(3)-
(5)bekezdései alapján a perfelvétel lezárását követően már nem volt lehetőség. [42] Azt azonban tévesen állította a felperes a fellebbezési ellenkérelemben, hogy az alperes az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott arra, a jogsértőként értékelt állítások közös jellemzője, hogy nem a felperes személyiségét minősítik, hanem kifejezetten politikai tevékenységére vonatkoztak. Tartalmában e hivatkozással azonos védekezést tartalmazott ugyanis az alperes ellenkérelme
  1. oldalának
  2. bekezdése. [43] Az ellenkérelmében tartalmát tekintve védekezett továbbá az alperes – felróhatóságát vitatva – a felperes sérelemdíj magánjogi büntető funkciójával kapcsolatos érvelésével szemben is. [44] Az elsőfokú bíróság a szükséges és egyben elégséges – a felajánlott – körben a bizonyítást lefolytatta, a perben jelentős tényeket – a tényállást – a Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint, helyesen, okszerűen, a bizonyítékok egyenkénti és összességében történő értékelése alapján állapította meg, az abból levont jogi következtetésével és a döntés indokolásával is egyetért az ítélőtábla. [45] Az elsőfokú ítélet indokait az ítélőtábla nem ismétli meg, csupán nyomatékosítja az alábbiakat. [46] Helyesen jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a közlésekben bűncselekmény elkövetésével vádolta meg a felperest. Az az állítás, mely szerint a felperes a választáson induló egyik párt vezetőjeként illegális, eltitkolt pénzbeni támogatást vett át egy neves üzletembertől azzal a céllal, hogy az átvett pénz felhasználásával más pártok képviselőjelöltjeit megvesztegessék, nagy súllyal bíró, kirívóan sértő. [47] Azt is helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ezen állítások valótlanok, miután valóságukat az alperes nem bizonyította. [48] Az ítélőtábla is rámutat arra, a felperes közszereplő mivolta nem jelenti egyben azt, hogy róla valótlan kijelentéseket lehetne tenni. A bizonyíthatóan hamis tények nem állnak alkotmányos védelem alatt {7/2014. (III. 7.) AB határozat [49] utolsó mondat}. [49] Helyes az elsőfokú döntés a sérelemdíj összegszerűsége körében is, az elsőfokú döntés indokolását a sérelemdíj mértékét illetően is teljeskörűen osztja az ítélőtábla, értékelve azt is, hogy a sérelmes közlés kettő, az alperes által üzemeltetett, külön közönséget célzó, széles körben hozzáférhető orgánumban jelent meg. Ilyen súlyú jogsértés és kirívó mértékű felróhatóság mellett az ítélőtábla a sérelemdíj mérséklésére nem látott lehetőséget. [50] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében a Pp. 383. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.044/2023/6 8 [51] Észlelte ugyanakkor, hogy az ítélet elírást tartalmaz a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja tekintetében. A keresetből, az annak egészében helytadó rendelkezésből és az ún. kisítéletből egyértelműen megállapítható, hogy a rendelkezés helyesen „2018. március 23. napjáig” helyett „2018. március 23. napjától”. [52] A Pp. 352. §
(1)bekezdése szerint, ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja, ezért az ítélőtábla a Pp. 353. §-a felhatalmazása alapján a nyilvánvaló elírást kijavította. [53] Az ítélőtábla rögzíti, hogy a felperes Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a) pontjára és 2:
  1. §-ára alapított – két sajtóterméket érintő – igényei egymással valódi tárgyi keresethalmazatban állnak. Ezért a Pp.
  2. §
(1)és
(5)bekezdése, valamint az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. tv. (Itv.)
  2. §
(1)bekezdése alapján a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni, és ez a pertárgyérték képezi az eljárási illeték alapját. [54] A Ptk. 2:51. §
(1)bekezdésére alapított keresetek pertárgy értéke az Itv. 39. §
(3)bekezdés b) pontja alapján sajtótermékenként 600.000 Ft, a sérelemdíj iránti kereset illetékalapja pedig az Itv. 39. §
(1)bekezdése alapján 800.000 Ft. Ezért – az elsőfokú bíróság által meghatározott eljárási illeték helyett – a pervesztes alperes az állam javára 120.000 Ft eljárási illetéket köteles megfizetni. [55] A Pp. 383. §
(6)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem, csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból határoz a le nem rótt illeték, valamint állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az alperes által fizetendő eljárási illeték összegét 120.000 Ft-ra felemelte. [56] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 102. §-a alapján köteles a fellebbezési illeték megfizetésére is. Ennek összegét a fentebb levezetettek szerint és az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján az ítélőtábla 2.000.000 Ft fellebbezett érték alapulvételével 160.000 Ft-ban határozta meg. [57] A Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési eljárásban pervesztes alperes köteles a felperes Pp. 81. §
(1)bekezdés szerint, a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(2)a) pontja és
(5)bekezdésére utalással felszámított – és eltúlzottnak nem tekinthető – 35.000 Ft + ÁFA, mindösszesen 44.450 Ft másodfokú perköltségének megfizetésére. Győr,
  1. május
  2. Dr. Lezsák József s. k. Dr. Molnár Andrea s. k. Dr. Sarmon Hedvig s. k. tanácselnök előadó bíró bíró Győri Ítélőtábla I.Pf.20.044/2023/6 9

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.