A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Bf.II.711/
- számú ügyben Szegeden,
- május
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a
- sorszámú í t é l e t e t: Az embercsempészés bűntette miatt vádlott2 és társa ellen indult büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
- október
- napján kihirdetett 1.B.500/2023/
- számú ítéletét megváltoztatja: vádlott2 II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 3 (három) év 6 (hat) hónapra, vádlott4 IV. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 10 (tíz) hónapra, a kiutasítás tartamát 3 (három) év 8 (nyolc) hónapra enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A bíróság vádlott2 II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamába a
- október
- napjától
- május
- napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt beszámítja akként, hogy egynapi szabadságvesztésnek öt nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. A másodfokú eljárás során felmerült 37.634.- (harminchétezer-hatszázharmincnégy) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Megállapítja, hogy vádlott2 II. rendű vádlott tartózkodási helye cím1 szám, a tényleges tartózkodási helyre történő utalást mellőzi, továbbá a II. rendű vádlott személyazonosító igazolványának száma szám. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.711/2023/16/ítélet 2 Indokolás [1] A Kecskeméti Törvényszék fenti ítéletével a
- október
- napjától
- szeptember
- napjáig előzetes fogvatartásban volt,
- szeptember
- napjától
- május
- napjáig bűnügyi felügyelet alatt állt,
- május
- napjától ismét letartóztatásban lévő vádlott2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés d) pont], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt 4 év 6 hónap szabadságvesztésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, valamint 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy a II. r. vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés egynapi tételét 1.000.-Ft-ban határozta meg. Megállapította, hogy a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni oly módon, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép. A vádlottal szemben 25 EUR összegre, valamint további 2.939.812.-Ft-ra vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés tartamába beszámította a II. r. vádlott által előzetes fogvatartásban, majd bűnügyi felügyeletben töltött időt és rögzítette, hogy a bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámításánál egynapi szabadságvesztésnek öt nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. [2] Az elsőfokú bíróság vádlott4 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont], ezért a IV. r. vádlottat 3 év szabadságvesztésre és 6 év Magyarországról kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. Meghatározta, hogy a IV. r. vádlott a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztés tartamába beszámította a IV. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [3] A törvényszék ítélete ellen fellebbezést jelentett be vádlott2 II. r. vádlott és védője egyezően enyhítésért, a szabadságvesztés és a közúti járművezetéstől eltiltás tartamának csökkentése, míg vádlott4 IV. r. vádlott és védője egyezően enyhítésért, a börtönbüntetés és a kiutasítás tartamának enyhítése végett. [4] A II. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában a bűnszervezetben történő elkövetést vitatta. [5] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.254/2023/16. számú átiratában indítványozta az elsőfokú ítélet helybenhagyását mindkét vádlott vonatkozásában. [6] A büntetések enyhítése érdekében bejelentett fellebbezések alaposak. [7] Tekintettel arra, hogy a vádlottak javára szóló fellebbezések bejelentésére kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján került sor, a Be. 590. §
(3)és
(7)bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletet a Be. 590. §
(5)bekezdés a)-d) pontjainak, valamint
(5a)bekezdésének alkalmazásával, korlátozottan bírálta felül. [8] E felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem valósított meg olyan, a Be. 608. §
(1)bekezdése – abszolút -, illetve a Be. 609. §
(1)bekezdése szerinti – relatív – eljárási szabálysértést, amely hatályon kívül helyezést eredményezne, ezáltal az ügy érdemi elbírálását kizárná. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.711/2023/16/ítélet 3 [9] Az ítélőtábla megállapította továbbá, hogy a törvényszék a Be. 504. §
(2)bekezdése és 565. §
(1)bekezdése szerinti eljárási szabályok betartásával fogadta el a vádlottak bűnösséget beismerő nyilatkozatát. [10] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontjára tekintettel a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [11] Az irányadó ítéleti tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére, nem merült fel olyan körülmény, amely felmentésre vagy az eljárás megszüntetésére vezetne. A törvényszék a vádlottak terhére megállapítható bűncselekményeket a törvénynek megfelelően minősítette. [12] Nem osztotta az ítélőtábla a II. r. vádlott védőjének azon álláspontját, amely szerint a II. r. vádlott vonatkozásában a bűnszervezeti elkövetés nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének [51]-[53] bekezdéseiben részletesen kifejtette, hogy a II. r. vádlott cselekvősége miért bűnszervezeti elkövetésnek minősül, az ott leírtak, illetve az ítéleti tényállás a bűnszervezet törvényi ismérveit teljeskörűen tartalmazzák. [13] A BH
- számú eseti döntés szerint bűnszervezetben követi el az embercsempészés bűntettét, aki előzetes megállapodás alapján haszonszerzés céljából segítséget nyújt külföldi személyeknek Magyarországról nyugat-európai országba továbbszállítása megszervezésében és végrehajtásában. Nem elszigetelt cselekmény, hanem összehangolt, szervezett tevékenység keretében valósítja meg az embercsempészetet, akinek az említett cselekménye idegen állampolgárok olyan államhatárokat átlépő utaztatásával jár, ahol a szállítás iránya Magyarországig, majd onnan a nyugat-európai célországig hét országot érint, s e tevékenység során a terhelt bűntársával egyetlen nap folyamán a magyarországi befogadó állomás területén hét külföldi állampolgár határátlépéséhez nyújt segítséget. Ezen eseti döntés hivatkozott továbbá a 4/
- BJE határozatra is, amely kifejtette, hogy az ítélkezési tapasztalatból leszűrhető, miszerint az illegális nemzetközi migrációval összefüggő embercsempészés általában bűnszervezet közreműködésével valósul meg. Az EBH
- számú eseti döntés pedig azt tartalmazta, hogy a bűnszervezet jellemzőinek – így a hosszabb időre szervezettségnek is – a bűnszervezet oldalán kell fennállniuk, ezért egy már működő embercsempész bűnszervezethez eseti jelleggel, egyetlen cselekményben való részvétellel is lehetséges kapcsolódni. [14] Jelen esetben a II. r. vádlott nem is egy, hanem három esetben nyújtott segítséget Magyarországon jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli személyek ország neve történő illegális határátlépésében, első alkalommal 9 fő, második alkalommal 18 fő, harmadik esetében 16 fő szállításával. Mindezen cselekményeivel egy hosszabb időre szerveződött, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő bűnözői csoporthoz csatlakozott, amely anyagi haszonszerzés végett Magyarország és az Európai Unió területére belépésre és ott tartózkodásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgároknak az államhatárok engedély nélküli átlépésével megvalósuló szállítására rendezkedett be. Mindezekre figyelemmel pedig a bűnszervezeti elkövetés mellőzése fel sem merülhet. [15] A büntetés kiszabása körében az ítélőtábla további enyhítő körülményként értékelte a II. r. vádlott javára az első előzetes fogvatartását követően a második előzetes fogvatartásban általa eltöltött időt is, valamint ugyancsak enyhítő körülmény javára a bűncselekmény elkövetése óta bekövetkezett időmúlás. Helyesbítette továbbá a másodfokú bíróság a törvényszék által tett azon megállapítást, amely szerint a II. r. vádlott a cselekményeit több ellene folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, ugyanis kizárólag az állapítható meg, hogy a bűncselekmények elkövetése idején vele szemben a Győri Rendőrkapitányságon 2698/
- bü. szám alatt lopás bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban. A Komáromi Rendőrkapitányság előtt 695/
- bü. szám alatt indult Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.711/2023/16/ítélet 4 büntetőeljárás további sorsa a bűnügyi nyilvántartás adataiból nem állapítható meg, ezért azt az ítélőtábla nem tekinthette súlyosító körülményként, így helyesen a II. r. vádlott a terhére rótt bűncselekményeket egy büntetőeljárás hatálya alatt követte el. [16] Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az ítélőtábla mindkét vádlott javára azt, hogy az előkészítő ülésen ismerték be bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. Az előkészítő ülésen történő beismerés és a tárgyalásról való jogról történő lemondás a bizonyítási eljárás olyan fokú megkönnyítését és a büntetőeljárás időtartamának olyan mértékű lerövidítését eredményezi, amelynek a büntetéskiszabás során is nyomatékkel kell értékelésre kerülnie. [17] Mellőzte ugyanakkor az ítélőtábla mindkét vádlott vonatkozásában az embercsempészés bűncselekményének elszaporodottságára történő hivatkozást mint súlyosító körülményt, tekintettel arra, hogy a büntetés kiszabása során ezen körülménynek nincs érdemi jelentősége. [18] Az így kiegészített és helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel a törvényszék helyesen járt el, amikor a Btk.
- §-ában foglalt büntetési célok elérése érdekében a Btk.
- §
(1)bekezdésében foglaltak szerint eljárva a II. r. vádlottat mint bűnszervezetben elkövetőt fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, pénzbüntetésre, közügyektől eltiltásra és közúti járművezetéstől eltiltásra, míg a IV. r. vádlottat börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és Magyarországról történő kiutasításra ítélte. Úgy ítélte meg ugyanakkor az ítélőtábla, hogy - különös figyelemmel az előkészítő ülésen történt beismerésre – a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztések tartama eltúlzott, ezért a II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 3 év 6 hónapra, míg a IV. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 év 10 hónapra enyhítette. A IV. r. vádlott vonatkozásában a Btk. 60. §
(2a)bekezdésére figyelemmel a kiutasítás tartamát is enyhítette az ítélőtábla 3 év 8 hónapra. [19] Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék a járművezetéstől eltiltás tartamának megállapítása során nem hivatkozott a Btk. 56. §
(3)bekezdésére, ezért azt pótolta. [20] Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek voltak. [21] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [22] A Btk. 92. §
(1)bekezdése és
(3)bekezdés a) pontja alapján rendelkezett arról, hogy vádlott2 II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamába a
- október
- napjától
- május
- napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt beszámítja akként, hogy egynapi szabadságvesztésnek öt nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. [23] A Be.
- §
(1)bekezdése alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokú eljárás során 37.634.-Ft (a kirendelt védő díja) bűnügyi költség merült fel, melyet a Be. 613. §
(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel az állam visel. [24] A másodfokú bíróság megállapította, hogy vádlott2 II. r vádlott tartózkodási helye: cím1 szám, illetőleg a II. r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: szám. Az ítélőtábla mellőzte továbbá a II. r. vádlott tényleges tartózkodási helyére történő utalást, tekintettel arra, hogy már nem tartózkodik büntetés-végrehajtási intézetben, tartózkodási helye pedig a már említett cím1 szám. [25] Az ítélettel szemben a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.711/2023/16/ítélet 5 Szeged,
- május
- Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Dániel s.k. előadó bíró Dr. Halász Edina s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.711/2023/
- számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 1.B.500/2023/
- számú ítélete a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
- május
- Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke