Kpkf.39017/2022/3 – Kúria

(2)bekezdése nem célszerűségi szempontból teremti meg a peres eljárás felfüggesztésének lehetőségét, hanem arra az esetre, ha a per előkérdése tárgyában közigazgatási vagy polgári eljárás van folyamatban. 2. A közigazgatási perekben hozott végzésekre is irányadóak a Pp. 346. §

(4)és

(5)bekezdésében meghatározott, a jogi indokolással szemben támasztott követelmények. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.IV.39.017/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Péteri Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: dr. Pucsok Albert (cím2 ) Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Pandurné Takács Judit igazgató A II. rendű alperes: Alkotmányvédelmi Hivatal (cím4) A III. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) A III. rendű alperes képviselője: Dr. Mikolicz Gyula főosztályvezető-helyettes A fellebbezett határozat: a Fővárosi Törvényszék 29.K.705.888/2021/
2. számú végzése A per tárgya: idegenrendészeti üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: az I. rendű alperes (
3. és
4. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 29.K.705.888/2021/
5. számú végzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a
6. szeptember
7. napján kelt 106-1-57236/15/2021-Ké. számú határozatával a felperest, mivel a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot súlyosan sérti, az Európai Unió tagállamainak területéről Egyiptom területére kiutasította, valamint vele szemben 3 év időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat és erre vonatkozó figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezését rendelte el. [2] A felperes az I. rendű alperes határozata ellen keresettel élt, a per során indítványt terjesztett elő az eljárás felfüggesztésére. Arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt megismerési engedély kiadása tárgyában született határozat, valamint minősített adatba Kúria IV.Kpkf.39.017/2022/3-I 2 történő hozzáférést elutasító határozatok felülvizsgálata iránt 113.K.705.410/
8. és 113.K.705.412/
9. számon per van folyamatban. Hivatkozott továbbá a Kúria a Kfv.I.37.931/
10. számú ügyben hozott ítéletére, melyben a minősített irat kiadására kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Előadta továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt is folyamatban van egy olyan per, amelyben az elsőfokú bíróság a minősített irat felhasználását engedélyezheti, továbbá meg van a lehetőség arra is, hogy e kérdéskörben a Kúria gyakorlata változik. Az elsőfokú bíróság végzése [3] Az elsőfokú bíróság a
11. sorszámú végzésével a peres eljárást a közigazgatási perrendtartásról szóló
12. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
13. §-a alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
14. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
15. §

(2)bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszéken 113.K.705.410/

1. és 113.K.705.412/
2. számon folyamatban lévő peres eljárások jogerős befejezéséig felfüggesztette. Megállapította, hogy e perek minősített adat megismerése iránt vannak folyamatban. A jelen eljárásban pedig célszerű bevárni a fenti számú peres eljárásokban születendő döntéseket, figyelemmel a Kúria
3. november
4. napján hozott Kfv.I.37.931/
5. számú ítéletére is, amely a jelen perben hozandó döntésre is kihathat. A fellebbezés [4] A végzés ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése sérti a Pp.
6. §

(2)bekezdését. Arra hivatkozott, hogy a Kúria ítélkezési gyakorlata egységes a minősített adatokat érintő hatósági eljárások bírósági felülvizsgálatának körében. E szerint a peres eljárás során eljáró bíróság meggyőződhet arról, hogy a felperessel szemben hivatkozott nemzetbiztonsági kockázat megállapítása megalapozott volt-e. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság különösebb indoklást nem fűzött hozzá, hogy milyen módon és mértékben lehetnek hatással a jelen ügyre a minősített adat megismerése és felhasználása iránti peres eljárások döntései, így indokolatlan az eljárás felfüggesztése. Jogi álláspontja szerint a felperes sem vezette le az indítványában, hogy milyen összefüggésben áll a megismerési eljárás és az idegenrendészeti eljárás. Amennyiben a felperes meg is ismerhetné a minősített adatok tartalmát, nem jelentené azt, hogy ezen ismeretét a jelen közigazgatási perben fel is használhatja. Vizsgálandó az is, hogy ésszerű időn belül előterjesztettnek minősül-e a felperes megismerés iránti kérelme. A megismerési eljárásnak az idegenrendészeti eljárás során ésszerű időben történő kezdeményezése ugyanis az idegenrendészeti eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény lehet, azonban a kiutasításról való döntést követően, és különösen már a közigazgatási per során az eljáró bíró kötelessége biztosítani a felperes hatékony jogvédelmét azzal, hogy betekint a minősített iratokba. Arra is hivatkozott, hogy a kiutasító döntésekkel szemben kezdeményezett közigazgatási perek elbírálására a törvény 15 napos határidőt ír elő, mely határidőt a támadott végzéssel az eljáró bíróság indokolatlanul túllépi. A felperes azon érvelése pedig hipotézisen alapul, mely szerint a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban van egy olyan ügy, amelyben az esetleges felhasználás kérdéskörében is születhet engedélyező döntés, és erre tekintettel megváltozhat e körben a kúriai gyakorlat. Ilyen feltételezésen a peres eljárás felfüggesztése nem alapulhat. [5] A felperes az észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Hivatkozott a Kúria Kfv.I.37.931/2021/8. számú döntésére, amely ügyben a Kúria a megismerési engedély kiadására kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Arra is hivatkozott, hogy a titkosított adat azzal a minősített adaton alapuló szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos, amely az idegenrendészeti hatóság támadott döntésének alapját is képezi. [6] A II. és III. rendű alperes észrevételt nem terjesztett elő. Kúria IV.Kpkf.39.017/2022/3-I 3 A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés megalapozott. [8] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint, a fellebbezés keretei között bírálta felül. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése érdemi felülbírálatra nem alkalmas a következők miatt. [9] A Kp. 32. §-a alapján alkalmazandó Pp. 123. §

(2)bekezdése értelmében, a bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában közigazgatási per, más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárás már folyamatban van. [10] A Kúria kiemeli, hogy önmagában a fellebbezésben hivatkozott soron kívüliség (15 napos határidő) a peres eljárás felfüggesztését nem zárja ki. Ugyanakkor a Kp. 84. §

(2)bekezdése és a Pp. 349. §

(1)bekezdése folytán a közigazgatási perekben hozott végzésekre is irányadóak a Pp. 346. §

(4)és

(5)bekezdésében meghatározott, a jogi indokolással szemben támasztott követelmények. A Pp. 123. §

(2)bekezdése szerinti felfüggesztési ok egy döntési lehetőség, azaz annak indokoltságát az elsőfokú bíróság szabadon mérlegelheti, e mérlegelési szempontoknak azonban az elsőfokú végzésből a Pp. 346. §

(4)-

(5)bekezdéseiben foglalt tartalmi követelménynek eleget téve ki kell tűnniük. [11] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása mindösszesen annyit tartalmaz, hogy a megjelölt két közigazgatási perben születendő döntés bevárása „célszerű”. Azonban a felfüggesztés jogalapjául szolgáló Pp. 123. §

(2)bekezdése nem célszerűségi szempontok esetére teremti meg a peres eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia és indokolnia, hogy a megjelölt perek mely felek között, pontosan milyen tárgyban vannak folyamatban, és a jelen per eldöntésének mely oknál (akár valamely bizonyíték megismerése, védekezéshez való jog érvényesülése stb.) fogva képezik az előkérdését. Másképpen megfogalmazva az I. rendű alperes határozatának jogszerűségi felülvizsgálata milyen módon függ a megjelölt perek érdemi elbírálásától. [12] Úgyszintén nem indokolta meg az elsőfokú bíróság, hogy a Kúria Kfv.I.37.931/2021/

1. számú döntése – amely más felek között folyamatban lévő perben, eltérő jogalany személyével kapcsolatos minősített adatok kapcsán állapította meg, hogy ezen adatok megismerhetővé tételének korlátozása a konkrét ügyben elérni kívánt célhoz, annak teljesüléséhez nem volt szükséges – a jelen perben támadott határozat jogszerűségi felülvizsgálatával miként függ össze. Az I. rendű alperes arra is helytállóan hivatkozott, hogy a Pp.
2. §

(2)bekezdése nem teremt jogalapot arra, hogy a peres eljárást a bíróság a joggyakorlat esetleges változására figyelemmel függessze fel, ilyenre azonban a végzésében indokolásként az elsőfokú bíróság sem hivatkozott, ez pusztán a felperes érvelésében jelent meg. [13] A fentiek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó 110. §

(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban – amennyiben a peres eljárás felfüggesztését indokoltnak tartja – részletes és alapos indokolást kell adnia a felfüggesztés Pp. 123. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételének fennállásáról, azaz arról, hogy a hivatkozott peres eljárások mely tényeknél fogva képezik az előkérdését a jelen per eldöntésének. A döntés elvi tartalma [14] 1. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 123. §

(2)bekezdése nem célszerűségi szempontból teremti meg a peres eljárás felfüggesztésének Kúria IV.Kpkf.39.017/2022/3-I 4 lehetőségét, hanem arra az esetre, ha a per előkérdése tárgyában közigazgatási vagy polgári eljárás van folyamatban. 2. A közigazgatási perekben hozott végzésekre is irányadóak a Pp. 346. §

(4)és

(5)bekezdésében meghatározott, a jogi indokolással szemben támasztott követelmények. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezés elbírálásáról a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [16] Az I. rendű alperes sem az észrevételében, sem külön költségjegyzékben nem számította fel a másodfokú eljárásban felmerült költségét, ezért a Kúria az arról való döntéshozatalt a Pp. 82. §-a alapján mellőzte. [17] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja kizárja. Budapest,
2. február
3. Dr. Dobó Viola sk. a tanács elnöke bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt sk.