← Magyarország

Pf.20413/2025/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A perköltségfizetésre kötelezés esetén az ügyvédi munkadíj mérséklésének vizsgálati szempontjai. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 7.Pf.20.413/2025/

  1. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. Sártory Nikolett ügyvéd ügyvéd címe1 Az alperesek: I.r. alperes I. rendű I.r. alperes címe II.r. alperes II. rendű I.r. alperes címe Az alperesek képviselője: Pleszkáts Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pleszkáts Tibor ügyvéd) ügyvéd címe Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.413/2025/5 2 A per tárgya: kártérítés Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 66.P.23.099/2024/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: felperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 70.633 (Hetvenezer-hatszázharminchárom) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. A meg nem fizetett 113.013 (Száztizenháromezer-tizenhárom) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes tulajdonában és ügyvezetése alatt álló, hulladékkereskedelemmel és újrahasznosítással foglalkozó Kft. (továbbiakban: gazdasági társaság) a tevékenységét az I-II. rendű alperesektől bérelt cím alatti telephelyen (továbbiakban: telephelyen) végezte. A gazdasági társaság vagyontárgyainak a telephelyről való elszállítását – mivel bérleti díjhátraléka keletkezett és a tartozását fizetési felszólításra sem egyenlítette ki – az I-II. rendű alperesek zálogjogosultként fellépve 2017 augusztusában megakadályozták. [2] A gazdasági társaság
  3. március 14-én felszámolási eljárás alá került – a felszámoló feljelentése alapján a felperessel szemben csődbűncselekmény és számvitel rendje megsértésének gyanúja miatt büntetőeljárás indult, ami megszüntetésre került, mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható –,
  4. február 3-án a cégjegyzékből törölték, a vagyona a hitelezői igények kielégítésére nem nyújtott elég fedezetet. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.413/2025/5 3 [3] A II. rendű alperes
  5. szeptember 30-án átalakulással megszűnt, jogutódja az I. rendű alperes. [4] A felperes a keresetében 72.511.361 forint kártérítés és 15.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére támasztott igényt, arra hivatkozva, hogy a gazdasági társaság telephelyről történő jogellenes kizárása történt, amivel összefüggésben vagyoni károkat szenvedett el és személyiségi jogai sérültek; a gazdasági tevékenység bérleményben folytatásának az ellehetetlenülése következtében saját és családja létfenntartása veszélybe került. [5] Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében jogalap hiányában a kereset elutasítását és a felperes ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére kötelezését kérte, a 32/
  6. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.)
  7. §

(2)bekezdés b) pontja alapján. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest az I. rendű alperes részére 2.825.340 forint plusz áfa összegű elsőfokú perköltség megfizetésére; megállapította, hogy a meg nem fizetett 1.500.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. [7] A pervesztes felperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte perköltség megfizetésére; a jogi képviselet ellátásával felmerült ügyvédi munkadíjat az Ükr. 3. §
(2)bekezdés a)-b) pontjai alapján, 87.511.361 forint pertárgyértékből kiindulva határozta meg. [8] A felperes a fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltségre vonatkozó rendelkezése részbeni megváltoztatását, az I. rendű alperesnek megítélt ügyvédi munkadíj 1.412.670 forint plusz áfa összegre való leszállítását, másodlagosan 24 havi részletfizetés engedélyezését kérte. [9] Érvelése szerint az I. rendű alperes javára megállapított ügyvédi munkadíj eltúlzott, nem áll arányban a jogi képviselő által benyújtott beadványok számával, az elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A 17/
  1. (XII. 9.) IM rendelet lehetőséget biztosít a bíróság számára, hogy a munkadíj összegét mérsékelje, amennyiben az nem áll arányban a ténylegesen kifejtett munkával. [10] Hivatkozott arra is, hogy a költségmentességi kérelmében megjelölt körülményekre tekintettel az őt terhelő ügyvédi munkadíjat nem tudja teljesíteni, ezért méltányosságból is helye van a mérséklésnek. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.413/2025/5 4 [11] Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezése helybenhagyását és a felperes 70.633 forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költsége megfizetésére kötelezését kérte az Ükr.
  2. §
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alapján. [12] Érvelése szerint a 17/
  1. (XII. 9.) IM rendelet a
  2. február 9-i hatályba lépése napján vagy azt követően benyújtott keresetlevéllel indult eljárásokban alkalmazható, az adott ügy
  3. szeptember 29-én benyújtott keresetlevéllel indult meg. [13] Hangsúlyozta: óradíjas konstrukció esetén a részére megítélt összeget meghaladó ügyvédi munkadíj lenne megállapítható, ugyanis összesen 73 óra időráfordítást igényelt a jogi képviselet ellátása, az átlagos ügyvédi óradíj pedig nettó 40.000 forint. A munkavégzés komoly tényfeltárást, terjedelmes felperesi iratok – keresetlevél, pontosított kereset, válaszirat – elolvasását, értelmezését, valamint az ügyfelével való adategyeztetést és saját beadványaik elkészítését – ellenkérelem, jogutódlás és perbevonás miatti átdolgozott ellenkérelem, viszontválasz – benyújtását, valamint több, mint 2,5 órás tárgyaláson való megjelenést tett szükségessé. [14] A bíróságnak ugyanakkor nem kizárólag a beadványok számát és terjedelmét, hanem azok tartalmát, a perbeli képviselet szakmai színvonalát és a jogi érvelése összetettségét is értékelnie kellett a pertárgy értéke mellett, összhangban a Kúria ügyszám/
  4. számú precedensképes ítéletében foglaltakra. [15] Kérte a részletfizetés engedélyezése iránti kérelem elutasítását, figyelemmel arra, hogy a felperes jelen perrel azonos ténybeli, de eltérő jogi alapon pert indított a városi Járásbíróság előtt, ami jogerősen megszüntetésre került és az ott javára megítélt perköltség tekintetében a kérelmére engedélyezett 12 havi részletfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért méltányosság alkalmazásának sincs helye. [16] A Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati felülbírálat során az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító és a felperest az I. rendű alperes javára 1.412.670 forint plusz áfa összeg erejéig perköltségfizetésre kötelező rendelkezését nem érintette, figyelemmel arra, hogy az ítélet – fellebbezés hiányában – ebben a részében jogerőre emelkedett [Pp.
  5. §
(5)bekezdés]. [17] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(3)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A felperes fellebbezése nem megalapozott. [19] Az I. rendű alperes a jogi képviseletével felmerült, ügyvédi munkadíjból álló perköltségét a Pp. 81. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a pertárgyértékhez Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.413/2025/5 5 igazodó díjazást szabályozó Ükr. 3. §
(2)bekezdés b) pontja megjelölésével számította fel. A fellebbezésben felhívott 17/
  1. (XII. 9.) IM rendelet az elsőfokú eljárásra nem irányadó, ugyanis a
  2. §-a értelmében a rendelet a kihirdetését követő
  3. napon, azaz
  4. február 8án lépett hatályba; a
  5. §-a szerint a rendelkezéseit a hatályba lépésének napján vagy azt követően benyújtott keresetlevél vagy eljárás megindítása iránti kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni. Az adott ügy azonban korábban – ahogyan arra az I. rendű alperes a fellebbezési ellenkérelmében helytállóan hivatkozott – 2023 szeptemberében benyújtott keresetlevéllel indult. [20] A Pp.
  6. §
(1)bekezdése értelmében az adott ügyben a pertárgyérték a keresettel érvényesített követelés értékével megegyező, ezért az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg az ügyvédi munkadíj számításának az alapjául szolgáló pertárgyértéket a felperes által követelt 72.511.361 forint vagyoni kár és 15.000.000 forint sérelemdíj együttes összegében (87.511.361 forint). Ezen pertárgyérték alapján az elsőfokú bíróság az Ükr. 3. §
(2)bekezdés b) pontja, valamint 4/A. §
(1)bekezdése megfelelő alkalmazásával jutott arra, hogy az I. rendű alperesnek járó ügyvédi munkadíj 2.825.340 forint plusz áfa összeg. [21] A Fővárosi Ítélőtábla nem értett egyet az Ükr. 3. §
(6)bekezdésében foglaltak alkalmazásának a szükségességére vonatkozó fellebbezési érveléssel. A mérséklés indokoltságának a vizsgálata során az arányosság-aránytalanság megítélése a jogi képviselő ténylegesen elvégzett tevékenységének és a felszámított munkadíjnak az egybevetését teszi szükségessé. Az egységes bírói gyakorlat az ügyvédi munkadíj megállapítása során nem csupán az elvégzett ügyvédi munka mértékét, annak idő- és munkaigényességét értékeli, hanem további korrekciós tényezőként veszi figyelembe az ügy jellegét, a jogvita jelentőségét és súlyát, azt, hogy általánosságban a magas perérték az ügy nagyobb jelentőségére utal, az igényérvényesítés érdekében eljáró, illetőleg azzal szemben védekező ügyvéd nagyobb felelősségével párosul. [22] Az I. rendű alperes jogi képviselőjének 87.511.361 forint – vagyoni károkozásra és személyiségi jogsértésre alapított – követelés érvényesítésére irányuló perben kellett a jogi képviseletet ellátnia, a jogvita okirati bizonyítást igényelve, egy évet meghaladó pertartam alatt és az érvényesített jog ítélettel történő elbírálásával zárult. Az I. rendű alperes jogi képviselőjének számos melléklettel ellátott, a tényállást és a jogi érvelést tekintve összetett, hosszabb terjedelmű keresetlevélre kellett érdemi ellenkérelmet, majd a kereset pontosítását követően átdolgozott érdemi ellenkérelmet előterjesztenie, valamint az átlagosat meghaladó időtartamú perfelvételi tárgyaláson kellett részt vennie. Helytálló az a fellebbezési ellenkérelemben foglalt érvelés is, miszerint a jogi képviselő munkáját nem csupán a beadványok terjedelme és a tárgyalások időtartama tükrözi, a perkoncentráció elvének megfelelő írásbeli és szóbeli nyilatkozatok megtételéhez ugyanis elengedhetetlen volt az ügyféllel való kapcsolattartás, a többszöri konzultáció. [23] Mindezért a jogi képviselet ellátásáért perköltségként megítélt ügyvédi munkadíj nem eltúlzott, annak a fellebbezésben kért 50%-os leszállítására a Fővárosi Ítélőtábla nem látott indokot, a kérelem teljesítése esetén a leszállított díj nem állna összhangban a jogi képviselő Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.413/2025/5 6 magas pertárgyértékhez igazodó nagyobb felelősségével, valamint az általa kifejtett munkával. [24] A Fővárosi Ítélőtábla az I. rendű alperesnek járó ügyvédi munkadíj részletekben való teljesítésére irányuló kérelmet is alaptalannak találta. [25] Hangsúlyozza: a részletfizetés engedélyezésére indokolt kérelem alapján, az eset összes körülményének a mérlegelésével kerülhet sor, nyomatékkal kell figyelembe venni, hogy a jogosult számára a részletekben való teljesítés az egyösszegű teljesítéshez képest hátrányosabb. [26] A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza: a felperesnek a perindításkor számolnia kellett azzal, hogy pervesztessége esetén az ellenérdekű fél perköltségének a viselésére a személyes költségmentesség kedvezményében való részesülése esetén is köteles, utóbbi a sikertelen perindítás szükségképpeni kockázata, amit a per megindításakor az anyagi lehetőségei ismeretében szükségképpen vállalt. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla arra jutott, hogy esetében a részletfizetés engedélyezésére alapot adó, méltányolható személyes körülmény nem áll fenn, valamint figyelemmel arra is, hogy az I. rendű alperes úgy nyilatkozott, miszerint az érdekeivel ellentétes a perköltség részletekben való megfizetése, a kérelemnek nem adott helyt. [27] Tekintettel arra, hogy a fellebbezésben előadottak a perköltség részét képező ügyvédi munkadíjra vonatkozó ítéleti rendelkezéstől eltérő döntés meghozatalára nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – annak nem fellebbezett részét nem érintve – a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [28] A másodfokú eljárás az eredménytelen fellebbezés folytán a felperes pervesztességével zárult, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperes jogi képviseletével felmerült, a fellebbezés
  1. április 30-i benyújtása folytán a másodfokú eljárásban alkalmazandó 17/
  2. (XII. 9.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdés a) pontja,
(4)bekezdése, valamint 5. §
(1)bekezdése alapján meghatározott fellebbezési eljárási költség megfizetésére. [29] A Fővárosi Ítélőtábla a felperes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése alapján számított fellebbezési eljárási illeték viseléséről a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján határozott. Budapest,
  1. január
  2. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.413/2025/5 7 Levek Istvánné dr. s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Örkényi László s.k. Dr. Vasady Loránt Zsolt s.k. bíró bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.