← Magyarország

Pkf.25044/2021/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fellebbezést vissza kell utasítani, ha a fél azt - tájékoztatás ellenére - jogi képviselő nélkül nyújtja be. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Pkf.III.25.044/2021/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes: felperes neve Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű A per tárgya: személyiségi jog megsértése A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel támadott határozat száma: Ítélőtábla Pkf.I.20.306/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A döntés előzményei [1] A cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt álló felperes a Törvényszék előtt személyesen eljárva egyrészt közigazgatási pert, másrészt törvényszéki hatáskörbe tartozó polgári pert kezdeményező kereseti kérelmet terjesztett elő. A keresetlevél a közigazgatási pert kezdeményező kereseti kérelem tárgyában érkeztetésre és iktatásra került a Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma előtt 12.K.701.740/
  3. ügyszámon, és a közigazgatási pert kezdeményező kereseti kérelem tárgyában az eljárás elindult, ezért a törvényszék végzése nem érintette. A törvényszéki hatáskörbe tartozó polgári pert kezdeményező kereseti kérelem tárgyában a keresetlevél – a Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának a 12.K.701.740/2020/
  4. számú végzésének rendelkezése alapján – érkeztetésre és iktatásra került a Törvényszék Polgári Kollégiuma előtt, amelynek tárgyában induló polgári perre terjedt ki a törvényszéki végzés rendelkezése. [2] A Törvényszék
  5. sorszámú végzésével a polgári perrendtartásról szóló
  6. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  7. §

(1)bekezdés l) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította. Tájékoztatta a felperest arról, hogy a perorvoslati eljárás során a jogi képviselet kötelező, illetve a lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál mint jogi Kúria III.Pkf.25.044/2021/3 2 segítségnyújtó szolgálatnál pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszthet elő. [3] A Törvényszék végzésével szemben a felperes határidőben nem terjesztett elő fellebbezést, ezért az
  1. szeptember 29-én jogerőre emelkedett. [4] A felperes a végzés ellen személyesen eljárva – a jogerő beállta után több mint 8 hónappal –
  2. június 21-én terjesztett elő fellebbezést, amelyet a törvényszék
  3. sorszámú végzésével visszautasított, és abban tájékoztatta a felperest arról, hogy a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező, és ha fellebbezési kérelmét jogi képviselő közreműködése nélkül személyesen nyújtja be, akkor azt a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. [5] A törvényszék
  4. sorszámú végzése ellen a felperes személyesen eljárva terjesztett elő fellebbezést. [6] Az Ítélőtábla 30 napos határidő tűzésével a felperes fellebbezését hiánypótlásra adta vissza, felhívta, hogy gondoskodjon a jogi képviseletéről. Emellett az ítélőtábla tájékoztatta a felperest, hogy amennyiben pártfogó ügyvéddel kívánja magát képviselni, csatolja be az annak engedélyezéséről szóló határozatot, és fellebbezését a fenti határidőn belül pártfogó ügyvédje útján, a pártfogó ügyvédnek adott meghatalmazással együtt, a Pp.
  5. §-a alapján alkalmazandó, Pp.
  6. §
(1)bekezdésében írtaknak megfelelő tartalommal, elektronikus úton terjessze elő. Tájékoztatta a felperest arról is, ha ennek a felhívásnak nem tesz eleget, és nem gondoskodik a jogi képviseletéről, az ítélőtáblának a felperes jogi képviselő nélkül előterjesztett, ezért hatálytalannak minősülő fellebbezését a Pp. 364. §-a alapján alkalmazandó, Pp. 74. §
(3)bekezdésében írtak szerint visszautasítja. [7] A felperes az ítélőtábla
  1. számú végzését – a postai tértivevény tanúsága szerint –
  2. szeptember 8-án átvette, azonban az abban foglaltaknak határidőben nem tett eleget, és nem gondoskodott a jogi képviseletéről, továbbá a másodfokú eljárásban pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet sem terjesztett elő, így az ítélőtáblának a Pp.
  3. §a utaló szabálya alapján alkalmazandó, Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján a felperes személyesen előterjesztett, ezért hatálytalan fellebbezést visszautasította. [8] Az ítélőtábla határozatának perorvoslati részében tájékoztatta a felperest, hogy a Kúria előtti fellebbezési eljárásban kötelező a jogi képviselet, valamint figyelmeztette őt, hogy amennyiben fellebbezését jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtja be, azt a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül vissza fogja utasítani. [9] Az ítélőtábla 3. sorszámú végzése ellen a felperes jogi képviselő közreműködése nélkül, személyesen eljárva terjesztett elő fellebbezést. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés érdemi elbírálásra nem alkalmas. [11] A Pp. 72. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A hivatkozott jogszabályhely
(2)bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben ‒ ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is ‒, valamint a Kúria III.Pkf.25.044/2021/3 3 járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára. A Pp. 74. §
(1)bekezdése értelmében, ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata ‒ ha e törvény a jogi képviselet hiányához más jogkövetkezményt nem fűz ‒ hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A hivatkozott jogszabályhely
(3)bekezdése szerint, ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél perorvoslati kérelmét nem jogi képviselő útján nyújtja be ‒ annak ellenére, hogy a jogi képviselet szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta ‒, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. [12] Fentiek alapján jelen ügyben a Kúria előtti fellebbezési eljárásban kötelező a jogi képviselet, amelyről az ítélőtábla
  1. sorszámú végzésében tájékoztatta a felperest azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben fellebbezését jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtja be, azt a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül vissza fogja utasítani. [13] A felperes fellebbezése a fentieken túl az érdemi elbírálásra azért sem alkalmas, mert a törvényszék
  2. sorszámú, a keresetlevelet visszautasító végzése jogerőre emelkedett, ezért az a Pp.
  3. §
(1)bekezdése értelmében a határozat jogerőre emelkedését követően nem támadható meg fellebbezéssel. [14] A Pp. 366. §
(1)bekezdése kimondja, ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Mindezek alapján az ítélőtábla helyesen utasította vissza a felperes fellebbezését. [15] Fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó Pp. 74. §
(3)bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 358. §
(1)bekezdésére is a jogi képviselő közreműködése nélkül személyesen előterjesztett fellebbezést hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasította. Záró rész [16] Az alperesnek a fellebbezési eljárásban nem merült fel költsége, ezért erről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [17] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró Kúria III.Pkf.25.044/2021/3 A kiadmány hiteléül: bírósági ügyinétző HM 4

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.