← Magyarország

Gf.40151/2021/3 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, a Torma Ügyvédi Iroda (II. rendű felperesi jogi képviselő címe., ügyintéző: dr. Tormáné dr. Tóth Anikó ügyvéd) által képviselt II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II.rendű felperesnek a Baldócziné dr. Csorba Ibolya ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen társulati határozat hatályon kívül helyezése iránt iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék

  1. június 19-én kelt 8.G.40.137/2011/
  2. számú ítélete ellen a II. rendű felperes 412.,
  3. és
  4. sorszámú fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és az alperes által a II. rendű felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 192.500 (százkilencvenezer-ötszáz) forintra felemeli, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: [1] A Budapest Környéki Törvényszék a
  5. június 19-én kelt 8.G.40.137/2011/
  6. számú ítéletével a II. rendű felperesnek az alperes
  7. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  8. számú határozata hatályon kívül helyezése iránti keresete körében a pert megszüntette. Ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
  9. április 26-án tartott közgyűlésén hozott
  10. számú, a
  11. június 24-én tartott közgyűlésén hozott
  12. számú és a
  13. szeptember 3-án tartott közgyűlésén hozott 11/1/
  14. - 11/137/
  15. számú határozatait. Az I. rendű és a II. rendű felpereseknek az alperes
  16. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  17. számú,
  18. számú,
  19. számú,
  20. számú és
  21. számú határozatai, a
  22. szeptember 4-én tartott közgyűlésén hozott
  23. számú,
  24. számú,
  25. számú és
  26. számú határozatai, továbbá az I. rendű felperesnek az alperes
  27. április 26-án tartott közgyűlésén hozott
  28. és
  29. számú határozatai hatályon kívül helyezése iránti keresetét elutasította. Elutasította továbbá az I. rendű és a II. rendű felperesek annak megállapítására irányuló keresetét, hogy nem tagjai és nem kényszertagjai az alperesnek. Kötelezte az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 26.625 forint perköltséget, és Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 2 kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 138.500 forint perköltséget. [2] Az elsőfokú ítélet indokolásában a II. rendű felperes fellebbezése szempontjából releváns körben rögzítette, hogy a II. rendű felperes a többször módosított és kiegészített elsődleges keresetével az alperes
  30. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  31. számú,
  32. számú,
  33. számú,
  34. számú,
  35. számú és
  36. számú határozatainak, a
  37. szeptember 4-én tartott közgyűlésén hozott
  38. számú,
  39. számú és
  40. számú határozatainak, a
  41. június 24-én tartott közgyűlésén hozott
  42. számú határozatának, és a
  43. szeptember 3-án tartott közgyűlésén hozott 11/1/
  44. - 11/137/
  45. számú határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte. A másodlagos kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy nem tagja és nem is kényszertagja az alperesnek. Kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze a perrel felmerült költségei megfizetésére. Ebben a körben a bíróságon kívül felmerült költségeit (postaköltség, fénymásolási költség) 67.930 forintban érvényesítette. Ehhez hozzászámította az őt képviselő ügyvéd munkadíját, amelynek megfizetését a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződések és a bíróság rendelkezésére bocsátott elszámolás alapján a
  46. december 31-ig terjedő időszakra a felszámított áfá-t is tartalmazó 1.735.835 forint,
  47. január 1-jétől áfá-t nem tartalmazó további 200.000 forint összegben kérte. [3] Az elsőfokú bíróság részletesen ismertette, hogy a II. rendű felperes az egyes határozatok hatályon kívül helyezését a per során milyen indokkal kérte. A
  48. október 3án tartott közgyűlésen hozott
  49. számú határozattal kapcsoltban ismertette a II. rendű felperesnek azt a hivatkozását, hogy a
  50. október 3-án tartott közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mert nem felelt meg a vízgazdálkodásról szóló
  51. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.)
  52. §

(4)bekezdésében foglaltak, ami önmagában megalapozza a határozat érvénytelenségét. Ezen túlmenően a határozattal megállapított érdekeltségi hozzájárulás összege elfogadhatatlan. A II. rendű felperes a határozat kézbesítésével kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az nem felelt meg a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 7. §
(5)bekezdésében és a 6. §
(2)és
(4)bekezdésében foglaltaknak, mert csak a határozatok kivonatát kapta kézhez, a közgyűlési jegyzőkönyveket és a jelenléti íveket nem. [4] Ismertette az alperes pergátló kifogását, amelyben az alperes arra hivatkozott, hogy a II. rendű felperes a keresetét a jogvesztő perindítási határidőn túl terjesztette elő. Perakadály hiánya esetére érdemi ellenkérelmében a II. rendű felperes keresetének elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a II. rendű felperes a határozatok hatályon kívül helyezésének indokait a jogvesztő perindítási határidő alatt nem jelölte meg. A
  1. október 3-án tartott közgyűlésen hozott határozatokkal kapcsolatban előadta, hogy a II. rendű felperes az alperes tagja, a közgyűlésen jelen volt, így értesült a közgyűlésen hozott határozatokról. Előadta, hogy
  2. június 1-jén adta postára a II. rendű felperes részére az alakulástól hozott valamennyi határozatot, de azokat ezt megelőzően is megkapta a II. rendű felperes, mert
  3. szeptember 20-án vette át az addig keletkezett közgyűlési határozatokat. Nyilatkozott arról, hogy a
  4. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  5. és
  6. számú határozatokat visszavonta. Részletes védekezést adott elő a II. rendű felperes részéről a per során hivatkozott, az egyes határozatok hatályon kívül helyezését megalapozó indokokkal szemben is. A II. rendű felperes által kért perköltséggel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a II. rendű Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 3 felperes által készített elszámoláshoz mellékelt számlák másolatai alapján nem állapítható meg, hogy az abban feltüntetett költségek a jelen perben merültek fel, ezért azt vitatja. [5] Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes a cégjegyzékbe
  7. február 2-ától bejegyzett víziközmű-társulat, a létesítő okiratának kelte
  8. november
  9. Az alperes
  10. november 29-én alakuló közgyűlést tartott, a közgyűlés a 6/
  11. számú határozatával megalapította az alperes neve
  12. november 29-i időponttal. A közgyűlés a 7/
  13. számú határozattal elfogadta az alperes neve alapszabályát. Az alapszabály szerint az alperes célja helyi vízgazdálkodási feladatok ellátása, feladatát és tevékenységi körét az alapszabály
  14. pontja határozza meg. A II. rendű felperes a ........ ..... helyrajziszámú és a ...... helyrajziszámú ingatlanok tulajdonosa, ingatlanai az alperes érdekeltségi területén helyezkednek el, a II. rendű felperes az alperesi víziközmű-társulat tagja. [6] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a per során a
  15. július 13-án kelt és
  16. szeptember 6-án jogerőre emelkedett
  17. sorszám alatti részítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
  18. november 29-én tartott alakuló közgyűlésén hozott 6/
  19. számú és 7/
  20. számú határozatait. [7] Megállapította, hogy az alperes
  21. október 3-án közgyűlést tartott. A közgyűlés meghozta a
  22. számú, a
  23. számú, a
  24. számú, a
  25. számú, a
  26. számú és a
  27. számú határozatokat. A közgyűlés a
  28. számú határozattal megszavazta a beruházás két részre bontását azzal, hogy az első fázis érdekeltségi egysége 2.600 forint/nm. A
  29. számú határozattal a közgyűlés az új belépők hozzájárulásának mértékét
  30. november
  31. napjától kezdődően 7.000 forint/nm összegben határozta meg. A közgyűlésen a II. rendű felperes is jelen volt, a
  32. számú határozat meghozatalához igen szavazatával hozzájárult. Az alperes a
  33. július 20-án kelt levelével tájékoztatta a II. rendű felperest arról, hogy a
  34. október 3-i közgyűlésen a II. rendű felperes részt vett, a teljes érdekeltségi egység két részre bontása megtörtént, a tagságot terhelő teljes fizetési kötelezettség várhatóan módosulni fog. A beruházási költség két részre bontása alapján az addigi eredeti 3.200 forint/nm érdekeltségi hozzájárulással szemben a konkrét befizetendő érték 2.600 forint/nm-re változott. Tájékoztatást adott arról, hogy a közgyűlés
  35. szám alatt hozta meg a határozatot, a határozat elfogadásának megszavazása során egyedül a II. rendű felperes tartózkodott. [8] Ismertette, hogy az alperes a
  36. november 27-én tartott közgyűlésén meghozta a 14/
  37. számú határozatot, amellyel a
  38. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  39. számú határozatát – a teljes közműfejlesztésre való felhatalmazás megtartása mellett – visszavonta, meghozta a 15/
  40. számú határozatot, amellyel a
  41. október 3-án hozott
  42. számú határozatot visszavonta és meghozta a 17/
  43. számú határozatot, amellyel a
  44. szeptember 4-én hozott
  45. számú határozatot visszavonta. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 4 [9] Az ítéletének jogi indokolásában a
  46. október 3-án tartott közgyűlésen hozott határozatokkal kapcsolatban idézte a Vgt.
  47. §
(2)bekezdésében és a 43. §
(1)-
(2)bekezdésében, valamint a gazdasági társaságokról szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
  2. §
(1)és
(3)bekezdésében és a 46. §
(2)bekezdésében foglaltakat. A 3.G.40.117/2010/8/A/
  1. szám alatt csatolt feljegyzés, a 3.G.40.117/2010/
  2. számú tárgyalási jegyzőkönyv tartalma és az alperes perben tett nyilatkozata alapján a Polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
  4. §
(2)bekezdése alkalmazásával azt állapította meg, hogy a II. rendű felperes
  1. szeptember 20-án kapta meg a
  2. október 3-án tartott közgyűlésen hozott határozatokat. A II. rendű felperes perben tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a II. rendű felperes a per tárgyalása során a bírósághoz
  3. július 8-án érkezett, keresetkiterjesztést tartalmazó beadványában kérte először a
  4. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  5. számú határozat hatályon kívül helyezését, de csak a
  6. május 25-én érkezett
  7. számú beadványában adta elő e határozat hatályon kívül helyezésének indokait. Ismertette a II. rendű felperesnek a
  8. február 10-én tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben rögzített azt a nyilatkozatát, amely szerint nem hivatkozik arra a korábbi állítására, hogy a
  9. október 3-án tartott közgyűlésen hozott határozatok nem a valóságnak megfelelően tartalmazzák a közgyűlésen elhangzottakat. Megállapította, hogy a II. rendű felperes a
  10. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  11. számú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét nem a Vgt.
  12. §
(2)bekezdésében meghozott határidőn belül terjesztette elő. A 30 napos jogvesztő határidő elteltét követően a határozatot nem lehet megtámadni, ezért az rPp. 130. §
(1)bekezdés
  1. h)pontja és a 157. §
  2. a)pontja alapján a 4/2003. PJE határozatban foglaltakra is figyelemmel a pert a II. rendű felperes e kereseti kérelme tekintetében megszüntette. [10] Részletesen indokolta a II. rendű felperes egyéb elsődleges kereseti kérelmeivel és a másodlagos keresetével kapcsolatos döntését is. [11] Kitért arra, hogy a II. rendű felperes perben tett hivatkozására tekintettel vizsgálta azt is, hogy az alperes jogi képviselője a per vitelére szóló szabályszerű meghatalmazással rendelkezett-e. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az alperes jogi képviselője részére adott, 398. sorszám alatt csatolt meghatalmazás az rPp. 66-70. §-a, valamint a Gt. 8. §-a és a 22. §-a alapján megfelelő volt. [12] A perköltségről hozott döntés indokolásában idézte az rPp. 75. §
(1)bekezdésében, a 78. §
(1)bekezdésében és a 81. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Rögzítette, hogy a társasági határozatok hatályon kívül helyezése, valamint a perben előterjesztett megállapítási kereset esetén a pertárgy értéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés b) pontja alapján határozható meg. [13] Kifejtette, hogy a II. rendű felperes pernyertes lett az alperes
  1. június 24-én tartott közgyűlésén hozott
  2. számú határozata és a
  3. szeptember 3-én tartott közgyűlésén hozott határozatai hatályon kívül helyezésére irányuló kereset tekintetében, míg az egyéb kereseti kérelmek tekintetében pervesztes. Kifejtette ugyanakkor, hogy az alperes
  4. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  5. számú és
  6. számú, valamint a
  7. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 5 szeptember 4-én tartott közgyűlésén hozott
  8. számú határozatának hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetet azért kellett elutasítani, mert a II. rendű felperes keresetindítását követően az alperes
  9. november 27-én tartott közgyűlésén ezeket az határozatokat visszavonták, ezért ez utóbbi határozatok esetében is pernyertes a II. rendű felperes. Mindezek alapján a perköltség viseléséről hozott döntés során abból indult ki, hogy a II. rendű felperes a perben 50%-ban lett pernyertes. Erre tekintettel úgy rendelkezett, hogy a II. rendű felperes a részleges pervesztességére tekintettel köteles megfizetni az alperesnek az rPp.
  10. §
(1)bekezdése és a 81. §
(1)bekezdése alapján az alperes perbeli képviseletével felmerült munkadíjat. Ennek összegét a II. rendű felperes keresete alapján 1.700.000 forint pertárgyérték (1 x 350.000 forint + 3 x 450.000 forint) alapulvételével a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján 85.000 forint 50 %-ában, azaz 42.500 forintban állapította meg. Levezette, hogy a II. rendű felperest a részleges pernyertességére tekintettel megilleti 108.000 forint eljárási illeték (4 x 27.000 forint) 50%-a, azaz 54.000 forint, amelynek a megfizetésére az alperes az rPp. 78. §
(1)bekezdése és a 81. §
(1)bekezdése alapján köteles. [14] Kifejtette, hogy a II. rendű felperes tekintetében az elsőfokú ítélettel elbírált kereset alapján számított pertárgyérték 1.700.000 forint (1 x 350.000 forint + 3 x 450.000 forint). Ebből kiindulva a II. rendű felperes jogi képviselőjének munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése és a
(2)bekezdése alapján mérlegeléssel 254.000 forint 50%-ában, 127.000 forintban állapította meg. Kitért arra, hogy a munkadíj megállapítása során figyelembe vette a tárgyalások számát és a jogi képviselő által előterjesztett beadványokat. A II. rendű felperes kérelme ellenére nem kötelezte az alperest az ügyvédi munkadíjon és az eljárási illetéken felül igényelt egyéb költségek (posta- és fénymásolási költség) megfizetésére. Ezt azzal indokolta, hogy a II. rendű felperes a jogi képviselője nélkül, személyesen benyújtott beadványai postaköltségét, fénymásolási költségét azért nem igényelheti, mert azok nem a célszerű és jóhiszemű pervitelével összefüggésben merültek fel. Kiemelte, hogy e beadványok nagy részét a II. rendű felperes jogi képviselője nem látta, azokkal a tárgyalásokon, illetve a tárgyalásokat megelőzően szembesült. Mindezek alapján úgy rendelkezett, hogy a II. rendű felperest 127.000 forint ügyvédi munkadíjból és 54.000 forint eljárási illetékből álló perköltség illeti meg az alperestől, amelybe beszámította a II. rendű felperes által az alperesnek fizetendő 42.500 forint perköltséget, és az alperest e két összeg különbözetének a megfizetésére kötelezte. [15] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II. rendű felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával kérte, hogy a másodfokú bíróság mellőze a
  1. október 3-án tartott közgyűlés
  2. számú határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresete tekintetében a per megszüntetését, érdemben bírálja el a keresetet és ennek eredményeként helyezze hatályon kívül e közgyűlési határozatot, továbbá 2.003.765 forint ügyvédi munkadíj és az elsőfokú bíróság által figyelembe vett illetékhez képest további 54.000 forint eljárási illeték alapulvételével kötelezze az alperest a perköltség megfizetésére. Fenntartotta azt a hivatkozását, hogy az alperes jogi képviselője által a perben felmutatott és a peres iratokhoz csatolt valamennyi meghatalmazás érvénytelen, ezért az alperes jogi képviselőjének valamennyi perbeli cselekménye hatálytalan. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 6 [16] A per főtárgyára vonatkozó fellebbezése alapjául arra hivatkozott, hogy a
  3. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  4. számú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét már a
  5. október 24-én kelt keresetlevelében előterjesztette, mert abban a
  6. október 3-án tartott közgyűlésen hozott határozatok – többek között a
  7. számú határozat – bírósági felülvizsgálatát kérte. Nem helytálló ezért az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy először a
  8. július 8-án előterjesztett keresetkiterjesztésben kérte a
  9. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  10. számú határozat hatályon kívül helyezését. Téves az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása is, hogy a
  11. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  12. számú határozat hatályon kívül helyezésének indokait először a
  13. május 25-én érkezett
  14. sorszámú beadványában adta elő. Hivatkozása szerint a kereset indokait a
  15. október 24-én kelt keresetlevél tartalmazta, mert ebben már hivatkozott a Vgt.
  16. §-ára és a
  17. §-ára, valamint a Kormányrendelet
  18. §
(3)bekezdés g) pontjára és a 13. §
(2)bekezdésére. Álláspontja szerint eredetileg minden közgyűlés összes közgyűlési határozatát megtámadta, többek között a
  1. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  2. számú határozatot is, és előterjesztette a határozatok hatályon kívül helyezésének indokait is. Kérte figyelembe venni, hogy a
  3. május 22-én kelt
  4. sorszámú beadványt az elsőfokú bíróság
  5. május 11-én közölt, a kereset pontosítására vonatkozó felhívására terjesztette elő. Hivatkozott arra is, hogy az alperes részéről
  6. szeptember 20-án történt iratátadás és a
  7. június 20-án történt iratmegküldés nem felelt meg a Kormányrendelet
  8. §
(5)bekezdésében és a 6. §
(4)bekezdésében foglaltaknak, mert az alperes nem a közgyűlési jegyzőkönyvet, hanem a jegyzőkönyv határozataiból készített kivonatokat adta, illetve küldte meg, és nem adta át, illetve nem küldte meg a határozatképességet igazoló iratokat (jelenléti ív és meghatalmazások másolatai). Álláspontja szerint ezért ezektől az időpontoktól nem számítható a keresetindítási határidő. Mindezek alapján a Vgt. 43. §
(2)bekezdésével megállapított keresetindítási határidőt megtartotta. [17] Előadta, hogy a
  1. október 3-án megtartott közgyűlésen hozott
  2. számú határozat szövegét („a közgyűlés a beruházás két részre történő bontását szavazta meg”) azonos tartalommal rögzítik a fellebbezésben felsorolt alábbi okiratok: a részére
  3. szeptember 20-án átadott, a
  4. október 3-án tartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv határozataiból készített kivonat, amelyet
  5. október 1-jén nyújtott be az elsőfokú bíróságra; az alperes jogi képviselője által a perben
  6. november 8-án benyújtott beadvány mellékleteként csatolt, a
  7. október 3-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve (a 3.G.40.117/2010/
  8. számú irat F/
  9. számú melléklete); az alperes jogi képviselője által
  10. március 22-én 3.G.40.117/2010/20/A/
  11. sorszám alatt csatolt melléklet; az alperes által a részére a
  12. június 1-jén megküldött, általa június 20-án átvett, a
  13. október 3-án megtartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv határozataiból készült kivonat, amelyet a perben
  14. július 8-án nyújtott be, továbbá az alperes jogi képviselője által a cégbíróságra 2009 októberében benyújtott, a
  15. október 3-án megtartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv. Úgy nyilatkozott, hogy a keresetkiegészítését e kivonatok alapján terjesztette elő. Ehhez képest az alperes a perben
  16. január 31-én más szövegű közgyűlési jegyzőkönyvet csatolt, amelyben a
  17. számú határozat így szól: „a közgyűlés a beruházás két részre bontását megszavazta, az első fázis érdekeltségi egysége 2.600 forint/nm”. Állítása szerint az alperes utólag írta hozzá a
  18. számú határozathoz az addig egyik iratban sem szereplő második mondatrészt, és ezzel lényegesen megváltoztatta a határozat szövegét. Előadta, hogy a
  19. október 3-án megtartott közgyűlésen részt vett, de akkor a
  20. számú határozat meghozatala során nem volt szó semmilyen vonatkozásban 2.600 forint/nm összegről. A
  21. számú határozattal csupán arról született döntés, hogy a közgyűlés a beruházás két részre bontását szavazta meg. Az elsőfokú eljárásban
  22. január 31-én benyújtott jegyzőkönyv valótlan Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 7 tartalmú, ezért kérte, hogy a másodfokú bíróság azt a bizonyítékok köréből rekessze ki. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen alapította az ítéletét az alperes által
  23. január 31-én benyújtott közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt
  24. számú határozat szövegére. [18] A perköltség viselésével kapcsolatos rendelkezés megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelme alapjául arra hivatkozott, hogy már az elsőfokú eljárásban kérte, hogy a bíróság a perköltség körében a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződés és az ennek alapján benyújtott számlák figyelembevételével állapítsa meg a képviseletében eljárt ügyvéd munkadíját. Érvelése szerint a
  25. óta folyamatban lévő perben megtartott tárgyalások számát, valamint a jogi képviselője által előterjesztett beadványok számát és azok tartalmát figyelembe véve indokolt összesen 2.003.765 forint (1.735.835 forint + 200.000 forint + 67.930 forint), ügyvédi munkadíjból kiindulva meghatározni a részére elsőfokú perköltség címén járó munkadíj összegét. Hivatkozott arra is, hogy a
  26. június 24-én tartott közgyűlésen és a
  27. szeptember 3-án tartott közgyűlésen hozott határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset tekintetében pernyertes lett, e kereseti kérelmekre tekintettel 2x27.000 forint, azaz 54.000 forint eljárási illetéket fizetett meg, amelynek a megfizetésére az alperes köteles. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem vette figyelembe, hogy a
  28. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  29. számú és
  30. számú, valamint a
  31. szeptember 4-én tartott közgyűlésen hozott
  32. számú határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset tekintetében is pernyertes lett. [19] Részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint az alperes képviseletében eljárt jogi képviselő miért nem rendelkezik érvényes meghatalmazással az alperes képviseletére. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a
  33. július 13-án kelt 8.G.40.137/2011/
  34. számú részítéletével hatályon kívül helyezte az alperes alakuló közgyűlésén a megalakulás tárgyában hozott 6/
  35. számú és az alapszabály elfogadására vonatkozó 7/
  36. számú határozatát. Az alperes azóta sem rendelkezik érvényes elfogadott alapszabállyal. Ebből az következik, hogy az alperes a megalakulása óta nem rendelkezett és jelenleg sem rendelkezik érvényesen megválasztott tisztségviselőkkel, ezért az alperes képviseletében fellépő ügyvéd részére sem
  37. március 21-én, sem korábban nem adhattak érvényes meghatalmazást a meghatalmazást aláíró szemé-lyek. Az alperes képviseletében fellépő ügyvéd által csatolt
  38. október 1-jén,
  39. augusztus 11-én és
  40. március 21-én kelt ügyvédi meghatalmazások érvénytelenek. [20] A
  41. sorszámú fellebbezés kiegészítésében fenntartotta az elsőfokú eljárás során előadottakat. E szerint a
  42. október 3-án tartott közgyűlésen hozott határozatoknak csak az egy mondatos kivonatát kapta meg
  43. szeptember 20-án és
  44. június 20-án. A határozatok kézbesítése ezért nem felelt meg a 160/
  45. (XII.26.) Kormányrendelet
  46. §
(5)bekezdésében és 6. §
(4)és
(2)bekezdésében foglaltaknak. A keresetindítási határidőt pedig csak a jogszabályi feltételeknek haladéktalanul megfelelő kézbesítést követő naptól lehet számítani. Egymondatos közgyűlési határozat kivonatok nem alkalmasak az rPp. 121. §
(1)bekezdés e) pontjában előírt, a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelem előterjesztésére. A kereset kiterjesztése Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 8
  1. július 8-án érkezett az elsőfokú bíróságra. Ezzel kapcsolatban jelentősége van annak, hogy ekkor jogi képviselővel még nem rendelkezett és az elsőfokú bíróság a keresetlevél hiányainak pótlására csak a 3.G.40.137/2011/
  2. számú végzésében hívta fel. Az ebben a végzésben biztosított határidőn belül jogi képviselővel eljárva
  3. január 15-én terjesztette elő a
  4. sorszámú beadványát, amelyben pontosította a keresetét, előterjesztette a keresete további indokait. A közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének indokait a
  5. és
  6. sorszámú beadványaiban is előterjesztette. Álláspontja szerint jelentősége van annak, hogy egyrészt a
  7. október 24-én benyújtott keresetlevelében már előterjesztette a
  8. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  9. számú határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetének indokait, továbbá az elsőfokú bíróság a
  10. május 11-én tartott tárgyaláson hívta fel a keresete pontosítására, amelyre a bíróság által megállapított határidőn belül terjesztette elő a
  11. sorszámú beadványát
  12. május 22-én. [21] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [22] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének kizárólag a II. rendű felperesnek az alperes
  13. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  14. számú határozata hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelme körében a per megszüntetéséről hozott rendelkezése elleni, továbbá az alperes által a II. rendű felperesnek fizetendő perköltség összegének felemelésére irányuló fellebbezését bírálta felül, mert fellebbezés hiányában az elsőfokú bíróság ítéletének további rendelkezései az rPp.
  15. §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedtek. A másodfokú bíróság a II. rendű felperes fellebbezési kérelme és az abban előadott indokok korlátai között bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [23] A másodfokú bíróság a fellebbezést az rPp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] A II. rendű felperes fellebbezése a per megszüntetésére vonatkozó ítéleti rendelkezés tekintetében nem alapos, az alperes által a II. rendű felperesnek fizetendő perköltség összege tekintetében részben alapos. [25] Az elsőfokú bíróság a II. rendű felperesnek az alperes
  1. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  2. számú határozata hatályon kívül helyezésére irányuló kereset körében lefolytatta a szükséges vizsgálatot azon kérdés eldöntése érdekében, hogy a II. rendű felperes e határozat tekintetében az anyagi jogszabály által megállapított keresetindítási határidőt megtartotta-e. Ebben a körben a döntéshez szükséges tényeket helytállóan állapította meg, a másodfokú bíróság a per megszüntetéséről hozott döntéssel a következők miatt értett egyet. [26] A jogalkotó a perindítási határidők szabályozásával az érintett jogviszonyoknak a keresetindítástól függő jogi helyzetét csak meghatározott ideig kívánja bizonytalan hatályúvá tenni, és a forgalombiztonság érdekét előtérbe helyezve az adott társadalmi és Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 9 gazdasági viszonyokra is tekintettel határozza meg azok időtartamát. A perindítási határidő olyan időszakot jelent, amely alatt a meglévő jogviszonyok megváltoztatása igényérvényesítés útján kezdeményezhető, és annak elteltével – igényérvényesítés hiányában – az érintett jogviszonyok végleges hatályúvá válnak. [27] A határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítási határidő anyagi jogi határidő, mivel az alapvetően az érvényesítendő anyagi joghoz kapcsolódik. A jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, hanem mint az érvényesíthetőség létszakába jutott igény idővetülete, az alanyi (anyagi) joghoz, jogviszonyhoz kötődik és mint ilyen, szükségképpen anyagi jogi természetű. [28] A II. rendű felperes a fellebbezésével érintett keresetével az alperes
  3. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  4. számú határozata hatályon kívül helyezését kérte, mert azt jogszabálysértőnek állította abból az okból, hogy a közgyűlésre szabályszerűen nem hívták meg, továbbá elfogadhatatlannak tartotta az érdekeltségi hozzájárulás összegét. A keresethez kapcsolódó további előadásai és hivatkozásai, így az, hogy a határozatot vele teljes terjedelmében mikor közölték, a perbeli igény előírt határidőben történő érvényesítése melletti érvelésének célját szolgálták. A határozat felülvizsgálatát a határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok alapján kell elvégezni. A II. rendű felperes által támadott határozatot az alperes közgyűlése
  5. október 3-án hozta, így a
  6. október 3-án hatályos rendelkezések alapján kell a keresetet elbírálni. [29] A Vgt. ekkor hatályos
  7. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a víziközműtársulat szervezetére, működésére a Vgt. eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezésit kell alkalmazni. [30] A Gt. a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályok között tartalmazza a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket is. Ezek körében a Gt. 45. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A 45. §
(3)bekezdés3 szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. [31] A Vgt. 34. §
(2)bekezdésének utaló szabálya folytán a Gt. 45. §
(1)és
(3)bekezdése alapján indítható per az érdekeltségi egységek számára érdekeltségi hozzájárulás fizetését előíró és annak összegét meghatározó határozat hatályon kívül helyezése iránti igény lehetőségét jelenti jogszabályba ütközésre vagy alapító okirat rendelkezésébe ütközésre hivatkozással. Ettől eltérő jogorvoslati lehetőség a II. rendű felperes által a jelen perben Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 10 hivatkozott, a Vgt. 43. §
(1)-
(2)bekezdésével biztosított perindítási lehetőség. A Vgt. 43. §
(1)-
(2)bekezdése alapján vízgazdálkodási társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy alapszabályba ütköző - határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézbesítésétől számított 30 napos, jogvesztő határidőn belül. [32] Az alperes
  1. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  2. számú határozat nem a II. rendű felperes tagsági jogviszonyával – annak létrejöttével, fennállásával, megszűnésével – kapcsolatban hozott határozat, ezért a keresetindításra nem a Vgt.
  3. §
(2)bekezdésével megállapított határidő irányadó. E határozat elleni jogorvoslatra a Vgt. 41. §
(3)bekezdése sem alkalmazható, mert a Vgt. 41. §
(3)bekezdése alapján a tag a vele szemben megállapított érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat vele történt közlésétől számított 30 napon belül. [33] A társulati határozat bírósági felülvizsgálata iránti per megindítását célzó keresetlevélben a keresetlevél Pp. által meghatározott általános kellékeinek kell szerepelnie [rPp. 121. §
(1)bekezdése]. Az érvényesítendő jog keretében a Vgt. 34. §
(2)bekezdésében foglalt utaló szabály alapán alkalmazandó Gt. 45. §
(1)és
(3)bekezdése értelmében elő kell adni, hogy a felperes mely határozat jogsértő voltát állítja és miben áll a jogsértés. Az rPp. 121. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében a keresetlevélben meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alátámasztására szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával. A határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban ebbe a körbe tartozik a megtámadott határozat és az, hogy a per tárgyát képező sérelmezett határozat milyen okból jogsértő, az alperes alapszabályába vagy jogszabályba ütközik. [34] Amennyiben a felperes keresetét valóságos tárgyi keresethalmazatban több határozat hatályon kívül helyezése iránt terjeszti elő, valamennyi kereseti kérelme esetében elő kell adnia, hogy a sérelmezett határozat milyen okból jogsértő, az alperes alapszabályába vagy jogszabályba ütközik. [35] A II. rendű felperes által a 2009. november 2-án benyújtott keresetlevélben előadott kereset 4. pontja azt tartalmazta, hogy a II. rendű felperes az alperes 2009. október 3án tartott közgyűlésén hozott annak a határozatnak a hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a közgyűlés a később belépő tagok érdekeltségi hozzájárulásának mértékét a korábbinál 40%kal magasabb mértékben határozta meg. E határozattal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az a Kormányrendelet 13. §
(1)bekezdésébe ütközik. A bíróság rendelkezésére bocsátott iratok alapján megállapítható, hogy az alperes
  1. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  2. számú határozata rendelkezett az új belépők hozzájárulásának mértékéről. A keresetlevelében előadott egyéb kereseti kérelem az alperes 2009 júniusában tartott közgyűlésen hozott, a keresetlevélben szám szerint meg nem jelölt, érdekeltségi hozzájárulásról szóló határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Erre tekintettel alaptalanul hivatkozott arra a II. rendű felperes a fellebbezésében, hogy a per megindításakor,
  3. november 2-án a
  4. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  5. számú határozat hatályon kívül helyezését is kérte. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 11 [36] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a per tárgyalása során a
  6. július 8-án érkezett keresetkiterjesztésében kérte a
  7. október 3-án tartott közgyűlésen hozott
  8. számú határozat hatályon kívül helyezését, ezért a Vgt.
  9. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Gt. 45. §
(3)bekezdésével megállapított perindítási határidőt elmulasztotta. Mindezek alapján helytállóan döntött úgy az elsőfokú bíróság, hogy a II. rendű felperesnek az alperes
  1. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  2. számú határozata hatályon kívül helyezése iránti keresete körében a pert megszüntette. [37] Részben megalapozott volt a II. rendű felperesnek az alperes által a részére fizetendő perköltség összegének felemelésére irányuló fellebbezése. [38] A II. rendű felperes az elsődleges keresetével az alperes
  3. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  4. számú,
  5. számú,
  6. számú,
  7. számú,
  8. számú és
  9. számú határozatainak, a
  10. szeptember 4-én tartott közgyűlésén hozott
  11. számú,
  12. számú és
  13. számú határozatainak, a
  14. június 24-én tartott közgyűlésén hozott
  15. számú határozatának, és a
  16. szeptember 3-án tartott közgyűlésén hozott 11/1/
  17. 11/137/
  18. számú határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte, míg a másodlagos kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy nem tagja és nem is kényszertagja az alperesnek. Helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában, hogy a II. rendű felperes az alperes
  19. június 24-én tartott közgyűlésén hozott
  20. számú határozata, a
  21. szeptember 3-én tartott közgyűlésén hozott határozatai, a
  22. október 3-án tartott közgyűlésén hozott
  23. számú és
  24. számú határozatai, valamint a
  25. szeptember 4-én tartott közgyűlésén hozott
  26. számú határozata hatályon kívül helyezésére irányuló kereset tekintetében pernyertes, az egyéb kereseti kérelmet tekintetében pervesztes lett, ide nem értve a
  27. október 3-án hozott
  28. számú határozatra vonatkozó rendelkezést. Az elsőfokú bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányát a II. rendű felperesnek az elsőfokú ítélettel elbírált kereseti kérelmeire tekintettel 50-50%-ban állapította meg, az elsőfokú ítélet indokolásának e része ellen a peres felek egyike sem nyújtott be fellebbezést, a fellebbezést előterjesztő II. rendű felperes a fellebbezésében ebből az arányból kiindulva kérte a perköltségről hozott döntés részbeni megváltoztatását az elsőfokú ítélet rá vonatkozó részében. [39] A II. rendű felperes az elsőfokú eljárás során összesen 301.500 forint kereseti illetéket rótt le (
  29. november 7-én 27.000 forintot,
  30. június 15-én 234.000 forintot és az I. rendű felperessel együttesen előterjesztett keresetére 81.000 forint kereseti illetékből 40.500 forintot). Mindezek alapján megalapozott volt a II. rendű felperes arra irányuló fellebbezési kérelme, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával további 54.000 forint elsőfokú eljárási illetékből álló elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezze az alperest az rPp.
  31. §
(1)bekezdése és a 81. §
(1)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság ezért a fellebbezés korlátai között az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott 54.000 forint eljárási illetéken felül további 54.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte az alperest a II. rendű felperes részére. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 12 [40] A II. rendű felperes a perbeli képviseletével felmerült perköltsége felemelését az előbbiekkel azonosan az elsőfokú bíróság által megállapított és a felek által nem sérelmezett 50-50%-os pernyertességi arányból kiindulva kérte. A II. rendű felperes a közte és a jogi képviselője között létrejött, az ügyvédi díjra vonatkozó megállapodásokban meghatározott díj alapján kérte az ügyvédi munkadíj megállapítását, és azt sérelmezte, hogy ez elsőfokú bíróság az általa csatolt számlákat a perköltség megállapítása során figyelmen kívül hagyta. Az elsőfokú bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)-
(2)bekezdése alapján a pertárgyértéket is figyelembe véve mérsékelte a II. rendű felperesnek járó ügyvédi munkadíjat. A másodfokú bíróság érdemben egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított ügyvédi munkadíj összegével, de az elsőfokú bíróság által kifejtettektől részben eltérő számítás és indokok alapján. [41] A II. rendű felperes által a perbeli képviseletével összefüggésben felmerült költségei igazolására a jogi képviselőjével kötött díjmegállapodásokat, a jogi képviselője által részére kiállított számlák másolatát csatolta, és tételes kimutatást készített az előadása szerint nála felmerült ügyvédi munkadíjról és egyéb (posta- és fénymásolási) költségekről (
  1. sorszámú beadvány és mellékletei,
  2. sorszámú beadvány és mellékletei, a 396/F2/
  3. sorszámú beadvány és mellékletei,
  4. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvhöz 404/F2/
  5. sorszámon csatolt számla). [42] A II. rendű felperes és a jogi képviselője között
  6. január 13-án létrejött díjmegállapodásban („tényvázlat”) meghatározott ügyvédi munkadíj összege 100.000 forint + áfa, ezen felül tárgyalásonként további 10.000 forint + áfa mindaddig, amíg a perben a III. rendű - XVIII. rendű felperesek pertársaként részt vesznek. A velük való pertársaság megszűnésétől az ügyvédi díj tárgyalásonként 30.000 forint + áfa. Ezen felül valamennyi költség és illeték a felmerülésekor a II. rendű felperest terheli. A felek a megbízási szerződést
  7. május 11-én megszüntették. [43] A II. rendű felperes és a jogi képviselője között
  8. május 19-én létrejött újabb díjmegállapodásban („tényvázlat”) meghatározott „alapdíj” 50.000 forint + áfa, a további munkadíj tárgyalásonként 15.000 forint + áfa mindaddig, amíg a perben a III. rendű XVIII. rendű felperesek pertársként részt vesznek, a pertársaság megszűnését követően a munkadíj tárgyalásonként 40.000 forint + áfa. A további munkadíjat a felek beadványonként, a díj felmerülésekor esetenként állapítják meg. Ezen túlmenően valamennyi költség és illeték a felmerülésekor a megbízót terheli. [44] A II. rendű felperes és a jogi képviselője
  9. március 6-án abban állapodtak meg, hogy módosítják a
  10. augusztus 21-én kelt tényvázlat munkadíjra vonatkozó rendelkezéseit azzal a tartalommal, hogy a munkadíj tárgyalásonként 50.000 forint és fizetendő 5.000 forint költségtérítés. A beadványok szerkesztésének, iratok tanulmányozásának munkadíját esetenként állapítják meg. A II. rendű felperes és a jogi Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 13 képviselője között
  11. augusztus 21-én létrejött díjmegállapodás a 8.G.40.137/2011/
  12. számú részítélet ellen benyújtandó fellebbezés munkadíjára vonatkozik. [45] A II. rendű felperes a
  13. sorszámú beadványához ismételten csatolta a korábban benyújtott részletes kimutatásait a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjról és egyéb költségeiről. A
  14. október 29-én kelt kimutatása szerint
  15. november 23-án 541.655 forint,
  16. február 4-én 146.050 forint,
  17. február 20-án 114.300 forint,
  18. május 10-én 101.980 forint,
  19. július 12-én 120.650 forint,
  20. augusztus 26-án 190.500 forint,
  21. szeptember 4-én 31.750 forint,
  22. szeptember 6-án 55.880 forint,
  23. október 5-én 31.750 forint, azaz összesen 1.334.515 forint ügyvédi munkadíjból álló perköltsége merült fel. Ehhez hozzászámította a jogi képviselője részére kifizetett 10.530 forint postaköltséget és fénymásolási költséget, az általa lerótt 367.715 forint illetéket és 35.000 forint általa fizetett szakértői munkadíjat. A
  24. szeptember 9-én kelt kimutatás szerint
  25. (helyesen 2017.) október 31-én 55.880 forint,
  26. április 19-én 38.100 forint,
  27. április 23-án 44.450 forint,
  28. április 25-én 55.880 forint,
  29. május 9-én 55.880 forint,
  30. május 23-án 31.750 forint és
  31. május 3-án 12.700 forint, összesen 294.000 forint ügyvédi munkadíjból álló perköltsége merült fel. Ehhez hozzászámított 885 forint postai és fénymásolási költséget, a bíróságtól történő iratbeszerzés 12.700 forint összegű költséget és további 2.825 forint postai és fénymásolási költséget. A
  32. március 14-én kelt beadványában bejelentette, hogy a
  33. november 6-án tartott tárgyaláson a képviseletével 55.880 forint, áfá-t tartalmazó ügyvédi munkadíj, a
  34. március 14-én tartott tárgyaláson a képviseletével 115.000 forint, áfá-t nem tartalmazó ügyvédi munkadíjból álló perköltsége merült fel. A
  35. június 4-én tartott tárgyaláson bejelentette, hogy a képviseletével 55.000 forint, áfát-t nem tartalmazó ügyvédi munkadíja, az előző tárgyalási határnap óta benyújtott beadványok elkészítésével 30.000 forint ügyvédi munkadíj merült fel. Csatolta továbbá a jogi képviselője által a részére kiállított számlák másolatát a perben felmerült ügyvédi munkadíj összegének igazolására. [46] Az alperes az elsőfokú eljárásban alappal hivatkozott arra, hogy a II. rendű felperes által az ügyvédi munkadíjról csatolt számlák egy része nem tartalmazza azt a bírósági ügyszámot, vagy olyan egyéb azonosító adatot, amely alapján egyértelműen megállapítható, hogy a számla alapját képező jogi szolgáltatás, ügyvédi tevékenység nyújtására a jelen üggyel kapcsolatban került sor. A felek egyező előadása és a bíróság hivatalos tudomása szerint a peres felek között több peres eljárás van folyamatban, amelyek mindegyikében ugyanaz a jogi képviselő képviseli a II. rendű felperest. Mindezek alapján a II. rendű felperes csak olyan összegű ügyvédi munkadíjat érvényesíthet a perköltség körében, amely egyértelműen azonosítható módon a jelen eljárásban merült fel. A II. rendű felperes által készített kimutatások, a csatolt számlamásolatok és a per egyéb adatai (tárgyalási jegyzőkönyvek, a II. rendű felperes jogi képviselője által előterjesztett beadványok) alapján a
  36. október 29-én kelt kimutatásból a
  37. május 10-i dátummal érvényesített 101.980 forint ügyvédi díjból a
  38. május 12-én tartott tárgyaláson ellátott jogi képviselet díja (27% áfát tartalmazó 50.800 forint) és költségtérítése (27% áfát tartalmazó 5.080 forint) és a
  39. május 8-án kelt beadvány elkészítésének díja („jogi dokumentáció” tevékenység megjelöléssel 27% áfát tartalmazó 38.100 forint) volt egyértelműen azonosítható a jelen ügyben kifejtett ügyvédi tevékenységhez kapcsolódóan. Az ebben a kimutatásban felszámított további ügyvédi munkadíj felmerülése az egyes tételekhez egyértelműen hozzárendelhető számla alapján nem volt azonosítható. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 14 [47] A
  40. szeptember 9-én kelt kimutatásból a
  41. (helyesen 2017.) október 31i dátummal érvényesített 55.880 forint ügyvédi díjként a
  42. október 31-i tárgyaláson ellátott jogi képviselet díja (27% áfát tartalmazó 55.880 forint) és a
  43. május 3-i dátummal érvényesített 12.700 forint ügyvédi díjként a
  44. május 3-án tárgyaláson ellátott jogi képviselet díja (27% áfát tartalmazó 12.700 forint) volt azonosítható. Az ebben a kimutatásban felszámított további ügyvédi munkadíj felmerülése az egyes tételekhez hozzárendelhető számlákban feltüntetett szolgáltatás megnevezése és a per adatai (a II. rendű felperes jogi képviselője által benyújtott beadványok, tárgyalási jegyzőkönyvek) alapján nem volt azonosítható. [48] A perbeli képviselet ellátásával a
  45. november 6-án tartott tárgyaláson felmerült 55.880 forint összegű, áfá-t tartalmazó ügyvédi munkadíjat, a
  46. március 14-én tartott tárgyaláson felmerült 115.000 forint, áfá-t nem tartalmazó ügyvédi munkadíjat és a
  47. június 4-én tartott tárgyaláson felmerült 55.000 forint, áfá-t nem tartalmazó ügyvédi munkadíjat igazolt a csatolt számlákkal. Ezen túlmenően a
  48. május 16-án és
  49. március 28-án kelt beadványok elkészítésével felmerült 30.000 forint ügyvédi munkadíjat igazolt számlával. [49] Az igazolt ügyvédi díjak együttes összege 418.440 forint, amelyet a másodfokú bíróság a 32/
  50. (VIII. 22.) IM rendelet
  51. §
(1)és
(2)bekezdése alapján 254.000 forintra mérsékelt, tekintettel arra, hogy a
  1. október 31-én és a
  2. november 6-án tartott tárgyalás mindössze 15 perc, a
  3. május 3-án tartott tárgyalás 40 perc, a
  4. március 14én tartott tárgyalás 60 perc időtartamú volt. A másodfokú bíróság a fentiekben részletezett számítás és az ügyvédi munkadíj mérséklése alapján egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a II. rendű felperes az 50%-os pernyertességére tekintettel az igazoltan felmerült és jogi képviselője által ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányban álló 254.000 forint, áfát-is tartalmazó ügyvédi munkadíj 50%-a, 127.000 forint megfizetését kérheti az alperestől az rPp.
  5. §
(2)bekezdése és a 81. §
(1)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával abban a részében, hogy a II. rendű felperes által érvényesített további egyéb költségek (postaköltség, fénymásolási költség) nem a II. rendű felperes jóhiszemű pervitelével összefüggésben merültek fel, ezért azok megtérítését nem kérheti. [50] Mindezek alapján az alperes által a II. rendű felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség 108.000 forint eljárási illetékből és 127.000 forint ügyvédi munkadíjból, összesen 235.000 forintból áll, amelybe az elsőfokú ítélet nem fellebbezett része alapján be kell számítani az alperesnél felmerült, az elsőfokú bíróság által 42.500 forintban megállapított ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. E számítás alapján a másodfokú bíróság az alperes által a II. rendű felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 192.500 forintra felemelte, az elsőfokú bíróság ítéletét az rPp. 253. §
(2)bekezdése alapján ebben a részében megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2021/3 15 [51] A II. rendű felperes fellebbezése csak kisebb részben, az alperes által a II. rendű felperesnek fizetendő perköltség részbeni felemelése tekintetében vezetett eredményre, erre tekintettel a másodfokú bíróság az alperest, a II. rendű felperes által a fellebbezésén lerótt 48.000 forint fellebbezési illetékből 5.000 forint fellebbezési illeték és 5.000 forint, áfá-t nem tartalmazó ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. [52] Az alperes a másodfokú eljárásban nyilatkozatot nem tett, beadványt nem terjesztett elő, ezért az alperesnek nem merült fel olyan igazolható perköltsége, amelynek a megfizetését a II. rendű felperestől kérhette. Így erről a másodfokú bíróságnak nem kellett határoznia. Budapest, 2021. június 23. Dr. Pusztai Anita a tanács elnöke Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit Dr. Gráner Zsófia előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.