Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.105/2025/7.szám A Balassagyarmati Törvényszék a Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd dr. Melléthei-Barna Márton Ádám (Cím
- fszt. 2.) által képviselt Felperes1 (cím01 felperesnek – dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd dr. Kovács Loránd (1036 város, Kolosy tér 1/B. 3/4.) által képviselt Alperes1 cím02.) alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a
- napján „Tisztogatás a T. vezetésben?” címmel megjelent cikk miatt a M.H. című napilap
- oldalán a kifogásolt cikkel azonos betűmérettel, félkövér betűtípussal, kommentár nélkül, „Felperes1vel kapcsolatos valótlan híresztelés miatti helyreigazító közlemény” felvezetéssel tegye közzé az alábbi közleményt: „A M.H. Napilapban a
- napján „Tisztogatás a T.-vezetésben?” címmel megjelent írásban valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy Felperes1 egykor D.G. főtanácsadója volt és a Gy.kormánnyal is ő tartotta a kapcsolatot. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy Felperes1nek korrupciós ügyek miatt kellett felelnie.” Kötelezi a M.H. Zrt-t (Cím2.), mint az alperes tartalomszolgáltatóját, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 894.080.- (nyolcszázkilencvennégyezer-nyolcvan) Ft perköltséget. Kötelezi a M.H. Zrt-t, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg 36.000.-(harminchatezer) Ft eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a Balassagyarmati Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás [1] A felperes üzletember, vállalkozó, 2014-ben végzett a BC Egyetemen, később a B Egyetemen MBI diplomát szerzett. A felperes a megalapítója a J. (...) nevű egyesületnek. A felperes a T. Párt
- tavaszi országjárását szervezte, jelenleg a T. Szigetek koordinálásáért felel. [2]
- február
- napján a M.H. Napilapban megjelent a „Tisztogatás a T.-vezetésben?” című írás, mely az alábbiakat tartalmazza: A T. Párt a napokban bejelentette azt is, hogy „Felperes1 is visszatér a fedélzetre”, és ő fogja irányítani a T. Szigeteket. A párt élvonalába visszatérő F-ról már eddig is lehetett tudni, hogy Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.105/2025/7-II 2 annak idején D.G. főtanácsadója volt, és ő tartotta a kapcsolatot a Gy.-kormánnyal is. Aztán korrupciós ügyek miatt kellett felelnie
- után, végül felmentették – emlékeztet a Mandiner. [3] A felperes jogi képviselője útján a
- napján kelt,
- apján ajánlott küldeményként postára adott, a M.H. Szerkesztősége törvényes képviselő1 főszerkesztő nevére címzett, a Cím
- szám alatti címre elküldött, az alperes meghatalmazottja által
- napján postai úton kézhez vett levelében sajtóhelyreigazítási kérelmet terjesztett elő, amelyben az alábbi tartalmú helyreigazító közlemény közzétételét kérte az alperestől: A M.H. Napilapban a
- napján „Tisztogatás a T. vezetésben?„ címmel megjelent írásban valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy Felperes1 egykor D.G. főtanácsadója volt, és a Gy.kormánnyal is ő tartotta a kapcsolatot. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy Felperes1nek korrupciós ügyek miatt kellett felelnie. [4] Figyelemmel arra, hogy az alperes a jogszabályban biztosított határidőben a helyreigazítási kötelezettségének nem tett eleget, a felperes
- napján keresetet terjesztett elő az alperessel szemben, amelyben a helyreigazítás iránti kérelemben kért közlemény közzétételére kérte kötelezni az alperest, míg a kiadói jogokat gyakorló M.H. Zrt-vel szemben perköltség iránti igényt terjesztett elő. [5] Keresetében sérelmezte, hogy az írás valótlanul állította és híresztelte, hogy Felperes1 egykor D.G. főtanácsadója volt, és a Gy.-kormánnyal is ő tartotta a kapcsolatot, valótlanul állította és híresztelte továbbá, hogy Felperes1nek korrupciós ügyek miatt kellett felelnie. Az alperesi írás a felperest kifejezetten negatív színben tünteti fel, propaganda jelleggel kívánja lejáratni, a vele szembeni karaktergyilkosság részeként korrupt személyként mutatja be, azt a hamis látszatot keltve, hogy baloldali kormányhoz, illetve politikushoz köthető korrupt személy. Az írás a felperest a nevén nevezi, illetve utal arra, hogy ő irányítja a T. Szigeteket és a párthoz „visszatérő” politikusként segíti a pártot. Hivatkozott rá, hogy D.G. időpont között volt város főpolgármestere, a felperes ebben az időszakban 2-22 éves volt, így ez önmagában kizárja azt, hogy ő a korábbi főpolgármester főtanácsadójaként működhetett. Gy. F.
- szeptember
- –
- április 14-ig volt a M.K. miniszterelnöke, ebben az időszakban a felperes 16-21 éves volt, és a BC Egyetemen tanult, semmilyen politikai tevékenységet nem végzett, önkormányzattal nem dolgozott, önkormányzat és kormány között kapcsolatot nem tartott. A felperessel szemben soha semmilyen ügyben, így korrupciós ügyben sem indult büntetőeljárás, így a felelősségét sem állapította meg soha semmilyen bíróság. A felperessel hozzátartozói jogviszonyban álló M.E. volt az, akivel az alperes összetévesztette a felperest. Utalt rá, hogy ezen hibát észlelve a eljárást segítő1 kiadásában megjelenő vármegyei hírportálok módosították e tárgyú írásaikat, elismerve a tévedésüket anélkül, hogy a felperesnek külön sajtó-helyreigazítási pert kellett volna indítani. Hangsúlyozta, hogy a kifogásolt alperesi kijelentések nem véleménynek, hanem tényállításnak minősülnek. Sajnálatos módon az alperes önként nem ismerte el a tévedését, ezért volt kénytelen a felperes ellene a jelen pert megindítani. [6] A törvényszék
- sorszám alatti végzésével felhívta a felperest – visszautasítás terhével –, hogy a Pp.
- §
(5)bekezdés a) pontja alapján csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte az alperestől, tekintettel arra, hogy a keresetlevélhez csatolt M.H. sajtótermék impresszuma szerint az alperes címe cím. [7] A felperes a hiánypótlási felhívásra úgy nyilatkozott, hogy a helyreigazítás iránti kérelem valóban nem a salgótarjáni címre, hanem az alperesi lapot kiadó társaság városi székhelyére, de az alperesi szerkesztőségnek címezve került megküldésre, ez azonban megfelel a jogszabályi előírásoknak. A felperes a helyreigazítás iránti kérelmet az alperesi szerkesztőségnek címezve, a M.H. Szerkesztőségét és törvényes képviselő1 főszerkesztőt Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.105/2025/7-II 3 megjelölve küldte el törvényes határidőben írásban, ajánlott küldeményként postára adva azt. Az a körülmény, hogy a szerkesztőség impresszumban feltüntetett címe helyett a kiadó székhelyére került megküldésre a helyreigazítás iránti kérelem, nem jelenti azt, hogy az előzetes kötelező eljárás nem került lefolytatásra. Az impresszumban feltüntetett kiadó székhelyén ugyanis a helyreigazítás iránti kérelmet átvették, a tértivevényen a „meghatalmazott” szerepel átvevőként. Tehát nem illetéktelen személy, hanem a szerkesztőség nevére érkező küldemények átvételére jogosult személy volt az, aki a helyreigazítás iránti kérelmet átvette. Illetéktelen személynek a posta nem is kézbesíti az ajánlott tértivevényes levelet. Az átvételt követően az nem került visszaküldésre, sem jelzés nem érkezett a címzett részéről abban a vonatkozásban, hogy téves címre került volna megküldésre az alperesi szerkesztőségnek szóló küldemény. Így a kiadó címére küldött, de a szerkesztőségnek, illetve alperesi főszerkesztőnek címzett helyreigazítás iránti kérelem joghatályos kérelemnek minősül. Önmagában az a körülmény, hogy a meghatalmazott személy a szerkesztőségnek címzett levelet a kiadó székhelyén átvette, arra utal, hogy a kiadó – szerkesztőség viszonyában is olyan belső struktúra érvényesül, mely szerint a szerkesztőségnek címzett leveleket a kiadó címén meghatalmazással átveszik, és azt nyilvánvalóan továbbítják a szerkesztőség részére. Ez a vélelem következik a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondatának azon szabályából is, mely szerint a kiadó a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő jogi személy, így kötelezettsége is a szerkesztőségnek érkezett levelek, helyreigazítás iránti kérelmek átvétele. Hivatkozott rá, hogy az Smtv. 21. §
(1)bekezdése szerint a médiatartalom szolgáltató felelősséggel tartozik az Smtv-ben foglaltak megtartásáért. Mindez azt jelenti, hogy mind a szerkesztőség, mind a kiadó címére, de a szerkesztőség nevére megküldött helyreigazítás iránti kérelem joghatályosan teljesített előzetes eljárási cselekménynek minősül, ami nem vonhatja maga után a Pp. 496. §
(1)bekezdés szerinti visszautasítás következményét. Utalt rá, hogy az NMHH által vezetett hatósági nyilvántartásban a szerkesztőség címe nem került feltüntetésre, ez is arra utal, hogy a kiadó, mint a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő jogi személy részére is joghatályosan küldhető a helyreigazítás iránti kérelem. A szerkesztőség címét pedig a sajtótermék impresszumának sem kell tartalmaznia a 2010. évi CLXXXV. törvény 46. §
(9)bekezdése alapján. Jelen esetben az impresszumban feltüntetett egyik címre, a kiadó székhelyére küldte meg a felperes a helyreigazítás iránti kérelmet, amit a posta nem kézbesített vissza a felperesi feladó részére, a cím azonosítható volt és a küldeményt át is vette a címzett. [8] Az alperes által előterjesztett ellenkérelem hatálytalannak minősül, tekintettel arra, hogy azt az alperes nem a Pp. 497. §
(3)bekezdésében előírtak szerint, azaz legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző 3 nappal korábban nyújtotta be. Erre tekintettel a Pp. 497. §
(4)bekezdése alapján a keresetet az alperes által nem vitatottnak kell tekinteni. [9] A törvényszék a rendelkezésre álló iratok, felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a felperes keresete alapos. [10] A törvényszék megállapította, hogy a felperes a sajtószerv előtti kötelező eljárást lefolytatta. Az tény, hogy a helyreigazítás iránti kérelmet a felperes a város, nevezett út
- számra küldte meg, azonban a küldeményt kifejezetten a M.H. szerkesztőségének, törvényes képviselő1 főszerkesztőnek címezte. A M.H. szerkesztőségének címzett küldeményt pedig a tértivevény tanúsága szerint az alperes meghatalmazottja átvette. Így címtől függetlenül az állapítható meg, hogy a helyreigazítás iránti kérelmet az alperes meghatalmazottja vette át, így az az alperes számára szabályszerűen kézbesítettnek minősül. Amennyiben a küldeményt átvevő személynek nem lett volna meghatalmazása az alperes részére címzett küldemény átvételére, úgy annak az átvételét meg kellett volna tagadnia, illetve a postai kézbesítő felé jeleznie kellett volna, hogy a küldeményen téves címzés szerepel. Tekintettel arra, hogy a Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.105/2025/7-II 4 tértivevény alapján az alperesi meghatalmazott átvette a helyreigazítás iránti kérelmet, az a posta részéről nem került visszaküldésre téves cím, illetve cím nem azonosítható, vagy egyéb jelzéssel, a törvényszék azt állapította meg, hogy a helyreigazítás iránti kérelmet a felperes a jogszabályban előírt határidőn belül az alperesnek megküldte. Így az előzetes eljárás a Pp. előírásainak megfelelően lefolytatásra került. [11] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdése alapján, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés melyik tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a valós tények. [12] A 495. §
(2)bekezdése alapján a határidőn belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha
- a)a helyreigazítást nem az arra jogosult kérte,
- b)a kérelem nem tartalmazza az
(1)bekezdésben meghatározottakat, vagy c) ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. [13] A Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közzétételére kötelezi. [14] A PK.
- számú Kúriai állásfoglalás I.) pontja alapján a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. A fenti jogszabályi rendelkezések, valamint a Kúria iránymutatása alapján az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy az általa állítottak a valóságnak megfelelnek. Az alperes által közölt cikkben vitatott állítások mindegyike tényállításnak minősül. [15] Az alperes határidőben ellenkérelmet nem terjesztett elő, a tárgyaláson képviselője útján nem jelent meg, erre tekintettel a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a keresetet az alperes által nem vitatottnak kell tekinteni. [16] Utal rá a törvényszék, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a valótlan tények közlésére, ha a nyilatkozó személy tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta. A véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható, és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen részt vevő személyek esetében (36/
- (VI.24.) AB határozat). [17] Az alperesi sajtószerv a kifogásolt cikk megjelentetését megelőzően a felperest nem kereste meg, nem tanúsított körültekintő magatartást a cikk közlésekor, nem vizsgálta a cikkben állított tények valóságtartalmát, melynek vizsgálata elvárható a közvélemény alakításában hivatásszerűen résztvevő sajtószerv esetében. [18] Mindezek alapján az alperes által nem vitatott keresetre figyelemmel a törvényszék az alperest az Smtv.
- §
(1)bekezdése alapján a felperes által vitatott tényállítások kapcsán helyreigazításra kötelezte a rendelkező részben foglaltak szerint. [19] A felperes a perben pernyertes lett, ezért a törvényszék a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondata alapján a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő jogi személyt, azaz Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.105/2025/7-II 5 az alperes tartalomszolgáltatóját, a M.H. Zrt-t kötelezte a felperes jogi képviseletével felmerült és felszámított ügyvédi munkadíj, valamint készkiadás megfizetésére a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
- a)és
- b)pontja alapján. A törvényszék az alpereshez intézett helyreigazítás iránti kérelem (ügyféllel való egyeztetés és a cikk felkutatása, beszerzése, kérelem megírása és megküldése 4 óra), illetve a keresetlevél összeállítása és benyújtása (beleértve a felperesnek a jogi képviselőjével folytatott egyeztetéseket is 5 óra), a perben tartott tárgyalásra történő utazási idő (3 óra) fele, azaz másfél óra, továbbá a tárgyaláson történő jelenlétre fél óra időtartamot a törvényszék elfogadta szükségesen felmerült tevékenységként. Az ügyvédi tevékenységekre felszámított idő, továbbá a megbízási szerződésben kikötött 160.-euró/óra + ÁFA óradíj magasnak minősül ugyan, de az nem tekinthető kirívóan eltúlzottnak (Kúria Pfv.IV.21.314/2024/8.) A fent részletezett 11 ügyvédi munkaórára 1.760.- eurónak a felperes által megjelölt 400.Ft/euró árfolyam alapján meghatározott összege, 704.000.-Ft + 27% ÁFA, azaz összesen 894.080.-Ft ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte a törvényszék az alperes tartalomszolgáltatóját. [20] Az alperes tartalomszolgáltatója a Pp. 83. §
(1)bekezdése és a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondata alapján köteles megfizetni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §
(1)bekezdés f) pontja alapján fennálló tárgyi illetékfeljegyzési jogra tekintettel feljegyzett eljárási illetéket. [21] Tájékoztatja a törvényszék az illetékfizetésre kötelezett tartalomszolgáltatót, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedésétől számított
- napon válik esedékessé. Az illetéket további külön felhívás nélkül a törvényszék előírása alapján kell megfizetni. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [22] Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontján alapul. Balassagyarmat,
- április
- dr. Barsi Ildikó s.k. bíró