Bfv.401/2022/5 – Kúria

(1)bekezdés], és ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a terhelt terhére, pénzbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása végett jelentett be fellebbezést. A fellebbezést elbírálva a másodfokon eljárt Kaposvári Törvényszék a

1. október 27-én kelt 1.Bf.237/2021/
2. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a terhelt
3. június 12én 12 óra körüli időben egy rendezvény helyszínén elfogyasztott legalább 0,5 l mennyiségű Soproni márkájú sört, majd
4. június
5. napján 14 óra 28 perckor igen enyhe ittas állapotban vezette a tulajdonát képező, érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező Jeep Cherokee típusú személygépkocsit, amikor a rendőrkapitányság járőrei közúti ellenőrzés céljából megállították. [4] A rendőrjárőrök a terhelttel szemben 14 óra 29 perckor alkoholszondát alkalmaztak, amelynek – 0,37 mg/l – eredménye alapján őt a polgármesteri hivatalba hiteles légalkoholszint-mérés céljából előállították. [5] Az ARAA-0170 gyári számú, Dräger Alcotest 7110 H típusú hitelesített légalkoholszint-mérő berendezés által mért adatok alapján a
6. június 12-én 14 óra 40 perckor megkezdett mérés során 0,31 mg/l, míg a 15 óra 17 perckor megkezdett mérés során 0,29 mg/l volt a terhelt légalkohol-szintje, így a szervezetében a bűncselekmény elkövetésekor 0,25 mg/liter légalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt. A terhelt ismeretlen távolságot szándékozott a járművel megtenni. [6] A terhelt
7. számú, „AM”, „A1”, „A2”, „A”, „B” és „BE” kategóriákra érvényes külföldi vezetői engedélyét a helyszínen intézkedő rendőrök elvették, a nyomozó hatóság intézkedett a vezetői engedély visszavonása iránt. [7] A terhelt a fenti cselekményével megszegte a KRESZ
8. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt szabályt, amely szerint járművet az vezethet, akinek a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, valamint a KRESZ 5. §

(1)bekezdés b) pontjában fogalt rendelkezést. [8] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Somogy Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt B.285/2022/1. számon a terhelt terhére a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában meghatározott okból – a Btk. más szabályát sértő, törvénysértő büntetés kiszabása, a járművezetéstől eltiltás mellőzése miatt –, indítványozva, hogy a Kúria a terhelttel szemben szabjon ki pénzbüntetést és közúti járművezetéstől eltiltást. [9] Az indítvány indokolása szerint a Fonyódi Járásbíróság 10.B.41/2021/3/I. számú ítélete [16] bekezdésében azt állapította meg, hogy a terhelt ittasságának fokára, kifogástalan közlekedési előéletére, a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyességre és a megtett távolságra figyelemmel – különös méltánylást érdemlő ok hiányában – sem tartotta szükségesnek a bíróság a büntetés céljának eléréséhez büntetés kiszabását, a Kúria 38. számú BK véleményében kifejtettek alapján járművezetéstől eltiltás kiszabását. A járásbíróság így a járművezetéstől eltiltás kiszabását különös méltánylást érdemlő ok hiányában, a terhelt javára megállapított enyhítő körülményekre tekintettel mellőzte. [10] A Kaposvári Törvényszék 1.Bf.237/2021/4. sorszámú végzésben nem változtatta meg a járásbíróság indokolását és nem mellőzte a különös méltánylást fennálló ok hiányára vonatkozó megállapítást. Kúria 2.Bfv.401/2022/5 3 [11] A Btk. 55. §

(2)bekezdésében foglaltakra tekintettel az ittas állapotban elkövetett járművezetés esetén a járművezetéstől eltiltás kiszabása különös méltánylást érdemlő eset hiányában kötelező, különös méltánylást érdemlő eset hiányában annak mellőzésére más okból nincs jogszabályi alap, az törvénysértő. [12] Mindezek alapján Somogy Megyei Főügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a Fonyódi Járásbíróság 10.B.41/2021/3/I. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.237/2021/

1. sorszámú végzését akként változtassa meg, hogy a terheltet pénzbüntetésre és közúti jármúvezetéstől eltiltásra ítélje, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezzen annak átváltoztatásáról, a közúti járművezetéstől eltiltás tartamába pedig számítsa be a
2. június
3. napja és
4. július
5. napja közötti időt. [13] A Legfőbb Ügyészség a BF.344/2022/
6. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt indokaival egyetértve fenntartotta. [14] A terhelt és védője az indítványra nem tett észrevételt. [15] III. A felülvizsgálati indítvány – az alábbiak szerint – alapos. [16] Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be.
7. §

(1)bekezdés], azt pedig a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjesztheti elő [Be. 652. §

(3)bekezdés]. Jelen ügyben az ügyészséggel

1. december
2. napján elektronikus úton közölt végzéssel szemben az indítványt az ügyészség
3. március 21-én terjesztette elő, így az joghatályos. [17] A felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul. A Be.
4. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül az ügy nyilvános ülésen való elbírálását indítványozza [Be. 660. §

(2)bekezdés a) pont]. A felülvizsgálati indítványt a terhelt

1. május 25-én, a védő pedig
2. május 19-én átvette, de a kézbesítéstől számított nyolc napon belül, és azt követően egyikük sem indítványozta nyilvános ülés tartását [Be.
3. §

(2)bekezdés a) pont]. A Kúria tanácsának elnöke sem tartotta szükségesnek nyilvános ülés tartását [Be. 660. §

(2)bekezdés b) pont], ezért a Kúria tanácsülésen bírálta el a felülvizsgálati indítványt. [18] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki – a
2. ba)alpont szerint – törvénysértő büntetést, illetőleg – a
3. bb)alpont szerint – törvénysértő intézkedést. [19] Jelen ügyben a bíróság jogerős ítéletében a terheltet járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 236. §

(1)bekezdés] mondta ki bűnösnek. A Btk. 55. §

(2)bekezdése szerint a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el; különös méltánylást érdemlő esetben azonban a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. [20] Az ügyészség felülvizsgálati indítványában a járművezetéstől eltiltás ki nem szabását kifogásolta. Az indítvány a Btk. büntetéskiszabásra vonatkozó kötelező rendelkezésének megsértését sérelmezi, és ezért megfelel a hivatkozott felülvizsgálati ok feltételeinek, így érdemben elbírálható. [21] Általános érvénnyel kimondható, hogy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés címén az olyan anyagi jogi szabály megszegése képez felülvizsgálati okot, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára kötelezően előírja, avagy korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést – illetve ilyen formában joghátrányt – a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé. Kúria 2.Bfv.401/2022/5 4 [22] Ez történik akkor is, ha a bíróság olyan büntetési nemet nem alkalmaz, ami az adott feltételek megléte esetén kötelezően kiszabandó. Ekként a büntetés olyan hiányban szenved, amire a törvény nem ad lehetőséget. [23] Ugyanakkor, amennyiben egy büntetés kiszabását a törvény főszabályként ugyan előírja, de mellőzését – akár kivételes rendelkezéssel – lehetővé teszi, akkor az önmagában nem lehet felülvizsgálat tárgya, hogy a bíróság az arra vonatkozó, egyébként a bíró mérlegelésére bízott döntést indokoltan vagy indokolatlanul hozta-e meg. [24] Ennek megfelelően járt el például a Kúria a Bfv.II.345/2019/9. számú végzésében, amikor a kizárólag a járművezetéstől eltiltás mellőzésének indokolatlan voltát kifogásoló felülvizsgálati indítványt elutasította. [25] Ha azonban a bíróság a főszabályként kötelezően alkalmazandó büntetést nem a törvényben kivételt engedő, hanem más – a törvényben nem szereplő – okból nem szabja ki, a törvénysértés megvalósul, így ilyen esetben felülvizsgálatnak helye van (Kúria Bfv.II.1025/2019/5., Bfv.II.1230/2020/8.). [26] A jelen ügyben erről van szó. A Btk. 55. §

(2)bekezdés második mondata járművezetés ittas állapotban elkövetése esetén a kötelezően alkalmazandó járművezetéstől eltiltás mellőzése kizárólagos okaként a különös méltánylást érdemlő esetet határozza meg. [27] Értelemszerűen az – a korábban írtak szerint – nem lehet felülvizsgálat tárgya, hogy a bíróság jogerős ítéletében különös méltánylást érdemlő okra alapította-e a szóban lévő büntetési nem mellőzését, és ha igen, az valóban megalapozza-e a járművezetéstől eltiltás mellőzését. [28] Jelen ügyben viszont az elsőfokú bíróság kifejezetten megjelölte, hogy különös méltánylást érdemlő ok nem merül fel a terhelt vonatkozásában {elsőfokú ítélet

1. oldal [16] pont}. A járművezetéstől eltiltás mellőzését azzal indokolta, hogy az a terhelt ittasságának fokára, kifogástalan közlekedési előéletére, a terhelt személyben rejlő társadalomra veszélyességre és a megtett távolságra figyelemmel – különös méltánylást érdemlő ok hiányában – sem szükséges a büntetés céljának eléréséhez. A fenti körülményeket enyhítő körülményként az elsőfokú bíróság már értékelte {elsőfokú ítélet
2. oldal [11] pont}, utóbb a [16] pontban részben megismételte (ittasság fokára, kifogástalan közlekedési előélet, megtett rövid távolság), részben pedig összefoglalta (terhelt személyében rejlő társadalmi veszélyesség) azokat. [29] Az enyhítő körülmények azonban önmagukban nem tekinthetők egyúttal automatikusan különös méltánylást érdemlő körülménynek is; előbbiek a büntetés kiszabása körében, a büntetés nemének és mértékének meghatározása során értékelendők, míg utóbbi az elkövetés olyan sajátos körülménye (például – a cselekmény súlyának tükrében – a vezetésre indító váratlan és méltányolható ok vagy a terhelt életvitelében a járművezetéshez fűződő különös, meghatározó érdek), ami a járművezetéstől eltiltás mellőzésének indokoltságához vezethet. [30] A Btk.
3. §-ához fűzött miniszteri indokolás kifejezetten arra hivatkozik, hogy a törvény a járművezetéstől eltiltás alsó határát azért határozta meg a korábbi Btk. (
4. évi IV. törvény)
5. §

(1)bekezdésében írt legalább egy évnél jóval alacsonyabb, egy hónapi tartamban, mert az ittas járművezetés az alkoholos befolyásoltság mértékétől függetlenül bűncselekménynek minősül és amiatt kötelező a járművezetéstől eltiltás, ezért a bíróságnak szélesebb körben lesz lehetősége meghatározni az eltiltás tartamát. Ez is arra utal tehát, hogy az alkoholos befolyásoltság enyhe fokát, és ezzel összefüggésben nyilvánvalóan az egyéb büntetéskiszabási körülményeknek a terhelt javára eső voltát (alacsony megtett táv, kifogástalan közlekedési előélet) a törvényhozó a járművezetéstől eltiltás tartamának meghatározása során, nem pedig annak mellőzésével összefüggésben kívánta értékelni. Kúria 2.Bfv.401/2022/5 5 [31] Az elsőfokú bíróság által a járművezetéstől eltiltás mellőzésének okaként megjelölt körülmények tehát nem tekinthetők a Btk. 55. §

(2)bekezdése szerinti különös méltánylást érdemlő oknak, és az elsőfokú bíróság – amint azt kifejezetten ki is nyilvánította – maga sem tekintette annak. [32] A másodfokú bíróság sem mellőzte az elsőfokú bíróságnak a különös méltánylást érdemlő ok hiányára vonatkozó megállapítását. Indokolásában – annak ellenére, hogy a fellebbezés kifejezetten a járművezetéstől eltiltás kiszabására is irányult – e büntetési nem alkalmazásával, illetve a különös méltánylást érdemlő ok kérdésével egyáltalán nem foglalkozott, hanem csupán azt fejtette ki, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetési célok elérése érdekében megfelelő joghátrányt választott, amikor a terheltet próbára bocsátotta. A törvényszék kiemelte, hogy az idősebb életkorú terhelt büntetlen előéletű, személyi körülményei kedvezőek, közlekedési előélete kifogástalan, a légalkohol koncentrációja igen alacsony mértékű, alkoholfogyasztása alkalmi jellegű volt, mely körülményekre tekintettel alaposan feltehető, hogy a büntetési célok a büntetés kiszabásának próbaidőre történő elhalasztása mellett is elérhetők, s az intézkedés tartamának felemelését sem tartotta indokoltnak {másodfokú ítélet 2. oldal [8] pont}. [33] Összességében tehát az elsőfokú ítélet kifejezetten, a másodfokú döntés pedig az abban foglaltakkal egyetértve úgy foglalt állást, hogy a jelen ügyben a különös méltánylást érdemlő ok nem tárható fel a terhelt vonatkozásában; a járművezetéstől eltiltás mellőzésének oka az volt, hogy a büntetési célok – a próbára bocsátás alkalmazásával – enélkül is megvalósulnak. [34] A Kúria tehát nem az eljáró bíróságok mérlegelését vizsgálta a különös méltánylást érdemlő ok fennállása tekintetében, hiszen az elsőfokú, és ezzel egyetértve a másodfokú bíróság is megállapította, hogy ilyen a terhelt tekintetében nem állapítható meg, hanem azt, hogy a járművezetéstől eltiltás mellőzése sérti-e a Btk. 55. §

(2)bekezdés első mondatában foglalt, és ekként a második mondatban írt kivétellel nem érintett, kötelező szabályt. [35] A járművezetés ittas állapotban bűncselekményének elkövetése esetén nincs jogszabályi alap a – különös méltánylást érdemlő körülmény hiányában kötelező – járművezetéstől eltiltás mellőzésére, s ezt az sem teszi lehetővé, hogy e kötelező büntetés helyett egy azzal össze nem egyeztethető más, a törvénynél fogva nem kötelezően alkalmazandó joghátrány – jelen esetben próbára bocsátás – került kiszabásra a bíróság által. A Btk. 33. §

(1)bekezdés f) pontja szerint a járművezetéstől eltiltás büntetés, melynek kiszabása – különös méltánylást érdemlő ok hiányában, és ekként jelen esetben is – a Btk. 55. §

(2)bekezdése alapján kötelező. A próbára bocsátás a Btk. 63. §

(1)bekezdés b) pontja alapján intézkedés, mely a

(2)bekezdés szerint önállóan, büntetés helyett alkalmazható, ekként mellette büntetés – így a járművezetéstől eltiltás – nem szabható ki. [36] Következésképp a Kúria a jogerős ítélet anyagi jogszabálysértő voltát akként küszöbölte ki, hogy a törvény szerint kötelező büntetési nemet alkalmazta, az azzal össze nem egyeztethető intézkedést pedig mellőzte. [37] Ugyanakkor – és ebben eltért a Bfv.II.1230/2020/

1. számú határozatától – a pénzbüntetés kiszabására nem látott lehetőséget. A Kúria felülbírálati és döntési jogköre a felülvizsgálati eljárásban a törvénysértés kiküszöbölésére terjed ki. Jelen esetben a bíróság jogerős ítéletében a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának mellőzése miatt törvénysértő büntetést szabott ki (illetve helyette törvénysértő intézkedést alkalmazott), azonban a pénzbüntetés mellőzésével nem sértett kötelező szabályt. A járművezetéstől eltiltás önállóan is kiszabható, ekként a Kúria annak pótlásával a törvénysértést már orvosolta. [38] Megjegyzi a Kúria, hogy szintén anyagi jogszabálysértést jelent, ha a bíróság jogerős ítéletében egyidejűleg alkalmaz próbára bocsátást és szab ki járművezetéstől eltiltást. Kúria 2.Bfv.401/2022/5 6 Következetes és töretlen a gyakorlata abban, hogy ilyen esetben a törvénysértést a próbára bocsátás mellőzésével küszöböli ki; fel sem merül azonban a próbára bocsátás helyett és a járművezetéstől eltiltás mellett más büntetési nem, így akár pénzbüntetés kiszabása; az előterjesztett ügyészi indítványok sem irányultak arra. Az ettől való eltérésre a jelen joghelyzetben sincs alap (Kúria Bfv.II.55/2022/8., Bfv.III.1536/2017/7., Bfv.II.1237/2017/6., Bfv.II.1306/2017/4., Bfv.II.441/2017/4., Bfv.II.704/2016/4., Bfv.II.1005/2015/5., Bfv.II.803/2015/10., korábban: BH 2012.279., BH 2012.113., EBH 2011.2390.). [39] A Kúria ezért – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
2. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott; a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. [40] Ennek során mellőzte a próbára bocsátásra vonatkozó rendelkezést és a terheltet az alapügyben eljárt bíróságok által feltárt bűnösségi körülményekre is figyelemmel a Btk. 55. §

(2)bekezdés első mondata alapján közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A tartam meghatározás során ugyancsak a fentebb már idézett, az alapeljárás során feltárt körülményekre volt figyelemmel és azok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a büntetési célok eléréséhez a Btk. 56. §

(3)bekezdésében meghatározott keret alsó határa felé közelítő tartamú, közúti járműfajtára korlátozott járművezetéstől eltiltás szükséges és egyben elégséges. [41] A terhelt vezetői engedélyét

1. június
2. napján a helyszínen elvették, visszaadására a kormányhivatal átirata szerint
3. július 12-én került sor. Ezt az időtartamot a Kúria a Btk.
4. §

(2)bekezdése szerint az eltiltás tartamába beszámítani rendelte. [42] Egyebekben a jogerős marasztaló ítéletet nem érintette, hanem – a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján – hatályában fenntartotta. [43] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [44] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul; az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulat]. Budapest,

1. október
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró