Mf.31068/2026/8 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság nem folytatta le a bizonyítási eljárást a felmondás indokai vonatkozásában, ezért az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellett helyezni. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.068/2026/8. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a felperesi képviselő (cím36. eljáró ügyvéd felperesi képviselő neve) által képviselt Felperes1 (Cím1) felperesnek – a alperesi képviselő (ügyvéd címe, aliroda és levelezési cím: ügyvéd levelezési címe eljáró ügyvéd: alperesi képviselő neve) által képviselt Alperes1 (Cím2) alperes ellen munkaviszony megszüntetés iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék által meghozott 33.M.70.338/2024/67. számú ítélete ellen a felperes 71. és az alperes 72. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a viszonkereset vonatkozásában megváltoztatja, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 106.416 (százhatezer-négyszáztizenhat) forintot kártérítés jogcímén, és ezen összeg után 2024. szeptember 27. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, és ezen kereseti kérelemmel összefüggésben 317.098 (háromszáztizenhétezer-kilencvennyolc) forint első-, és másodfokú együttes perköltséget. A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt előterjesztett elmaradt jövedelem címén járó kártérítés vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A fellebbezési illeték összegét 1.316.643 (egymillió-háromszáztizenhatezer-hatszáznegyvenhárom) forintban, a másodfokú perköltség összegét a felperes vonatkozásában 590.000 (ötszázkilencvenezer) forint + áfa, az alperes vonatkozásában 1.621.084 (egymillió-hatszázhuszonegyezer-nyolcvannégy) forint + áfa összegben határozza meg. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 15.000 (tizenötezer) forint eljárási illetéket és 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2022. augusztus 01. napjától állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel üzleti intelligencia elemző munkakörben, alapbére havi 850.000,- Ft, munkavégzésének helye az alperes város székhelyén volt. Felperes alapbére 2023. március 01-től 977.500,-Ft-ra, 2023. szeptember 01-től 1.017.000,- Ft-ra, 2024. május 01-től 1.078.000,- Ft-ra emelkedett. [2] A felperes munkaszerződésének 2.2. pontja rögzítette, hogy a munkavállalót megilletik a munkáltató mindenkor hatályos belső szabályzataiban biztosított teljesítmény ösztönzők, valamint béren kívüli juttatások. A 3.1. pontja szerint a felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló a munkáját a munkáltató székhelyén, illetve otthoni munkavégzés (eseti távmunkavégzés) keretében az általa megjelölt munkavégzési helyen (elsősorban a lakóhelyén, tartózkodási helyén, vagy eseti jelleggel egyéb helyszínen) jogosult ellátni. A munkavállaló elfogadja, hogy az irodai munkanapok száma az éves munkanapok egyharmadát meghaladhatja. A 3.2. pontja szerint a munkavállaló elfogadja és munkaköri kötelezettségként betartja a munkáltató otthoni munkavégzésre vonatkozó mindenkor hatályos belső szabályzatát. A 3.3. pontja szerint a felek rögzítik, hogy az otthoni munkavégzés lehetőségével a munkáltató biztosítani kívánja a munkavállaló rugalmas foglalkoztatását, a munka-magánélet egyensúlyának támogatását, valamint a jelen megállapodás megkötésekor még fennálló humán járványból fakadó lehetséges megbetegedés alacsony kockázati szinten tartását. Mindezekre tekintettel a felek kijelentik, hogy az otthoni munkavégzés lehetősége mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel jár. […]” [3] Az alperes otthoni munkavégzésről rendelkezett szabályzattal. [4] A 2/2014. cégautó szabályzat 3.1. pontja szerint kiegészítők kizárólag a munkáltató és a lízingcég jóváhagyásával szereltethetők be az átvételt követően a lízingelt céges autóba. Hasonló jóváhagyási eljárás tárgyát képezik a beszerelési költségek is. A kiegészítőket csakis meghatalmazott személyzet szerelheti be. A beszerelés nem okozhat semmilyen kárt a lízingelt céges autóban. [5] Az alperes a felperes részére a munkaviszonyának fennállása alatt autó típusa típusú céges gépkocsit biztosított, amelybe a felperes az alperes és a lízingcég jóváhagyása nélkül menetrögzítő kamerát szerelt be. [6] A felperesnek munkaköri leírása nem volt, fő munkaköri feladata az alperes különböző társosztályainak munkavállalói által feladott hibajegyek, ún. ticketek elintézése volt, amelyek egy riport elkészítésére vagy hiba elhárítására vonatkoztak. Felpereshez elsősorban a logisztika területéhez tartozó ticketek intézése tartozott. A ticketek kezelésének felülete a Topdesk volt. [7] A felperes közvetlen felettese 2023. decemberétől 2024. áprilisáig tanú4, az IT részleg igazgatója, 2024. áprilisától tanú1 BI csoportvezető volt. A felperesnek a BI csoportban munkatársa volt tanú 5 és tanú2 üzleti intelligencia elemző, valamint tanú 3 üzleti intelligencia fejlesztő. tanú 5 munkaviszonya 2024. áprilisban megszűnt, ezt követően tanú 6 junior üzleti intelligencia fejlesztő került alkalmazásra a BI csoportba, majd 2024. nyarán tanú 12 és tanú 8 került át az alperes más részlegeiről üzleti intelligencia elemző munkakörbe a BI csoporthoz. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 3 [8] 2023. december 26-án tanú4 többek között felperes részére e-mailben „forráskódok” tárgyban az alábbi levelet írta: „Légyszi egyeztessetek és segítsetek elkészíteni a kért riportot! A jövőben pedig meg kell oldjuk, hogy minden szükséges üzleti adat egy helyen legyen anélkül, hogy éles rendszerek adatbázisaiban kelljen turkálni. Kérlek, jelezzetek vissza, hogy sikerült-e összehozni.” [9] 2024. április 2-án tanú4 az alábbi e-mailt írta az IT csoport csoport részére: „név 1 távozása után megbeszéltük, hogy alapvetően nincs túlóra, mivel kötetlen munkarendű szerződése van mindenkinek. Ezek alól kivétel, ha havária eset van ill. ha előre egyeztetett időpontban, tervezett munkavégzés kerül elvégzésre. Ezekre az esetekre is az volt a megállapodás, hogy egyeztetjük a túlórát vagy csúsztatás lehetőségét. Olyan nincs, hogy nem tudok róla, nem beszéltük meg és bekerül a Nexonba mint túlóra elszámolás. Ezeket mostantól nézem, és nem lesz egy ilyen sem jóváhagyva. Ha bárkinek, bármilyen kérdése van ezzel kapcsolatban, nyugodtan keressetek!” [10] 2024. április 3-án tanú4 az alábbi e-mailt írta a felperes részére: „Mivel nem vagyok veletek napi szinten, nem látom pontosan azt, hogy ki, mivel foglalkozik és mi tölti ki a napi 8 óráját és mi nem. Ezért azt szeretném kérni, hogy tételesen dokumentáld le, hogy mivel töltötted a márciusi rendes munkanapjaidat és ezen felül mi okozta a rögzített túlórát, az miért nem fért bele a napi 8 órás munkavégzésbe. Ahogy elmondtam és írtam is, túlóra előre egyeztetetten lehetséges, így ez a rögzített 5 óra egyelőre nem kerül kifizetésre.” [11] 2024. április 03-án tanú4 az informatikai részleg részére az alábbi e-mailt írta: „Az elmúlt időszakban azt tapasztaltam, hogy jópáran viszonylag rugalmasan kezelik a Home office és irodai jelenlét kérdését, tisztelet a kivételeknek. Ezért a mai naptól kezdve az elvárás az, hogy minden esetben heti két nap irodai jelenlét kötelező. Rövid hét és beiktatott ünnepnapok esetén is. Ettől három esetben lehet eltérni: · Ügyvezetői utasítás · Közvetlen felettessel (vagy helyettesével) való előzetes egyeztetés és jóváhagyás (pl. irodán kívül végzendő feladatok, kiküldetés, sürgős magánügy stb.) · Home office szabályának módosulása. Ha bárkinek kérdése lenne a szabályzattal kapcsolatban, itt találja. Ahhoz, hogy elférjünk és ez maradéktalanul működni tudjon, mindenkinek vezetni kell a jelenleg használt táblázat neve táblát a Sharepointon, legalább egy hétre előre kitöltve.” [12] 2024. április 9-én tanú 5 munkaviszonyának megszűnésekor tanú4 megbeszélést folytatott a felperessel, és egyrészt a felperes részére adta át tanú 5 munkaköri feladatait, másrészt közölte a felperessel, hogy ne csak bizonyos témakörökkel, hanem többfajta igénnyel, hibajeggyel foglalkozzon, és utalt arra is, hogy a felperes korábban egy igénnyel foglalkozott sokáig, elhúzta az időt, amíg a többi kolléga párhuzamosan több igénnyel is foglalkozott. [13] 2024. április 24-én a HR osztályról név 2 kérte, hogy a BI csoport hozzon létre egy felhasználót. A felperes aznap az alábbi válasz e-mailt írta név 2 részére: „Igen, próbáljuk meg első körben létrehozni a technikai felhasználót, tesztrendszerre, api kulccsal együtt”. név 2 2024. május 08-án az alábbi levelet írta felperes részére: „Létrehoztunk egy technikai felhasználót az program neve tesztrendszerében, ha mindent jól csináltunk, azok az adatkörök lekérdezhetőségével, amelyeket kértetek”. A HR osztály tanú4nál rákérdezett, hogy miért nincs elvégezve a feladat. Ezt követően 2024. május 15-én tanú4 az alábbi e-mailt írta felperes részére: „Ezzel mi a helyzet? Sikerült haladni?” Felperes nem válaszolt tanú4nak, aki ezt jelezte tanú1nek. A felperes a csoportvezetője kérdésére úgy nyilatkozott, hogy azért nem Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 4 válaszolta meg tanú4 levelét, mert túl sok e-mailt kapott és nem vette észre. 2024. május 22én a felperes tanú4 részére az alábbi e-mailt írta: „Rendben, elvégzett, sikeres tesztek név 3” [14] 2023. november 17-én az alperes egy társosztályától tanú 18 az riport neve számú logisztikai riport módosítása iránti igénnyel élt a BI csoport felé. 2023. november 28án felperes a következőket rögzítette: „Beszéltem tanú 18-cal jövőre tudjuk folytatni az év végi elfoglaltság miatt.” 2024. március 21-én a felperes az riport neve riport első változatát átadta, rögzítette, hogy tanú 13 viszi tovább a témát. 2024. április 13-án a hibajegy automatikusan lezárásra került. 2024. május 29-án felperes az riport neve számú riporttal kapcsolatban rögzítette: „új oszlop igények, aggregáltsági szint változtatás, ellenőrző oszlopok, stb.” tanú1 kérdésére felperes 2024. május 29-én úgy nyilatkozott, hogy három napja ezen a riporton dolgozik. tanú1 megnézte a rendszer 2 változáskövetési rendszerben, hogy valóban dolgozott-e a felperes a riporton, és nem talált benne módosítást. tanú1 ezzel kapcsolatban nem kérte számon a felperest, mert nem tartotta olyan jelentőségűnek ezt a kérdést. [15] 2024. május 23-én reggel tanú 3ot arról tájékoztatták a Beszerzési Osztályról, hogy nem látnak friss adatokat a beszerzés neveen, ezért ellenőrizte a beszerzés neve mappát a GIT verziókezelő rendszerben – amely a különböző állapotváltozásokról biztonsági mentést készít - és észlelte, hogy a mappa törlésre került. A GIT verziókezelő rendszer biztonsági mentései miatt tanú 3 rögtön helyre tudta állítani a mappát. A felperes a reggeli megbeszélésen nem ismerte el, hogy törölte a beszerzés neve mappát, hanem azt mondta, hogy hibás feltöltést végzett. [16] 2024. június 20-án tanú1 Klein Brigittának az alábbi e-mailt írta: „Kérlek, küldd el bemásolva a kódot arról, amit refaktoráltál felperesnél és mutattál tegnap? Mi volt ott a feladat, röviden pár mondatban. Mi volt a megoldás és mit csináltál vele?” tanú2 2024. június 20-án kelt válasz e-mailjében közölte, hogy „a rendszer 3 volt a felperes kódja, amit használt a riport. Ennek igazából azt kellett volna mutatnia, hogy az előző negyedévhez képest milyen elmozdulások történtek a Tierekben, de hibás adatot mutatott, többek között azért, mert kártya alapján kerültek összeköttetésre az adatok az aktuális és az előző negyedévet vizsgálva, míg buying unit alapján kellett volna, így kártyacserék miatt teljesen fals adatok jöttek ki, ezen kívül nem volt átgondolt a kód. … Egyeztetve a marketinggel, megírtam az új kódot. …” tanú1 nem tartotta a hibát olyan jelentőségűnek, hogy azt a felperesnek jelezte volna. [17] A felperes részére tanú1 2024. június 14-én a projekt neve összeköttetés projekt feladatot adta ki, amely annak kimutatására szolgált, melyik területről, mikor, milyen mennyiségben érkeznek hibajegyek, valamint azok elintézésének ellenőrzésére, statisztikák, kimutatások elkészítésére szolgált. A felperesnek a projekt neve összeköttetéssel kapcsolatos feladatait a 2024. június 14-től 2024. szeptember 3-ig tartó időszakban készült heti megbeszélésekről készült jegyzőkönyvek rögzítették. [18] 2024. július 26-án tanú1 a felperes részére az alábbi emailt írta: „Szia! ezekkel tudsz haladni, mint CR-ek (kb hasonló logika mehet majd incidensekre is): - Írni kell a topdesk-nek in progress logika miatt - Incidenseknél és CR-eknél ne legyen benne a 90e + felesleges incidens - Change request rész: o Operátor, bejelentő, költséghely szűrés rendszergazda, riportosok o Beragadt ticketek azaz nyitott jegyek X nap felett, operátor, költséghely szerint szűrve o Kör chart teljes IT-ra, hétre, hónapra, évre lebontva o Line chart operátorokra, megoldott ticket db, hét, hónap, év Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 5 o Leghosszabb megoldott ticket top 10, hét, hónap, év-re (költséghely-re és totál IT-

1. ra)o Melyik költséghelyekről jönnek be a ticketek? Stacked oszlop megjelenítés, hét, hónap, év” [19] 2024. augusztus 16-án tanú1 a felperes részére az alábbi e-mailt küldte: „[…] - Írni kell a topdesk-nek in progress logika miatt o ezt a megoldást hol látom? - Incidenseknél és CR-eknél ne legyen benne a 90e + felesleges incidens o ez sikerült? nem találok incidens riportot a v2-ben - Change request rész: o Operátor, bejelentő, költséghely szűrés rendszergazda, riportosok) · bejelentő és operátor ok, de nincsenek költséghelyek, hiányzik az IT struktúra o Beragadt ticketek azaz nyitott jegyek X nap felett, operátor, költséghely szerint szűrve · ez nincs benne o Kör chart teljes IT-ra, hétre, hónapra, évre lebontva · ez hiányzik valamilyen módon o Line chart operátorokra, megoldott ticket db, hét, hónap, év · ez OK! o Leghosszabb megoldott ticket top 10, hét, hónap, év-re (költséghely-re és totál IT-
2. ra)· nincs o Melyik költséghelyekről jönnek be a ticketek? Stacked oszlop megjelenítés, hét, hónap, év · nincs szóban átbeszéljük majd ma.” [20] 2024. augusztus 22-én 08 óra 25 perckor felperes a következő üzenetet írta tanú1 részére: „Egy órára nap közben el kell mennem otthonról, 11:00 órakor nem tudnánk stand up-ot tartani?” tanú1 aznap 08 óra 47 perckor az alábbi válasz üzenetet írta: „De igen.” Ezt követően 09:01 órakor az alábbi üzenetet írta: „Irodára voltál beírva ma.” Felperes 09:02kor az alábbi válasz üzenetet írt: „Tegnap estig igen, de át kellett variálnom, állatorvos miatt.” [21] 2024. augusztus 28. napján tanú1 a BI csoportnak az alábbi üzenetet írta: „Mindenkinek leírom itt is, meg e-mailben is, csak ha esetleg valaki a szabadsága alatt is olvassa. tanú 6 új kihívások elé néz a jövőben a alperesen kívül. Sikerült elérni, hogy kívülről egy med/senior bi developert fel tudjunk venni, remélhetőleg hamarosan kimegy majd a hirdetés. Ha bármi kérdésetek van ezzel kapcsolatban, keressetek!” [22] Felperes munkaviszonyát az alperes 2024. szeptember 9. napján kelt felmondással két hónap felmondási idővel 2024. november 10. napjával megszüntette. A felmondás az alábbi indokolást tartalmazta: „A munkáltató megállapította, hogy Ön huzamos idő óta nem megfelelően végzi a munkaköri feladatait: az elmúlt hónapok során rendszeresen előfordult, hogy a munkája során hibákat vétett, emellett többször megtörtént, hogy a kiadott feladatot késve vagy egyáltalán nem végezte el, miközben a csúszást, illetve az elakadást nem jelezte a felettesének. Jellemző Önre továbbá, hogy nem a felettese által meghatározott prioritási sorrendet követi a munkájában, hanem önkényesen határozza meg, hogy éppen mivel foglalkozik – ezzel esetenként napokat, vagy akár heteket is eltöltve -, miközben más feladatokat elvégezetlenül hagy. Felettesei Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 6 többször is adtak visszajelzést Önnek a fenti problémákkal kapcsolatban, illetve segítséget és külön tréninget (Advanced SQL) is felajánlottak, azonban Ön a tréningen való részvételt elutasította, mondván, hogy az semmi újat nem tudna mondani Önnek. Az építő jellegű kritikára Ön rosszul reagál, a felelősségét nem ismeri el, hanem hárít és kifogásokat keres, ami azzal a következménnyel jár, hogy nem tud tanulni a korábbi hibáiból, melyek így megismétlődnek. A munkáltató azt is kifogásolja, hogy Ön nem viselkedik csapatjátékosként, a munkatársaival nem segítőkész, a közösségbe pedig nem sikerült beilleszkednie. Emiatt a többiek nem szívesen dolgoznak Önnel, és ha segítségre van szükségük, azt inkább mástól kérik. A munkáltató az Ön munkájával és hozzáállásával kapcsolatos problémákra az alábbi konkrét példákat hozza fel: 2024. május 8-án név 2 létrehozta a technikai felhasználót a Nexonban. Május 15-én a felettese, tanú4 rákérdezett Önnél, hogy hogy halad a feladattal, de Ön a levelet egyszerűen figyelmen kívül hagyta, arra nem válaszolt, majd végül csak egy újabb hét múlva, május 22én, a csoportvezető ismételt rákérdezése nyomán reagált. 2024. május 29-én Ön azt mondta a felettesének, hogy három napja az riport neve-es riporton dolgozik, azonban a felettese a fájlok ellenőrzésekor azt tapasztalta, hogy a rendszer 2-ekben a megelőző három napban valójában nem történt módosítás. Az RST-99 Logisztika rendszer neve-ticket megoldásakor Ön nem a megszokott és elvárt módon járt el, ugyanis annak ellenére belekérdezett a nyers rendszerbe, hogy ezzel feleslegesen terhelte az erőforrásokat és figyelmen kívül hagyta a munkavégzésére vonatkozó utasításait. Amikor ezt a kollégája szóvá tette, Ön elutasítóan reagált és azt állította, hogy csak így lehetett a ticket-et megoldani, holott ez nem felelt meg a valóságnak. Ön komoly szakmai hibát vétett, amikor a GIT-ről véletlenül törölte az RG_ beszerzés teljes tartalmát, amit csak annak köszönhetően lehetett visszaállítani, hogy rendelkezésre állt egy biztonsági mentés az állományról. Ez az eset azt is mutatja, hogy Ön nem hajlandó elismerni, ha valamihez nem ért, ami miatt aztán segítséget sem kér másoktól. Ez a hozzáállás óhatatlanul hibákhoz vezet. A rendszer 3 kódot Ön hibásan és átgondolatlanul írta meg, ami miatt az azon alapuló riport rossz adatokat mutatott. A kódot aztán a kolleganőjének kellett teljesen átírnia ahhoz, hogy az megfelelően működjön. Azon a napon, amikor tanú 5 távozott a csapatból, tanú4 leült Önnel és egyértelmű visszajelzést adott Önnek arról, hogy az addig mutatott teljesítménye nem megfelelő, és kérte, hogy változtasson a munkavégzése színvonalán. Felettese átadta Önnek a távozó kolléga feladatait, ami egy új lehetőség lehetett volna Önnek a fejlődésre. Ennek kapcsán a felettese elmondta, hogy elvárja, hogy Ön képes legyen párhuzamosan több feladaton dolgozni, sajátítsa el az új technológiákat, kezelje a napi igényeket és a hibaelhárítási feladatokat, illetve általánosságban is igyekezzen fejlődést felmutatni. Ön ezt követően látszólag magasabb aktivitást tanúsított, mert sok jegyet vett magához, később azonban kiderült, hogy ezek vagy sokáig álltak megoldatlanul, vagy megoldás nélkül lezárásra kerültek, vagy pedig más oldotta meg Ön helyett és úgy került lezárásra az adott jegy. 2024. június 14-én a felettese adott Önnek egy nagyobb projekt feladatot, a Topdesk-program 3 összekötést, ön a napi státuszok során egyszer sem említette, hogy elakadt volna a feladattal, július 19-én, amikor a felettese ellenőrizte a projekt állását – mégis az derült ki, hogy több mint egy hónap alatt szinte semmi nem készült el abból, amit a felettesével megbeszéltek. Egy héttel később a felettese ismét leült átnézni Önnel a feladat előrehaladását, majd egy részletes listát is készített önnek arról, hogy pontosan mit vár el öntől. Mindezen előzmények ellenére az Ön által augusztus 16-án leadott riport nem azt tartalmazta, ami a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 7 kiadott utasításban szerepelt; erről Ön ismét kapott egy írásos visszajelzést. Felettese egy hét múlva, augusztus 23-án megint ellenőrizte a projektet, aminek kapcsán azt tapasztalta, hogy semmilyen előrehaladás nem történt a munkában. Ön ekkor megígérte, hogy küldeni fog egy újabb verziót, amire azonban azóta sem került sor. Annak ellenére tehát, hogy a felettese Önt minden más korábbi logisztikai feladatról levette, hogy csak ezzel a projekttel foglalkozhasson, Ön két és fél hónap alatt nem tudott érdemi eredményt produkálni az Önre delegált projektben. A fentieken túl Ön a munkahelyi szabályokat sem tartja tiszteletben, márciusra ugyanis Ön úgy vitt fel 5 óra túlórát a Nexon rendszerbe, hogy azt a munkáltató nem rendelte el, továbbá Ön azt a felettesével nem egyeztette. Tette mindezt annak ellenére, hogy közvetlen felettese korábban tájékoztatta a csoportot a túlóra-elszámolás gyakorlatáról és arról a követelményről, hogy a túlmunkát a közvetlen vezető hagyja jóvá, azt vele előzetesen egyeztetni kell. Többször előfordult továbbá az is, hogy Ön az adott napra irodai jelenlétet írt be az erre szolgáló nyilvántartásba, de mégsem jelent meg az irodában és a nyilvántartást utólag sem korrigálta. Felettese erről is adott Önnek visszajelzést – aminek hatására egy időre Ön fel is hagyott a szabálytalan gyakorlatával -, azonban augusztus 22-én ismét előfordult, hogy annak ellenére nem jelent meg az irodában, hogy előzetesen irodai munkavégzést tüntetett fel a nyilvántartásban. Összefoglalva, Ön több esetben megsértette a Munka Törvénykönyvének a munkavállaló kötelezettségeire – utasítás teljesítése, együttműködés, elvárható szakértelemmel és gondossággal való munkavégzés stb. – vonatkozó alapvető előírásait. A munkáltató hosszabb időn keresztül tolerálta a mulasztásokat és támogató módon viszonyult Önhöz, Ön azonban a visszajelzésekből nem tudott tanulni, a munkavégzésén és a hozzáállásán nem javított, ami miatt a munkáltató úgy látja, hogy pozitív változásra a jövőben sincs kilátás. Mindezen körülményekre tekintettel a munkáltató az Ön további foglalkoztatására nem lát lehetőséget, ezért munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése mellett döntött.” [23] A felmondást követően a felperest tanú1 kísérte el az irodába, hogy összeszedje a holmijait, valamint a számítógépéről az adatok lementésénél jelen legyen. Ezt követően a felperesnek át kellett adni tanú1 részére az rendszámú autó típusa típusú céges gépjárművét, amiről átadás-átvételi jegyzőkönyv nem készült. A felperes az átadás előtt kivette az általa korábban beszerelt menetrögzítő kamerát, azonban az ahhoz tartozó, a jármű belső burkolata alatt elvezetett vezetéket nem szerelte ki. tanú1 ezt követően tanú 7-nek, az IT részlegen dolgozó informatikusnak adta át a gépjárművet, aki 2024. szeptember 09-én 15 óra 10 perckor tanú9 üzemeltetési koordinátor és flotta manager részére adta át a cégautót, amelyről átadásátvételi jegyzőkönyv készült. tanú9 a jegyzőkönyvben a cégautó következő sérüléseit sorolta föl: kívül és belül alapos tisztítást igényel, ismeretlen eredetű vezeték elvezetve a burkolatban. [24] tanú9 2024. szeptember 09. napján 16 óra 58 perckor a felperes cégautó leadásával kapcsolatban az alábbi e-mailt írta név 6 részére: „A mai napon megkaptam felperes autójának (rendszám) a kulcsát és papírjait az IT-tól. Csatoltan küldöm az átadás-átvételi jegyzőkönyvet. Az alábbiakat szeretném megosztani azzal kapcsolatban, amit az átvételkor tapasztalatam, és amik várhatóan extra költséget fognak jelenteni: - az autó kívül is, de főleg belül alapos tisztítást igényel. - az autó belső terében ismeretlen eredetű vezetékek lógnak a csomagtértől egészen a vezetőülésig, a burkolat több helyen meg lett bontva, az „A” oszlopnál „lóg”. Feltételezhetően valamilyen utólagosan beszerelt eszköz szakszerűtlen beszerelésének a nyomai. Csatoltan küldöm az erről készült fotókat. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 8 Mielőtt az autót új Kolléga részére kiadnánk, ezt mindenképpen át kell nézetnünk és a hibákat javíttatni.” [25] 2024. szeptember 26. napján a cég neve az rendszámú céges gépjármű javításával összefüggésben proforma számlát állított ki az alperes részére 83.792,- Ft + áfa, összesen 106.416,- Ft összegben. A számla az alábbi tételeket tartalmazta: VHK/vezetett funkció 13.970,- Ft, borítás (A oszlop) ki- és beszerelés 5.548,- Ft, menetrögzítő kameravezeték kiszerelés 13.970,- Ft, csomagtér borítás (oldalsó) hátsó ki- és beszerelés 41.910,- Ft, hátsó lámpa ki- és beszerelés 8.382,- Ft, kis- és segédanyag 2.933,- Ft, hulladékkezelési díj 506,- Ft, A oszlop borítás 19.154,- Ft. [26] 2024. november 25-én tanú 6 helyére új munkavállaló, tanú 11 került felvételre BI fejlesztő munkakörben. A felperes helyére 2025. januárjától alkalmazott az alperes új munkavállalót, név 7-et [27] Felperes 2024. november 11-től 2025. február 8. napjáig napi 8.893,33- Ft álláskeresési járadékban részesült, 2025. április 15-től létesített új munkaviszonyt havi 1.050.000,- Ft alapbérrel és évi 700.000,- Ft cafetéria juttatással. Kereset [28] Felperes keresetében a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeként elmaradt jövedelem címén 12.458.043,- Ft kártérítés és ezután 397.121,- Ft késedelmi kamat kifizetésére kérte az alperest kötelezni, amely összegből 2024. november 11-től 2026. február 3-ig havi 1.078.000,- Ft elmaradt jövedelmet, havi 121.127,Ft üzemanyag költségtérítést, céges autó lízingdíja címén havi 237.490,- Ft-ot, havi 7.500,- Ft cafetéria jutattást, valamint 13. havi juttatás címén 1,2 havi munkabért, 1.293.600,- Ft-ot igényelt. Ezen kívül sérelemdíj iránti kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben becsület megsértése miatt 1.000.000,- Ft, jóhírnév megsértése miatt 200.000,- Ft, munkához való jog megsértése miatt 2.000.000,- Ft, magánélet nyugalmához fűződő jog megsértése miatt 800.000,- Ft összegben és ezen összegek után 364.212,- Ft kamatot igényelt. Perköltséget igényelt az ügyvédi megbízási szerződés alapján 2.330.450,- Ft volt. Felmondás [29] Álláspontja szerint a felmondás jogellenes volt, mivel az indokok nem feleltek meg a valóság és okszerűség követelményének az alábbiak szerint: [30] A felmondás bevezető részében foglaltakkal kapcsolatban vitatta, hogy a felmondást megelőző 5 hónappal a felperessel szemben az IT vezető vagy a közvetlen felettese munkavégzését érintő kritikát fogalmazott volna meg, a felperes felettese, tanú1 2024. áprilisában érkezett a céghez és hangsúlyozta, hogy nála minden munkavállaló „tiszta lappal” indul, így „az elmúlt hónapok” megfogalmazás álláspontja szerint erre az időszakra utal. Amikor egy adott projektben csúszás vagy elakadás merült fel, ezt a felperes mindig jelezte a felettesének. A felmondás bevezető részében az állítások közhelyszerűek, általános megfogalmazások, amelyekre a felmondásban konkrét példák nem szerepelnek. Nem valós, hogy a felperes a felettese által meghatározott prioritási sorrendet nem követte a munkájában, Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 9 hogy önkényesen határozta meg, hogy mivel foglalkozik, ezzel esetenként napokat vagy akár heteket is eltöltött, miközben más feladatokat elvégezetlenül hagyott. Előadta, hogy a napi csoport- megbeszéléseken sor került annak átbeszélésére, hogy ki mivel foglalkozik, így a BI csoportvezető naponta tudta volna jelezni a felperes felé, ha nem a megfelelő feladattal tölti az idejét, vagy elvégezetlen feladata van. Építő jellegű kritika, illetve a munkavégzésre vonatkozó hibák jelzése hiányában az sem igaz, hogy a felperes ezekre rosszul reagált volna, vagy hárított / kifogásokat keresett volna. Nem tudott olyan esetről sem, amikor egy bizonyos típusú hiba megismétlődött volna. A felperes a munkatársakkal segítőkész volt, sosem kapott olyan visszajelzést, hogy ne dolgoztak volna vele szívesen. Előadta, hogy a BI csoportbeli kollegák azért nem kértek tőle segítséget, mert ők tanították be a felperest az önálló munkavégzésre. Az IT részleg közösségébe a felperes legfeljebb azért nem illeszkedett be, mert távol állt tőle a diszkrimináció, a kisebbségekkel és fogyatékos emberekkel történő viccelődés, az antiszemitizmus, amelyek a részleg munkavállalói között rendszeresek voltak. [31] Az első felmondási indok álláspontja szerint nem felel meg az okszerűség követelményének, mivel rendkívül csekély jelentőségű esetre utal: a felperes a napi körülbelül 40-60 darab Outlook üzenetből egyet nem válaszolt meg rögtön, aminek semmilyen negatív következménye nem volt. Miután a felettese rákérdezett, a felperes rögtön foglalkozott az email tartalmával, és az esetnek további visszhangja nem volt. Az esetet követően a felperes automatikus további levélrendezési szabályt alkalmazott, hogy ez ne fordulhasson elő, és nem is volt több ilyen eset. [32] A második felmondási indokot sem találta okszerűnek arra hivatkozással, hogy az az állítás igaz lehet, hogy a rendszer 2-ekben a megelőző három napban valójában nem történt módosítás, ugyanis az rendszer 2-ekben annak valóban nincs nyoma, ha az riport nevees riport módosításra kerül, annak az SQL tárolt eljárásokban van nyoma, a riport tartalmi része ott van egyedül. A felperes felettese egyébként nem kérte számon őt emiatt, ezért sor sem kerülhetett arra, hogy a felperes elmagyarázza, hogy riport módosítása nem kell, hogy a rendszer 2-ekben látszódjon. Vitatta, hogy valójában nem dolgozott a riporton, mivel folyamatosan dolgozott rajta és a riport módosításai a felperes által készített automatikus napi változás mentés riportból (SSRS) látszódnak is (tíz módosítás történtéig). [33] A harmadik felmondási indokkal kapcsolatban előadta, hogy az 2. ticket neve ticket megoldásával kapcsolatban a felperes szakmai szempontból megfelelően járt el, nem létezik elvárt mód ennek a ticketnek a megoldására, a felperes nem hagyott figyelmen kívül semmilyen utasítást, mivel ezzel kapcsolatos utasítást nem is kapott. [34] A negyedik felmondási indokkal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy nem történt szakmai hiba, hiszen a rendszer folyamatosan készíti a biztonsági mentéseket, erről szól a GIT verziókezelő platform, hogy ilyen esetekben vissza lehessen állítani a dokumentumok tartalmát. A felperes nem törölte a beszerzés neve mappát, hanem egy hibás feltöltést végzett el önhibáján kívül, ugyanis a rendszerben egy mappa struktúrát leíró fájl megsérült. Ez olyan helyzet, ami már korábban is megtörtént, és újra előállhat a jövőben is. A felperes kollegája, tanú 3 a rutin visszaállítást a felperes kérése nélkül meg is csinálta, elsőként észlelve egy kora reggeli időpontban, így semmilyen hiba vagy adatvesztés vagy ennek veszélye vagy panasz nem állt elő. tanú 3 a napi stand up megbeszélésen beszámolt róla a csapatnak, hogy észlelt egy anomáliát, a felperes pedig elmondta, hogy tegnap ezt ő is észlelte, látszólag meg is oldotta a problémát, de másoknál akkor továbbra is hiba mutatkozott a reggeli szinkronizációk után a sérült fájl miatt. [35] Az ötödik felmondási indokkal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy nem okszerű, hogy a felperes a rendszer 3 kódot hibásan írta meg, mivel a felmondás nem tartalmaz időpontot, a felperesnek nincs tudomása arról, hogy milyen hibát kellett kijavítani és hogy esetleg ezt a kolleganője írta át, viszont a felperes által készített automatikus napi Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 10 változásmentés riport meg tudja mutatni, hogy milyen hibáról lehetett szó. Állítása szerint a felpereshez sem panasz, sem visszajelzés nem érkezett ezzel kapcsolatban és figyelmeztetést sem kapott. [36] A felmondásban szereplő az április 09-i beszélgetésen elhangzottakkal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az ott leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Előadta, hogy ezen a napon tanú4 behívta az irodájába és megkérte, hogy tanú 5 feladatait vegye át egymaga, valamint azt mondta, hogy a hibajegyek számában és változáskezelések tekintetében a felperes több mindent magára vesz, ezeket meg is csinálja, azt is mondta, hogy megérzése szerint a felperes bizonyos dolgokkal „elmolyol” és inkább azzal foglalkozik, ami testhezálló. Ezen esetleges problémáknak a kiküszöbölésére szolgálhattak volna a tanú1 által bevezetett napi BI csoport megbeszélések, amelyeken ki kellett volna derülnie annak, ha valaki nem a megfelelő projekttel foglalkozik vagy túl sokáig elmolyol egy projekttel. Nem hangzott el az április 09-i beszélgetés során, hogy a felperes teljesítménye nem megfelelő, éppen ellenkezőleg, amit alátámaszt az a tény is, hogy tanú 5 valamennyi feladatát a felperes kapta meg. Álláspontja szerint a felmondásnál nem is vehető figyelembe az április 9-i megbeszélés, mivel az a felmondást időben jóval korábban, 5 hónappal azelőtt zajlott. [37] A hatodik felmondási indokkal kapcsolatban előadta, hogy 2024. június 14-én valóban kapott egy nagyobb projekt feladatot projekt neve elnevezéssel, amelynek a lényege az volt, hogy egy dinamikusabban szűrhető vezetői riport készüljön az operátorok teljesítményéről, amely megmutatja, hogy melyik területről mikor és milyen mennyiségben érkeznek hibajegyek. Keresetében vitatta, hogy nem tájékoztatta a felettesét arról, hogy a projekt akadályokba ütközött, ezt a csoport megbeszéléseken, Teams üzenetben és a rendszer neve rendszeren keresztül is többször jelezte. Ezen kívül a Topdesk hazai és nemzetközi Helpdesk-je felé több ticketet is nyitott a projekttel kapcsolatban, ezért nem egy hónap elteltével derültek ki a projektekkel kapcsolatos elakadások a felettese számára, illetve arra is hivatkozott, hogy a projektben a Topdesk szakmai segítsége nélkül nem is lehetett továbblépni. Előadta, hogy az általa készített riport részben tartalmazta azt, ami a felettese által adott listában szerepelt, amit pedig nem tartalmazott, annak az volt az oka, hogy technikailag még nem lehetett megoldani. Erről a felperes Teams üzenetet is küldött a felettesének és ticketet is nyitott róla. Nem vitatta, hogy erről ismét kapott egy írásos visszajelzést, azonban a felperes még az aznapi megbeszélés neve megbeszélés keretében tájékoztatta az elakadások okairól a felettesét. A felmondás azon megállapítására vonatkozóan, hogy „a felettese egy hét múlva, augusztus 23-án megint ellenőrizte a projektet, aminek kapcsán azt tapasztalta, hogy semmilyen előrehaladás nem történt a munkában”, előadta, hogy a munkát technikai okokból nem lehetett folytatni, az adatfeldolgozás egyszerűen túl lassú volt, mivel hét év adataival kellett dolgozni a megcélzott két év helyett. Nem felel meg a valóságnak, hogy nem küldött újabb verziót, mivel a felmondás napján, szeptember 09-én mutatta be a program 3 riport egy újabb bővített verzióját, amely név 5 kollegájának is bemutatásra került. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a felettese minden korábbi logisztikai feladatról levette a projekt miatt, mivel végig vitte tovább az egyéb feladatait is. Keresetében előadta, hogy a projekt valóban hosszú ideig tartott, 2024. június 14-től egészen a felmondás napjáig dolgozott azon, azonban a projekt sosem állt, a technikai lehetőségek által adott keretek között a felperes végig dolgozott a projekten, ticketeket küldött a szolgáltató Topdesk részére, jelezte a fennakadásokat mind a Topdesk, mint a felettese felé és végül szeptember 09-ére el is készült a riport bővített verziójával, amelyet be is mutatott a felettesének, tanú1nek. Hivatkozása szerint azért csak a riport 50%-os megoldását, mert alapvetően két fajta ticket – ún. ticketek nevei – van a rendszerben, és a felperes csak az egyikkel készült el. Álláspontja szerint nem volt felróható a felperesnek, hogy a projekttel nem lehetett gyorsabban haladni, mivel ennek technikai akadálya volt, az ún. api szűrésének lehetősége nem volt megoldott, ezért a teljes 2018-tól 2024-ig terjedő időszakra vonatkozó Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 11 adatokkal kellett dolgozni, ami lelassította a riport szerkesztés folyamatát az adatok nagy mennyisége miatt. Ezt előre nem lehetett tudni, csak akkor derült ki, amikor a felperes már elkezdte a projektet és szembesült vele. Érvelése szerint a hazai és nemzetközi Helpdesk hibajegyek annak a problémának a megoldásához kellettek, ami után akár már egy hét alatt is el lehetett végezni a feladatot. Arra is hivatkozott, hogy a riport elkészülte nem volt határidőhöz kötve, és az az alperesnek nem is volt sürgős. [38] A hetedik felmondási indokkal kapcsolatban előadta, hogy az nem okszerű, mivel egy 2024. márciusi esetre vonatkozott, és miután a felettese április 3-án e-mailben tájékoztatta róla, hogy előre nem egyeztetett túlórát nem számolhat el, a felperes azt tudomásul vette és a túlóra nem került kifizetésre részére. Ezt követően pedig mindig betartotta a túlórára vonatkozó belső szabályokat, több probléma ezzel kapcsolatban nem merült fel, azaz ez egy egyedi eset volt. [39] A nyolcadik felmondási indokkal kapcsolatban előadta, hogy az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályzat előírja, hogy legalább két napot az irodában kell munkát végezniük, de azt nem írja elő, hogy melyik nap végezhetnek otthonról munkát, erről a munkavállalók maguk dönthettek. A teljes IT igazgatóság egy közös Excel táblázatban rögzítette, hogy ki, melyik nap végez home office-ban munkát, ezt a gyakorlatban nem kellett előre egyeztetni a felettessel. A felperes 2024. augusztus 22-én eredetileg szabadságon lett volna, mivel másik két kollegája nem rögzítette előzetesen a szabadságát az Excelben, felperes a felettese kérésére a saját szabadságát törölte az augusztus 21-22-i napokra. A felperes augusztus 21-én bement az irodába, majd aznap, munka után kapta meg az időpontot az állatorvoshoz másnapra, augusztus 22-re munkaidő vége utánra. Előadta, hogy ahhoz, hogy a nagytestű kutyával időben odaérjen a rendelőbe, szükséges volt olyan időben elindulni otthonról, hogy praktikusabb volt aznap home office-ban dolgoznia. Erre a napra eredetileg nem írta be a home office-t a táblázatba, mivel az orvosi vizsgálatot szabadsága alatt kívánta elvégezni, azonban álláspontja szerint ennek semmilyen jelentősége nem volt, mivel a munkáját augusztus 22-én is elvégezte és betartotta a home office szabályzatot is. Arra is hivatkozott, hogy máskor is előfordult más munkavállalóval az, hogy az Excel tábla nem volt teljesen aktuálisan vezetve valamilyen módosítás miatt, valamint utalt arra is, hogy emiatt semmilyen figyelmeztetést nem kapott. [40] Keresetében arra is hivatkozott, hogy a felmondási indokok jelentősége csekély, mert az alperes működésében fennakadást, hátrányt, kárt nem okoztak. A magatartása továbbá nem jelentett semmilyen belső szabályzat, utasítás vagy munkaköri kötelezettség megszegését, a szakmai normákat vagy programozói sztenderdeket sem sértette meg. Álláspontja szerint a felmondásban felsorolt összes indok együttesen értékelése esetén sem érné el azt a szintet, amely a joggyakorlat alapján megalapozná a felmondást. A felmondási indokok egy-egy elszigetelt esetet említenek, amelyek bármikor, bármelyik munkavállalóval előfordulhatnak. Álláspontja szerint a felmondásban szereplő indokokra felmondást alapítani aránytalan munkáltatói intézkedés. Joggal való visszaélés [41] Hivatkozott arra, hogy a felmondás a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 7. § szerinti joggal való visszaélés tilalmába ütközött, mivel a felmondás valódi indoka az volt, hogy a felperes helyére új munkavállalót vehessen fel az alperes. Ezt támasztja alá álláspontja szerint a felettese által 2024. augusztus 28-án írt e-mail Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.068/2026/8-II. 12 is. Emellett véleménye szerint a felmondással az alperes a Mt. 6. §