Debreceni Ítélőtábla Bf.II.181/2022/
- A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
- május
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt és társa ellen indított büntetőügyben a Miskolci Törvényszék
- február
- napján kihirdetett 17.B.8/2021/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint. I. rendű vádlott szabadságvesztés büntetését és közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát egyaránt 5-5 (öt)-(öt) évre súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 14.400 (tizennégyezer-négyszáz) forint bűnügyi költségből I. rendű vádlott 7.200 (hétezer-kettőszáz), II. rendű vádlott 7.200 (hétezer-kettőszáz) forintot visel. A másodfokú ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A Miskolci Törvényszék a felülbírálat alapját képező ítéletével I. rendű vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete [
- évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés I. fordulat] miatt 4 év – börtön fokozatú – szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra, míg II. rendű vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés I. fordulat] miatt 3 év 6 hónap – börtön fokozatú – szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta mindkét vádlott vonatkozásában, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. Ítéletében rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, valamint kötelezte a vádlottakat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, hosszabb tartamú börtönbüntetés kiszabása végett fellebbezett, míg a vádlottak és védőik a büntetés enyhítése érdekében éltek jogorvoslattal. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.181/2022/9/I. 2 [3] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.88/2022/
- számú átiratában rögzítette, hogy a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés súlytalan, a büntetési célok elérésére nem alkalmas. Az elsőfokú bíróság nem kellő súllyal vette figyelembe, hogy mindkét vádlott hasonló, garázda jellegű, illetve testi sértés elleni bűncselekmények miatt már volt elítélve, jelen cselekményt ittas állapotban, előzmény nélkül, gátlástalan módon, az ittas állapotú, egyedül lévő sértett után futva valósították meg úgy, hogy a sértett nem adott okot a bántalmazására, a vádlottak ugyanakkor provokálták őt. A vádlottak kitartó, kirívó brutalitással véghezvitt bántalmazása során csak a véletlenen múlt, hogy a sértettnek életveszélyes sérülése nem következett be, emellett a helyszínen a kábult sértettet a sorsára hagyták. [4] Az I. rendű vádlott védője a bírósághoz
- április
- napján érkezett írásbeli fellebbezésében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem kellő nyomatékkal értékelte az enyhítő körülményeket, úgy mint a beismerő vallomását és megbánó magatartását, fiatal felnőtt korát, a kísérletet, kezdeményező szerepének hiányát, valamint a sértett közrehatását. Mindezek figyelembevételével a büntetés enyhítésére tett indítványt. [5] A II. rendű vádlott védője a bírósághoz
- április
- napján érkezett írásbeli fellebbezése indokolásában – röviden utalva védence vallomásaira – előadta, hogy ő a "Császi fiúk" érkezését követően már nem lendíti az eseményeket, hanem fékezni igyekszik még mások konfliktusát is a szórakozóhelyen. A védő annak ellenére, hogy kizárólag a büntetés enyhítése végett nyújtott be fellebbezést, annak írásbeli indokolásában utalt arra, hogy nem tartja kétséget kizáróan bizonyítottnak védence „cselekvőségét” és „akaratát”, ennek ellenére az enyhítést célzó perorvoslatát fenntartotta. Észrevételezte továbbá, hogy a vádemeléskor II. rendű vádlott nem volt testi sértés miatt elítélve. [6] Az ítélőtábla a bejelentett jogorvoslatok korlátjai között bírálta felül az elsőfokú határozatot, tekintettel arra, hogy az ítélet ellen a Be.
- §
(3)bekezdés a) pontja alapján a büntetés mértékének megváltoztatását célzó fellebbezést jelentettek be, ezért a másodfokú felülbírálat a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján csak erre a szűkebb körre terjedt ki. [Korlátozott felülbírálat]. [7] A fellebbviteli főügyészség átirata helyesen tartalmazza a korlátozott felülbírálat esetén a másodfokú bíróság által vizsgálható kérdések körét. [Be. 590. §
(5)bekezdés]. [8] A
- március
- napjától hatályos rendelkezések alapján a felülbírálat nem csupán a Be.
- §
(1)bekezdése és a Be. 608. §
(1)bekezdés szerinti hatályon kívül helyezési okokra, hanem a Be. 609. §
(1)bekezdés szerinti ún. relatív hatályon kívül helyezési okokra is kiterjedt a bűnösség megállapítására vonatkozó és a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezések mellett. Ennek indoka az, hogy a másodfokú nyilvános ülés időpontjában már hatályos volt a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló
- évi CXXXIV. törvénnyel történt módosítása. [9] A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék nem vétett olyan abszolút vagy relatív eljárási hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárta Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.181/2022/9/I. 3 volna [Be.
- §
(1)bekezdés a)-h) pont, 609. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a)-d) pontok]. Ilyen eljárási hibára nem is történt hivatkozás. Pontosan követhető volt az előkészítő ülés és az elsőfokú tárgyalási szakasz szabályainak megtartása is. Mindezen felülbírálat azonban nem érintette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozottságát [Be. 591. §
(2)bekezdés a) pont]. [10] A II. rendű vádlott védőjének bizonyítottság hiányára utaló felvetését a felülbírálat során figyelmen kívül hagyta a másodfokú bíróság, miután a 17.B.8/2021/
- számú jegyzőkönyv
- oldalának tanúsága szerint a védő csatlakozott védence kizárólag enyhítés iránt bejelentett fellebbezéséhez, ezirányú perorvoslatát írásbeli fellebbezésében is fenntartotta és vitatta az ügyészség súlyosítás iránti indítványának megalapozottságát. A II. rendű vádlott védőjének arra történő utalásával kapcsolatban, miszerint védence a sörözőben „fékezni igyekszik még mások konfliktusát is” az ítélőtábla megjegyzi, hogy ezt tartalmazza az irányadó tényállás is (elsőfokú ítélet [12] pontjának
- sora), azonban az ezt követően rögzített eseménysor volt az, ami megalapozta a II. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét (elsőfokú ítélet [14] pontja). [11] Korlátozott felülbírálat esetén a másodfokú bíróságnak a Be.
- §
(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból kell kiindulnia. E tényállásból fel sem merülhet a vádlottak felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének a lehetősége, és cselekményük jogi minősítése is megfelelt az anyagi jognak. Ennek rögzítése azért szükséges, mert a korlátozott felülbírálat esetén a Be. 590. §
(5)bekezdés
- b)és
- c)pontjai alapján, ha a terhelt felmentésének vagy vele szemben az eljárás megszüntetésének lehet helye, akkor a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, eltérő esetben a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést is felül kell bírálni. [12] A Btk. 79. §-a szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (egyéni és általános megelőzés). A Btk. 80. §
(1)bekezdése szerint a büntetést e törvényben meghatározott keretek között, a céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. [13] A Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontja alapján vizsgálta az ítélőtábla a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést, és a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést részben – I. rendű vádlott tekintetében – alaposnak találta. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a fellebbviteli főügyészség e vádlott vonatkozásában tett azon hivatkozása (ügyészi átirat
- oldal
- bekezdés
- mondat), hogy korábban őt is hasonló, garázda jellegű, illetve testi sértés elleni bűncselekmények miatt vonták már felelősségre, nem foghat helyt, hiszen ő kizárólag vagyon elleni bűncselekmények miatt volt elítélve. [14] Az elsőfokú bíróság mindkét vádlott vonatkozásában az enyhítő és súlyosító körülményeket nagyrészt feltárta, I. rendű vádlott esetében azonban további súlyosító körülmény, hogy felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hatálya alatt is állva követte el a bűncselekményt (Miskolci Járásbíróság 40.Fk.572/2018/
- számú határozata), míg II. rendű vádlott tekintetében az ittas állapotban történt elkövetés. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.181/2022/9/I. 4 [15] A törvényszék I. rendű vádlott büntetett előéletét azonban – az annak alapjául szolgáló cselekmények jellege miatt – nem értékelte kellő nyomatékkal. A fokozatosság elvének szem előtt tartása mellett, az I. rendű vádlott terhére rótt bűncselekmény 2-8 éves büntetési tételkerete vonatkozásában megállapítható 5 éves középmértéktől lefelé eltérés – különös tekintettel a belső arányosságra is – nem indokolt. [16] Az ítélőtábla I. rendű vádlott védőjének fellebbezésében hivatkozott enyhítő körülményekkel kapcsolatban a következőket jegyzi meg. - a fiatal felnőtt életkor csakis büntetlen előélet esetén értékelhető enyhítő körülményként; - az a kitétel, hogy e terhelt „nem játszott kezdeményező szerepet” nem fedi a valóságot, csakúgy, mint a sértetti közrehatás sem. Épp ellenkezőleg. Az irányadó tényállás szerint a vádlottak azért mentek a sörözőbe, hogy a korábban a II. rendű vádlott ... történt nézeteltérése miatt elégtételt vegyenek (elsőfokú ítélet [11] pont), majd a sörözőben történtek után sértettet üldözőbe véve bántalmazták, ezek után pedig magára hagyták; - sértettnek azt a magatartását, hogy odaszólt az ordítozó, szitkozódó, garázda társaságnak, hogy fejezzék azt be, sértetti „közrehatásként” értékelni a legkevésbé sem lehet. [17] A fentiekben kifejtettekre, valamint az ítélőtábla mind a generális, mind a speciális prevenció diktálta követelményeket szem előtt tartó büntetéskiszabási gyakorlatára figyelemmel, a másodfokú bíróság a Miskolci Törvényszék által I. rendű vádlottra kiszabott szabadságvesztést 5 évre súlyosította, a közügyektől eltiltás tartamát pedig a kiszabott szabadságvesztés tartamához igazítva állapította meg, ugyanakkor a II. rendű vádlott tekintetében a törvényszék által kiszabott büntetés megfelelő mértékű volt. [18] Az ítélőtábla a II. rendű vádlott védőjének észrevételére reagálva – miszerint védence a vádemeléskor testi sértés miatt nem volt elítélve – megjegyzi, hogy előéleti adatait az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, testi sértés miatti elítélésre indokolásában sem hivatkozott. [19] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a kirendelt védők közreműködésével kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be. 613.§
(1)bekezdése alapján állapította meg, és kötelezte a vádlottakat annak megfizetésére. [20] Mindezek alapján az ítélőtábla a büntetés tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 604. §
(1)bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő egyéb rendelkezéseit a Be. 604. §
(1)bekezdés a) pontja és 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [21] kizárja. Az ítélőtábla jelen határozata elleni fellebbezést a Be. 615. §
(5)bekezdése Debrecen,
- május
- napján Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke, Dr. Horváth Péter sk. előadó bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.181/2022/9/I. 5 Záradék: A Miskolci Törvényszék 17.B.8/2021/
- számú ítélete a másodfokú határozatban írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- május
- napján Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke