A határozat elvi tartalma: Büntetéskiszabási körülmények vizsgálata Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.19/2026/
- A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Győrött, a
- április
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő végzést: A testi sértés bűntette miatt Terhelt1 ellen indult büntető ügyben a Tatabányai Törvényszék
- január
- napján kihirdetett 3.B.181/2025/
- számú ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s: [1] A Tatabányai Törvényszék
- január
- napján kihirdetett 3.B.181/2025/
- számú ítéletében Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés], önbíráskodás bűntettének kísérletében [Btk. 368. §
(1)bekezdés] és zaklatás bűntettében [Btk. 222. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte. Rendelkezett a szabadságvesztés büntetés végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint határozott az eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosítás, a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésre vonatkozó ítéleti rendelkezés mellőzése, közügyektől eltiltás kiszabása, valamint a feltételes szabadságra bocsátásból történő kizárás érdekében jelentett be fellebbezést. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.38/2026/1-II. számú átiratában a vádlott terhére súlyosítás végett bejelentett fellebbezést fenntartotta. Rámutatott, hogy a felülbírálat terjedelme a fellebbezések iránya miatt korlátozott a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja, a Be. 590. §
(3)bekezdése és a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján, de kiterjed a Be. 590. §
(5)bekezdésében írtakra is. [4] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a vádlott bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó nyilatkozatát a Be. 504. §
(2)bekezdésében írt törvényi feltételek teljesülésére tekintettel fogadta el, majd a Be. 521. §
(1)bekezdésének szem előtt tartásával megállapított tényállásból helytálló következtetést vont a vádlott bűnösségére, a cselekmények minősítése törvényes. [5] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az enyhítő körülményekre tekintettel a különös részi minimumban szabta ki a szabadságvesztés tartamát és ugyanezeket az enyhítő körülményeket vette figyelembe akkor is, amikor alkalmazhatónak ítélte a Btk.
- § rendelkezéseit. Győri Ítélőtábla I.Bf.19/2026/5.. 2 [6] Hangsúlyozta, hogy a testi sértés tekintetében a kísérlet távoli jellege kisebb súllyal értékelhető, hiszen a sértett nyelvcsontja eltörött, kiskorú gyermekeinek sírása miatt hagyott fel a cselekmény folytatásával. Arra is hivatkozott, hogy a súlyosító körülmények ugyan számukban nem, de súlyukat tekintve mindenképpen meghaladják a vádlott javára szólókat. [7] Álláspontja szerint a terhére megállapított bűncselekmény jellegére figyelemmel a vádlott méltatlan a közügyek gyakorlására, továbbá az elkövetés időpontjára tekintettel őt a Btk.
- §
(5)bekezdés b) pontja alapján a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből a törvény kötelező rendelkezésére tekintettel kell kizárni. A bűnügyi költségre való ítéleti rendelkezést helytállónak találta. [8] Indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét akként változtassa meg, hogy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzze, a vádlottat a közügyek gyakorlásától tiltsa el, a vádlottat a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből zárja ki, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a bűnösségi körülmények pontosítása mellett hagyja helyben. [9] A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban írtakkal egyező nyilatkozatot tett az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálatra alkalmasságáról, a cselekmények minősítésének helyességéről és a büntetéskiszabási körülmények teljeskörű feltárásáról. Hangsúlyozta, hogy nyomatékos súlyosító körülményként értékelendő, hogy a vádlott kiskorú gyermekei szemtanúi voltak a vádlotti cselekménynek, az a körülmény pedig, hogy a vádlott két kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodik ismert és figyelembe vett körülmény volt az ügyészség számára a mértékes indítvány megtételekor. Az átiratban írtakkal egyezően indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását. [10] A vádlott védője felszólalásában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint a törvényszék minden fontos körülményt megfelelő súllyal értékelt. Hangsúlyozta, hogy a vádlott és a sértett kapcsolata rendeződött, a sértett megbocsátott a vádlottnak, aki a sajnálatos események óta is rendszeresen kapcsolatot tart gyermekeivel és anyagilag is gondoskodik róluk. [11] A sértett felszólalásában kérdésre kijelentette, hogy a vádlott hozzájárul a közös gyermekek tartásához. [12] Terhelt1 vádlott utolsó szó jogán tett nyilatkozatában megbánásának adott hangot és csatlakozott a védője által elmondottakhoz. Személyi körülményei kapcsán elmondta, hogy jelenleg is külföldön dolgozik, gyermekeivel tartja a kapcsolatot és a tartásdíjat is fizeti utánuk, a sértettel és a gyermekeivel is jó a kapcsolata. Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [13] A bejelentett fellebbezés tartalmára és a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontjában rögzített felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 590. §
(3),
(5)és
(7)bekezdései szerint járt el. Győri Ítélőtábla I.Bf.19/2026/5.. 3 [14] A korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a Be. 590. §
(5)bekezdése alapján, hogy észlelhető-e olyan abszolút vagy relatív eljárási szabálysértés, amely miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének lenne helye, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni vagy meg kell-e szüntetni az eljárást, illetve a bűncselekmény minősítése törvényes-e, továbbá vizsgálata a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést, amely jelen eljárásban a fellebbezés tárgya. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. Ugyanakkor a Be. 591. §
(2)bekezdése és az 583. §
(3)bekezdés alapján nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [15] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményezhette volna, illetve olyan relatív eljárási szabálysértést sem, amely a másodfokú bíróság felülbírálatának akadályát képezte volna. [16] A törvényszék a vádlott beismerő vallomását és a beismeréssel érintett körben a tárgyalás tartásához való jogáról lemondó nyilatkozatát a Be. 504. §
(2)bekezdésében írt feltételek birtokába fogadta el, a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadásáról hozott rendelkezése törvényes. Ennek következményeképpen az elsőfokú bíróság a Be. 500. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a vádirati tényállás megalapozottságát nem vizsgálhatta, ahhoz kötve van. Az elsőfokú bíróság által rögzített tényálláshoz a másodfokú bíróság is kötve van, tekintettel arra, hogy a Be. 591. §
(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdése alapján - a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést támadva – jelentették be. [17] Az ítélőtábla a másodfokú bíróság a számára is irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az elsőfokú bíróságnak a bűnösségre vont következtetését, helyes a cselekmények megnevezése és azok minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak. [18] A törvényszék a büntetés kiszabása során maradéktalanul feltárta és számba vette a terhelt javára és terhére értékelhető körülményeket. [19] A bíróságnak a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kell kiszabnia, mely szem előtt tartja a büntetés célját, figyelemmel kell lennie a tettarányosság, fokozatosság, és kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekre és igazodik a cselekmény konkrét tárgyi súlyához. [20] A vádlott terhére rótt legsúlyosabb, kísérleti szakban maradt bűncselekmény 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a másik ugyancsak kísérleti szakban maradt bűncselekmény 1 évtől 5 évig, a befejezett bűncselekménye 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A halmazatra tekintettel kiszabható büntetés 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés, az irányadó középmérték 7 év. Az ügyészi mértékes indítvány 2 év szabadságvesztés, 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása volt, melynél súlyosabb Győri Ítélőtábla I.Bf.19/2026/5.. 4 büntetés nem szabható ki a Be. 565. §
(2)bekezdése alapján. A Btk. 80. §
(1)bekezdés alapján a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel szigorú lenne. A
(2)bekezdés b) pontja szerint, ha a büntetési tétel alsó határa kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi szabadságvesztést lehet kiszabni. Ezek a kiszabható büntetés törvényben meghatározott keretei. A Btk. 80. §
(3)és
(4)bekezdésében írt további enyhítési lehetőségeket megalapozó törvényi követelmények nem állnak fenn. [21] Terhelt1 vádlott esetében más büntetés, mint szabadságvesztés, törvényesen nem szabható ki, a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére a Btk. 85. §
(1)bekezdésében írt rendelkezés alapján, arra tekintettel került sor, hogy különösen a vádlott személyi körülményeire tekintettel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. [22] A maradéktalanul feltárt és számba vett, a terhelt javára és terhére értékelhető körülmények alapos vizsgálata alapján az ítélőtábla egyetértett a törvényszék álláspontjával a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését illetően. Megvizsgálva a büntetéskiszabási körülményeket megállapítható, hogy az enyhítő körülmények száma és nyomatéka, valamint azok jellege miatt a büntetéskiszabás e rendelkezése nem kifogásolható. Egyetértett az ítélőtábla azzal, hogy a büntetéskiszabásnál az elsőfokú bíróság az alanyi oldalt helyezte előtérbe, a próbaidő maximális, 5 évben meghatározott tartama pedig nem teszi súlytalanná a kiszabott büntetést. [23] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának a meghatározása is törvényes. [24] A másodfokú bíróság a Be. 590. §
(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. §
(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is. E körben megállapította, hogy az ítélet egyéb járulékos rendelkezései is törvényesek. [25] A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla a Tatabányai Törvényszék 2026. január 21. napján kihirdetett 3.B.181/2025/8. számú ítéletét a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,
- április
- Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke Szalainé dr. Joánovits Krisztina s.k. Dr. Élő András s.k. előadó bíró bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Tatabányai Törvényszék
- január
- napján kihirdetett 3.B.181/2025/
- számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Győri Ítélőtábla I.Bf.19/2026/5.. Győr,
- április
- Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke 5