← Magyarország

Pf.20110/2021/6 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma:

  1. A jogi személy szerve határozatának hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. Ezért a taggyűlés által megválasztott ügyvezetők képviseleti joga mindaddig joghatályosan érvényesül, amíg a megválasztásukról döntő taggyűlési határozat végrehajtását a peres bíróság fel nem függeszti, vagy a határozatot jogerős ítélet hatályon kívül nem helyezi. Az ügyvezetővé választottak nemcsak a társaság belső viszonyában láthatják el megválasztásuktól kezdődően az ügyvezetői tisztséget, hanem a társasági jogvita tárgyában folyó perben joghatályosan meghatalmazást is adhatnak a társaság képviseletére.
  2. A rendelkezési elv a bíróság döntését is korlátok közé szorítja, az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen, ebből következően, ha az alperes a felperes keresetét elismeri, a bíróság a keresetet részben sem utasíthatja el. A rendelkezési elv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogi személy határozatának felülvizsgálata iránti perben is érvényesül. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.110/2021/
  3. A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: ügyvédi iroda (ügyintéző: név3 ügyvéd, Cím3) Az alperes: Alperes1 (cím6) Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 (ügyintéző: név9 ügyvéd, cím7) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperesek (
  4. sorszámon), az alperes (
  5. sorszámon) A per tárgya: Ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 3.P.20.192/2021/
  6. Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, név
  7. június
  8. napján kelt 2/
  9. (06.12.) számú ügyvezetői határozatát hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 111.500 (száztizenegyezer-ötszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes társaság tagja, az alperes bejegyzett vezető tisztségviselői jelenleg név1 és név. Az alperes tagsága két ellentétes érdekű részre szakadt, ennek kapcsán több peres és nemperes eljárás van folyamatban. név2 200.000 forint névértékű üzletrészét
  10. január
  11. napján eladta név3 részére, név3 pedig
  12. január
  13. napján eladta 600.000 forint névértékű üzletrészét név4 részére. név4 üzletrészének örököse a felperes, a társasági szerződés szerint 3.400.000 forintos törzsbetéttel Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.110/2021/6 [2] [3] [4] [5] 2 rendelkezik. A társasági szerződés szerint a társaság tagjait üzletrészük alapján 200.000 forint alapértékű üzletrészenként egy szavazat illeti meg. név ügyvezető
  14. június
  15. napján kelt levelével értesítette a felperest a 2/
  16. (
  17. 12.) számú ügyvezetői határozatáról, mellyel felperest arra hívta fel, hogy a törvényes állapotot állítsa helyre. A törvényes állapot helyreállításáig a felperes szavazati jogának gyakorlását (összesen 17 db szavazat kapcsán) kizárta, arra hivatkozással, hogy a név3 és név4 között megkötött adásvételi szerződés érvényességi kellékei hiányoznak (taggyűlési hozzájárulás hiánya, elővásárlási jog megsértése), ennélfogva név4 nem hagyhatta a felperesre az üzletrészét, amelyet érvényesen meg sem szerzett. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a
  18. június
  19. napján kelt 2/
  20. (
  21. 12.) számú ügyvezetői határozat jogszabálysértő, és azt helyezze hatályon kívül. Keresetét arra alapította, hogy a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, a bejegyzett jogok és tények fennállását és azok változását. A társasági szerződés és tagjegyzék adatai alapján a felperes
  22. január
  23. napjától az alperes társaság tagja, 3.400.000 forint üzletrésszel rendelkezik. A társaság tagjait üzletrészük alapján 200.000 forint alapértékű üzletrészenként egy szavazat illeti meg, így a felperest üzletrésze alapján 17 db szavazati jog gyakorlására jogosult. Az ügyvezető nem rendelkezik hatáskörrel a társaság alapító okiratának módosítására, továbbá arra sem, hogy a hatályos és érvényes társasági szerződéstől és a cégnyilvántartási adatoktól eltérően állapítsa meg a felperes szavazati jogának mértékét, továbbá azt, hogy a felperes nem tagja a társaságnak és üzletrészt érvényesen nem szerzett. Nem értelmezhető, hogy a törvényes állapot helyreállítása körében mire vonatkozik az ügyvezetői felhívás. Az ügyvezetői határozat sérti a hatályos társasági szerződés tagok üzletrészének mértékére, a tagokat illető szavazati jog mértékére és az ügyvezetői hatáskörre vonatkozó rendelkezéseit, sérti a Ptk. ügyvezetői hatáskörre vonatkozó rendelkezéseit és a cégnyilvántartás közhitelességéből eredő szabályokat, ezért jogszabálysértő. Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes a társaság tagja lenne és 3.400.000 forint névértékű üzletrésszel rendelkezne a társaságban. Előadta, hogy a felperes jogelődje név4 a
  24. január
  25. napján kelt adásvételi szerződéssel vásárolt meg 600.000 forint névértékű üzletrészt név3tól, ezt megelőzően név4 nem volt a társaság tagja. Az adásvételi szerződés megkötéséről nem tájékoztatták a taggyűlést, a társaság nem járult hozzá ahhoz, hogy név4 a társaság tagjává váljon, illetve név3 üzletrészének felosztásához sem. Nem tájékoztatták továbbá a szerződés megkötéséről az elővásárlásra jogosultakat sem. Az, hogy a szerződés alapján valamely adatot bejegyeztek a cégnyilvántartásba, nem orvosolja a szerződés érvénytelenségét. Ha pedig a felperes jogelődje nem szerzett érvényesen üzletrészt, azt nem is hagyhatta a felperesre, mert nem tartozott a hagyatékába. Az ügyvezető az alperes törvényes képviselője, feladata a társaság törvényes működésének biztosítása, így az is, hogy tagi jogokat csak az gyakorolhasson, aki jogszerűen vált a társaság tagjává. A felperes válasziratában előadta, hogy üzletrészét öröklés jogcímén szerezte meg, a tagváltozás átvezetésére a közjegyző által kiállított hagyatékátadó végzés alapján került sor, tagsági jogviszonyának kezdete
  26. január
  27. A tagsági jogviszonyát bejegyző végzést, illetve az annak alapjául szolgáló hagyatékátadó végzést senki nem támadta meg. Vitatta, hogy tagsági jogviszonya nem áll fenn, mert a jogelődje tagsági jogviszonyára vonatkozó szerződés érvénytelen. Állította, hogy jelen pernek nem ez a tárgya, az ügyvezetői határozat azért jogszabálysértő és a társasági szerződésbe ütköző, mert a szavazati jog megvonására az ügyvezető nem rendelkezik hatáskörrel. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.110/2021/6 [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 3 A felperes válasziratában keresetváltoztatást is előterjesztett, a 2/
  28. (06.12.) számú ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezését meghozatala időpontjára visszamenőleges kérte. Az alperes változatlanul a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
  29. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  30. §

(1)bekezdése, 3:
  1. §-a, 3:
  2. §
(4)bekezdése, 3:37. §
(1)és
(3)bekezdései, 3:102. §
(1)bekezdése, 3:109. §
(1)és
(2)bekezdései, 3:112. §
(2)bekezdése, valamint a
  1. évi V. törvény (Ctv.)
  2. §
(1)bekezdése és az alperes társasági szerződésének 2.
  1. és 6.
  2. pontja alapján meghozott elsőfokú ítéletében megállapította, hogy név ügyvezető
  3. június
  4. napján kelt 2/
  5. (06.12.) számú ügyvezetői határozata jogsértő. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek, 366.200 forint perköltséget. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy nem az ügyvezető irányítási jogkörébe tartozik a szavazati jog korlátozása, miután az nem a társaság irányításával függ össze, ezért – a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően – megállapította, hogy az ügyvezetői határozat joghatás kiváltására nem alkalmas, és ezért mellőzte annak hatályon kívül helyezését. Kifejtette, hogy az ügyvezető nem volt jogosult a tagokat megillető szavazati jog korlátozására – e tekintetben a társasági szerződés rendelkezéseinek felülírására – ezért az ilyen tartalmú ügyvezetői határozat jogsértő voltát állapította meg. Utalt arra, hogy az üzletrész adásvételi szerződés érvénytelensége jelen per keretei között nem vizsgálható, érvénytelenségre hivatkozással a szavazati jog korlátozásának nincs helye, a közhiteles cégnyilvántartás adatait kell figyelembe venni a szavazati jog megállapításánál. Az ítélet ellen a felperes és az alperes is fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresettel támadott ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, továbbá az alperes másodfokú perköltség - e körben ügyvédi megbízási szerződés alapján 63 500 forint (50.000 + Áfa ) összegű ügyvédi munkadíj és 48.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezését kérte. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp.
  6. §
(1)és
(3)bekezdésében jelölte meg. Rögzítette, hogy a név5 ügyvezető
  1. november
  2. napján kelt meghatalmazása alapján eljáró név6 ügyvéd az alperes jogi képviselőjeként jelen perben
  3. december
  4. napján előterjesztett iratában a felperes keresetében írt összes jogállítást, kérelmet elismerte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a pert érdemben, az alperesi elismerő nyilatkozat figyelmen kívül hagyásával bírálta el, az alperesi elismerő nyilatkozathoz fűződő eljárásjogi jogkövetkezményeket nem alkalmazta, ennek indokát nem adta. Előadta, hogy az Zalaegerszegi Törvényszék ügyszám számú
  5. január
  6. napján kelt végzésével rendelkezett az ügyvezetői határozat felfüggesztéséről. Tévesnek tartotta az elsőfokú ítélet tényállásában azt a megállapítást, hogy az alperesi társaság bejegyzett vezető tisztségviselője jelenleg név1, hivatkozva arra, hogy a név1 ügyvezető megválasztásáról rendelkező határozat végrehajthatóságát a Zalaegerszegi Törvényszék a
  7. szeptember
  8. napján kelt ügyszám
  9. számú végzésével felfüggesztette és nincs név1 megválasztásáról rendelkező egyéb határozat sem. Utalt arra is, hogy jelen perben nincs is relevanciája annak, hogy név1 jelenleg a társaság ügyvezetőjének tekintendőe vagy sem. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a jogsértés tényét megállapította, de a határozat hatályon kívül helyezésének mellőzését nem a Ptk. 3:
  10. §
(3)bekezdés rendelkezéseire Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.110/2021/6 [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] 4 alapította, arra utalást sem tett, az ítélet indoklása szerint azért mellőzte az ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezését, mert az joghatás kiváltására nem alkalmas. Kifejtette, hogy az ügyvezetői határozattal okozott jogszabálysértés jelentős, arra alapítottan az ügyvezető a mai napig nem biztosítja felperesnek a társaság döntéshozatali eljárásai során a szavazati jog gyakorlását, az abban való részvételt, ezért az veszélyezteti a társaság jogszerű működését, különösen arra tekintettel, hogy az elsőfokú bíróság e per jogerős elbírálásáig ismét felfüggesztette a szavazati jog megvonásával lefolytatott
  1. július
  2. napi taggyűlés határozatai hatályon kívül helyezése iránti peres eljárást, annak ellenére, hogy a Pécsi Ítélőtábla a ügyszám
  3. számú végzésével már
  4. április
  5. napján rendelkezett annak mellőzéséről. Mindezek alapján arra hivatkoztak, hogy az ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezéséhez szükséges feltételek fennállnak. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott, de konkrétan meg nem jelölt, a felperes szerint a Pécsi Ítélőtábla ügyszám
  6. számú
  7. április
  8. napján kelt ítélete a határozat hatályon kívül helyezéséről azért nem rendelkezett, mert az ügyvezetői határozatot az elbírálás idejére visszavonták, e tényt az első- és másodfokú ítélet is tartalmazta. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint a felperesek első- és másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem az ügyvezető irányítási jogkörébe tartozik a szavazati jog korlátozása, abban a kérdésben azonban, hogy a fennálló helyzet jogszerű vagy jogellenes-e, ítéletében nem foglalt állást. Kifejtette, hogy sem az üzletrész felosztásához, sem a felperes jogelődjének taggá válásához nem járult hozzá a taggyűlés, noha ezek törvényi, illetve társasági szerződésbe foglalt érvényességi feltételek. Az ügyvezetői határozat nem tett többet, mint konstatálta e feltételek hiányát és levonta az ebből szükségszerűen adódó jogkövetkezményt. Tévesnek tartotta, hogy e tény felismerése és az ennek megfelelő cselekvés ne tartozna az ügyvezető feladatai közé. Utalt arra, hogy az ügyvezetőnek a taggyűlés kapcsán is vannak kötelezettségei, illetve jogai, így például a regisztráció, amelynek körében a felperes tagsági jogviszonyának fennállása vagy fenn nem állása az ügyvezető által vizsgálandó kérdés. Az ügyvezetőnek nem csak joga, hanem törvényben előírt kötelezettsége az, hogy fellépjen az általa képviselt társaság érdekében a jogsértő helyzet orvoslásáért, akkor járna el jogszabálysértően, ha nyilvánvalóan a létesítő okiratba ütköző helyzet felett szemet hunyna és nem lépne fel a társaság érdekeinek képviseletében. Az érvénytelenség figyelembe vehetőségét illetően a Ptk.6:
  9. §
(1)és
(3)bekezdéseire hivatkozott. Az alperes a felperes fellebbezésére előterjesztett ellenkérelmében előadta, hogy a több okból is érvénytelen szerződés alapján sem a felperes jogutódja (helyesen jogelődje), sem a felperes nem tagja a társaságnak, így nincs perindítási jogosultsága sem. Előadta, hogy név5 a cégjegyzékbe bejegyzett két ügyvezetőn - név-on és név1on – felül harmadik ügyvezetőként jelentkezett és tett az alperes képviseletében nyilatkozatot. név5 egy
  1. november
  2. napján meghozott taggyűlési határozatra alapozta ügyvezetői tisztségét, amikor a társaságnak már két ügyvezetője volt. A név5 megválasztására vonatkozó határozatot utóbb
  3. január 9-én jogerősen hatályon kívül helyezték. A
  4. február 27-ei taggyűlésen meghozott, név1 és név ügyvezetővé választására vonatkozó 64/2019 és 65/
  5. számú határozatokat a Pécsi Ítélőtábla a ügyszám4 számú ítéletével
  6. szeptember
  7. napján hatályon kívül helyezte ugyan, de mindaddig a határozatok végrehajthatóak voltak, azok végrehajtását a bíróság nem függesztette fel. Ebből következően
  8. február
  9. és
  10. szeptember
  11. között a két ügyvezetői tisztséget betöltötték, így név5 ügyvezetővé választására jogszerűen nem kerülhetett sor. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.110/2021/6 [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] 5 Fő szabály szerint a jogerős ítélet keltének napjától hatálytalan az ítélettel hatályon kívül helyezett taggyűlési határozat, ez azonban kizárólag a társaság belső viszonyaiban irányadó, peres eljárásban való képviselet esetén nem. Álláspontja szerint a két ügyvezetőre vonatkozó társasági szerződési előírásra tekintettel név5 egyáltalán nem volt és jelenleg sem ügyvezetője az alperesnek. A felperes az alperes ellenkérelmére tett nyilatkozatában hivatkozott a ügyvédi iroda2 képviseleti jogának megszűnésére. Előadta továbbá, hogy a bíróság – az ellenkérelemben foglalt azzal az állítással szemben, hogy név és név1 megválasztásáról szóló határozatok felfüggesztését a bíróság nem rendelte el – a felperesek kérelmére
  12. sorszámú végzésével a név levezető elnök által tartott taggyűlésen hozott 66/
  13. (02.27.) és 67/
  14. (02.27.) számú határozatok végrehajtását felfüggesztette. Előadta, hogy ennek azért nincs jelentősége, mert a korábbi ügyvezetők visszahívásáról és név5 ügyvezetővé választásáról szóló
  15. február 27-én kelt taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése előtt,
  16. november
  17. napján a taggyűlés név8 ismét ügyvezetővé választotta. Téves tehát, hogy név5 a társaság harmadik ügyvezetője lett volna. A
  18. november 11-ei taggyűlési határozat a Dr. név6 perbeli képviseletére adott meghatalmazás idején alkalmazandó volt, a határozatot a bíróság nem függesztette fel, hatályon kívül helyezésére eljárási okból
  19. január
  20. napján került sor. A felperes nyilatkozatában foglaltakra az alperes bejelentette, hogy álláspontja szerint a ügyvédi iroda2 képviseleti joga nem szűnt meg az ügyvédi megbízás felmondására vonatkozó, név5, mint ügyvezető által
  21. november 24-én írt levél alapján, mivel név5 nem ügyvezetője az alperesnek. A 66/
  22. (02.27.) és 67/
  23. (02.27.) számú határozatok nem az ügyvezetőkre vonatkoznak.
  24. november
  25. napján a két ügyvezetői tisztség betöltött volt, így kizárt volt új ügyvezető választása. A felperes fellebbezése megalapozott, az alperes fellebbezése nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Pécsi Ítélőtábla előtt ügyszám5 számon folyamatban volt perből származó hivatalos tudomása, valamint az elsőfokú eljárás adatai alapján az alábbiakkal egészíti ki, illetve pontosítja: név8 az alperes
  26. november 11-i taggyűlése a 9/2019 (
  27. 11) számú határozattal ügyvezetőnek választotta, aki e tisztséget elfogadta. A bíróság az említett taggyűlés határozatainak felülvizsgálata iránti perben e határozat végrehajtását nem függesztette fel (az ügyszám6/I. számú végzésével, az ügyszám7 számú végzésével és az ügyszám
  28. számú tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt végzésével a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította), a 9/2019 (
  29. 11) számú határozatot utóbb
  30. január 9-én jogerősen hatályon kívül helyezte. név5 az alperes törvényes képviselőjeként
  31. november 26-án meghatalmazást adott Dr. név6 ügyvédnek az alperes jelen perbeli képviseletére. Az így meghatalmazott jogi képviselő
  32. december
  33. napján előterjesztett beadványában a felperes ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetében írt összes jogállítását és kérelmét elismerte. Az alperes képviseletében eljáró, név ügyvezető által meghatalmazott név9 ügyvéd a
  34. 10.P.20.192/2021/
  35. számú perfelvételi nyilatkozatában Dr. név6 jogi képviselő beadványát arra hivatkozva nem tartotta hatályosnak, hogy név5 nem jogosult a társaság képviseletére. A Polgári Törvénykönyvről szóló
  36. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  37. §
(1)bekezdése szerint a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A Ptk. 3: 21. §
(3)bekezdése szerint a vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre. A Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  2. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 10/A. §
(3)Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.110/2021/6 [31] [32] [33] [34] 6 bekezdése szerint a Ptk. 3:
  1. §-ának alkalmazásában a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezésének azok meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezésére a Ptk. hatálybalépését követően csak akkor van lehetőség, ha jogszabály a bíróság számára ilyen hatályú határozat meghozatalát lehetővé teszi. E rendelkezés alapján a Kúria a Gfv.VII.30.469/2017/
  2. számú határozatában kimondta, hogy a taggyűlés által megválasztott ügyvezetők képviseleti joga mindaddig joghatályosan érvényesül, amíg a megválasztásukról döntő taggyűlési határozat végrehajtását a peres bíróság fel nem függeszti, vagy a határozatot jogerős ítélet hatályon kívül nem helyezi. Az ügyvezetővé választottak nemcsak a társaság belső viszonyában láthatják el megválasztásuktól kezdődően az ügyvezetői tisztséget, hanem a társasági jogvita tárgyában folyó perben joghatályosan meghatalmazást is adhatnak a társaság képviseletére. A vezető tisztségviselői megbízás és ezáltal a jogi személy törvényes képviseletére való jog a fentiek értelmében a vezető tisztségviselői megbízással érintett személynek a választást elfogadó nyilatkozatával, és nem a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A Ptk. ott, ahol a bíróság peres eljárására vonatkozó szabályt tartalmaz, azt kifejezetten ki is mondja. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely az anyagi jogszabályok szerint törvényes képviselőnek tekintendő vezető tisztségviselő törvényes képviseleti jogát a perben korlátozná. A kiegészített tényállásra figyelemmel név5 az alperes vezető tisztségviselőjének minősült
  3. november 11-től
  4. január
  5. napjáig, ezért a perbeli képviseletre
  6. november 26-án meghatalmazást adhatott Dr. név6 ügyvédnek, aki a jogszerű meghatalmazás alapján hatályos jognyilatkozatot terjesztett elő
  7. december
  8. napján a kereset elismerését illetően. A Pp. 2.§
(1)bekezdése szerint a felek szabadon rendelkeznek perbe vitt jogaikkal. A
(2)bekezdés értelmében a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A Pp. e §-ában megfogalmazott rendelkezési elv az indokolás szerint a polgári per legfontosabb rendező elve. A magánautonómiából következő önrendelkezési jognak messzemenően érvényesülnie kell a magánjogi jogviták bíróság elé vitele, és bíróság előtti érvényesítése során. A felek rendelkezési joga maradéktalanul érvényesül az eljárás vonatkozásában is abban az értelemben, hogy maguk döntik el, élnek-e a törvényben biztosított jogaikkal (pl. senki nem köteles védekezni vagy fellebbezni). A rendelkezési elv fejeződik ki a Pp. 221. §
(1)bekezdés b) pontjában is: a fél az ellenfél hozzájárulása és e törvényben meghatározott feltételek nélkül írásban vagy tárgyaláson szóban bármikor elismerheti az ellenfél jogállítását, kérelmét, vagy annak valamely részét, illetve beismerheti az ellenfél azon tényállítását, melyet korábban vitatott. A
(2)bekezdés úgy rendelkezik, hogy az
(1)bekezdés szerint megváltoztatott nyilatkozat nem vonható vissza és a megváltoztatást megelőző nyilatkozatot újból előterjeszteni nem lehet; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan. Valamennyi, az érdemi tárgyalási szakban feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozat közös jellemzője, hogy azokat nem lehet „meg nem történtté” tenni, visszavonni, vagy egy újabb perfelvételi nyilatkozattal a megváltoztatott nyilatkozat előtti perbeli helyzetet visszaállítani. A
(2)bekezdésből következően a tilalom abszolút jellegű, az nem oldható fel. Ez alól a megengedett ellenkérelem-változtatás [Pp. 216. §] jelent kivételt. A rendelkezési elv a bíróság döntését is korlátok közé szorítja, a Pp. 342.§
(1)bekezdése szerint az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen, ebből következően, ha az alperes a felperes keresetét elismeri, a bíróság a keresetet részben sem utasíthatja el. A rendelkezési elv jogszabály eltérő Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.110/2021/6 [35] [36] [37] 7 rendelkezése hiányában a jogi személy határozatának felülvizsgálata iránti perben is érvényesül. Miután az alperes a fenti indokok értelmében hatályosan ismerte el a felperesek jogállítását – azaz a keresettel támadott határozatnak a keresetben felhozott okokból jogszabálysértő, illetve létesítő okiratot sértő voltát – és kérelmét, az elsőfokú bíróság a Pp. 342. §
(1)bekezdésére tekintettel nem vizsgálhatta volna érdemben a keresetben felhívott indokok megalapozottságát, hanem a Ptk. 3: 37. §
(1)bekezdése alkalmazásával a taggyűlési határozatokat a jogállítások és a kereseti kérelem érdemi vizsgálata nélkül kellett volna hatályon kívül helyeznie. A kifejtettekre tekintettel a per érdemére vonatkozó felperesi és alperesi fellebbezési indokokat érdemben a másodfokú bíróság nem vizsgálta, mivel a hatályos alperesi elismerésére hivatkozó felperesi fellebbezés megalapozott volt, az indokolás fentiek szerint módosításával a Pp.383.§
(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet teljesítette. A felperes sikeres fellebbezése folytán az alperes a Pp.83.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megtérítésére, amely a felperes által előlegezett fellebbezési illetékből, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alapján felszámított ügyvédi munkadíjból áll. A sikertelenül fellebbező alperes perköltséget nem igényelhet, és a Pp.83.§
(5)bekezdése alapján viseli a fellebbezésére lerótt eljárási illetéket. Pécs,
  1. február
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.