← Magyarország

Gf.40151/2022/7 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla a Madari Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Madari Tibor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Koller Domonkos ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. március
  2. napján kelt 2.P.22.463/2021/
  3. számú ítélete ellen a felperes által
  4. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és a II. rendű alperesnek együttesen 50.000 (ötvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. A 73.625 (hetvenháromezer-hatszázhuszonöt) forint mérsékelt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Kereset [1] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű és II. rendű alperessel
  5. október
  6. napján megkötött kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  7. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) szerződéskötéskor hatályos
  8. §

(1)bekezdés a), c), e) pontjai alapján semmis, jogkövetkezményként 9.203.129 forint és
  1. április
  2. napjától a kifizetés napjáig annak a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
  4. §
(1)bekezdése szerinti kamata megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az I. rendű és II. rendű alpereseket. Másodlagosan a keresete annak megállapítására irányult, hogy a kölcsönszerződés jóerkölcsbe ütköző, ezért az rPtk. 200. §
(2)bekezdése alapján semmis. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2022/7-II 2 Kérte az I. rendű és II. rendű alpereseket jogalap nélküli gazdagodás címén 9.203.129 forint tőke, mint túlfizetés és annak 2020. április 4. napjától a kifizetés napjáig járó, az rPtk. 301. §
(1)bekezdése szerinti kamata megfizetésére egyetemlegesen kötelezni. Harmadlagos keresetében az rPtk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés érvénytelen, mert a kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázatot rá hárító feltételei az rPtk. 209. §
(1)és
(4)bekezdései alapján tisztességtelenek. Kérte a kezelési költséget rá hárító feltételek tisztességtelenségének megállapítását is. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a kölcsönszerződés hatályossá nyilvánítását és a szerződés alapján teljesített szolgáltatásoknak a szerződési rendelkezések figyelmen kívül hagyásával történő elszámolását, az rPtk. 361. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű és II. rendű alperesek 10.406.891 forint tőke és annak
  1. április
  2. napjától középarányosan számított kamata egyetemleges megfizetésére kötelezését kérte. Az ellenkérelem [2] Az I. rendű és II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság döntése [3] A Fővárosi Törvényszék a
  3. március
  4. napján kelt 2.P.22.463/2021/
  5. számú ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest az alpereseknek 15 napon belül 635.000 forint perköltség, továbbá az államnak külön felhívásra 1.080.000 forint feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. [4] Az ítéletében részletesen kifejtette, hogy a felperes keresete megalapozatlan. A pervesztes felperes terhére megállapított, az alpereseknek fizetendő ügyvédi munkadíj mértékéről mérlegeléssel, a többször módosított kereset figyelembevételével az rPp.
  6. §
(1)bekezdése és a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(3)bekezdése alapján határozott. Fellebbezés [5] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Harmadlagos fellebbezési kérelme a terhére megállapított ügyvédi munkadíj leszállítására irányult. Előadta, hogy a perköltség eltúlzott, annak mértéke az alperesi védekezéssel és kifejtett jogi munkájával nem áll arányban. Az I. rendű és II. rendű alperes nagy számú hasonló pereket visz, érvelése így sablonos, jogegységi döntésekre és számára kedvező ítéletekre hivatkozott. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2022/7-II 3 Fellebbezési ellenkérelem [6] Az I. rendű és II. rendű alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérték az rPp. 253. §
(2)bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi munkadíjakról szóló 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM. rendelet)
  2. §
(5)bekezdése alapján. [7] Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a perköltség mértékének megállapításánál megfelelően értékelte a peres eljárás elhúzódó jellegét, a jelentős számú érdemi alperesi beadványt, a felperes többszöri keresetváltoztatását, illetőleg az alperesek képviselőjének tárgyalásokon való részvételét. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [8] A felperes a másodfokú eljárásban az érdemi tárgyalását megelőzően a fellebbezését a per fő tárgya tekintetében visszavonta, egyúttal költségmentesség engedélyezését kérte. [9] A Fővárosi Ítélőtábla a 7. sorszámú végzésével a felperes részére költségmentességet engedélyezett. [10] Az elsőfokú ítéletnek a keresetet elutasító, a felperest 1.080.000 forint feljegyezett eljárási illetéknek az állam részére történő megfizetésre kötelező rendelkezései – a fellebbezés visszavonására tekintettel – jogerőre emelkedtek. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú ítéletet a perköltség leszállítására vonatkozó fellebbezés, és az ahhoz kapcsolódó fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [11] A fellebbezés nem alapos. [12] A rPp. 75.§
(1)bekezdése szerinti perköltség része a
(2)bekezdés alapján a fél jogi képviseletével összefüggésben felmerült költség. [13] Az IM. rendelet 3. §
(1)bekezdése alapján amennyiben a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díj megállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2022/7-II 4 [14] A
(2)bekezdés a)-c) pontjaiban számítható díj mértékét a jogalkotó a pertárgy értékéhez igazította. [15] Az elsőfokú eljárásban az alperesek a jogi képviselő megbízási díjára vonatkozó megállapodást nem csatoltak, ezért a felhívott jogszabályhely alapján megállapítható ügyvédi munkadíj összegének az alapja a pertárgy értéke. [16] A mennyiben a kölcsönszerződések érvénytelensége megállapítására vonatkozó perekben a fél jogkövetkezményként marasztalási keresetet is előterjeszt, a pertárgy értéke a keresetben jelölt marasztalási összeg (Kúria Gfv.VII.30.410/2017/2. számú és Gfv.VII.30.049/2020/6. számú határozatai). [17] A felperes az elsődleges keresetében a kölcsönszerződés érvénytelensége megállapításával egyidejűleg 9.203.129 forintban kérte egyetemlegesen marasztalni az alpereseket. [18] A pertárgyérték alapulvételével az IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja szerint az alpereseket illető 460.156 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjnál az elsőfokú bíróság által magasabb összegben megállapított díjat a másodfokú bíróság nem tartotta eltúlzottnak az alábbiak szerint. [19] Az IM. rendelet 3. §
(6)bekezdése megengedi a munkadíj
(2)-
(5)bekezdésében meghatározott összegének felemelését. Az elsőfokú bíróság – bár téves jogszabályhely felhívásával – a többször módosított kereset, az alperesek képviseletének ellátásával felmerült munka figyelembevételével tért el a
(2)bekezdés szerint számítható munkadíj mértékétől. [20] A per során az alperesek jogi képviselője 11 terjedelmes, érdemi, a felperes beadványaira vonatkozó, ellenérveket tartalmazó iratot terjesztett elő, 7 érdemi tárgyaláson vett részt. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség a kifejtett tevékenységgel arányban álló. [21] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az elsőfokú perköltség tekintetében a rPp. 253. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.151/2022/7-II 5 [22] A felperes részére a másodfokú eljárásban a 6/1986. (VI. 26,) IM. rendelet 6. §
(2)bekezdése alapján engedélyezett költségmentesség hatálya nem terjed ki az 5. §
(5)bekezdése szerint az eljárásnak az engedélyezés előtti szakaszára. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezését ezért – a fellebbezés hiányán túl – ez okból sem érintette. [23] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a pernyertes I. rendű és II. rendű alperesek másodfokú perköltségének megfizetésére. A felperes részére a másodfokú eljárásban engedélyezett költségmentesség nem érinti az rPp. 86. §
(3)bekezdése alapján az ellenfél javára megítélt perköltség megtérítésének kötelezettségét. [24] A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban az I. rendű és II. rendű alperesek jogi képviselőjének ügyvédi munkadíját – figyelemmel arra, hogy az I. rendű és II. rendű alperesek a munkadíjra vonatkozóan megbízási szerződést nem csatoltak – a fellebbezéssel támadott perköltség összegének alapul vételével az IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, az
(5)bekezdés és a
(6)bekezdésben foglaltak alapján állapította meg. Figyelembe vette, hogy az I. rendű és II. rendű alperesek a per fő tárgya tekintetében előterjesztett, utóbb visszavont fellebbezésére fellebbezési ellenkérelmet nyújtottak be, amellyel összefüggésben keletkezett költségeik elszámolására igényt tarthatnak az rPp. 241. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján. [25] A felperes a fellebbezését a per fő tárgya tekintetében visszavonta, ezért a pertárgyérték alapulvételével feljegyzett 736.250 forint fellebbezési illetéket a Fővárosi Ítélőtábla az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. §
(6)bekezdése alapján 10%-ra mérsékelte, amelyet a felperes részére engedélyezett személyes költségmentesség folytán a Magyar Állam visel. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Pusztai Anita s.k. a tanács elnöke Dr. Ócsai Beatrix s.k. előadó bíró Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.