Balassagyarmati Törvényszék 24.B.10/2023/
- szám A
- október
- napjától bűnügyi őrizetben, majd 2022.október
- napjától letartóztatásban lévő Terhelt1 vádlott - aki dátum1 napján született, anyja neve: XY, magyar állampolgár, sz.ig. száma: szám, lakcíme: Cím1 szám alatti lakos, tartózkodási helye: benyújtó1 - b ű n ö s: terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettében [Btk.
- §], Ezért őt a bíróság 2 (kettő) év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 4 (négy) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés utólagos elrendelése esetén a vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A szabadságvesztés utólagos elrendelése esetére a bíróság a szabadságvesztés tartamába az ítélet kihirdetéséig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.15/
- számon bevételezett és
- szám alatt nyilvántartott kamerafelvételek iratok melletti kezelését rendeli el. A vádlott köteles az eljárás során felmerült 320.
- ft. (háromszázhúszezerháromszázhatvan) forint bűnügyi költséget megfizetni a Magyar Állam javára a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.10/2023/9-ít 2 Indokolás [1] A Nógrád Vármegyei Főügyészség B.350/2022/29.BTÖ. szám alatt
- január
- napján emelt vádat Terhelt1 vádlottal szemben a Btk.
- §-ába ütköző terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt. [2] Terhelt1 vádlott a vádiratban terhére rótt cselekmény elkövetését a vádirat tartalmával egyezően elismerte, bűnösségét beismerte és e körben a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott. Az ügy iratai és a vádlott kihallgatása alapján a törvényszék megállapította, hogy a bűnösséget beismerő és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogról lemondó nyilatkozat elfogadásának a Be.
- §
(2)bekezdésében foglalt feltételei fennállnak, ezért beismerő nyilatkozatát elfogadta. [3] A törvényszék a Be. 521. §
(1)bekezdés alapján a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését a továbbiakban nem vizsgálta. A vádlott bűnösségét a Be. 565. §
(1)bekezdése alapján a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. Ezért a törvényszék a történeti tényállást a váddal egyezően állapította meg, míg a vádlott személyi körülményeit a vádlott előkészítő ülésen tett nyilatkozata alapján rögzítette. [4] Terhelt1 vádlott elvált, bv. intézeti befogadásáig élettársi kapcsolatban állt tanú3val. Az élettársi kapcsolat fennállása alatt gondoskodott tanú3 négy kiskorú gyermekének eltartásáról, tartásukhoz hozzájárult. Terhelt1 vádlott kiskorú gyermek eltartására nem köteles. Az általános iskola 8 osztályát végezte el, ács-állványozó szakmai végzettséggel rendelkezik. A bv. intézeti fogvatartását megelőzően hetente 1-2 nap alkalmával végzett munkát, melyből havonta 150.000.- forint bevétele származott. Vagyona nincs. Tartozását mobilszolgáltatóval szemben fennálló 377.000.- forint tartozása képezi. Büntetlen. [5] A törvényszék a váddal egyezően az alábbi történeti tényállást állapította meg: [6] Terhelt1 vádlott
- év őszén állandó munkahellyel nem rendelkezett és hajléktalan életvitelt folytatott. Az ittas állapotban lévő Terhelt1 vádlott
- október hó
- napján 18 óra 21 perckor a cím9 szám alatt található Nemzeti Dohányboltból, a szám-es hívószámú mobiltelefonról felhívta az Országos Rendőr-főkapitányság Segélyhívó Központját és a hívást fogadó diszpécserrel közölte, hogy „ki akartam rabolni a tari dohányboltot, és ki is fogom, mondom ki is fogom, ha nem jönnek ki fél percen belül, leszúrom a pultos nőt is, oszt elviszek mindent, ami van”, valamint az is mondta neki, hogy „ha nem érnek ide fél percen belül, leszúrom az eladót”, „mer kirabolom meg leszúrom a nőt, most”. Terhelt1 vádlott a hívás átkapcsolását követően a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Tevékenység-Irányítási Központjában hívást fogadó féllel közölte, hogy ha a Balassagyarmati Törvényszék 24.B.10/2023/9-ít 3 rendőrség nem megy ki a Nemzeti Dohányboltba, akkor „kirabolja a dohányboltot” és „leszúrja” az ott tartózkodó eladót. Bejelentését vádlott annak érdekében tette, hogy a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, mint állami szerv a cím9 szám alatt található Nemzeti Dohányboltnál intézkedjen. Ezt követően Terhelt1 vádlottat a Pásztói Rendőrkapitányság helyszínre érkező járőrei a cím9 szám alatt található Nemzeti Dohányboltnál elfogták. Terhelt1 vádlott antiszociális személyiségzavarban szenved, mely a kóros elmeállapot szintjét és súlyát nem éri el. [7] A törvényszék a megállapított tényállás alapján alábbi módon vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére: [8] A Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerint, aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot, vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a Btk.314. §
(4)bekezdésében meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el terrorcselekmény bűntettét valósítja meg. A
(4)bekezdés a) pontja értelmében személy elleni erőszakos bűncselekmény a Btk. 160. §
(1)
(2)bekezdés szerinti emberölés és a Btk. 164. §
(2)-
(6)és
(8)bekezdés szerinti testi sértés. [9] Állami szervnek minősül a bírói gyakorlat alapján többek között az Alaptörvényben felsorolt intézmények, így az Alaptörvény
- cikkében megjelölt rendőrség is. [10] A Btk.
- §-ban foglaltak szerint, aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget bűntett miatt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [11] A Btk.
- §
(1)bekezdés 7.) pontja szerint a fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. [12] A Kúria 3/2019.BJE. jogegységi határozata részletesen kifejti, hogy a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék a bűncselekmény elkövetésére irányuló felhívás nélkül, egyoldalú akaratnyilvánítás útján is alkalmas lehet a bűncselekmény megállapítására, amennyiben a szándék meghirdetője saját elszántságát jelenti be egyoldalúan és a körülmények alapján egyáltalán nem tekinthető abszurdnak vagy tréfának. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.10/2023/9-ít 4 [13] A Btk.
- § szerinti terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette, amennyiben a nyilatkozat a tartalma alapján tényállásszerű – a fenyegetés címzetthez juttatásával befejezetté válik. Terhelt1 vádlott szándékát a Nemzeti Dohányboltból, a szám1es hívószámú mobiltelefonon, az Országos Rendőr-főkapitányság Segélyhívó Központjában hívást fogadó diszpécserrel közölt nyilatkozatában fejezte ki, mellyel az élet elvételének hátrányát helyezte kilátásba az ott tartózkodó eladót érintően, annak érdekében, hogy a rendőrök a helyszínre kiérkezzenek és intézkedjenek. [14] A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntett tárgyi súlya kapcsán nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jogalkotó a fenti bűncselekményt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli bünteti, mellyel kifejezi, hogy a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyát az elkövetésének módja és körülményei sokféleképpen alakíthatják. Jelen esetben az üzlet eladója az ittas állapotban lévő vádlottat a nyilatkozat komolysága szempontból is figyelte, így fellépése, illetve megfelelő eszköz birtokában képes-e a nyilatkozatának megfelelő magatartás tanúsítására. Ennek során jutott arra a következtetésre, hogy a közölt hátrány kilátásba helyezése ellenére sem tesz eleget a hozzá ugyanilyen tartalommal intézett felhívásának, egyben – a telefonzár feloldását követően – a vádlott kezébe nyomta a Nemzeti Dohánybolt céges telefonját. Kétségtelen, hogy a cselekmény tényállásszerűségét nem az eladó, hanem a hívást fogadó diszpécser szemszögéből szükséges vizsgálni, aki ezen körülmények észlelése nélkül a nyilatkozat tartalma alapján köteles intézkedni. Azonban ezen tényálláson kívüli körülmények a bűncselekmény alacsonyabb tárgyi súlyát tükrözik a törvényszék álláspontja szerint. [15] A törvényszék az előkészítő ülésen a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket a vádlott kihallgatásával és az ügy iratai alapján tárta fel. Enyhítő körülményként értékelte a terhelt beismerő vallomását, a megbánást kifejező, büntetőjogi felelősség elismerését tartalmazó nyilatkozatát, a büntetlen előéletét, valamint a vádlott antiszociális személyiségzavarát. A törvényszék súlyosító körülményként értékelte a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés helyi és országos szintű elszaporodottságát és a vádlott elkövetéskori ittas állapotát. Súlyosító körülményként értékelte továbbá, hogy a vádlott mintegy féléven belül hét bűncselekmény elkövetése miatt öt büntetőeljárás hatálya alatt állt a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésekor. [16] A büntetés kiszabásánál az elkövetett cselekmény tárgyi súlya alapvető jelentőségű, a büntetés kiszabása során azonban nem választható el – ahogy az egyéb bűnösségi körülmények sem - az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességétől. Jelen esetben a vádlott a cselekmény elkövetésének időpontjában bár büntetlen előéletű volt, ezen életszakaszában a személyében fennálló fokozott társadalomra veszélyességét jelezte, hogy garázdaság vétsége, lopás vétsége, testi sértés bűntette, valamint zaklatás vétsége miatt is eljárás folyt vele szemben. A rövid időn belül elkövetett bűncselekmények miatt indult eljárások súlyosító körülményéhez mérten a törvényszék a büntetlen előélet enyhítő körülményét nagyobb nyomatékkal értékelte. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.10/2023/9-ít 5 [17] A fenti körülmények számbavételével a törvényszék úgy ítélte meg, hogy Terhelt1 vádlottal szemben a speciális, és a generális prevenció is elérhető az alsótételnek megfelelő tartamban kiszabott szabadságvesztés büntetéssel. [18] Mindezek alapján a törvényszék a vádlottal szemben a Btk.
- §
(1)bekezdés a) és a
- § alapján 2 év szabadságvesztés büntetést szabott ki, melynek végrehajtási fokozatát a Btk.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján börtön fokozatban határozta meg. A vádlott személyi körülményei alapján lehetőséget látott a Btk. 85. §
(1)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának, a Btk.85.§
(2)bekezdésben meghatározott tartamban való felfüggesztésére. A szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetére rendelkezett a Btk. 38. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a feltételes szabadság lehetőségének legkorábbi időpontjáról, valamint a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján számította be az előzetes fogvatartásban töltött időt [19] A törvényszék a Be.320.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál BJ.15/
- számon bevételezett 1-
- szám alatt nyilvántartott kamerafelvételek iratok mellékletekénti kezelését rendelte el. [20] Mivel a törvényszék megállapította a vádlott büntetőjogi felelősségét, ezért a Be.
- §
(1)bekezdés alapján az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Balassagyarmat, 2023. április 25. dr. Szepesi Ágnes s.k. bíró