Kfv.37004/2025/5 – Kúria

(2)bekezdés g) pontja nem bizonyítványmásolat, hanem a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő évfolyamainak oldalairól készült másolatok hiányához fűzi a jelentkezési kérelem hiányosságának jogkövetkezményét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.004/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím2 Az alperes: Oktatási Hivatal Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Hajdu József kamarai jogtanácsos Cím4 A per tárgya: felsőoktatási felvételi eljárásban hozott FFF/149-13600/
2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelem benyújtó fél: alperes (
3. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős 15.K.701.587/2024/
4. számú ítélete határozat: a Budapest Környéki Törvényszék Kúria IV.Kfv.37.004/2025/5-II 2 Rendelkező rész A Kúria – a Budapest Környéki Törvényszék 15.K.701.587/2024/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja; – megállapítja, hogy a 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
6. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során rögzítette középiskolai adatait, középiskolai eredményeit és feltöltötte a felvételi eljárásról szóló 423/
7. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Fkr.) szerint a középiskolai bizonyítványát. Mivel
8. évben tett érettségi vizsgát, a
9. év végi bizonyítványát nem tudta feltölteni, ezt az Fkr.
10. §

(4)bekezdése értelmében legkésőbb a besorolási döntés időpontját megelőző

1. napig kellett benyújtania. [2] Az alperes
2. június
3. napján kelt, FFF/128-28660/
4. számú végzésében öt napos határidővel felhívta az utolsó tanult év osztályzatainak rögzítésére, továbbá tájékoztatta a választott ötödik tárgy módosításának vagy pótlásának lehetőségéről. Indokolása szerint a középiskolai bizonyítványból a bizonyítvány bal és jobboldalát is fel kell tölteni. A felperes
5. június
6. napján csak az osztályzatokat tartalmazó oldalt töltötte fel, és a hiányos feltöltést később sem észlelte. [3] Az alperes a felperes dokumentumát
7. július
8. napján dolgozta fel, amely a felperes számára azonnal elérhetővé vált. [4] Az alperes
9. július
10. napján a felperes
11. július 16-i e-mailjére adott válasza szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló
12. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 41/F. §

(3)bekezdése alapján méltányosság nem gyakorolható, a dokumentumok Kúria IV.Kfv.37.004/2025/5-II 3 pótlási határideje lejárt, ezért a felvételi összpontszám az érettségi pontok duplázásával számítják ki. [5] Az alperes FFF/149-13600/

1. számú besorolási határozatával a felperest az általa megjelölt második helyre, a Egyetem1 Kar1 nappali munkarendű, önköltséges általános orvos osztatlan mesterképzés szakára sorolta be. Indokolása ismertette az egyes jelentkezési helyeken elért pontokat, a pontszámítás módját, amely az érettségi pont kétszerezése volt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes keresetében az alperes határozatának a megváltoztatását, az első helyen megjelölt állami ösztöndíjas finanszírozású Egyetem1 Kar1 nappali munkarendű általános orvos osztatlan mesterképzés szakára besorolását kérte. [7] Előadta, hogy a határozatból tudta meg, hogy a középiskolai eredményeit nem számították be, ezért nem az állami ösztöndíjas, hanem az önköltséges képzésre vették fel. Hivatkozott arra, hogy az Fkr.
2. §

(2)bekezdés g) pontja szerint az alperesnek hiánypótlásra kellett volna felhívnia, ha a szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolatok hiányát észleli, erre azonban nem került sor. Kifejtette, hogy jelentős hátrányt szenvedett, mert a középiskolai pontok számításával az államilag finanszírozott képzésre nyert volna felvételt. Rámutatott, hogy az alperes az érettségi bizonyítványát lekérte, így egyértelmű, hogy a

1. osztályt elvégezte, amelynek ténye az alperes által vezetett közhiteles nyilvántartásban is rendelkezésre állt. Az alperes hivatkozását és a kötelező hiánypótlás elmulasztását a jóhiszemű eljárás elvét sértőnek és az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
3. §

(2)bekezdés a) pontjába ütközőnek tartotta. [8] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. [9] Az Fkr.

1. §-a és
2. §-a alapján arra hivatkozott, hogy a tájékoztató részletesen tartalmazta az erre vonatkozó rendelkezéseket, a csatolandó dokumentum hiányát, valamint tartalmazta, hogy mi minősül hiányos benyújtásnak, továbbá a hiánypótlási felhívása tartalmazta, hogy a középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai eredményeket. Minden, a pontszámításhoz szükséges évfolyamról fel kell tölteni mindkét oldalt. Hangsúlyozta, hogy a felperes észlelhette volna, hogy az évvégi bizonyítványát a rendszer nem fogadta el. A felperes csak
3. július
4. napján emailben jelezte neki a problémát, melyre válaszolva az alperes közölte vele, hogy az Nftv.
5. §

(3)bekezdése alapján nem tud méltányosságot gyakorolni, a hiánypótlásra nyitva álló határidő pedig eltelt. [10] A felperes fenntartotta a hiánypótlás elmaradására vonatkozó álláspontját azzal, hogy a feltöltés előtti hiánypótlás nem felel meg az Fkr. hiánypótlásra vonatkozó előírásainak. Előadta, hogy az alperes nem küldött hibaüzenetet a hiányos feltöltésről, és arra is Kúria IV.Kfv.37.004/2025/5-II 4 hivatkozott, hogy az alperes határozata sérti az Ákr. formai követelményekre vonatkozó előírásait. [11] Az alperes az eljárás során a döntésében és a védiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. A jogerős ítélet [12] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [13] A jogerős ítélet szerint nem volt vitatott, hogy a felperes a 4. évfolyamra vonatkozó évvégi bizonyítványának csak az érdemjegyeket tartalmazó lapját töltötte fel, a második oldalát azonban nem. Tényként rögzítette, hogy az Fkr. 5. §

(1)bekezdés h) pontja szerint a felvételi tájékoztató tartalmazta a benyújtandó dokumentumok körét, és az alperes az FFF/128-28660/

1. számú végzésben a jogkövetkezmény megjelölésével felhívta a bizonyítvány mindkét oldalának feltöltésére. Az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak azt a felperesi hivatkozást, hogy az alperesnek e végzésen túl további hiánypótlásra felhívó végzést kellett volna kiadnia, mert ilyen kötelezettséget jogszabály nem ír elő. [14] A jogerős ítélet megállapította, hogy az Fkr.
2. §

(2)bekezdés g) pontja a pontszámításhoz szükséges oldalak benyújtásáról rendelkezik, a pontok számításához szükséges, a jogszabály által megkövetelt bizonyítványmásolat az alperes rendelkezésére állt, mert a perbeli esetben a második oldalon a pontszámítás szempontjából releváns bejegyzés nem volt, és az Fkr. sem hiteles másolat benyújtását írja elő. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes nem jelölte meg a jogszabályi alapját annak, hogy miért kérte a bizonyítvány minkét oldalának a feltöltését. Alaposnak tartotta a felperes azon hivatkozását, hogy az alperes az Fkr.15. §

(2)bekezdés alapján a Fkr. 15. §

(1)bekezdés a) pontja szerint is ki tudta volna számítani a felperes pontjait, mely alapján a felperes az általa első helyen megjelölt képzésre nyert volna felvételt. Utalt arra is, hogy az alperes rendszereiben kétség esetén valamennyi adat megtalálható. [15] Az elsőfokú bíróság a Kúria Kfv.37.398/2021/

1. számú határozatát felhívva utalt arra, hogy az Ákr. szabályait az alapelvek – így az Ákr.
2. §-a szerinti jogszerűség elve – tekintetében alkalmazni kell. A jogerős ítélet hangsúlyozta, hogy a felperes pontjai kiszámíthatóak voltak a felperes tanulmányi pontjainak a figyelembevételével is, indokolatlanul zárták ki a számára kedvezőbb számítási módot, amely a jogszerűség és egyenlő bánásmód elvét sértette. [16] A megismételt eljárásra adott iránymutatása szerint az alperesnek az új eljárás során mindezekre figyelemmel kell a felperes besorolását elvégeznie, és felvételi pontszámát a tanulmányi pontok figyelembevételével is ki kell számítania és a besorolási döntést ez alapján ismételten meg kell hoznia. Kúria IV.Kfv.37.004/2025/5-II 5 A felülvizsgálati kérelem [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és szükség esetén az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. [18] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
4. §

(1)bekezdését, a nemzeti köznevelésről szóló

1. CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
2. §

(4)bekezdését, továbbá az Fkr. 1. §

(2)bekezdését, 3. §

(4)és

(6)bekezdéseit, 5. §

(2)bekezdésének h) pontját, 11. §

(2)bekezdésének g) pontját, valamint 12. §

(6)bekezdését. [19] Felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulatára – a joggyakorlat egységének biztosítására – hivatkozva kérte. Előadta, hogy a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás perorvoslati szakaszában mindössze négy ítélet született ebben a jogkérdésben, ebből három a keresetet elutasította, és csak a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet semmisítette meg az alperes határozatát. [20] Arra hivatkozott, hogy az Fkr. felhatalmazása alapján közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványban foglaltakat a felvételi jelentkezőknek jelentkezésük során be kell tartaniuk, a szabályok elmulasztásának jogkövetkezménye az Fkr. 11. §

(3)bekezdésének második mondata szerint az, hogy a „hiánypótlás elmulasztása, elkésettsége, hiányos vagy hibás volta esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell a felvételi eljárást lefolytatni vagy megszüntetni”. A felperes hiánypótlási felhívásra hiányos – a

1. év végi középiskolai bizonyítványának csak bal oldalát tartalmazó – okiratmásolatot töltött fel, az alperes pedig ezért nem számította ki a felperes tanulmányi pontjait. Ennek okát a felperes figyelmetlenségében, mulasztásában látta. [21] Jogszabálysértőnek tartotta, hogy az elsőfokú bíróság – az Fkr.
2. §

(2)bekezdésének g) pontja alapján – arra alapította ítéletét, hogy az alperesnek nem volt jogszabályi felhatalmazása arra, hogy az adott évfolyamról szóló középiskolai bizonyítvány mindkét oldalát bekérje a felperestől a tanulmányi pontok kiszámításához. [22] A Pp. 323. §

(1)bekezdése és az Nkt. 57. §

(4)bekezdése alapján arra hivatkozott, hogy a középiskolai bizonyítvány közokiratként két oldalon tanúsítja az egyes évfolyamok elvégzését. A bal oldalon találhatók – többek közt – az év végi osztályzatok, a jobb oldalon pedig az esetleges záradékok, valamint az adott évfolyamot hitelesítő pecsét és aláírás. Nem hitelesített másolatot kért a középiskolai bizonyítványról, hanem „az okirat egységének megfelelően” azt, hogy az adott évfolyamról a teljes okirat egyszerű másolatát nyújtsa be. E körben idézte a Pécsi Törvényszék 6.K.700.906/2024/

1. számú ítéletének [117]-[118] bekezdését, miszerint a „közokirat fogalma egyértelműen magában foglalja az okirat egységének követelményét, amely tárgyi ügyre vonatkoztatva azt jelenti, hogy az adott év végi eredmények tekintetében kizárólag abban az esetben igazolja azok valóságát, abban Kúria IV.Kfv.37.004/2025/5-II 6 az esetben van bizonyító ereje, az adott évfolyam elvégzését kizárólag akkor tanúsítja, ha a keltezést, aláírást, bélyegzőt, vagyis a kiállítást igazoló adatokat és az esetleges záradékot tartalmazó oldalt is feltöltötték. A bíróság egyetértett az alperessel abban is, hogy a bizonyítvány második oldala a fentieken túl azért is releváns, és azért sem hagyható figyelmen kívül, mert az EMMI rendelet értelmében előfordulhatnak olyan záradékok, megjegyzések, amelyek közvetlenül érinthetik a bal oldalon rögzített érdemjegyeket, ugyanakkor azok a jobb oldali, vagyis a bizonyítvány második oldalán kerülnek rögzítésre. Ezen túlmenően az esetleges javításokat szintén a jobb oldalon kell rögzíteni”. [23] Kifejtette, hogy a középiskolai bizonyítvány benyújtásának módját meghatározhatta, az nem sértett jogszabályt. Álláspontja szerint több alkalommal – felvételi tájékoztató, május 21-i felhívó tájékoztatás, június 25-i hiánypótlási felhívás – is megfelelő tájékoztatást nyújtott erről. [24] A felperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. [26] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. [27] A Kp. 120. §

(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [28] A Kúria előtt fekvő felülvizsgálati eljárás központi kérdése az, hogy miként kell értelmezni az Fkr. 11. §

(2)bekezdés g) pontját, vagyis mikor minősül hiányosnak a jelentkezés a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő évfolyamainak oldalairól készült másolatok hiánya miatt. [29] Az alperes felülvizsgálati kérelmének központi érve a „közokirat egységének elvére” való, először a felülvizsgálati kérelemben előadott hivatkozás volt. E körben kizárólag a Pécsi Törvényszék ítéletére hivatkozott, azonban ennek az elvnek a létezését sem tételesjogi szabályra, sem pedig felsőbírósági határozatra hivatkozással sem támasztotta alá. A Pp. 323. §-a valóban a közokirathoz, nem pedig annak részéhez fűzi a teljes bizonyító erőt, azonban a közokiratról készült egyszerű másolathoz a Pp. 324. §

(1)bekezdése értelmében ez a hatás nem fűződik. Ebből pedig az is következik, hogy a bizonyító erő szempontjából sem az egész közokiratról, sem pedig annak részéről készült egyszerű másolat nem tekinthető közokiratnak, és mint ilyen egyaránt nélkülözik a teljes bizonyító erőt. Erre figyelemmel a Kúria megalapozatlannak találta az alperes azon hivatkozását, miszerint „a középiskolai Kúria IV.Kfv.37.004/2025/5-II 7 bizonyítvány jobb oldalán található aláírás és pecsét nem az adott dokumentum hiteles másolati jellegét jelenti, hanem az adott évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány mint közokirat hiteles voltát és egységét”, mert az E-felvételi rendszerbe a bizonyítványokról feltöltött egyszerű másolat sem a közokirat hiteles voltát, sem pedig annak „egységét” nem igazolja. [30] Az alperes ezzel összefüggésben az Nkt. 57. §

(4)bekezdésére is hivatkozott, amely szerint „[a] tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.” Vagyis az egyes évolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről kiállított – kétoldalas – bizonyítvány maga a közokirat. [31] Az Fkr. 11. §

(2)bekezdés

1. g)pontja szerint a jelentkezési kérelem hiányos benyújtásának minősül a jelentkező által a jelentkezési kérelemben tett nyilatkozata alapján a megjelölt, a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő évfolyamainak oldalairól készült másolatok hiánya. Ugyanezen bekezdés b),
2. c)és
3. d)pontjai körében az érettségi bizonyítávány másolatának hiányát minősíti hiányos benyújtásnak. Az Fkr. a hiányos benyújtás egyik eseteként nem a „tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány másolatának hiányát”, hanem „tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő évfolyamainak oldalairól készült másolatok hiány[át]” határozza meg. Ebből pedig kényszerítőleg következik az az értelmezés, hogy nem az adott évfolyam tanulmányi követelményeinek teljesítéséről kiállított bizonyítvány egészét, hanem kizárólag a pontszámításhoz szükséges oldalak hiánya tekinthető a kérelem hiányos benyújtásának. Az alperes FFF/128-28660/2024. számon kibocsátott „Hiánypótlási felszólítás - középiskolai bizonyítvány” tárgyú végzésében sem „a bizonyítvány megfelelő évfolyamainak oldalairól készült másolat”, hanem a „bizonyítvány megfelelő évfolyamairól a bizonyítványmásolat” feltöltésére hivatkozott. [32] A Kúria ezért egyetértett a jogerős ítélet ilyen megállapításával. [33] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sérti, ezért azt a Kúria a Kp. 121. §

(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [34] A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet 11. §

(2)bekezdés g) pontja nem bizonyítványmásolat, hanem a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő évfolyamainak oldalairól készült másolatok hiányához fűzi a jelentkezési kérelem hiányosságának jogkövetkezményét. Kúria IV.Kfv.37.004/2025/5-II 8 Záró rész [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felek tárgyalás tartását nem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek az ügyben. [36] A felperesnek a felülvizsgálati eljárással összefüggésben költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkeznie sem kellett. [37] A felülvizsgálattal az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §

(1)bekezdése, 39. §

(3)bekezdés d) pontja és 50. §

(1)bekezdése szerint felmerült illeték az alperes Itv. 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján fennálló személyes illetékmentességére tekintettel a Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [38] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. március
3. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke az aláírásában akadályozott Dr. Dobó Viola bíró helyett Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró