A határozat elvi tartalma: Ha a felperes az előterjesztett valódi tárgyi keresethalmazatot tartalmazó keresete vonatkozásában a per során egyes jogsértő magatartásokat illetően előterjesztett igényét már nem tartja fenn, az nem keresetleszállításként, hanem elállásként értékelendő. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.057/2024/
- A felperes: (felperes neve) (lakcíme., tartózkodási hely: X bv. intézet) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Gyuris Ágnes Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Gyuris Ágnes; ügyvédi iroda címe.) Az alperes: (alperesi bv. intézet neve) (székhelye.) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Némethy Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Némethy Barbara; (ügyvédi iroda címe)) A per tárgya: személyiségvédelmi igény érvényesítése és sérelemdíj Az elsőfokú bíróság neve és a megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 20.P.20.058/2022/60.) A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: felperes, 20.P.20.058/2022/
- és Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.057/2024/
- RÉSZÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekinti, annak nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy a felperes által az alperesnek fizetendő perköltség összegét 80 000 (nyolcvanezer) Ft-ra, az elsőfokú eljárási illetéket 82 920 (nyolcvankettőezer-kilencszázhúsz) Ft-ra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak a NAV illetékbevételi számlájára az esedékesség napjáig 1832 (ezernyolcszázharminckettő) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.057/2024/5 2 Az ezt meghaladóan feljegyzett 42 238 (negyvenkettőezer-kettőszázharmincnyolc) Ft másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad. Az illetékfizetési kötelezettség a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A tényállás [1] A felperes
- november
- napjától az alperesi bv. intézet különböző objektumaiban tölti szabadságvesztés büntetését. A kereset és az ellenkérelem [2] A felperes
- március
- napján előterjesztett keresetében kérte az alperest kötelezni 6 890 800 Ft tőke és annak a kifizetésig járó Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) szerinti késedelmi kamata megfizetésére. Kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM r.)
- §
(2)bekezdése alapján azzal, hogy jogi képviselője nem tartozik áfa körbe. Keresete jogalapjaként a Ptk. 2:42. §
(1)és
(2)bekezdését, 2:
- § a) pontját, 2:
- §
(1)és
(2)bekezdését, 2:54. §
(1)bekezdését, az Alaptörvény III. cikk
(1)bekezdését és az Emberi Jogok Európai Egyezménye
- cikkét jelölte meg. [3] Állítása szerint az alperesi intézményben elhelyezési körülményei a keresetlevélben részletezettek szerint nem voltak megfelelőek, az alperes nem biztosította számára a köszvénybetegsége miatt indokolt diétát, ok nélkül tagadta meg foglalkoztatását, továbbá a rabszállításkor használt gépjárművek nem voltak biztonságosak. Az ebből származó személyiségi jogsértés jogkövetkezményeként sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni. [4] A perfelvételi szakban keresetét többször megváltoztatta: [5] A
- sorszámú beadványában keresete összegszerűségét pontosította. Előadta, 691 napot töltött az alperesi intézményben. A megjelölt jogsértő magatartásokkal összefüggésben napi 10000 Ft sérelemdíjra tart igényt, így keresete 6 910 000 Ft tőke és járulékai megfizetésére irányult. [6] A
- sorszámú beadványában tett nyilatkozata szerint nem tartotta fenn a nem megfelelő elhelyezési körülményekre vonatkozó keresetét, ennek figyelembevételével az érvényesíteni kívánt sérelemdíj összegét 2 100 000 Ft-ra leszállította. Számszaki levelezése szerint 700 napra a fenntartott három jogsértő magatartáshoz kapcsolódóan napi 3000 Ft sérelemdíjat igényelt. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.057/2024/5 3 [7] A
- december
- napon tartott tárgyaláson (
- sorszámú jegyzőkönyv) keresetét ismét megváltoztatta, akként nyilatkozott, hogy a szállítással kapcsolatos sérelmekkel összefüggésben nem kíván igényt érvényesíteni, ezért a fenntartott jogsértőnek tekintett magatartással (diéták, étrend, foglalkoztatás hiánya) összefüggésben 2000 Ft napi díjtétellel számolva 1 382 000 Ft-ra „szállította le” a keresetét. [8] Az alperes elsődlegesen alaki védekezéssel élt, kérte az eljárás megszüntetését a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a 176. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással. [9] Érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult. Valamennyi állított jogsértő magatartással összefüggésben részletes védekezést adott elő. A szállítással kapcsolatos jogsérelemmel összefüggésben hivatkozott arra is, hogy az nem volt a bv. kártérítési eljárásnak a tárgya, így az nem képezheti jelen per tárgyát sem. Eltúlzottnak tekintette a sérelemdíj összegét is. [10] Kérte a felperes perköltségben való marasztalását, az ellenkérelméhez költségjegyzéken az IM r.
- §-ára utalással bruttó 437 566 Ft ügyvédi munkadíjat, továbbá tárgyalásonként bruttó 80 000 Ft-ot számított fel. Az elsőfokú bíróság ítélete [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 251 300 Ft perköltséget, továbbá az államnak 414 600 Ft eljárási illetéket. [12] Határozatának részletesen kifejtett indokai szerint alaptalannak találta a felperes fenntartott, az egészségi állapotának megfelelő diéta biztosításával, illetve a foglalkoztatás megtagadásával kapcsolatos igényét. [13] A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes által az IM r. 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján felszámított, a 3. §
(6)bekezdése alapján az elvégzett munkával arányosan a keresetmódosításra is tekintettel csökkentett – általános forgalmi adóval növelt – ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. A Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett illeték viselésére, amelynek összegét a keresetleszállítást megelőző 6 910 000 Ft pertárgyérték alapján határozta meg. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [14] A felperes az elsőfokú ítélet perköltség és illeték fizetésére kötelező rendelkezése ellen terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy a bíróság az alperes részére fizetendő perköltség összegét 80 000 Ft-ra, az állam javára fizetendő illetéket 60 023 Ft-ra szállítsa le és engedélyezze ezen összegek ítélet jogerőre emelkedésétől számítottan 24 havi egyenlő részletben történő megfizetését. Kérte az alperes perköltségben való marasztalását az IM r.
- §-a alapján. Álláspontja szerint mind a perköltség, mind pedig az illetékfizetési kötelezettsége alapjául a leszállított keresete szerinti perérték 1 382 000 Ft vehető figyelembe. Érvelése szerint a kereset leszállítása folytán az alperesi képviselőnek lényegesen kevesebb munkát kellett az ügy képviseletére fordítani. Előadta továbbá, hogy jelenleg hosszabb időtartamú szabadságvesztés büntetését tölti, így a költségeket kizárólag a bv. keretek közt végzett munka utáni bérezésből tudja fizetni. Költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet nem tudott előterjeszteni, mert rokonai a szükséges nyomtatványokat nem tudták igazoltatni. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.057/2024/5 [15] 4 Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla döntése és annak indokai [16] A fellebbezés részben alapos. [17] A háromtagú pertárgyfogalomból (kereseti kérelem, jogállítás, tényállítás) következően a felperes előterjesztett keresete valódi tárgyi keresethalmazat. A felperes azonos jogalapon (személyiségi jogának megsértése) eltérő tények (elhelyezési körülmények, megfelelő diéta biztosításának hiánya, foglalkoztatási kötelezettség elmulasztása, nem biztonságos szállítási körülmények) alapján kívánt sérelemdíj iránti igényt érvényesíteni, külön-külön megjelölve az állított jogsértő magatartások okozta hátrány kompenzálására alkalmas sérelemdíj összegét. Ebből következően az arra vonatkozó nyilatkozatai, amely szerint az elhelyezési körülményekre, valamint a biztonságos szállítás hiányára alapított igényét nem tartotta fenn, nem keresetleszállításként, hanem a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részleges elállásként értékelendő. Részleges elállás esetén a bíróságnak a Pp. 242. §
(2)bekezdése, illetve a 242. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó
- §-a alapján kell eljárnia. [18] Az elsőfokú bíróság az elállással érintett kereset tekintetében döntést nem hozott, ezért az ítélőtábla ítéletét részítéletnek tekintette [Pp.
- §
(2)bekezdés]. [19] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú részítélet perköltség és illeték fizetésére kötelező rendelkezését bírálhatta felül. [20] A felperes fenntartott kereseti kérelmei megalapozatlannak bizonyultak, azokat az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett rendelkezéseivel elutasította. Erre tekintettel a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján a felperes köteles az alperes perköltségének a megfizetésére. A fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti [Pp. 81. §
(1)bekezdés]. Az alperes perköltségét az IM r.
- §-a alapján számította fel, az elsőfokú ítéletben szereplő eltérő jogszabályhely megjelölés (IM r.
- §) nyilvánvaló elírás. Az IM r.
- §
(2)bekezdése a felszámítható ügyvédi munkadíj összegét a pertárgyértékhez köti. A fenntartott kereseti kérelmekhez kapcsolódó pertárgyérték a fentiekben kifejtettekre tekintettel 1 382 000 Ft (691 nap x 2000 Ft), amelynek alapulvételével az IM r. 3. §
(2)bekezdés a) pontja és 4/A. §-a szerint meghatározható ügyvédi munkadíj összege 69 100 Ft. Erre tekintettel az ítélőtábla a felperes által fizetendő perköltség összegét – a másodfokú bíróság Pp. 370. §
(1)bekezdésében rögzített fellebbezési kérelem korlátaihoz való kötöttségére figyelemmel – 80 000 Ft-ra leszállította. [21] Az ítélőtábla nem látott lehetőséget a perköltség fizetésére vonatkozó teljesítési határidő módosítására. A Pp. 344. §
(1)bekezdése alapján a teljesítési határidő általános mértéke 15 nap. A Pp. 344. §
(2)bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság a kötelezettség részletekben történő teljesítését rendelje el, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, illetve a kötelezettség természete miatt indokoltnak mutatkozik. A felek méltánylandó érdekei körében kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyainak, továbbá a jogosult oldalán a teljesítéshez fűződő érdeknek. A felperes állítja, hogy a perben felmerült költség teljesítésének egyetlen forrása a büntetés végrehajtási intézményben végzett munkájából származó keresménye. Ez lehet olyan méltánylandó körülmény, amely alapot adhat a fizetési kötelezettségének részletekben való teljesítésének engedélyezésére. Vizsgálandó azonban, hogy az engedélyezett részletfizetés esetén fennáll-e a részletekben való teljesítés reális lehetősége. A felperes a keresetét éppen arra alapította, hogy az alperes a foglalkoztatási kötelezettségének nem tett eleget, nem látja el munkával. Az elsőfokú bíróság által megállapított perorvoslati kérelemmel nem érintett tényállásból kitűnik Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.057/2024/5 5 az is, hogy a felperes egészségi állapota sem teszi minden esetben lehetővé a munkavégzést. Ilyen körülmények között pedig kisebb számú részletekben való teljesítésnek nincs reális esélye, a 24 havi részletben való teljesítés engedélyezése pedig a jogosult oldalán eredményez súlyos méltánytalanságot. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla alaptalannak ítélte a teljesítési határidő megváltoztatására irányuló fellebbezést. [22] A felperes az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési joga miatt nem fizette meg a kereset megindításával egyidejűleg az eljárási illetéket. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 38. §-a alapján az illetéket annak kell megfizetnie, akit a bíróság erre kötelez. Az illetékfizetési kötelezettség meghatározásánál az Itv. 39. §
(1)bekezdése alapján a keresettel érvényesített és a részítélettel elbírált igényt kell a bíróságnak figyelembe vennie, amely a jelen esetben ugyancsak 1 382 000 Ft. Ehhez igazodóan a felperesnek 82 920 Ft elsőfokú eljárási illetéket kell fizetnie a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján. [23] Az illeték részletekben való megfizetésének engedélyezésére a bíróság hatáskörrel nem rendelkezik, a fizetési kezdemények elbírálása az adóhatóság méltányossági jogkörének gyakorlásához kapcsolódnak [Itv. 88. §
(1)bekezdés]. [24] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezéseit a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, egyebekben részítéletével [Pp. 383. §
(4)bekezdés] helybenhagyta. [25] A másodfokú eljárásban a fellebbezési perérték 525 877 Ft (perköltség: 171 300 Ft; illeték: 354 577 Ft), amelyből a fellebbezés 502 980 Ft erejéig bizonyult megalapozottnak (perköltség 171 300 Ft; illeték 331 680 Ft). Erre tekintettel a 22 897 Ft pervesztességéhez igazodóan köteles az 1832 Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetésére [Pp. 101. §
(1)bekezdés, 102. §
(1)bekezdés]. Az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti személyes illetékmentessége folytán feljegyzett további 40 238 Ft másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad. [26] A felperes a másodfokú eljárással kapcsolatos perköltségének a megtérítését az IM r. 2. §-ára alapítottan kérte. Költségét azonban a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdése alapján díjmegállapodás csatolásával és az igényelt perköltség összegének összegszerű megjelölésével nem számította fel. Az alperes részéről költségfelszámítás ugyancsak nem történt, ezért az ítélőtábla a perköltség viseléséről nem rendelkezett. A peres felek a másodfokú eljárással felmerült költségeiket maguk viselik [Pp. 83. §
(5)bekezdés]. [27] Tájékoztatja a felperest, hogy a másodfokú eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie. Megfizetése során közleményként fel kell tüntetni adóazonosító számát, valamint az illetékfizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és a bírósági ügyszámot. Figyelmezteti a felperest, amennyiben az illetéket az esedékességkor nem fizeti meg, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint késedelmi pótlékot kell fizetnie. [28] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
- július
- Dr. Béri András sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. Dr. Lengyel Nóra sk. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.057/2024/5 a tanács elnöke 6 előadó bíró táblabíró