← Magyarország

Bfv.1367/2023/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma: [1] A Btk. 59. §

(3)bekezdése értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulat
  2. ba)alpontjában meghatározott felülvizsgálati ok megvalósul, ha a kiutasítás kiszabására uniós állampolgárral – mint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel – szemben három év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt kerül sor. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.I.1367/2023/13. felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Budapest tanácsülés 2024. július 2. Az ügy tárgya: Terhelt(ek): lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt1 Elsőfok: Gödöllői Járásbíróság, 5.B.221/2023/3., ítélet, tárgyalás, 2023. augusztus 8. (jogerő: 2023. augusztus 8.) Másodfok: - Az indítvány előterjesztője: Az indítvány iránya: Pest Vármegyei Főügyészség a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gödöllői Járásbíróság 5.B.221/2023/3. számú ítéletét megváltoztatja, a terhelttel szemben kiszabott 1 (egy) év kiutasítást mellőzi. Kúria 1.Bfv.1.367/2023/13-I 2 Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 39.304 (harminckilencezer-háromszáznégy) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Gödöllői Járásbíróság a 2023. augusztus 8. napján kihirdetett 5.B.221/2023/3. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségének kísérletében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont,
  2. bf)alpont] és lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, továbbá 1 évre kiutasította Magyarország területéről. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtása elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Döntött a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Mivel az elsőfokú ítéletet valamennyi fellebbezésre jogosult nyomban tudomásul vette, az a kihirdetésekor – 2023. augusztus 8. napján – jogerőre emelkedett. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a Pest Vármegyei Főügyészség Bf.1674/2023/1-I. számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan, mert a terhelttel szemben a kiutasítás kiszabására a Btk. 59. §
(3)bekezdésének megsértésével került sor. [4] Kifejtette, hogy a terhelt olasz – ezáltal európai uniós – állampolgárként a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy a 2007. évi I. törvény 1. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. A Btk. 59. §
(3)bekezdése szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. [5] Mivel a járásbíróság a terhelt bűnösségét olyan bűncselekményekben állapította meg, melyek közül a súlyosabbnak a büntetési tétele is csak három évig terjedő szabadságvesztés, a kiutasítás kiszabására nem volt törvényes lehetőség. [6] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Gödöllői Járásbíróság 5.B.221/2023/3. számú ítéletét a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, mellőzze a terhelttel szemben kiszabott kiutasítást, egyebekben az ítéletet hatályában tartsa fenn. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.1325/2023/
  1. számú átiratával a főügyészség felülvizsgálati indítványát helyes indokainál fogva fenntartotta, és azzal egyező indítványt tett. [8] III. A Pest Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. Kúria 1.Bfv.1.367/2023/13-I 3 [9]
  2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a Be.
  3. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
  4. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okok alapján terjeszthető elő. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [10] A Be.
  5. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatot – a Be. 659. §
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján vizsgálja a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéseket is. [11] 2. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [12] Törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amely alkalmazását a büntetés meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, ilyen büntetést – illetve ilyen formában joghátrányt – a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé (BH 2020.9.). [13] A Btk. 59. §
(1)bekezdése szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. [14] A Btk. 59. §
(2)-
(4)bekezdéseiben szabályozza a kiutasítást kizáró okokat, melyek a terhelt tartózkodásának jogcíméhez, időtartamához, az elkövetett bűncselekmény büntetési tételéhez, illetve a családi kapcsolataihoz kötődnek. [15] A Btk. 59. §
(3)bekezdése értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. [16] Ez a mérlegelést nem tűrő törvényi rendelkezés tehát a kiutasítás kiszabását a meghatározott személyi körben, csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetése esetén kizárja. [17] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikk
(1)bekezdése értelmében minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. [18] A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. §
(1)bekezdés a) pontja szerint Magyarország biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának. [19] Terhelt1 terhelt olasz, egyúttal uniós állampolgár, és mint ilyen, Magyarországon a szabad mozgás és tartózkodás jogával – a törvény erejénél fogva – rendelkezik. [20] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítéletben a járásbíróság a terhelt bűnösségét vagyon elleni bűncselekményekben állapította meg. Ezek közül a legsúlyosabb a Btk. 370. §
(1)bekezdésében szabályozott és – a
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpontjára figyelemmel –
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint minősülő lopás bűntette, mely három Kúria 1.Bfv.1.367/2023/13-I 4 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, tehát a büntetési tétele a Btk. 59. §
(3)bekezdésében meghatározott mértéket nem éri el. [21] Erre tekintettel a Btk. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont II. fordulatában meghatározott felülvizsgálati ok megvalósult. [22] A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] alapján a felülvizsgálatot megalapozó egyéb eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. [23]
  1. A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be.
  2. §
(2)bekezdés b) pont]. Ez alól határoz meg kivételt a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [24] Jelen ügyben a törvénysértés a kiutasítás mellőzésével – mérlegelés és további vizsgálat nélkül – kiküszöbölhető, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására nincs ok. [25] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján megváltoztatta akként, hogy a terhelttel szemben kiszabott kiutasítást mellőzte; egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [26] A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdése és a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezés alapján – öttagú tanácsban járt el. [27] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be.
  2. §
(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett. [28] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. [29] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
  2. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. §
(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró A Kúria Bfv.I.1367/2023/
  3. számú ítélete
  4. július
  5. napján jogerős! Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke Kúria 1.Bfv.1.367/2023/13-I 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.