Kf.700131/2026/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(5)bekezdése szerinti megbízási díjra jogosult. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Kf.700.131/2026/

1. felperes (felperes címe) felperes képviselője (felperes címe1, eljáró kamarai jogtanácsos: dr. Oláh Tamás) alperes (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperes képviselője kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Veszprémi Törvényszék 5.K.700.132/2025/
3. számú ítélete indított ... Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.131/2026/4 2 [1] A felperes a
4. november
5. és
6. október
7. napjai közötti időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) az alperes hivatásos állományú tagjaként a szolgálati hely1 állományában körzeti megbízott beosztásban teljesített szolgálatot; működési körzete helység1 településre, a körzeti megbízotti csoport (a továbbiakban: KMB csoport) működési körzete további 3 településre terjedt ki. Szolgálati panaszát – melyben a beosztásához nem tartozó járőri, járőrszolgálati és egyéb szolgálati [elővezetési, különböző rendőri akciók, őrzési, átkísérési, kísérőőri beosztási, rendezvénybiztosítási, csapatszolgálati] feladatoknak a körzeti megbízotti működési körzetén kívüli rendszeres ellátásáért a rendvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő megbízási díjat igényelt – az alperes vezetője a 19000101/2129-1/2024.Szü. számú határozatával elutasította. A kereset és a védirat [2] A felperes keresetében az alperest a perbeli időszakra bruttó 985.592 forint– a rendvédelmi illetményalap 75 %-ának megfelelő – megbízási díj és annak
8. június
9. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Keresetének jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
10. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
11. §

(1)bekezdés c) pontját és

(5)bekezdését jelölte meg. [3] Az alperes védiratában – vitatva a követelés jogalapját – elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díjnak a rendvédelmi illetményalap legfeljebb 50%-os mértékében történő megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság az alperest – késedelmi kamattal növelt – 985.592 forint megbízási díj megfizetésére kötelezte. Az ítéletének jogalapjaként a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontját,

(5)bekezdését, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/

1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
2. BMr.)
3. mellékletét, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről 31/
4. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/
5. BMr.)
6. §

(4)bekezdését és a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/

1. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 13., 21., 22.,
2. és
3. pontjait, a rendőrség szolgálati szabályzatáról rendelkező 30/
4. (IX. 22.) BM rendeletet, a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról rendelkező 13/
5. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr szabályzat) egyes rendelkezéseit jelölte meg. Kifejtette, hogy az alperes a felperest jogszerűen megbízhatta olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak, de ez a jog a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén a díjazásra való jogosultságát nem sértheti. Az alperes szabályozása szerint különböző munkakörbe tartozik a körzeti megbízotti és a járőri munkakör, ebből következően a körzeti megbízotti feladatokhoz nem sorolható a rendszeres járőr feladatok ellátása. A csatolt kimutatás, a szolgálati panaszt Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.131/2026/4 3 elutasító határozat alapján megállapította, hogy a felperes járőr feladatellátása rendszeresen és huzamosabb időn át nem igazodott a körzeti megbízotti működési körzetéhez, és hogy a felperest az alperes a körzeti megbízotti működési körzetéből nem a KMB Szabályzat
6. pontjában meghatározott módon és esetekben, nem eseti jelleggel vonta el. A KMB Szabályzat
7. pontjával ellentétesen járt el alperes akkor, amikor nem kizárólag a megyei rendőrfőkapitányság rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesének eseti írásos engedélye alapján vonta el a működési körzetéből a felperest, rendszeresen és az ott meghatározott időkorlátot is átlépve. A felperes eredeti szolgálati beosztása alóli hallgatólagos alperesi mentesítésre vonatkozóan kifejtette, hogy az utólagosan előadott védirati érvelés a keresetet a közigazgatási perrendtartásról szóló
8. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
9. §

(1)és

(2)bekezdéseire figyelemmel nem teszi megalapozatlanná. A mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra, hónapokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a perrel érintett időszakban (Kúria VII.37642/2020/5., Kf.VII.39525/2021/3., Kf.45033/2022/6.), az az alperes nyilvántartási rendszerében sem jelenik meg, a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatai ellátása mellett végezte, melyet tanúvallomás is igazol Az alperes által hivatkozott Kúria Mfv.10.759/2011/

1. számú döntés eltérő tényállás alapján hozott határozat. A perbeli időszak egészét vizsgálva megállapította, hogy az elvégzett feladatok tartóssága, időbelisége, rendszeressége egyes hónapok kiemelése nélkül megalapozza a megbízási díjra jogosultságot [5] A KMB Szabályzat
2. augusztus
3. napjától módosult rendelkezései nem mentesítik alperest a megbízási díj megfizetése alól, mert a felperesnek rendszeresen kellett a rendőrkapitányság illetékességi területén ellátni járőri és egyéb szolgálati feladatokat, amelyek többletfeladatként értékelendők. A felperes a
4. február 1-jét követő időszakban a szolgálati beosztásához tartozó többletfeladatok ellátásával rendszeresen jelentős többletmunkát végzett. A perbeli időszakban 33 hónapban több száz szolgálati napon történt a működési körzetéből elvonás. A 31/
5. BMr.
6. §

(6)bekezdése alapján a többletfeladat mennyisége, rendszeressége és folyamatossága okán a Hszt. 71. §

(5)bekezdésben meghatározott rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékében állapította meg a felperest illető megbízási díjat. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [6] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Hszt. 71. § 1. §

(1)bekezdés c) pontját, a 71. §

(5)bekezdését, a 31/

1. BMr.
2. §

(4),

(6),

(7)bekezdését sérti. A Hszt. 71. §

(6)bekezdése, a 31/

1. BMr.
2. §

(3),

(4)bekezdései alapján megbízási díjat csak azon időszakra kell fizetni a helyettesítők részére, amikor más munkakörbe tartozó feladatot 30 napot meghaladó egybefüggő időtartamon túl, folyamatosan, ténylegesen jelentkező többletmunkával helyettesítik. A járőrözési feladatok nem tartoznak a KMB Szabályzat

1. pontjában felsorolt feladatokhoz, mely meghatározza, hogy mely feladatokra nem osztható be a körzeti megbízott. A KMB Szabályzat
2. és
3. pontjai a körzetek közötti átjárást megengedik, a fokozott ellenőrzés elrendelése, rendezvények biztosítása, akciók megtartása eseti jelleggel valósult meg. A körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat túlnyomórészt a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre, mely felperes részére nagyobb felelősséget, leterheltséget nem jelentett, időtartama Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.131/2026/4 4 nem haladta meg a 30 napot. A járőr, járőrvezető és járőrparancsnoki feladatkör tartalmát tekintve a KMB Szabályzat V. fejezetében meghatározott rendészeti feladat, ami átfedést mutat a Járőr Szabályzat III. és IV. fejezetében foglalt feladatokkal, melyek ellátása többletfeladatot nem eredményezett, nem járt többletfelelősséggel, a megbízási díj alkalmazási feltétele nem állt fenn. A KMB Szabályzat
4. pontja értelmében a körzeti megbízott szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles, valamint a KMB Szabályzat
5. pontja szerint a Járőr Szabályzat mint ORFK utasítás alapján kell végrehajtani a rendőri jelenlét biztosítását. [7] A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A Kúria Kf.VII.39.549/2021/
6. számú döntésére hivatkozással rámutatott, hogy a perbeli jogkérdésben kiforrott bírói gyakorlat alakult ki, a bíróságok a kereseteknek következetesen helyt adnak. A körzeti megbízotti és a járőri feladatok elválnak egymástól; a munkáltató a munkaköri feladatokat csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg. A jelen per alapjául szolgáló járőri, valamint egyéb szolgálati feladatok nem eseti jellegűek, hanem rendszeresek voltak. A KMB Szabályzattól eltérő járőri feladatok megbízási díjra jogosítják, kísérési feladatra a KMB Szabályzat alapján nem vehető igénybe, a saját működési területe közterületén kell 70%-ban szolgálatot teljesítenie. A körzeti megbízotti beosztása alól nem mentesítették, így mindkét feladatkört el kellett látnia. A körzeti megbízotti és a járőri beosztások különbözőek, e két beosztás feladatait normális esetben párhuzamosan hajtják végre, tehát a körzeti megbízott és a járőr is szolgálatban van egyidejűleg azonos illetékességi területen. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [8] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [9] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét Kp.
7. §

(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor figyelembe vette, hogy az alperes az elsőfokú ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte. Az ítélőtábla a fellebbezés keretei között eljárva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazta, a döntése indokait részletesen kifejtette, amellyel a másodfokú bíróság egyetértett. [10] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. §

(5)bekezdésében kifejeződő korlátozott precedensrendszer a bíróság számára indokolási kötelezettséget teremt: az azonos jogkérdésben közzétett kúriai határozatokban kifejtett jogértelmezéshez az ítéleti indokolásnak igazodnia kell, eltérés esetén pedig annak okait külön meg kell adni. A Pp. 346. §

(5)bekezdése és a Kp. 100. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a Kúria közzétett határozatai olyan irányadó jogértelmezési mércét jelentenek, amelyhez képest az eltérés jogkérdésben csak kifejezett, az ügy sajátosságaira visszavezetett indokolással igazolható. Az alperes fellebbezése a már kialakult jogértelmezéssel szemben azt az álláspontot ismétli meg, amely szemben áll a Kúria közzétett határozataiban kialakult gyakorlatával és olyan tényállási sajátosságot nem jelöl meg, amely a jelen ügyet a Kúria körzeti megbízotti és járőri feladatellátás elhatárolására vonatkozó, közzétett határozataitól való eltérésre alapot adna, és nem mutat rá olyan jogszabályi vagy értelmezési változásra Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.131/2026/4 5 sem, amely az ott kifejtett jogi következtetések alkalmazását kizárná. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a ténybeli egyezőség okán a kialakult kúriai gyakorlat jelen ügy azonos jogkérdésére történő következetes alkalmazásának van helye. [11] A másodfokú bíróság elöljáróban rámutat, hogy döntése meghozatalánál figyelemmel volt arra is, hogy az egyes ORFK utasítások (KMB Szabályzat) ugyan szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, de nem jogszabályok, azoknak a fellebbezésben felsorolt pontjai megsértésére történő hivatkozás önmagában a fellebbezésre nem adott alapot a Kp. 99. §

(1)bekezdése értelmében. [12] A perbeli esetben a felek közötti jogvita alapvető kérdését jelentette, hogy a teljes perbeli időszakot érintően a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesültek-e. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadnak, amely jogértelmezést a Kúria

1. augusztus
2. napjáig terjedő időszakot érintően már a fellebbezésben felvetett valamennyi jogszabálysértés-állítás esetében elvégezte, így a tekintetben is, hogy az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, a munkaköri feladatok meghatározása azonban nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával kizárólag az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített, egyúttal a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás, ily módon munkakörének kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A rendvédelmi szerveknél, így az alperesnél ellátandó beosztások kógensek, azok szervezeti hierarchiája, besorolása jogilag rendezett; ezen túlmenően a KMB Szabályzat, valamint a járőrszabályzat rendelkezéseiből is egyértelműen következik, hogy a körzeti megbízotti feladatok és a járőrfeladatok ellátása elválik egymástól. [13] Az alperes fellebbezésében a fent megjelölt általános jogalapi vitatáson túlmenően elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes az általa konkrétan megjelölt időszak tekintetében nem látott el megbízási díjra jogosító többletfeladatot. [14] A kúriai döntéseken alapuló bírói gyakorlat szerint az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. [15] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt.
3. §

(1)Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.131/2026/4 6 bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [16] A Kúria következetes gyakorlata szerint, a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoport működési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.45.076/2022/4.). [17] A Kúria a Kf.VII.45.117/2022/4. számú ítéletben kifejezetten rögzítette, hogy önmagában az a körülmény, hogy a hosszabb időn át, rendszeresen végzett többletfeladatok mértéke hónaponként eltérő volt, illetve egyes hónapokban nem érte el a 30 napot, nem teszi jogszabálysértővé a megbízási díj megállapítását. Ugyanebben a döntésében azt is kimondta, hogy a Hszt. 71. §

(6)bekezdéséből nem következik olyan szabály, amely szerint a díj csak folyamatos, 30 napot meghaladó megbízás esetén lenne kötelező. Ennek megfelelően a jelen ügyben nem azt kellett vizsgálni, hogy volt-e minden hónapban 30 napot meghaladó egybefüggő feladatellátás, hanem az, hogy a perbeli időszak egészében a felperes hosszabb időn át, rendszeresen, nem eseti jelleggel látott-e el a körzeti megbízotti beosztáson kívüli járőri, kísérőőri, átkísérési, rendezvénybiztosítási vagy más feladatokat. [18] Jelen ügyben a felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a kinevezése szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a csatolt és az alperes által érdemben nem vitatott felperesi kimutatás szerint helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. Az alperes érvelésével szemben a Kúria hosszú ideje fennálló, töretlen gyakorlata szerint nem az a döntő, hogy a körzeti megbízott és a járőr feladatai között vannak-e rendészeti, közterületi, intézkedési átfedések, hanem az, hogy az adott feladat a kinevezés szerinti szolgálati beosztáshoz tartozik-e. [19] A KMB Szabályzat (

1. augusztus
2. napjáig hatályos)
3. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. Azt sem támasztotta alá, hogy a felperes működési körzetén kívül, de a KMB csoport működési körzetében ellátott járőri és egyéb többletfeladatai miként felelnek meg a KMB Szabályzat – különösen
4. és
5. pontjaiban foglalt – rendelkezéseinek. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-
6. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb feladatokat a saját és a KMB csoport működési körzetén kívül nem eseti jelleggel, Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.131/2026/4 7 hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB Szabályzat
7. pontja sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. Az a körülmény, hogy a felperes működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A KMB Szabályzat
8. pont a) alpontja kifejezetten tiltotta a körzeti megbízott igénybevételét kísérőőri feladatokra. [20] A KMB Szabályzat
9. pontja alapján a körzeti megbízottnak a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenységet kell ellátnia, ugyanakkor az alperes értelmezésével ellentétben nem bármely közterületen, hanem saját működési körzete közterületén; a közterületi szolgálat egyébként sem feleltethető meg a járőrszolgálatnak. Mindezeken felül előtti KMB Szabályzat
10. pontja nem tette a körzeti megbízott feladatává a járőrszolgálat ellátását, csupán annak lehetőségét teremtette meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen. [21] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által a
11. augusztus
12. napjáig terjedő időszakban rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt.
13. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §

(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [22] A KMB Szabályzat

1. augusztus
2. napján hatályba lépett módosításával érintett időszak tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletében – a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.323/2023/
3. számú ítéletéből kiindulva – helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy olyan értelmezésre nem lehet jutni, miszerint a körzeti megbízotti beosztás a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát magában foglalja, így a felperest a megbízás díj alapvetően ezen időszak tekintetében is megilleti. [23] A Hszt.
4. február
5. napjától hatályos módosításával a jogalkotó a korábbi szabályozást annyival kiegészítette, hogy a megbízási díjra való jogosultság megállapításához immáron jelentős többletteherrel járó rendszeres többletfeladat-ellátást követel meg, amire az ítéletében az elsőfokú bíróság is helyesen hivatkozott; a vizsgálatát – helytállóan – e kritériumoknak való megfelelőség áttekintésére is kiterjesztette. A Hszt.
6. §

(3)bekezdésének módosítása kapcsán a jogalkotói szándékot értelmezve valóban arra a következtetésre juthatunk, hogy a többletszolgálatért járó helyettesítési díjra az állomány tagja csak azokban az esetekben lehet jogosult, amikor a többletfeladat ellátása a szolgálati beosztásból eredő feladatellátás kereteit érdemben ténylegesen meghaladja. [24] Az elsőfokú bíróság ítéletében indokát adta annak, hogy a felperes által a körzeti megbízotti beosztása mellett a rendszeresen végzett járőri (és egyéb) feladatokat miért tekintette jelentős többletmunkavégzésnek. A tényállásban foglaltak és a jogi indokolásban leírtak összevetése alapján megállapítható, hogy a törvényszék arra – az alperes által sem vitatott – a keresetlevél mellékletét képező kimutatásban szereplő peradatra is figyelemmel volt, hogy a felperes ezen időszakban – a saját működési körzetén kívül és számos esetben a KMB csoport működési körzetén kívül is teljesítette a szolgálati feladatait, továbbá nagy számban körzeti megbízotti és járőrözési tevékenységet vegyesen is ellátott. Az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetésre jutott, amikor ezen körülmények összességét a Hszt. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.131/2026/4 8 módosítását követő időszak tekintetében jelentős többletmunkavégzésként értékelte. Hangsúlyozandó: az nem törvényi kívánalom, hogy a felperes többletmunkavégzése a korábbi időszakhoz képest mindenképpen mennyiségi növekedést mutasson, miután fennállhat az az eset – mint a jelen perbeli tényállás alapján, pusztán a számadatokból, azok nagyságrendjéből, valamint a feladatok sokszínűségéből kiindulva, – hogy a felperes által teljesített többletmunkavégzés már a Hszt. módosítását megelőző időszakban is jelentős többlettehernek minősült, amely a Hszt. módosítás hatályba lépését követően változatlanul fennállt. A perbeli esetben a teljes időszakot érintő többletfeladatellátás, valamint a KMB csoport körzeten kívül teljesített szolgálat a többletmunka jelentős és rendszeres voltát is alátámasztja. [25] Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróságnak a Hszt. 71. §

(4)és

(6)bekezdésein alapuló mentesítéssel kapcsolatos megállapításaival is, mivel az alperes a felperest a helyettesítés elrendelésével egyidejűleg az eredeti beosztásához tartozó feladatok ellátása alól nem mentesítette, amit a felek nyilatkozatai is alátámasztottak. Az alperes nem igazolta, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztás ellátása alól ténylegesen, formálisan és a szolgálati nyilvántartásokban is megjelenő módon mentesítette volna, a mentesítést nem lehet utólag, egyes napokra vagy hónapokra lebontva fikciószerűen megállapítani. [26] Az elsőfokú ítélet helytállóan hivatkozott arra, hogy felperes tevékenysége területileg és tartalmában is meghaladta a KMB Szabályzat alapján a körzeti megbízott által végzendő feladatok körét. A felperes a perbeli időszakban tartósan, rendszeresen huzamosabb időn át nem a saját működési körzetében végzett járőr feladatokat, amely feladatok más szolgálati beosztáshoz tartoztak. [27] Az ítélőtábla mindezekre figyelemmel megállapította, hogy az alperes fellebbezés alaptalannak bizonyult, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [28] A pervesztes alperes a Kp. 35. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §

(1)bekezdése és 102. §

(1)bekezdése, valamint a jelen ügyre alkalmazandó, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(3)bekezdés a) pontja, valamint 3. §

(1)bekezdés a) pontja, 4. §

(3)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [29] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §

(1)bekezdésében és 46. §

(1)bekezdésében meghatározott mértékű 78.847 forint fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §

(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Pp. 102. §

(1)és

(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. [30] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó

1. §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [31] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
2. §

(1)bekezdése zárja ki. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.131/2026/4 9 Záró rész Budapest,

1. április
2. dr. Kecskés Zsófia s.k. s.k. a tanács elnöke dr. Farkas Ervin s.k. előadó bíró dr. Kincsesné dr. Szalai Kornélia bíró