← Magyarország

Pf.20006/2023/6 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Határidőn belül előterjesztett kereseti kérelem hiányában nem vizsgálható, hogy a tagsági jogviszonyt megszüntető határozat meghozatalára az eljárásjogi és anyagi jogi szabályok megtartása mellett került-e sor. Győri Ítélőtábla Pf.II.20.006/2023/

  1. A Győri Ítélőtábla dr. Vágvölgyi Ágnes ügyvéd (cím10) által képviselt Felperes1 (cím2, levelezési címe: cím3) felperesnek dr. Bilonka Béla ügyvéd (Cím11) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék
  2. december
  3. napján kelt 28.P.20.050/2022/
  4. számú ítélete a felperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000 (tizenkétezer) másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes a Alperes1 alperes tagja. Az alperes alapszabályának
  6. pontja szerint a tagsági viszony megszűnik: a) kizárással, b) a tagsági viszony vadásztársaság általi felmondásával (Ptk. 3:
  7. §

(1)bekezdés
  1. b)pontja),
  2. c)törléssel,
  3. d)kilépéssel,
  4. e)a tag halálával, valamint
  5. f)a vadásztársaság jogutód nélküli megszűnésével. [2] Az alapszabály 14. pontja szerint kizárás csak jogerős fegyelmi határozattal, a fegyelmi szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően rendelhető el. A 15. pont úgy rendelkezik, hogy az intézőbizottság törli a nyilvántartásból azt a tagot, akit kizártak, továbbá azt, aki az előírt vagyoni hozzájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából három hónapja az ezt követően kiadott – tértivevényes postai küldeményben foglalt – írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tett eleget. A fizetési mulasztás miatti törlésről indokolt határozatot kell hozni, azt három napon belül meg kell küldeni a törölt tagnak, egyúttal fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez fellebbezést nyújthat be. A közgyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – törvénysértés esetén – keresetet nyújthat be a bírósághoz. Ugyanezen pont szerint a tagsági viszony felmondására akkor kerülhet sor, ha az alapszabályban foglalt tagsági feltételeknek a tag menet közben nem felel meg, és a feltételt 6 hónapon belül nem tudja megteremteni. A felmondás 30 napos Győri Ítélőtábla II.Pf.20.006/2023/6 2 határidővel írásban történik, arról a vadásztársaság közgyűlése dönt. Az alapszabály 30. pontja szerint az intézőbizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. [3] Az alperes a 2019. december 13-i közgyűlésen hozott 6/2019. (XII.13.) számú közgyűlési határozatával előírta, hogy a felmerült plusz kiadások fedezésére a társaság minden tagja a tagdíjon felüli egyszeri, 150.000,- Ft összegű hozzájárulást köteles befizetni az alperes bankszámlájára 2020. január 30-ig. A felperes a határozatban foglaltaknak nem tett eleget. [4] Az alperes gazdasági felelőse 2020. május 1. napján kelt levelében felhívta a felperest a határozat szerinti befizetési kötelezettség teljesítésére. A felhívás utalt az alapszabály 15. pontjára is, mely szerint a fizetési kötelezettség elmulasztása alapján az intézőbizottság a tag törléséről határozhat. A felperes fizetési kötelezettségének a felszólításban megjelölt 15 napos határidőn belül nem tett eleget, a 2020. június 12-én az elnökhöz írt levelében a már teljesített 15.000,- Ft után fennmaradó 135.000,- Ft-os kötelezettsége teljesítésére részletfizetést kért azzal, hogy tartozását legkésőbb 5-6 hónap alatt kiegyenlíti. Úgy nyilatkozott, hogy kérelmének negatív elbírálása esetére az alapszabály rendelkezéseire figyelemmel tudomásul veszi tagi jogviszonya megszűnését. [5] A 2020. június 13-i közgyűlési meghívó napirendi pontként tartalmazta a tagi levelek tartalmának értékelését és a szükséges válasz megadását. A közgyűlésen 10. napirendi pont alatt ismertették a felperes kérelmét. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint a felperes 6 hónapos fizetési haladék iránti kérelmét a közgyűlés egyhangúlag, alakszerű határozat meghozatal nélkül elfogadta. [6] A közgyűlés döntését megelőzően az alperes intézőbizottsága 2020. június 2án rendkívüli ülést tartott, amelyen az intézőbizottság három tagja volt jelen. Az intézőbizottság 3. napirendi pontként tárgyalta, hogy a 2019. decemberében megszavazott 150.000,- Ft-os hozzájárulás befizetését két tag – köztük a felperes – az alapszabályban előírt felszólítást követően sem teljesítette. Az intézőbizottság egyhangú szavazással elfogadta a 2020.06-02/1. számú határozatot, mely szerint „a 2019. december 13-án tartott közgyűlés 150.000,- Ft tagi hozzájárulás befizetésről döntött, az új telephely kialakításával kapcsolatos költségek fedezésére. Az alapszabály 12/b. pontja szerint a tag köteles a közgyűlés által elfogadott tagi hozzájárulást megfizetni. A befizetés nem történt meg. Mivel a tagtárs az alapszabály 15. pontja szerinti szabályosan megküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül sem teljesítette fizetési kötelezettségét. Az alapszabály jelen esetre vonatkozó rendelkezése szerint az intézőbizottság a tagsági viszony törlését rendeli el.” [7] Az intézőbizottság határozatát a 2020. június 2-i jegyzőkönyv kivonataként 2020. június 8-án e-mailban küldték meg a felperesnek. A kivonaton aláíróként kizárólag az alperes elnöke szerepelt, a megküldött irat eredeti aláírást nem tartalmazott. Az alperes a felperes tagsági jogviszonyát törlő határozatát postai úton is megküldte a felperesnek, az 2020. június 18-án kézbesítésre került. [8] 2020. december 18-án 9:17 perckor a felperes a fennmaradó fizetési kötelezettségének eleget tett. Ugyanezen a napon 10:43 perckor érkezett meg a felpereshez az az alperesi e-mail, amely tájékoztatta őt arról, hogy a fizetési haladék eredménytelen elteltére, Győri Ítélőtábla II.Pf.20.006/2023/6 3 a 2020. december 13-án lejárt határidőre figyelemmel a 2020. június 2-án kelt intézőbizottsági határozat alapján az alperes elnöke a felperes tagsági viszonyának törlését rendelte el. A felperes még aznap válaszolt az e-mailre, amelyben az alperes eljárását arra tekintettel kifogásolta, hogy a tagi jogviszonyának törléséről szóló értesítést megelőzően a teljes hátralékot megfizette. A 2020. december 18-i tájékoztatást az alperes postai úton is megküldte a felperesnek, aki azt 2020. december 21-én vette át. 2021. január 4-én a felperes újabb, az alperes elnökének írott levelében fenntartotta azt az álláspontját, hogy tagsági jogviszonyának törlése nem elfogadható és joghatályos, ezért kérte annak haladéktalan helyreállítását, valamint a tagsági jogviszonya törléséről rendelkező határozat eredeti, aláírt példányának megküldését. [9] A felperes a 2021. január 18-án előterjesztett, a Polgári Törvényvkönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §-ára, 3:36. §
(1)bekezdésére, 3:68. §
(1)bekezdés b) pontjára, 3:69. §
(2)bekezdésére és 3:
  1. §-ára alapított keresetében az intézőbizottság
  2. június 2-án kelt, a tagsági jogviszonyt törlő határozatának, valamint az alperes elnökének
  3. december 18-én kelt törlést elrendelő határozatának hatályon kívül helyezését kérte; vagylagosan pedig annak megállapítását, hogy a tagsági jogviszonya az alperesnél megszakítás nélkül fennáll. Álláspontja szerint az alapszabály
  4. pontja határozza meg a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit. Az alapszabály 13.c. pontja szerinti törlés kategória e formában jogilag nem értelmezhető, miután a törlés a jogviszony megszűnését követően az annak végrehajtását jelentő jogi aktus, nem pedig a jogviszonyt megszüntető ok. Az alapszabály
  5. pontja szerint kizárás csak jogerős fegyelmi határozattal, a fegyelmi szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően rendelhető el. A
  6. pont pedig mindössze arról rendelkezik, hogy a kizárást követően a törlést az intézőbizottság hajtja végre, illetőleg a törlésről az intézőbizottság akkor is rendelkezhet, ha a tag a fennálló fizetési kötelezettségét 3 hónapon belül önhibájából nem teljesíti, s annak az erre vonatkozó tértivevényesen megküldött írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget. Állította, hogy esetében kizárásra nem kerülhetett sor, a tagsági viszony felmondásának pedig azért nem volt helye, mert a külön nevesített fizetési mulasztás esetére előírt szabályokat az alperes nem tartotta be, fizetési felszólítást nem küldött. Utalt arra, hogy a 150.000,- Ft egyszeri hozzájárulásról szóló döntés meghozatala sem volt szabályos. Állította, hogy az alapszabály
  7. pontjának megfelelő, indokolt törlésről szóló határozathozatalra az intézőbizottság részéről nem került sor, tagsági viszonyát a közgyűlés 30 napos határidővel nem mondta fel. Mindezek mellett a közgyűlés által
  8. december 31-éig engedélyezett fizetési haladék időtartamán belül fizetési kötelezettségének eleget tett és csak a teljesítését követően rendelkezett az alperes elnöke a felperes tagsági viszonyának törléséről. Álláspontja szerint a keresetindítási határidőt a
  9. december 18-i, az elnök által elrendelt törléstől kell számítani. Utóbb arra is hivatkozott, hogy az intézőbizottság
  10. június 2-án nem hozott határozatot. Erre figyelemmel nem létező határozat vonatkozásában a Ptk-nak a keresetindítás határidejével kapcsolatos szabályai sem értelmezhetők és alkalmazhatók. [10] Az alperes a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen arra hivatkozva, hogy a fizetési haladékot engedélyező közgyűlési döntés nem befolyásolta azt a tényt, hogy az intézőbizottság az alapszabály
  11. pontjának megfelelően a felperes tagsági viszonyát
  12. június 2-én törléssel megszüntette. A
  13. június 13-i, a fizetési határidőt meghosszabbító közgyűlési döntés mindössze csak a
  14. június 2-i intézőbizottsági határozat hatályba lépését halasztotta el a meghosszabbított fizetési határidő végéig, amelynek utolsó napja
  15. december
  16. volt. A kereseti kérelem nem foghat helyt egyrészt azért, mert a
  17. június 2-i határozattal szemben a 30 napos keresetindítási határidőn belül a felperes nem Győri Ítélőtábla II.Pf.20.006/2023/6 4 fordult bírósághoz, másrészt azért sem, mert a felperes nem merítette ki a határozattal szemben a közgyűléshez előterjesztett fellebbezés lehetőségét. A
  18. december 18-i levél nem határozat volt, hanem mindössze egy értesítés arról, hogy a
  19. június 2-i határozat végrehajtásaként az alperes elnöke a felperes tagsági viszonyának törlése iránt intézkedett. Ezt meghaladóan hivatkozott arra is, hogy a keresetlevélben a felperes nem állította azt, hogy az intézőbizottság egyáltalán nem hozott határozatot, ilyen tényelőadást pedig utóbb már nem tehet. [11] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az alapszabály
  20. pontjában írtaknak megfelelő
  21. június 2-i intézőbizottsági határozat a felperes részére e-mail útján és postai úton is megfelelően kézbesítésre került, az ellen a felperes jogorvoslattal nem élt. Nem találta alaposnak a felperes azon hivatkozását, hogy a tagsági viszony csak felmondással kerülhetett volna jogszerűen megszüntetésre. A tagsági viszony törlése nem a felmondás külön nevesített, a fizetési mulasztás esetére előírt szabálya, hanem önálló, a tagsági viszonyt megszüntető ok. Miután a
  22. június 2-án meghozott határozattal szemben a felperes 30 napon belül nem fordult bírósághoz, a kereseti kérelem e vonatkozásban nem alapos. [12] Az intézőbizottság
  23. június 2-án a felperes állításával szemben határozatot hozott, a perben meghallgatott tanúk vallomása nem támasztotta alá a felperes e körben tett előadását. A törvényszék rámutatott, hogy a felperes a keresetindítási határidőn belül nem hivatkozott arra, hogy az intézőbizottság részéről határozathozatalra egyáltalán nem került sor, mint ahogy arra sem, hogy a határozatot postai úton nem kapta meg. Az ezzel kapcsolatos utólagos felperesi előadások ezért nem foghattak helyt. [13] A
  24. június 13-én megtartott közgyűlésen a felperes részére 6 havi fizetési haladékot engedélyező döntéssel szemben jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő. Nincs jelentősége annak, hogy a felperes a fizetési határidő meghosszabbításáról mikor és milyen formában értesült, különös tekintettel arra, hogy a felperestől is elvárható lett volna, tájékozódjon a kérelme tárgyában milyen döntés született. A
  25. június 13-i döntés sem kezdő napot, sem végső határidőt nem jelölt meg a fizetési haladékkal kapcsolatban, azonban az nem rendelkezett a
  26. június 2-ai határozat hatályon kívül helyezéséről sem. Ez pedig azt jelentette, hogy a törlési határozat továbbra is érvényes. A fizetési haladékról szóló döntés csak annak hatálybalépését halasztotta el. A fizetési haladék
  27. december 13-án lejárt, a
  28. június 13-án e tárgyban hozott határozat hat hónapos határidőt jelölt meg, ennek pedig kezdő időpontja nem lehetett más, mint a határozat meghozatalának napja. Ezért a felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy az általa kért határidő hosszabbítás
  29. december
  30. napjával járt le. [14] Az alperes
  31. december 18-i, a felperes számára ugyanezen a napon kézbesített e-mailje, a felperes tagsági jogviszonyának törléséről szóló tájékoztatás nem minősült határozatnak, ezért az azzal szemben előterjesztett kereseti kérelem a Ptk. 3:
  32. §-a alapján nem foghatott helyt. [15] A felperes tagsági viszonya megszűnt. A befizetési kötelezettség utólagos teljesítése nem tette folytonossá a tagsági jogviszonyt és nem hozott létre új tagsági jogviszonyt sem. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.006/2023/6 5 [16] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a keresetének helyt adást kérte. Fenntartotta, hogy az intézőbizottság
  33. június 2-án nem hozott határozatot tagsági jogviszonya törléséről. Egy nem létező határozat joghatás kiváltására nem lehet alkalmas, így azzal szemben a keresetindítási határidő sem értelmezhető. Az elsőfokú bíróság a tanúvallomásokat tévesen értelmezte, mert azokból egyértelműen az állapítható meg, hogy a felperes tagsági viszonyát törlő határozat meghozatalára nem került sor. A tanúként meghallgatott két intézőbizottsági tag a határozatra nem emlékezett, ebből következően pedig nem kerülhetett sor az alapszabály
  34. pontja szerinti három tag jelenlétében megtartott intézőbizottsági ülésre. Az e-mailben megküldött irat egy olyan hiányos tartalmú kivonat, amely aláírás hiányában nem adhat alapot arra, hogy azzal szemben a felperes bírósági jogorvoslatot keressen. A határozatot eredeti példányban az alperes nem csatolta, az erre vonatkozó felperesi bizonyítási indítványnak nem adott helyt, ugyanakkor nem adta okszerű indokát a mellőzésnek. Az alá nem írt word formátumban megküldött dokumentum mindössze azt tartalmazta, hogy az egy kivonat. Határozat a felperes számára nem került megküldésre, ennek hiányában pedig a keresetindításra nyitva álló határidő sem kezdődhetett meg. A tényállás hiányos, mert az nem tartalmazza, hogy fizetési kötelezettségének a felperes
  35. december 18-án eleget tett, és csak ezt követően érkezett meg a tagsági jogviszonya törléséről szóló elnöki tájékoztató. Ezt a felperesi előadást az alperes sem vitatta. Változatlanul fenntartotta, hogy a fizetési haladékról mindössze szóban, ekként szabálytalanul értesítették, a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint pedig a közgyűlés által e körben hozott döntésből az következik, hogy a fizetési határidő
  36. december 31-én járt le. A felperes terhére értékelte a bíróság a közömbösséget, azt azonban elmulasztotta az alperes terhére értékelni, hogy eljárása nem felelt meg az alapszabály rendelkezéseinek. A
  37. december 18-i dokumentum formailag nem különbözik a
  38. június 2-i dokumentumtól, így amennyiben az első határozatnak tekinthető, akkor a második is, ez pedig azt jelenti, hogy
  39. december
  40. napjától kell számítani a 30 napos perindítási határidőt. A vagylagosan előterjesztett kereseti kérelem a tagsági viszony fennállásának megállapítására irányult, e vonatkozásban semmilyen jelentősége nincs a fizetési haladéknak, a felperes tagsági jogviszony létrehozását nem kérte. Összességében az elsőfokú bíróság ítéletéből az következik, hogy egy egyesülettől nem várható el, hogy saját szabályait betartsa, mert az laikusokból áll, ugyanakkor a felperes terhére értékelendő, hogy nem volt kellően érdeklődő, illetőleg nem volt tisztában az alapszabály rendelkezéseivel. [17] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a fellebbezés részben iratellenes, részben ellentétes a felperes elsőfokú eljárásban tett nyilatkozataival. A felperes a
  41. június 8-ai e-mailben nem a határozat kivonatát, hanem az intézőbizottság jegyzőkönyvének kivonatát kapta meg, ami a teljes szövegű sérelmezett határozatot tartalmazta. A felperes az intézőbizottság határozata ellen a közgyűléshez címzett fellebbezést nem terjesztett elő, e hiányosság még a határidőn belül elterjesztett keresetlevéllel sem orvosolható. A fizetési határidő tárgyában hozott közgyűlési döntést a felperes nem támadta meg. Az elsőfokú bíróság érdemben helytálló következtetésre jutott, amikor azt állapította meg, hogy a felperes a tagsági viszonyát megszüntető határozattal szembeni igényérvényesítés határidejét elmulasztotta. A kereseti kérelem elkésettsége esetében pedig a további felperesi előadások vizsgálata okafogyott. [18] A fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.006/2023/6 6 [19] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy hogy a felperes tagsági jogviszonyát az Intézőbizottság határozata szüntette meg. A fizetési haladék tárgyában született közgyűlési döntés a tagsági jogviszony megszüntetéséről rendelkező határozatot nem helyezte hatályon kívül, csupán annak hatályba lépését halasztotta el. Osztja az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját azzal kapcsolatban is, hogy a
  42. december 18-ai, a törlésről szóló értesítés nem minősül határozatnak, az mindössze a
  43. június 2-i Intézőbizottság által hozott határozat végrehajtásáról szóló értesítés. [20] Ezért a perben az alperes védekezéseire is figyelemmel annak volt alapvető jelentősége, hogy az Intézőbizottság határozata ellen – amint arra a törvényszék helytállóan rámutatott – a Ptk. 3:
  44. §
(1)bekezdése szerinti szubjektív határidőn belül a felperes nem terjesztett elő kereseti kérelmet. [21] Az intézőbizottság
  1. június 2-i határozatát a felperes csatolta. Annak nincs jelentősége, hogy a határozat eredeti példánya vagy az eredeti döntésről készült jegyzőkönyvkivonat – amely a határozat teljes tartalmát tartalmazza – került megküldésre a felperesnek, figyelemmel arra, hogy a sérelmezett alperesi határozat tartalmáról felperes saját előadása szerint is a
  2. június 8-ai e-mailből, de legkésőbb a
  3. június 18-i postai kézbesítés révén értesült. Egyetértett az ítélőtábla a törvényszék álláspontjával azt illetően is, hogy a postai kézbesítés hiányára a felperes határidőn belül nem hivatkozott, annak tényét az alperes okirattal igazolta, az ezzel ellentétes állítását a felperes nem bizonyította. [22] A kereseti kérelem elkésettsége miatt érdemben nem vizsgálható, hogy az intézőbizottság határozatának meghozatalára az anyagi jogi és eljárásjogi szabályok, illetve az alapszabály rendelkezéseinek megtartása mellett került-e sor. A Ptk. 3:
  4. §-ából és 3:
  5. §ából következően a társasági határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróság a határidőn belül benyújtott keresetben megjelölt jogszabálysértéseken túl sem a fél kérelmére, sem hivatalból nem észlelhet, nem vizsgálhat további jogszabálysértést (BH2020.117.). Az alperes helytállóan hivatkozott arra is, hogy a felperes a keresetében a
  6. január 2-i határozat nem létével kapcsolatos érvelést nem adott elő, arra először csak a
  7. június 25-i
  8. sorszám alatti beadványában hivatkozott. Ezért a nem létező határozattal kapcsolatos felperesi érvelés a keresetlevél határidőn belüli előterjesztése esetén sem foghatott helyt. [23] Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a felperes kereseti kérelme abban az esetben is elkésett, ha a
  9. december 18-i a tagsági jogviszony törléséről szóló határozatnak nem minősülő értesítés kézbesítésétől lenne számítható a Ptk. 3:
  10. §
(1)bekezdése szerinti határidő. A felperes saját előadása szerint az értesítést
  1. december 18-án kapta meg, e dátumhoz képest a 30 napos keresetindítási határidő
  2. január 17-én telt el, a felperes pedig
  3. január 18-án terjesztette elő keresetlevelét a Körmendi Járásbíróságon. [24] Mindezek mellett az elsőfokú bíróság az alapszabály II. fejezet
  4. c.) pontja és
  5. pontja helyes értelmezésével állapította meg, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott arra, tagsági viszonya csak felmondással kerülhetett volna jogszerűen megszüntetésre. Az intézőbizottság az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően döntött a felperes tagsági jogviszonyának megszüntetéséről. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.006/2023/6 7 [25] Alaptalanul hivatkozott a felperes fellebbezésében arra is, hogy a tagsági jogviszonyának megszüntetése azért is jogellenes, mert a halasztott fizetési határidő lejárta alatt fizetési kötelezettségének eleget tett A közgyűlési döntés alapjául szolgáló, a felperes által előterjesztett kérelem
  6. június 12-én kelt, a befizetési kötelezettséget előíró határozat szerinti határidő
  7. január
  8. volt. Sem a fizetési kötelezettség eredeti határidejéből, sem a kérelemből, sem a közgyűlés
  9. június 13-i döntéséből nem következik az, hogy a hathónapos fizetési határidő
  10. december 31-én járt volna le. Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a hathónapos fizetési haladék utolsó napja
  11. december
  12. volt. Ehhez képest irreleváns, hogy a határidő leteltét követően a felperes eleget tett-e, és ha igen, mikor a fizetési kötelezettségének. [26] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bírósági ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
  13. évi CXXX. törvény (Pp.)
  14. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [27] A másodfokú eljárásban pervesztes felperes a Pp. 364. § és 83. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére. Az alperes perköltségeinek megtérítését a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-ára alapítottan kérte. A másodfokú eljárásban megállapítható perköltség összegéről az ítélőtábla a hivatkozott IM rendelet
  3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján határozott, a másodfokú eljárásra négy órányi ügyvédi tevékenységet számolva el. Győr,
  1. március
  2. Dr.Ferenczy Tamás s.k. a tanács elnöke Dr.Szalay Róbert s.k. előadó bíró Dr.Kovács Zsolt s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.