Bfv.1253/2020/7 – Kúria

(1)bekezdése szerint, ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében megtartható a tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti. Ekkor a meg nem jelent vádlott védőjének távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.253/2020/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. július
3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Másodfok: Szombathelyi Törvényszék, 15.B.20/2018/50., ítélet, tárgyalás,
4. június
5. Győri Ítélőtábla, Bf.III.66/2019/34., ítélet, nyilvános ülés,
6. november
7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria 3.Bfv.1.253/2020/7 2 Szombathelyi Törvényszék 15.B.20/2018/
8. számú, illetőleg a Győri Ítélőtábla Bf.III.66/2019/
9. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szombathelyi Törvényszék a
10. június
11. napján meghozott 15.B.20/2018/
12. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés] és lőfegyverrel visszaélés bűntettében [Btk. 325. §

(1)bekezdés a) pont]. Ezért az I. rendű terheltet mint visszaesőt halmazati büntetésül 9 év szabadságvesztésre, 9 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Az I. rendű terhelttel szemben 1.419.876 forint összeg erejéig vagyonelkobzást is elrendelt, és a Fővárosi Törvényszék 35.Beü.1137/2015/

1. számú összbüntetési ítéletében megállapított 3 év 9 hónap börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről és a bűnjelekről. [2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
2. november 13-án jogerős Bf.III.66/2019/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy az I. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését 8 évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt eljárási szabálysértésekre és az ítélet megalapozatlanságára hivatkozással. [4] Indokai szerint a Be.
4. §

(1)bekezdés d) pontjában írt abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósult meg akkor, amikor az elsőfokú bíróság a

1. április 2-án megtartott tárgyaláson a tanúkat az I. rendű terhelt, a II. rendű terhelt és védőik távollétében hallgatta ki. Kifogásolta, hogy a jogsegély keretében beszerzett iratanyagot az ügyészség tiltott módon szerezte be, így azt nem lehetett volna felhasználni; a nyomozás során beszerzett bizonyítékok egy részét a terheltek és védőik nem ismerhették meg az eljárás során; a másodfokú eljárás során a bizonyítási indítványok érdemi elbírálása nem történt meg; az Kúria 3.Bfv.1.253/2020/7 3 elsőfokú bíróság megsértette a közvetlenség alapelvét, és ezt a másodfokú bíróság sem indokolta; az Ausztriában lefolytatott nyomozás anyaga hiányosan került átadásra a magyar hatóság részére, a kihallgatott terheltek figyelmeztetése nem volt törvényes. Kifogásolta, hogy az első- és a másodfokú bíróság olyan cselekményért ítélte el az I. rendű és a II. rendű terheltet, amit el sem követhettek; az informatikai szakértői vélemény mellékletét képező elektronikus adathordozók bizonyítják, hogy a tényállás
2. pontja alatti cselekményt az I. rendű és a II. rendű terheltek az ott megjelölt időpontban nem követhették el. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a felmerült ellentmondásokat nem oldotta fel, indokolási kötelezettségét nem megfelelően teljesítette, a nyomozás során előbb gyanúsítottként, majd tanúként kihallgatott személyek vallomásait nem értékelte, és törvényes vád hiányában járt el, és állapította meg az I. rendű terhelt bűnösségét. Súlyos eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy a bíróság indokolás nélkül kizárta a bizonyítékok köréből a nyomozati iratok 263., 265.,
3. oldalán írt jelentéseket, és kifogásolta a vegyészszakértői vélemény elfogadását, mivel álláspontja szerint az valótlan tényeken alapul. Mindezek alapján a megtámadott határozat megváltoztatását kérte. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.1379/2020/
4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. Kifejtette, hogy az indítványozó az eljárási szabálysértésekre alapítottan a tényállás megalapozottságát vitatja, a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásolja, amelyre a felülvizsgálati eljárás keretei között nincs lehetőség. Az indítványban felsorolt eljárási szabálysértések nem tartoznak a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló szabálysértések körébe. Az I. rendű és II. rendű terhelt és védőik távollétében történt tanúkihallgatással összefüggésben az ügyész hivatkozott arra, hogy e tanúk az V. rendű terhelt cselekvőségére nyilatkoztak, e tárgyaláson felvett bizonyítás az I. rendű terheltet nem érintette, ezért az a terheltek és védőik távollétében lefolytatható volt, így a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. d)pontjában írt abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [6] Az ügyész szerint a felülvizsgálati indítványnak ezen túlmenően a vád törvényességére, az indokolási kötelezettség megsértésére és relatív eljárási szabálysértésekre hivatkozó részei törvényben kizártak, ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. III. [7] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)-
2. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [9] A Be. 649. §

(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Kúria 3.Bfv.1.253/2020/7 4 [10] A Be. 608. §

(1)bekezdés a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak: – a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, – az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, – a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, – a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, – a bíróság a 492. §

(1)bekezdés c)-

1. d)és
2. i)pontjában, a

(2)bekezdésében vagy az 567. §

(1)bekezdés a)-

1. b)és
2. g)pontjában, valamint a

(2)bekezdésben meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, – az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, – az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be, vagy az eltérés az 584. §

(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, – az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [11] A Be. 429. §

(1)bekezdése szerint, ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében megtartható a tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti. Ekkor a meg nem jelent vádlott védőjének távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a büntetőeljárásban a védő részvétele kötelező. [12] Az indítvány kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a

1. április 2-án megtartott tárgyaláson az I. rendű és a II. rendű terhelt és védőik távollétében két tanút is meghallgatott, ezáltal feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósított meg. [13] Az iratokból kitűnően az elsőfokú bíróság a
2. április 2-án megtartott tárgyalási napon – 14.50-től a
3. tényállási ponthoz kapcsolódó, az V. rendű terhelt cselekvőségét érintő bizonyítást folytatott le; ekkor az I. rendű és a II. rendű terhelteket és védőiket elbocsátotta; – e tárgyalásra két tanú azonnali elővezetéséről intézkedett, utóbbi eredménytelen volt, ezért a tanú vallomását felolvasás útján tette tárgyalás anyagává (15.B.20/2018/
4. számú tárgyalási jegyzőkönyv). [14] Megállapítható, hogy a hivatkozott tárgyalási napon az elsőfokú bíróság az V. rendű terhelt cselekvőségére vonatkozóan, a
5. tényállási ponthoz kapcsolódó bizonyítást folytatott le, amely nem kapcsolódott az I. rendű terhelt személyéhez, és ezáltal őt érintő bizonyítás felvételére nem került sor. [15] Az elsőfokú bíróság a Be.
6. §

(1)bekezdés rendelkezésének megfelelően járt el, ezáltal a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem követett el, és a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg. [16] Az indítványban felsorolt további eljárási szabálysértések – amint arra a Legfőbb Ügyészség átiratában is helytállóan hivatkozott –, így a nyomozó hatóság, ügyészség eljárását kifogásoló, vád törvényességére vonatkozó szabálysértések még valóságuk esetén is relatív eljárási szabálysértésnek minősülnek, ezért felülvizsgálat alapjául nem szolgálhatnak. Kúria 3.Bfv.1.253/2020/7 5 [17] Az indokolási kötelezettség megsértése csak abban az esetben képez felülvizsgálati okot, ha az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont, 608. §

(1)bekezdés f) pont]. [18] Jelen esetben az első- és a másodfokú bíróság ítéletének indokolása a rendelkező résszel összhangban álló, az indítvány az indokolási kötelezettség megsértésének címén valójában az irányadó tényállást támadta, és annak eltérő megállapítását célozta. [19] Az indítvány kifogásolta az eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, a vegyészszakértői vélemény elfogadását, annak megalapozottságát. [20] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [21] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [22] Az indítvány a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül az I. rendű terhelt tekintetében a figyelembe vett bizonyítékok törvényes voltát vitatva, valamint azt állítva, hogy a tényállás iratellenes, a tanúvallomások nem támasztják alá, hogy az I. rendű terhelt kábítószert értékesített, az ítéleti tényállást támadta. A tényállás megalapozottságának vitatásával a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét kifogásolta. Ily módon valójában a bíróságok bizonyítékokat mérlegelő tevékenységének kifogásolásán keresztül eltérő tényállás megállapítását célozta. Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. IV. [23] Ekként a Kúria, miután a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt, a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. július
2. Kúria 3.Bfv.1.253/2020/7 6 Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző